Biztató befektetési érdeklődés
|
Frakcióvezetőkkel – a félévről |
Biztató befektetési érdeklődés
|
Hatékony munka jellemezte az egerszegi önkormányzat első féléves tevékenységét, állítja dr. Koczka Csaba, a polgári frakció vezetője. Mint beszélgetésünk során fogalmazott, biztató befektetői érdeklődés kísérte a városi terveket, jelentős vállalkozói tőke mozdult meg, és ami igazán örvendetes, az a pályázati pénzek érkezése Zalaegerszegre. |
– A polgári frakció a két kisgazda képviselővel együttműködve 17 fős csoportot alkot, ami meghatározó erejű a 28 fős közgyűlésben. Munkánk alapvető elve volt, hogy ehhez a többséghez a megfelelő felelősségtudat is párosuljon a munkánkban. Minden egyes döntésért természetesen a felelősséget is nekünk kell vállalni. És azért is, hogy jó döntések szülessenek, melyek a zalaegerszegiek javát szolgálják. Szeretném kiemelni, hogy azok a pályázati pénzek, melyek a városba érkeztek, egy jó önkormányzati előkészítő munkának köszönhetőek. Példaként említhetem a termálfejlesztést, a szociális bérlakásépítést, a fiatal családok otthonát... Meggyőződésem, hogy az önkormányzat és a többségi képviselőcsoport hatékony munkájának az eredménye a szlovén–magyar vasúti összeköttetésre való rákapcsolódás és az ezáltal megvalósuló deltavágány, amely megszünteti Zalaegerszeg elszigeteltségét a vasúton. Úgy gondolom, hogy gondos előkészítés, bizottsági tárgyalások után az önkormányzati döntések megfelelő színvonalúak voltak az idei év első félévében – fogalmazott dr. Koczka Csaba, amikor a közgyűlési munka eddig eltelt hónapjairól érdeklődtünk. Hozzátette: – A polgári frakció elégedett a városvezetéssel és dr. Gyimesi Endrét nagyon jó polgármesternek tartja, olyannak, aki szívvel-lélekkel dolgozik a városért.
– Az első félév közgyűlési döntései közül talán a Városgazdálkodási Kft. szétválasztásával kapcsolatban fogalmazódtak meg a legkeményebb kritikák. Miért volt egyáltalán szükség erre a lépésre?
– A VG Kft. több különböző profilú részlegből áll, ezek nem egyformán teljesítenek. Vannak nyereséges és veszteséges tevékenységei a cégnek. A város a vagyongazdálkodási koncepció előkészítése során abba a dilemmába került, hogy vagy megtartja az eddigi rendszert, miszerint a nyereséges részlegek nyereségét belső pénzmozgással a veszteségesek kompenzálására fordítja a társaság, vagy pedig profiltiszta társaságokat hoz létre. A belső részlegek közötti pénzmozgatásnak hátránya volt, hogy nehezen átlátható. Felmerült a kérdés, valóban az egyik részlegnél kimutatott nyereség teljes egészében a veszteséges részleg kompenzálására ment-e el? Vagy voltak más csatornák, ahol a pénz esetleg nem elég hatékonyan hasznosult? Évek óta vita volt a társaság és az önkormányzat között, hogy a központi igazgatási költségek milyen módon vannak a részlegekre terhelve. Valóban igazságos és arányos-e ?
– Szakértői vizsgálatok folytak a cégnél. Milyen eredménnyel?
– Valóban így volt, könyvvizsgáló bevonásával a vagyongazdálkodási albizottság vezetőjének koordinálásával végeztek vizsgálatokat. Ez sem tudott tiszta vizet önteni a pohárba. Ezért az önkormányzat már a vagyongazdálkodási koncepció tárgyalásakor úgy döntött, hogy két profiltiszta társaságot kiemel a cégből a tisztánlátás és a közpénzekkel való világos gazdálkodás érdekében. Az egyik a fizetőparkoló a másik pedig a hulladékgazdálkodási részleg. Időközben ez utóbbi az önkormányzat ésszerű döntése értelmében az új hulladékdepónia üzemeltetését is megkapta.
– Az ellenzéki képviselők úgy gondolják, politikai döntés született és semmiféle gazdasági indoka nincs a VG Kft „szétszedésének“.
– Semmiféle politikai döntés nem történt. A fő indok gazdasági volt. Nem tudta a tulajdonos – és a szakértők sem – eldönteni, hogy melyik modell jobb. Az eddigi, vagy egy tisztább. Most majd kiderül, hogy például mennyi nyereséget hoz a fizetőparkoló. Amennyiben a gazdasági társaságban maradó egyéb részlegek – mint ahogy az ügyvezető állítja – alulfinanszírozottak, veszteségesek, akkor az önkormányzatnak ezt bizony finanszíroznia kell. Szerintem – folytatja a képviselőcsoport vezetője – nem kerül többe a három társaság működtetése sem. A VG Kft. részlegvezetői olyan komoly javadalmazással rendelkeztek, ami majdnem megfelel az új társaságok ügyvezetőinek a fizetésével. A másik pedig, hogy a társaság elég nagyvonalú költséggazdálkodást folytatott, amit persze egy nagy cég megengedhet magának, ugyanakkor egy kisebb egyáltalán nem. Azt hiszem, a két új propfiltiszta cég hatékonyabban tud majd gazdálkodni.
– Váltsunk szót a személyi kérdésekről. Meglehetősen nagy port kavart Gecse László kinevezése, aki tagja a képviselőcsoportnak, és bizottsági elnök is. Jó döntés született?
– A pályázati feltételeket úgy fogalmazták meg az ügyvezetői tisztségre, hogy minél szélesebb merítési lehetősége legyen az önkormányzatnak, minél többen tudjanak pályázni. Az igazi határ a pályázatok között ott húzódott meg, hogy ki az úgynevezett „belső” pályázó, aki a VG-nél dolgozik és kik a „külsősök“. Az előbbiek minden információval rendelkeztek, így terjedelmesebb anyagot tudtak összeállítani. A külsősök pedig rövidebben fogalmazták meg elképzeléseiket. Tulajdonképpen ennek komolyságát kellett mérlegre tenni. Sajnálom, hogy zárt ülésen folyt az elbírálás, mert meggyőződésem, hogy Gecse László jól szerepelt, meggyőző volt, úgyszintén Manész István is, aki a parkológazda ügyvezetői tisztségét nyerte el. Jelenleg a fizetőparkoló részlegnek van egy vezetője és egy csoportvezetője is. A pályázónál szimpatikus volt, hogy ezt a két munkakört ő egyszemélyben kívánja ellátni. Ami Gecse László képviselőségét illeti: A közgyűlési vitában erre rákérdezett az MSZP frakcióvezetője is. A zárt ülésen is elmondtam: mint frakcióvezető, azt fogom javasolni, hogy ősztől ne Gecse László lássa el a kulturális bizottság elnöki feladatait. Mint egyéni képviselőnél pedig nem tartanám méltányosnak, ha időközi választást kellene kiírni egy évvel az önkormányzati választások előtt. Mert ebben az esetben hosszú ideig nem lenne a választókerületének képviselője. Annyit még szeretnék hozzátenni, hogy 2002 őszén természetesen a képviselő úr nem száll ringbe a jelöltségért.
– vadas –
|
Felkarolják a tehetséges fiatalokat |
|
Hosszú évek tapasztalata mutatja, hogy nem megoldott a főiskolákon a tehetséggondozás. Akadnak olyan fiatalok, akik a száraz tananyagon túl többet szeretnének tudni a szakmáról, és általában az életről. Számukra nincsen kidolgozott rendszer a felsőoktatásban. A tudományos diákkör lehetőséget biztosít ugyan tudományos dolgozatok írására, ám az kizárólag egy témára szorítkozik. |
A zalaegerszegi Pénzügyi és Számviteli Főiskolán 1999 szeptemberében néhány hallgató létrehozta a „Félhatosok” klubját azzal a megfontolt szándékkal, hogy gyarapítsák ismereteiket. A klub tagjai a főiskolai előadásokat követően, fél hat tájban gyűltek össze. Előadókat hívtak rendezvényeikre, és az élet számos területén tájékozódtak. Kezdeményezésüket olyan nagy siker övezte, hogy a továbblépés érdekében nonprofit szervezet létrehozása mellett döntöttek.
A Deák Ferenc Szakkollégium a Kiemelt Színvonalú Felsőoktatásért Egyesületet 2000 tavaszán jegyezte be a cégbíróság. A kiemelten közhasznú egyesületet 13 hallgató és az általuk meghívott 4 oktató hozta létre. Elnöknek titkos szavazással Kárászné dr. Rácz Lídiát, a főiskola tanárát választották a diákok, majd másodszorra is bizalmat szavaztak segítőjüknek. A szakkollégium fő céljairól és eddigi tevékenységéről kérdeztük az elnököt.
– A Pénzügyi és Számviteli Főiskola zalaegerszegi intézetében létrejött szakkollégium alapvető célja a hallgatók szakmai ismereteinek elmélyítése és bővítése, de fontos feladata a nagybetűs életre való felkészítés is. A szakmai tudást kulturális, közművelődési és közéleti ismeretekkel bővítik ki a hallgatók a kollégium keretein belül – mondja Kárászné dr. Rácz Lídia. – Öntevékenyen dolgoznak az egyesület tagjai, az én feladatom csupán abból áll, hogy megadjam a segítséget munkájukhoz.
– Mi mindenre terjed ki a szakkollégium tevékenysége?
– A tanév megkezdése előtt minden alkalommal megrendezi a szakkollégium beavató táborát, melyre a főiskolára kiváló felvételi eredménnyel bekerült hallgatókat hívják meg. Az ily módon kiválasztott tanulókkal közösen rendeznek programokat, köztük szakmai előadásokat, kirándulásokat. Jártak például Deák Ferenc szülőházában a hallgatók, vagyis Zalaegerszeg mellett a környék településeivel is ismerkedtek.
Az év folyamán folytatódnak a szakkollégium rendezvényei. Lehetőségük van a tagoknak például megismerkedni a pályázatírás szabályaival. A minimális tagdíjak mellett ugyanis főként támogatásokból tartja fenn magát az egyesület, éppen ezért számos pályamunkát készítenek a hallgatók. Megírásukban nagy segítséget nyújt a szakkollégiumnak a Landorhegy Alapítvány. Bár alig egy éve működünk egyesület formájában, máris több sikeres pályázattal büszkélkedhetünk. A Közép-európai Brókerképző Központtól szakkönyvcsomagot, illetve előfizetést nyert a szakkollégium szakmai folyóiratokra. A támogatásnak köszönhetően kezd formálódni könyvtárunk. Legutóbb pedig Nápolyban, az ifjúsági partnerbörzén járt egy hallgatónk. Az utazás fedezetéhez is pályázat útján jutottunk hozzá.
Ami az egyéb szervezéseket illeti: meglátogatták a hallgatók – többek között – Németh János keramikusművészt, előadást tartott számukra Deák Ferenc életéről Kiss Gábor, a megyei könyvtár igazgatója, de vendégük volt a munkaügyi központ vezetője is. Megismerkedtek a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tevékenységével, könyvelő és könyvvizsgáló cégnél, valamint bankoknál jártak szakmai tanulmányon, de pályázati segítséggel voltunk Budapesten az árutőzsdén, az államadósság-kezelő központban, és a Parlamentben is, ahol betekinthettek egy ülés menetébe hallgatóink. Mindezek mellett nyelvtanfolyamot szervezett a szakkollégium tagjai részére, és még hosszasan sorolhatnám az eddigi rendezvényeket. Azt hiszem, mindenképpen eredményes múlt áll a hátunk mögött.
– Mennyire folynak bele a politikába a szakkollégisták? A régi nagy kollégiumokból ugyanis több vezető politikus nőtte ki magát.
– Az akkori rendszerben óhatatlanul bekövetkezett ez. A mi szakkollégiumunknak azonban nincs köze a pártokhoz és a politikához, legalábbis nem elkötelezett. A közélet figyelemmel kísérése azonban kötelessége a diplomás fiataloknak.
– Hány taggal rendelkezik ma a kollégium?
– Folyamatosan bővül a létszám. Mint említettem, 13 alapítóval indultunk, ez év tavaszán pedig 26 tagot számoltunk. Az egyesület tagjai döntenek arról, ki csatlakozhat hozzájuk. Felvételt hirdet a közgyűlés, majd meghallgatják a jelentkezőket terveikről és céljaikról. Nagyon fontos kritérium a kiemelkedő tanulmányi eredmény, és vállalnia kell a hallgatónak azt is, hogy tudományos diákköri dolgozatot készít, és azzal el is indul konferencián. Az alapító tagok közül 11-en idén fejezik be tanulmányaikat, a szakkollégiumnak azonban seniorként tagjai maradnak.
A PSZF szakkollégiumának alapító tagjai valamennyien szívesen emlékeznek vissza erre a közösségre. Mint mondják, nemcsak számos ismerettel vérteződtek fel a kollégiumnak köszönhetően, de hosszú évekre szóló barátságok is szövődtek az „együttdolgozók” között. Törzsök Barbara és Peterdy Csanád a napokban végez a főiskolán. Diplomájuk mellett rengeteg hasznos információval és élettapasztalattal távoznak Zalaegerszegről.
– Nagyon jól éreztem magam a főiskolán, ami, azt hiszem, nagy mértékben köszönhető annak, hogy tagja voltam a szakkollégiumnak. Rengeteg pluszismeretre tettem szert rendezvényeinknek köszönhetően. Legtöbbet talán a pályázatírás területén sajátítottam el, hiszen én voltam a pályázati munkacsoport vezetője – osztja meg velünk véleményét Törzsök Barbara.
Peterdy Csanád szintén a pályázatokat illetően érzi úgy, hogy jóval többet tud, mint a vele együtt végző társai.
– A szakkollégium révén megszerzett tapasztalatok nagy segítségemre lesznek a gyakorlatban. A pályázatkészítés mellett megtanulhattam azt is, hogyan történik egy cég bejegyzése, és hogyan kell intézni annak ügyeit. Mindenképpen jó dolognak tartom ezt a kis közösséget. S most nemcsak a pluszismeretekről beszélek, hanem a barátságokról, összetartozásról is – mondja Csanád, aki a főiskola elvégzését követően hazatér Pécsre.
Frauenhoffer Márta
