Panoráma

Nyáron újra indul a magyar Grönland-expedíció

Grönland a Föld legnagyobb szigete. Területe mintegy huszonháromszor nagyobb, mint hazánk. Grönland felületének négyötöd részét 2–3 ezer méter vastag egybefüggő jégtakaró borítja, csak a part menti keskeny fjordsávok jégmentesek. A sarkvidéki éghajlatú szigeten többnyire –18 Celsius fok körüli a hőmérséklet, ám télen Grönland legnagyobb részén –50 Celsius fokot mutat a hőmérő higanyszála.

Tarjányi István és Kollár Lajos, hegymászók 1997-ben határoztak úgy, hogy átsíelik Földünk e különösen zord adottságokkal rendelkező, ám annál érdekesebb szigetét. Az első magyar transzgrönlandi expedíció során arra vállalkoztak, hogy keleti oldalról Tasiilaqból kiindulva keresztezve az északi sarkkört, átsíeljék a sziget több mint 80 százalékát borító vastag jégsapkát. Célul Langerlussuaq elérését tűzték ki. A településig abszolút lakatlan részen áthaladva közel 800 kilométernyi távolságot kellett leküzdeniük.
– Egy síedzés alkalmával határoztuk el magunkat egy nagy erőpróbára. Először a Spitzbergák felfedezése került szóba, ám, mivel én már jártam ott korábban, valami vadabb terep után néztünk. Ekkor jött az ötlet, hogy próbálkozzunk meg Grönlanddal. Köztudott, hogy Grönland egy óriási sziget, ám nemcsak hegyek, és jég van ott, hanem nagyon érdekes a táj, valamint az élővilág is. Meg kívántunk ismerkedni Grönlandon az eszkimók életével és kultúrájával is – idézi fel a különös utazás előzményeit Tarjányi István, az expedíció egyik tagja.
Az expedícióra elkísérték a hegymászókat geológusok, operatőrök és természetfotósok. Ily módon film, valamint számos csodaszép felvétel készült az első magyar transzgrönlandi expedíció élményeiről és viszontagságairól. A színes fényképekből, valamint az expedíció során használt eszközökből vándorkiállítást szerveztek, mely május 7-éig a Gönczi Ferenc ÁMK-ban várja az érdeklődőket.
A Grönland-kiállítás az 1997-es expedíció fotóanyagára épül. Megismerhető a fényképek segítségével a partvidék, a táj. Grönlandi növényeket, virágokat, jéghegyeket, és állatokat ábrázolnak a fotók, de láthatunk eszkimó településeket, valamint megismerhetjük az eszkimók életét is. A kiállítótérben felállított sátor, sílécek, szán és az egyéb eszközök pedig a hegymászók grönlandi napjaira engednek következtetni. Korán jött a tél, maradt bennünk tüske.

– Az Izland-film folytatásaként készült el ez az összeállítás Grönlandról, melyet a Magyar Televízió azóta többször levetített. Sáfrány József rendezte a filmet, Tóth Zsolt Marcell volt az operatőr, tudományos szakértőként pedig dr. Juhász Árpád geológus működött közre. Tagja volt még a csapatnak Kecskés Ferenc botanikus, és ifj. Baranyai Antal természetfotós. Az ő nevéhez fűződnek a kiállításon látható felvételek.
– Milyen körülmények várták az expedíció tagjait Grönlandon?
– Meglehetősen mostoha körülmények közé csöppentünk. Grönlandon állandóan nagyon hideg van. Nyáron is előfordulhat – 30 fok. A hideget fokozza az állandó szél, mely gyakran meghaladja a 100 kilométer/órás sebességet. Ugyanakkor a végtelen hótenger látványa pszichikai terhelést jelent, nem is beszélve a komoly fizikai igénybevételről. Az extrém körülmények miatt minden életfeltételt meg kellett teremtenünk önmagunk számára. Egy szánon húztuk magunk után élelmiszereinket, és valamennyi felszerelésünket, köztük a sátrat, hálózsákokat stb.
– Hogyan sikerült az expedíció?
– Közel hat hónapos szervezőmunka után indultunk útra, 1997 augusztusában. Az expedíció a legtöbb tekintetben sikeres volt. A keleti parton, valamint a nyugati oldalon „állomásozó“ csapatok egyaránt jó munkát végeztek. Értékes tapasztalatokra tettek szert, és sikeresen elkészült egy film, valamint rengeteg fotó Grönlandról. Az átsíelés már kevésbé nevezhető sikeresnek. Viharos körülmények közé kerültünk. Nem egészen felét megtettük a távnak, ám mivel korábban köszöntött be a tél a szokásosnál, kénytelenek voltunk visszafordulni. Nem volt értelme kockáztatni, nagyon kicsik voltak már az esélyeink a nagy hó közepette. Ebben a tekintetben nem volt tehát sikeres az expedíció. Bennünk maradt a tüske, hiszen jól éreztük magunkat, fizikai és kondicionális problémáink nem voltak, mégsem sikerült teljesítenünk a célt. Éppen ezért újból megpróbáljuk Grönland átsíelését. Az 1997-es expedícióval megegyező útvonalon indulunk, keletről nyugat felé síelünk majd.
– Mikor indul az újabb sarkvidéki túra?
– Az idei év nyarán, június közepe táján szeretnénk indulni. Az új expedíciós csoport létszáma egy fővel kiegészül. Elkísér bennünket ezúttal Mályi József, aki néhány évvel ezelőtt egyedülállóként körbesíelte a teljes Kárpát-koszorút. A szervezés a végső stádiumában tart. Felszerelésünk és élelmiszereink rendben vannak. Jó esélyünk van arra, hogy időben el tudjunk indulni. Már meglévő ismereteink birtokában bízunk a sikerben.

Lejárt a határideje annak a pályázatnak, melyet az önkormányzat, valamint a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara írt ki Zalaegerszeg arculatára, azon belül is logójára és szlogenjére. A pályázatra 20 személytől közel 40 logó, és több száz szlogen érkezett.

A benyújtott javaslatokat április 23-án bírálta el egy ad hoc bizottság. A polgármesterből, a kulturális és idegenforgalmi bizottság vezetőjéből, a kamara, a Tourinform iroda, és a művelődési osztály képviselőiből, valamint képzőművészekből álló bizottság érvénytelennek nyilvánította a pályázatot.
– A logópályázat célja az volt, hogy úgy jelenhessen meg végre különböző kiadványain Zalaegerszeg, hogy beazonosítható legyen a város a logó által. Márkanévként szeretnénk használni, mivel a város címerét ilyen célokra felhasználni csak a közgyűlés engedélyével lehet. A legtöbb településnek van már idegenforgalmi és egyéb kiadványain logója, Zalaegerszegnek sajnos egyelőre nincsen. Éppen ezért volt az a szándék, hogy a folyamatosan fejlődő turizmus miatt legyen egy olyan márkajelzés, amely a kiadványokon beazonosíthatja a várost – tájékoztat Cserpes Attila, az önkormányzat közművelődési főmunkatársa. – A logóval együtt szlogenekre is írtunk ki pályázatot. Olyan jelmondatokat vártunk, amelyek Zalaegerszeg valamely kiemelkedő tulajdonságára, vonzerejére utalnak. Mérhetetlenül sok pályamunka érkezett. A beérkezett logók közül sajnos egyik sem felelt meg maradéktalanul a grafikai, formai, és tartalmi feltételeknek, ezért úgy döntött a bizottság, hogy érvénytelennek nyilvánítja a pályázatot, immár harmadszor. Tavaly és tavalyelőtt is próbálkoztunk már. Első alkalommal – csakúgy, mint most – mindenki pályázhatott, másodszorra pedig profi grafikusokat kért fel a város. Mindkét esetben az érdektelenség miatt hiúsult meg az elképzelés.
– Mi várható?
– A három legjobbnak ítélt, bár el nem fogadott pályamunka készítőjét konzultációra hívjuk be, melynek során megkérjük őket, hogy az általunk megadott szempontok szerint alakítsák át egy kicsit munkájukat. Emellett újra előkerült egy, 1996-ban már használt logó, amit alkalmi kiadványsorozaton használt a város. Ennek készítőjével is felvesszük a kapcsolatot, és kérjük, hogy aktualizálja egy kicsit az általa elkészített munkát. Nagy a valószínűsége annak, hogy egy-másfél hónapon belül mégiscsak lesz logója Zalaegerszegnek.
– Sikerült-e szlogent találni a beérkezett javaslatok közül?
– A sok-sok szlogen közül kettőt kiválasztott a bizottság. Ezeket, mivel érvénytelen volt a pályázat, meg fogjuk vásárolni. Használatuk jogát megvesszük a készítőktől, és sürgősen le is védetjük őket annak érdekében, hogy mások ne használhassák fel azokat. A két szlogenért 10–10 ezer forintot fizet a város.Legutóbbi számunkban hírt adtunk arról, hogy húszan pályáztak a város művészeti ösztöndíjára. Cserpes Attila ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a nyertesekről szóló döntést elnapolta a kulturális és idegenforgalmi bizottság. Szerteágazó pályázatok érkeztek a művészeti ösztöndíjra, ezért nem akarják elkapkodni a döntést. Az ösztöndíjasokról rendkívüli ülésen hoznak majd határozatot.