Krónika

Május 1-jén életbe lépett a KRESZ módosítása. Az 1975-ös jogszabály újbóli változtatására többek között hazánk várható európai uniós csatlakozása miatt volt szükség.

– Közeledve az Európai Unióba, eurokonformmá kell tennünk jogszabályainkat, köztük a KRESZ-t is. Nyugaton már ismert jogszabályi helyeket iktatott be a módosítás a magyar közlekedésbe. Az egyre modernebb járművekre való tekintet miatt szükség volt ugyanakkor a sebességhatárok módosítására is – tájékoztat Szijártó József, a Zala Megyei Közlekedési Felügyelet osztályvezetője.
– Milyen főbb változtatásokat foglal magába az új KRESZ?
– Mint azt már bizonyára minden autós tudja, megváltozott a sebességkorlátozásra vonatkozó jogszabály. Míg eddig lakott területen kívül 80, autóúton 100, autópályán pedig 120 kilométer/órás sebességgel közlekedhettek a személyautók, május 1-jétől 10 kilométer/órás sebességnövekedés lépett életbe. Mindez azt jelenti, hogy mostantól lakott területen kívül 90, autóúton 110, autópályán pedig 130 kilométer/órás sebességgel közlekedhetünk személygépkocsival. Vonatkozik ez a sebességhatár a 2,5 tonnánál nem nagyobb össztömegű járművekre is, köztük a kisbuszokra és kisebb furgonokra. Felhívnám a figyelmet, hogy bár B-kategóriás jogosítvánnyal a 3,5 tonna össztömegű járművek is vezethetők, a sebességhatár emelése kizárólag 2,5 tonnáig érvényes. Lakott területen belül viszont a 3,5 tonnás határt húzta meg a jogszabály. Azokon a helyeken, ahol a közút kezelője nagyobb sebességet engedélyez – mint például a 70 kilométer/óra a Balatoni úton –, ott a 3,5 tonnás járművek is közlekedhetnek ezzel a sebességgel. Itt jegyezném meg, hogy ezentúl szabályosan haladhatnak ezek a járművek is a párhuzamos közlekedés belső forgalmi sávjában.
Mindenkit érint az a változtatás, mely szerint mostantól lakott területen belül is kötelező a biztonsági öv használata a hátsó ülésen. A 3,5 tonnánál kisebb tehergépkocsik csak a forgalmi engedélyben meghatározott számú utast szállíthatnak! Nagyon fontos tudni, hogy megváltozott néhány jelzőtáblánk. Megjelentek emellett a kerékpárosok közlekedésére vonatkozó jelzőtábla-kombinációk.
Kiemelésre érdemes továbbá a körforgalmú utakkal kapcsolatos jogszabályváltozás. A körforgalomba való becsatlakozáskor nem kell a jövőben irányjelzést adni, csak a kilépéskor használatos az index. Az egyirányú utcákban meg lehet állni mostantól a bal oldalon, amennyiben a jármű és az út jobb széle között legalább 5 és fél méter távolság marad.

Kötelezővé teszi a jogszabály a hólánc használatát – folytatja a felsorolást az osztályvezető. – Bizonyos – a közútkezelő által elrendelt helyeken – kötelező a jövőben hazánkban is a hólánc használata. Jelzőtábla hívja fel ezekre a helyekre az autósok figyelmét. Ehhez kapcsolódik az a jogszabályi módosítás is, mely kimondja, hogy rendkívüli időjárási körülmények esetében elrendelheti a határszerv a nagy tömegű autók bejövetelének tilalmát. Azok ugyanis nehezítik a hóeltakarítást és a forgalmat.
– Van néhány olyan pontja is a jogszabálynak, melyek 2002. január elsejével lépnek életbe.
– Valóban, néhány rendelkezés csak a jövő évben válik hatályossá. Nagy figyelmet fordít az új KRESZ a kerékpárosokra is, hiszen egyre többen választják napjainkban a közlekedés ezen formáját. A kerékpárosokra vonatkozó jogszabályok egy része csupán 2002-ben lép életbe. Ettől az időponttól kezdve élnek a kiegészítő kerékpáros jelzőtáblák, valamint a két keréken közlekedőkre vonatkozó útburkolati jelek. Többek között egyirányú utcákban, behajtani tilos táblánál, vagy a

buszsávban biztosítanak majd közlekedési lehetőséget a kerékpárosoknak a kiegészítő rendelkezések.
Ugyancsak 2002. január 1-jével lép életbe a gyermekülés kötelező használata. Többször elhangzott már a híradásokban, hogy a 12 éves kor alatti, és 150 centimétert meg nem haladó gyermekeket gyermekülésben kell rögzíteni. A nagyobb növésű gyerekek egyéb módon történő biztosítására is lehetőséget ad a jogszabály. Azon gyermek számára, akit megfelelően rögzít a biztonsági öv, nem kötelező gyermekülést vásárolni. Felhívom azok figyelmét, akik autójában nincsen gyárilag kialakítva a biztonsági öv és a gyermekülés közötti csatlakozási pont, őket nem érinti a jogszabály. Sokkal nagyobb kárt okoz ugyanis baleset során a rögzítetlen gyerekülés.
A sebességhatár-módosítás autóbuszokra vonatkozó része is áthúzódik a jövő évre. A modern – külön jogszabályban meghatározott – autóbuszok közlekedhetnek majd óránkénti 100 kilométeres sebességgel autópályán.

Mint arról lapunk hasábjain már hírt adtunk, az elmúlt év végén beindította marketingtevékenységét a kórház. Négy, fejlesztésre váró területet határozott meg az intézmény. A menedzserszűrés és a csoportos mammográfiás szűrés lehetőségének bevezetésére, valamint a VIP-szobák, illetve a plasztikai sebészeti centrum kialakítására egyaránt a betegek jobb kiszolgálása érdekében vállalkozott a kórház vezetése. A projektek kidolgozását egyéves határidővel vállalták. Az első három terv megvalósulása azonban már most jó úton jár.

– Április 24-én beindult a menedzserszűrés a kórházban. Ezt a szolgáltatást azoknak az elfoglalt üzletembereknek fejlesztettük ki, akik nem érnek rá egészségükkel törődni – mondja Zsuppán Beáta marketing főmunkatárs. – Hét szakterületre – a központi laboratóriumra, a nőgyógyászatra, a radiológiára, a szemészetre, a kardiológiára, az urológiára, valamint az oszteoporózis szűrésére – terjed ki a vizsgálat. A menedzserszűrésen részt vevőket külön hostess kíséri el az osztályokra, ahol már elő vannak jegyezve a vizsgálatokra. Kedden és csütörtökön történik a menedzserszűrés, két-két órát kell szakítaniuk idejükből a vezető beosztásúaknak. Ez idő alatt teljes orvosi kivizsgáláson vesznek részt.
– Van érdeklődés a menedzserszűrés iránt?
– Igen. Egy cég vezetői túlestek már a szűrésen, és vannak további jelentkezők.
– Hol tart a csoportos mammográfiás szűrés bevezetése?
– Most zajlik a cégek megkeresése és a páciensek névsorának kigyűjtése. A csoportos mammográfiás szűrés lehetőségét elsősorban azoknak a cégeknek ajánljuk fel, ahol sok 40 év feletti nő dolgozik. A csoportos mammográfiás vizsgálat esetében cégeknek adunk időpontot, így hívjuk be az adott vállalat 40 év feletti, még nem szűrt hölgy dolgozóit, akiknek soron kívül nyílik lehetőségük ily módon a vizsgálat elvégeztetésére. Ezzel a május közepén induló szolgáltatással a megelőzés a célunk.
Folyamatban van a VIP-, vagy ahogy a kórházban nevezzük: hotelszobák kialakítása is. Több cégnél tárgyaltam az elmúlt egy hónapban, és szinte valamennyien ajánlottak fel kisebb-nagyobb összegeket a VIP-szobák létrehozását segítve. Ezekben a szobákban teljesen otthoni körülmények között gyógyulhatnak majd a betegek. Korszerűen bútorozzuk be a kórtermeket, televíziót vásárolunk, és telefont helyezünk el bennük. Erre költjük a cégek által felajánlott összegeket.
– A kórház mely osztályán fogadja majd a betegeket az első hotelszoba?
– Az elsőt valószínűleg a kardiológiai osztály egyes kórtermében alakítjuk ki, majd azt követi a többi. A plasztikai sebészeti centrum létrehozása előreláthatólag áthúzódik a következő évre – fogalmazott Zsuppán Beáta.

Az önkormányzatokról szóló törvény évente legalább egy alkalommal kötelezővé teszi közmeghallgatás tartását. Többek között ez a szabályozás vezérelte a zalaegerszegi Cigány Kisebbségi Önkormányzatot arra, hogy közmeghallgatásra invitálják a romákat.

– Több célunk volt a közmeghallgatással. Egyrészt betekintést kívántunk adni munkánkba választópolgárainknak. Rövid ismertetőnkből megtudhatták, hogyan igyekszünk képviselni érdekeiket, és miként töltjük napjainkat – mondja Bogdán János, a CKÖ elnöke. – Másrészt megfogalmazhatták velünk szembeni követelményeiket, elvárásaikat az emberek. Véleményt mondhattak, kritizálhatták munkánkat. És ami a legfontosabb, elmondhatták saját problémáikat, melyekre vendégeinkkel közösen igyekeztünk választ adni. Meghívtuk a közmeghallgatásra a városi önkormányzat egyes osztályainak, valamint a rendőrség képviselőit. Készen álltunk a meghallgatásra, a köz azonban távol maradt.
A cigány közösségi ház kis előadóterme megtelt ugyan, ám a meghívottakon, és az önkormányzat munkatársain kívül a lakosság köréből nemigen akadtak. Bár a kisebbségi önkormányzat fogadóóráin többtucatnyian keresik fel kérdéseikkel a képviselőket, a közmeghallgatáson mindössze egy család jelent meg. Orsós Julianna és Horváth György lakásproblémájára várta a megoldást. Tavaly lakoltatta ki Ságodból a romákat az önkormányzat, mert évek óta nem fizették a lakbért. Hat hónapos időtartamra a Vásártér 15. szám alatt biztosított lakhatást a város a családnak. A romák most attól félnek, hogy mivel – önhibájukon kívül – a mai napig nem kaptak munkát, ismét utcára kerülnek.
– Gyakori probléma a lakáskérdés a cigányság körében. Nincs ez másként Zalaegerszegen sem – tájékoztatott Bogdán János. – Nemrégiben végeztünk egy kisebb felmérést, melyből kiderült, hogy közel 50 család tartana igényt szociális bérlakásra. Bízunk benne, hogy – a városi önkormányzattal együttműködve – mihamarabb sikerül megoldást találni városunkban a romák lakáshelyzetének rendezésére.
A közmeghallgatáson elhangzott, hogy több roma vár évek óta önkormányzati lakásra. Csanádi Gyula, a városi önkormányzat lakásügyi csoportjának munkatársa erre elmondta, a legtöbben szükséglakásra nyújtottak be igényt, melyből – a folyamatban lévő rehabilitációknak köszönhetően – egyre kevesebb van Zalaegerszegen, így ezeknek az igényeknek nem tudnak eleget tenni.

Rendkívüli nap volt április 25-e a Pécsi Tudományegyetem zalaegerszegi tagozatán tanulók életében. Reggel nem iskolába, hanem a fiúk focizni, míg a lányok közös reggelit készíteni indultak. E napon tartották ugyanis a diáknapokat az intézményben.

– Iskolánk alapítása óta szervezünk diáknapokat, mely egy egész napot kitöltő programsorozatot takar – mondja Őry Anna, a Hallgatói Önkormányzat alelnöke. – Zenészek lépnek fel, paródiákat láthatnak a hallgatók, és számos sportprogram várja őket, estére pedig sztárvendéget hívunk. Az idei diáknapoknak az a különlegessége, hogy egy régiókat átölelő rendezvénysorozatról van szó. Három helyszínen, Szombathelyen, Kaposvárott és Zalaegerszegen rendeztük meg ezúttal a Pécsi Tudományegyetem diáknapjait. Megalapítottuk emellett a PTE Egészségügyi Főiskolai Karának diákrektora címét, melyet a három helyszínen rendezett vetélkedők során ítélünk oda.
– Hogyan választjátok ki a programokat?
– Előzetes felmérést végzünk diáktársaink körében, melynek során megkérdezzük többek között, milyen sztárvendéget, együttest látnának szívesen.
Az egészségügyi főiskolások diáknapja ezúttal is sporttal vette kezdetét, majd közös reggelire ültek össze a hallgatók. A falatozást nevetés követte, az iskola vendége volt ugyanis a Májkrém humorista páros, akik nem hagyták szunnyadni a nevetőizmokat. Az ebéd is jóízűre sikerült a napon. Diákok tucatja sürgött-forgott ugyanis az udvaron fődögélő ebéd körül.
– Mozitermünkben egész napos filmklub várta a diákokat, az aulában kézműves foglalkozások zajlottak, majd a közös ebéd után a tornaterembe költöztünk át, ahol vetélkedőn vettünk részt – sorolja a nap programjait Laczkó Attila, a HÖK sport- és médiareferense. – Délutánra vidám lovagi tornát szerveztünk, majd a napot egy ír zenei koncert, táncház és buli zárta. Az est folyamán kerítettünk sort az idei Suli-Oscar-díj átadására. A hallgatók szavazták meg az egyes kategóriákra jelölt személyek listáját.
– Miből finanszíroztátok ezt a sokszínű programsorozatot?
– Hallgatói önkormányzatunknak külön költségvetése van a diákoktól befolyó összegekből. Ebből finanszíroztuk a programokat.