– Úgy tűnik, szükség van az egyházi iskolákra, hiszen a szülők nagy része azért igényli, mert tudják: igényes oktatás és egy nagyon szilárd értékrendre alapozott nevelés folyik ezekben az intézményekben. Egyébként a társadalom is értékeli ezt a nevelőmunkát – folytatja az igazgató. – A legnagyobb problémája az egyházi iskoláknak, hogy azok az épületek, melyeket az egyház visszakapott, nagyon leromlott állapotban vannak. Mi például a számviteli főiskolától kaptuk vissza az 50 évvel ezelőtt elvett épületet. A pénztelenség az akadálya annak, hogy olyan állapotba hozzuk, ami egy egyházi iskolához illik. Rendkívül fontosnak tartjuk az igényes, kulturált külsőt. A gyerekeket ugyanis a környezet is neveli, természetesen ezenkívül a tanár példamutatása és személyisége is.Az iskola fenntartója a francia Notre Dame Női Kanonok- és Tanítórend. Ami a finanszírozást illeti, Király László elmondja: létezik az épület fejlesztési terveire vonatkozó finanszírozás. Az épület 10 ezer négyzetméter, ebben szeretnék működtetni a katolikus általános iskolát, gimnáziumot és kollégiumot. Ugyanakkor szeretnék az egész Zárda utcai házat egy katolikus, hitéleti, szabadidős, kulturális és sportcentrummá alakítani.
– Van egy szakértői tanács, amelyet a francia rend generális tanácsa hozott létre, és az a célja, hogy az épület átalakításával foglalkozzon. Ez a szakértői tanács rendelkezik azokkal az összegekkel, melyet a generális tanács ad. Amikor elfogadták az épület átalakítási terveit, az akkori árakon 400 millió forint jött ki, ez ma már bizonyára sokkal több. A finanszírozás úgy néz ki, hogy egyharmad részt kapunk Franciaországból, a többit a Magyar Püspöki Kartól és pályázati úton szerzünk be. A tornaterem átalakítására kaptunk 100 milliót ugyanebben az arányban.
– Mikor adják át az új termet?
– Szeretném jelezni, hogy nem egy szabvány méretű tornateremről van szó, ennél lényegesen kisebb. A pillérek miatt nem volt bővíthető. Egyébként kettős funkciója van, egyben kultúrteremként is használni fogjuk, a terem végében színpadot is építtettünk. Hogy a közönség számára helyet tudjunk biztosítani, két oldalt árkádosítottunk. A tervek szerint május 25-re befejeződik a felújítás. A következő lépés a 30 fős kollégium és a szaktermek kialakítása lesz. Egy kis átalakítással szeptembertől a kollégiumunk már működhet – mondja Király László.
– Hány diák tanul a Mindszenty- iskolában?
– A 10. évfolyamnál tartunk, összesen 406 tanulónk van. Szeretnénk lassan 12 évfolyamos iskolává alakulni. 2001 szeptemberében a most meglévő két gimnáziumi osztály mellett két elsőben kezdődik meg a tanítás. Ezek közül az egyik informatikai, a másik pedig francia tagozat lesz. Amit viszont sajnálok, hogy csak egy általános iskolai első osztály indul az ősszel. Szerencsére ma már egyenlőség van a finanszírozás szempontjából az állami és az egyházi iskolák között. Mivel az állami fejkvóta sehol sem elég, mi is kapunk kiegészítést. A többi iskola az önkormányzattól kap, mi pedig az egyháztól.
– Milyen eseményeken, versenyeken vesznek részt a diákok?
– 1994 óta rendszeresen, szinte minden hónapban találkoznak diákjaink különböző versenyeken egyházi iskolákban. Zalaegerszegen márciusban a régió egyházi iskolái nálunk találkoztak a Mindszenty Napok keretében, és különböző versenyeken, programokon vettek részt. Áprilisban tanulóink Szombathelyen, a püspöki iskolában sportnapon vettek részt. Májusban pedig Jánosházán környezetvédelmi vetélkedőre várják tanulóinkat. A régióban tíz egyházi iskola működik, a versenyeredmények alapján a legjobb a szombathelyi iskola, a Mindszenty a második helyen áll.
Király László igazgató hangsúlyozza: stabil tantestületre van szükség az egyházi iskolákban, és rendkívül fontos a pedagógusok szellemisége, értékrendje. A Mindszentyben az alsó tagozat rendelkezik a legstabilabb gárdával, a tanárok között két szakértő is van, akik az országos szakértői listán is szerepelnek. Ők részt vesznek a Katolikus Pedagógiai Intézet munkájában és a pedagógiai programok kidolgozásában is. A felső tagozaton egyetlen szakértő van, Budaházi Tibor képzőművész. A gimnáziumi tantestület alakulóban van, hiszen tavaly kezdte meg csak működését. A tanárok többsége óraadó, a Zrínyi- és a Kölcsey-gimnáziumból, a Deák- szakközépiskolából járnak át a pedagógusok, de például a történelmet főiskolai tanársegéd tanítja.
– Iskolánk követelményrendszere jó, ezt onnan tudjuk, hogy ugyanazt az eredményt tudják tartani egykori diákjaink az erős középiskolákban is, mint amit nálunk elértek. Nem rontanak. Ami pedig a jövőt illeti: két programon dolgozunk jelenleg kollégáinkkal, melyeket már a következő tanévben szeretnénk indítani. Egyik egy tehetséggondozó, a másik pedig egy egészségnevelő program. A tehetség számunkra nem csupán intellektuális kérdés, hanem az emberben meglévő sokoldalú képességek kifejlesztését is jelenti. Szeretnénk olyan tevékenységrendszert létrehozni, amely a matematika, sport, zene és szociális területeken fejleszti a gyerekeket. Az egészségnevelési programunk négy elemből áll – folytatja az igazgató. – Egyrészt a mindennapos testmozgást jelenti, mentálhigiénés és környezetvédelmi feladatokat, valamint az egészséges táplálkozásra való szoktatást segíti elő. Reméljük, hogy ezekkel a programokkal még vonzóbbá tudjuk tenni iskolánkat.