– Az Ady utcának ez a része volt az utolsó olyan városképi egység, amelyik a kisvárosi Egerszegből összefüggő képet mutatott. Az Ady utca 4. nemcsak önmagában volt érték, hanem összességében jelentett sokat. Ennek ellenére egyik napról a másikra megsemmisült – mondja dr. Vándor László múzeumigazgató, az EZE önkormányzati képviselője. – Úgy gondolom, több ok miatt is furcsa esetről beszélhetünk. Egy csütörtöki közgyűlésen tárgyaltuk az építtető azon kérését, hogy töröljük az Ady utca 4-et a védettségi listáról. Nem adtunk helyet a kérésnek. Ennek ellenére hétfőn már csak az épület homlokzata állt. Mindez önmagában túllépi az etika határát. Ugyanakkor a hivatalnak is az lett volna a feladata, hogy megtegyen mindent annak érdekében, hogy – a közgyűlés határozatával megegyezően – legalább a védett homlokzat megmaradjon. Műszaki előírások vonatkoznak arra, hogyan kell megtámasztani a falat, és hogyan lehet elszedni mellőle a földet.A ZalaEgerszeG is közölte azt a fotót, melyen jól látszott, hogy vékony kis deszkákkal volt megtámasztva a homlokzat. Azok a deszkák maximum legyezőnek váltak volna be. Egyszóval, az Együtt Zalaegerszegért Egyesület úgy ítéli meg, hogy sem az önkormányzat, sem az építtető nem tett meg mindent a fal megmentése érdekében. Éppen ezért korrekt vizsgálat lefolytatását kérjük arra vonatkozóan, hogy ki, mit tett, és milyen műszaki megoldásokat alkalmazott az Ady utca 4. számú ház homlokzatának megtartása céljából. Keringtek hírek a városban, sőt én is kaptam telefonhívást, mely szerint le fog dőlni a fal. Így is történt. Már csak az a kérdés, hogyan lehet bizonyítani a felelősséget? Egyelőre úgy tűnik, hogy nyugodtan folyik tovább az építkezés. Ebben az esetben, a hatóságot is hibáztatom. Ha ugyanis elkövet valaki valami „csúnya” dolgot, meg kell büntetni! Az a minimum, hogy a vizsgálat lefolytatásáig le kellett volna állítani az építkezést, ez az én véleményem. Nem beszélve arról, hogy a pletykák szerint az Ady utca 4. melletti telken engedély nélkül folyik az építkezés. Hogyan fordulhat ilyen elő a belvárosban?
Az Ady utca 4.-nél bekövetkezett történések egy sor olyan gondolatot is előhoztak, melyek arra adnak tanúbizonyságot, hogy nincs minden rendben a város helyi értékvédelmi rendelete körül – folytatja a gondolatmenetet dr. Vándor László. – Interpellációmra azt a választ kaptam, hogy a rendelet megszületésekor 70 épületet helyezett védettség alá az önkormányzat, s abból 66 még mindig áll. Többféleképpen lehet értelmezni ezt a választ, városvédelmi szempontból azonban csak egyféle következtetés vonható le. Mégpedig az, hogy erősen elkezdtek fogyatkozni értékeink. Ha ugyanis valamit védettnek nyilvánítunk, akkor azt semmilyen esetben nem lehet megsemmisíteni. Ha folytatódik a pusztítás üteme, nem marad értékünk a XIX. századból.
Ha egyszer felelősségteljesen meg akarunk tartani valamit, akkor tartsuk is meg azt! És ne hivatkozzunk műszaki megoldásokra, valamint pénzhiányra, hiszen a rendelet megalkotásakor is tudtunk ezekről a velejárókról. Úgy gondolom, hogy minden egyes esetben, amikor a szóban forgó épületek védettségének megszüntetéséről, illetve átalakításáról döntött a testület, kifejezetten anyagi érdekek motiváltak. Amennyiben az értékvédelem került volna előtérbe, nem születnek ilyen határozatok.
Én személy szerint azt sem tartom jónak, hogy bizonyos épületek esetében csak a homlokzatra vonatkozik a védettség, hiszen egy építményt tömegében kell nézni. Nem tartom értelmesnek, hogy kulisszaként lebegtetve homlokzatokat ragasztunk hozzá olyan épületekhez, amelyekben még csak funkciója sincsen az eredeti falnak. Például a Batthyány utca, ahol az új épület szintje az ablakok középvonalában van. Feleslegesnek tartom azt is, hogy úgy építünk vissza homlokzatokat, hogy köréjük teljesen más stílusú épületek kerülnek. Mindez Európa más városaiban nem divat.
Úgy gondolom, szükség lenne védettségi rendeletünk áttekintésére. Minden épületet egyediségében kellene kezelni, és teljes egészében kell megvédeni. A belsejét lehet változtatni, de a városkép megtartása érdekében, nem szabad a külsőhöz nyúlni! És vonatkozik ez minden esetben, még akkor is, ha nem a város az épület tulajdonosa. A vásárló ugyanis tisztában van azzal, hogy védett épületet vesz meg, mely kötelezettségekkel jár. Akinek ez nem tetszik, ne vegye meg a házat! Egyszóval több lehetőség is nyílik védett értékeink megmentésére, csupán törekedni kell rá!
A vigasságok között az idei évben is szerepelt gulyásfőző verseny, melyre még a korábbiaknál is többen neveztek. 22 csoport, baráti társaság és nyugdíjasklub kondérjában főtt az ízletes leves. A legfinomabbnak ezúttal a Szivárvány Klub főztjét találta a zsűri.