Megalázóak a procedúrák

Caragiale: az elveszett levél

Művészeti ösztöndíjasok


Nincs hánytatás a detoxikálóban, de:

Megalázóak a procedúrák

 

A napokban hangzott el az a kezdeményezés, mely szerint meg kellene szüntetni az országban még működő detoxikáló, vagy magyarul kijózanító állomásokat. Mint ismeretes, a túlzott mértékű alkoholfogyasztás következtében öntudatlan állapotba kerülteket szállítják a kijózanítóba. 

A Pszichiátriai Szakmai Kollégium szakemberei úgy látják, diszkriminatív megkülönböztetni a részegeket a többi vegyi mérgezéses pácienstől. Míg a gombától vagy más vegyi anyagtól mérgezést szenvedetteket sürgősségi, illetve kórházi toxikológiai osztályokon kezelik, az alkoholos állapotban lévőket a detoxikálóba szállítja a mentő, ahol teljesen kiszolgáltatottak. Az alkoholmérgezett emberek kezelése éppen olyan orvosi ellátást igényel, mint minden más egyéb mérgezési tünettel beszállított betegé, vélekednek a tiltakozók, és kérik a minisztert az ittas személyek egészségügyi ellátásáról szóló jogszabály módosítására. 
A Zala Megyei Kórházban az alkohológiai osztály részét képezi a detoxikáló állomás. A férfi betegek részére 8 ágyas, míg a nőknek – ritkább előfordulásuk miatt – 3 ágyas kórtermet tartanak fenn. A kijózanítóban mintegy 400-an fordulnak meg évente.
– Szubintenzív ellátásban részesülnek a kórházunk detoxikálójába kerültek, hiszen az intoxikált páciensek jelentős része több betegségben szenved. A legnagyobb gondot mégis az jelenti, hogy nagyon sok esetben sérült embereket kell ellátnunk. Nem igaz ugyanis az a népi mondás, mely szerint az ittas ember az őrzőangyal kötényébe esik. Sokkal gyakoribb, hogy elesik és beüti a fejét, vagy esetleg megverik. Éppen ezért nagy feladatot jelent az osztály számára a részeg emberek ellátása. Nem állnak rendelkezésünkre az akut beavatkozáshoz szükséges eszközök, ami miatt komoly gondjaink vannak. Ezen a helyzeten változtatott némiképp az a szabályozás, melynek értelmében ideggyógyászati vizsgálaton esnek át az ittas betegek. A fejsérüléses pácienst ugyanis nem lehetne a kijózanítóba szállítani – mondja kérdésünkre a zalaegerszegi helyzetről dr. Győri László, a kórház pszichiátriai osztályának vezető főorvosa. – Valójában azonban nem ez a legnagyobb gond a detoxikálóval, hanem az, hogy sürgősségi ellátást igényelnének az alkoholmérgezés miatt hozzánk beszállítottak. Előfordulhat ugyanis, hogy a súlyos mérgezettség miatt leáll a beteg légzése. 
További gondot jelent, hogy nagyon elavult az ittas személyek kezelésére vonatkozó törvényi szabályozás. 1989-es törvényről van szó, melyet módosítottak ugyan, ám ennek ellenére is idejemúlt ma már. Ebből következik, hogy bizonyos esetekben olyan egyéneket is beszállítanak a kijózanítóba, akik a törvényi előírásnak sem felelnek meg. Véleményem szerint, jogosan tiltakoznak a betegek felvételük miatt. 
– Mi vált ki tiltakozást?
– Önmagában a procedúra lefolytatása ellen tiltakoznak, megalázónak érzik. El kell mondanom azonban, hogy gyakran az ügyeletet teljesítő orvosaink és nővéreink is kényelmetlen helyzetbe kerülnek. A részeg emberek ugyanis indulatosak, mérgesek amiatt, hogy beszállították őket, és gyakran rajtunk csattan az ostor. Válogatatlan szavakkal illetik nővéreinket, ily módon a megalázottság ránk is vonatkozik.
– Hogyan történik a kijózanítás?
– Rendkívül téves információk vannak a köztudatban a kijózanítás menetéről. Nem hánytatjuk meg és nem mossuk ki a gyomrát a részeg embernek! Nagy a kockázata a gyomormosásnak, a nyugtalanság és az ellenkezés következtében ugyanis komoly sérülések keletkezhetnek. Éppen ezért ma már gyógyszerek segítenek a kijózanításban. Léteznek olyan gyógyszerek, melyek alkalmazásával átvihető a részegség az alvás állapotába annak veszélye nélkül, hogy légzésbénulás következne be. Természetes módján bomlik le ebben az esetben a szervezet véralkohol-tartalma. 
– Kiket kezelnek általában a zalaegerszegi detoxikálóban?
– Nagyon változó. 17–18 éves fiatalemberek is megfordulnak nálunk, akik egy buli alkalmával ittasodnak le, de 80–90 éves páciensünk is volt már, aki ugyancsak véletlenül részegedett le. Az említettek egy része áldozat. Ugyanakkor bekerülnek hozzánk olyanok is, akik rendszeres alkoholfogyasztók. 
– Mikor számít valaki részegnek?
– 2,5–3 ezrelékes véralkoholszint körül beszélünk részegségről. Magatehetetlen állapot – 3–3,5 ezrelékes alkoholszintnél alakul ki. A magatehetetlen, illetve közbotrányt okozó részegeket szállítja be a mentő a kijózanítóba. A törvénymódosítás óta az odahaza durván viselkedők is bekerülnek hozzánk. Az ő beszállításuk azonban csak az ügyeletes orvos vizsgálata után történhetne meg. Sok esetben eltérnek ettől.
– Úgy hírlik, hogy komoly költségekkel jár a kijózanítás.
– Igen, és itt ismét diszkriminációról beszélhetünk. A más okból mérgezést szenvedettek kezelésének költségeit ugyanis fizeti a társadalombiztosító, a részegeknek azonban valóban fizetniük kell tettükért. 
A már oly sokszor említett rendelet szabályozza a detoxikálóban végrehajtott kezelés költségeit. Ki kell fizetnie a páciensnek egyrészt a kijózanítás költségeit, mely magába foglalja az orvosi vizsgálat és a szükséges gyógyszerek árát. De fizetni kell a beszállításért, valamint, ha beszennyezi a járművet, annak takarításáért. Adott esetben 8–10 ezer forintra is rúghat egy ilyen számla. 
Külön procedúrát jelent számunkra a pénz behajtása. A páciensek 90 százaléka igyekszik ugyanis mellőzni a fizetést. Sok esetben csak polgári peres úton tud érvényt szerezni követelésének a kórház. Szomorú tapasztalatunk, hogy a családtól vesszük el ilyen esetekben a pénzt. Nem ritka, hogy kéri a feleség vagy a hozzátartozó, hogy tekintsünk el a fizetéstől, az ital is fogyasztja ugyanis a családi kasszát. 
– Hogyan lehetne változtatni az ittas egyének – Ön szerint is elavult, és jogosan sérelmezett – ellátási gyakorlatán?
– Most folyik az Országos Addiktológiai Központon belül a detoxikálók kérdéskörének újragondolása. Az országon belül is eltérő a kép e tekintetben. Sok helyen, például Pécsett, megszüntették a kijózanító állomást. Ezekben a városokban az illetékes kórházi osztályokon látják el a részeg betegeket. Ha a mérgezettség kerül előtérbe, akkor a belgyógyászatra szállítják, ha a sérülései igényelnek azonnali kezelést, akkor a traumatológiára. De ahol létezik sürgősségi osztály, ott látják el a részegeket is. Úgy gondolom, az említett okok miatt jogos az igény arra, hogy át kell alakítani az ittas egyének ellátására vonatkozó rendszert. Az a feladatunk most, hogy megtaláljuk a helyes megoldást.

Frauenhoffer Márta 

vissza az elejére


Nyár esti színházi bemutató

Caragiale: az elveszett levél

 

A XIX. századbeli román drámaíró, Ion Luca Caragiale legjelentősebb vígjátékával nyitotta évadját az egerszegi Erdei Színház nyári rendezvénysorozata.

Jelenet az előadásból.Az elveszett levél (1884) című darab szerencsés választásnak bizonyult, hiszen populáris témájával olyan üzenetet közvetít, amely minden kor embere számára őrzi aktualitását.
Műfaja színpadi pamflet, amely egymással látszólag szemben álló politikai szövetségek egyéni érdekek mentén szerveződő viszonyának megjelenítésére vállalkozik.
A bohózatba illő jeleneteket felvonultató mű központi kérdése a hatalom természetrajza, annak bemutatása, hogy miért gondolja, mert a látszatok alapján gondolhatja mindegyik szereplő, hogy birtokolja a hatalmat.
A körülöttük létező világból közismert, hogy embertársainkhoz fűződő viszonyaink jelentős része is a politika határmezsgyéjén meghúzódó kapcsolataink révén kapja meg tartalmát. Így miután mindannyiunknak vannak megélt tapasztalatai a politika világáról, ismerősként szemléljük és szembesülünk Caragiale mélyreható gúnnyal megjelenített színpadi történetével. E tapasztalatok birtokában éljük át azt az érzést, hogy nem is a színházi előadás nézőjeként, hanem valamely választási nagygyűlés résztvevőjeként vagyunk jelen a nézőtéren. Miközben a két – választásokon győzni akaró – polgári párt hatalomért folytatott, személyes sértésekkel telített, eldurvult, kisszerű politikai küzdelme zajlik, rá kell döbbennünk, hogy magunk is a közhangulat befolyása alá kerülünk, manipulálhatóak vagyunk: csupán a politikai retorika frazeológiája más, a szembenálló politikai erők érdekszövetsége egyre nyilvánvalóbb. A karizmatikusnak hitt pártvezérek népbolondító programjai valójában semmiben sem különböznek egymástól, a „néphez is vajmi kevés közük van, s az eszközzé degradálódott eszmék aljas machinációkkal, cselszövésekkel egészülnek ki.” Találóan jellemzi ezt a világot a darabbeli Zaharia Trahanache, számos bizottság és választmány elnöke: „Halott a morál ... semmi sincs már: csak az érdek és megint csak az érdek.”
A cselekmény mozgatója egyetlen rekvizitum, egy szerelmes levél, amelyet a vidéki megye prefektusa ír Trahanache bizottsági és választmányi elnök feleségének, Zizinek. Bonyodalmat okoz azonban, hogy az asszony elveszti a levelet, közeledvén a választások, az ellenzéki politikai erők Catavencu-val az élen, politikai botrány céljából, nyilvánosságra kívánja hozni annak tartalmát. A tárgyi bizonyíték azonban ismételten elvész, így a kiélezett választási küzdelmek végén a központ jelöltje, a családja képviselői tradícióira hivatkozó, meglehetősen együgyű Dundanche szerzi meg a mandátumot. Ehhez azonban egy másik, fontos és bizalmi politikai körökben felbukkanó, hasonló tartalmú levél aduként való felhasználásával jut hozzá.
Caragiale művének nem a triviálisan egyszerű története, hanem a kitűnően egyénített alakok jellemrajza adja az igazi értékét. Ezért nincs valójában főszereplője a darabnak, a figurák mégis tipikussá válnak, hiszen az író karakterisztikus megjelenítésükkel a különböző viselkedésformák keresztmetszetét rajzolja meg.
Merő Béla rendező pontosan érti Caragiale művének világát, megmutatta az írott szövegből mindazt, ami megjeleníthető. A játéktér nyitottságával, a színpad puritánságával és dekoratív kellékeivel hangsúlyozta, hogy a nézők közvetlen részesei a színpadon zajló történéseknek.
A szereposztás találónak bizonyult. Nem csak a frappánsan megjelenített komikus helyzetek, a fogyatékosságaikkal együtt valóságosan is köztünk élő emberi karakterek hiteles megformálását láttuk, hanem a szerző sajátos nyelvhasználata, a nyelvi humor is érvényesült a színészek játékában.
A különböző típusok megteremtésében emlékezetes és megjegyzésre méltó Kricsár Kamill (Agamemnon Dandanache), Gábor László (Stefan Tripatescu), Wellmann György (Zaharia Trahanache) Farkas Ignác (Nae Catavencu) György János (Dudu Pristanda) és Kiss Ernő (Egy kótyagos polgár) alakítása.
A markáns férfiszerepek árnyékában az egyetlen női szerepet megformáló Pap Lujza (Zizi) játéka halványabbnak tűnt.
Az élesen szatírikus-ironikus hangvételű vígjáték a politikai hatalomért vívott harc karikatúrája, egyben a képviselő-választások sajátos, közép-kelet-európai provincialitásának kritikája is.
Morális üzenete azonban közérthetően nekünk, választópolgároknak szól.

Szemes Béla


Művészeti ösztöndíjasok

Mint arról a ZalaEgerszeG hasábjain is többször beszámoltunk, 20-an pályáztak az önkormányzat kulturális és idegenforgalmi bizottságának azon pályázatára, amely a zalaegerszegi pályakezdő művészek rendszeres támogatását tűzte célul maga elé. A 10 hónapra szóló, összesen 700 ezer forintos támogatás elnyerésére többségében képzőművészek, festőművészek és zenészek pályáztak, de akadt az igénylők között iparművész, fazekas és más mesterség szakembere is. 
A támogatásban részesülők névsoráról – a tervezettnél később – június 27-én döntött a bizottság. A késedelmet az indokolta, hogy nem tudtak választani a sok magas színvonalú pályázat közül. A sorrend felállításával végül egy szakemberekből álló csoportot bízott meg a testület, majd a végső döntés 7 pályázónak kedvezett. 
Művészeti ösztöndíjban részesült Tóth Imre (irodalmár), Varga Péter Zoltán (ipari formatervező), Jordán Katica és Bóbics Diána (képzőművészek), Farkas Tamás és Sáfár Orsolya (zeneművészek), valamint Zsidi Erika (fazekas). A nyertesek a korábbi elképzeléstől eltérően nem tíz, hanem nyolc hónapon keresztül részesülnek az önkormányzat ösztöndíjában. A módosításnak köszönhetően valamennyien 12.500 forintot kapnak havonta. A támogatást októbertől májusig folyósítják.

vissza az elejére


ZalaEgerszeG

Zalaegerszeg város honlapja

Zala Média online