Panoráma

A magyar nép nyelvrokonainak életterével, életmódjával, anyagi és szellemi kultúrájával, néprajzával és díszítőművészetével ismerteti meg a látogatókat a Göcseji Falumúzeumban felépített Finnugor Néprajzi Park. A mintegy 30 millió forintos költségből megvalósult beruházás eddig elkészült egységei egyedülállóak a világon. Zalaegerszeg új nevezetességét a Zala megyei millenniumi ünnepségsorozat utolsó momentumaként, augusztus 19-én nyitották meg.

Vendégek és érdeklődők a néprajzi parkban.

A finnugor skanzen bejáratánál elhelyezett szalagot Varga László, a megyei közgyűlés elnöke és dr. Nanovszky György, a Finnugor Világkongresszus alelnöke vágta át, majd a hanti sámán és a népi viseletbe öltözött fiatalok vezetésével a Népek barátsága térre, az ünnepség helyszínére vonult a tömeg. Az ünneplőket elsőként dr. Vándor László, a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságának igazgatója köszöntötte.
A világon egyedülálló zalaegerszegi Finnugor Néprajzi Park a Zala Megyei Önkormányzat, a Történelmi Emlékbizottság és a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságának saját bevételei mellett a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával épült. Az anyagiakon túl rengeteg társadalmi munka rejlik a parkban – mondta dr. Vándor László.
A skanzen létrehozásában szerepet játszók munkájának megköszönéséhez Göncz Árpád volt köztársasági elnök is csatlakozott. Az ünneplőkhöz intézett levelében úttörő munkaként jellemezte azt a tevékenységet, mely a finnugor park létrehozásával elindult Zala megyében.

A létesítményt dr. Nanovszky György, a Finnugor Világkongresszus alelnöke avatta fel. Beszédében megemlékezett arról a kilenc évvel ezelőtti eseményről, amikor először gyűlt össze az a társaság, amely a finnugor világmozgalom megalapítását tűzte célul maga elé. A világmozgalom máig elért eredményei bizonyítják a szerveződés életképességét.
A szónokok sorában ezt követően a megyei közgyűlés elnöke lépett a színpadra. Varga László felidézte azokat az eseményeket, melyek hozzájárultak ahhoz, hogy széppé és feledhetetlenné váljon a megyében az államalapítás és a kereszténység felvételének millenniuma. Mint mondta, a most megnyitott skanzen egyike azoknak a célkitűzéseknek, melyeket az ünnepi program részeként határozott meg 1999-ben a megyei történelmi emlékbizottság.
– A mű ezzel nem kész. Szeretnénk, ha ez egy élő, működő információs központ lehetne, ahol kiállításokkal, filmekkel, eseményekkel hozhatnánk közel honfitársainkhoz a finnugor gondolatot.
A rövid kulturális műsort követően Varga László és Filipenko Alexandr Vasziljevics együttműködési megállapodást írt alá Zala megye és a Hanti–Manysi Autonóm Terület között, majd a finnugor népek küldöttei emlékfát ültettek a park főterén.
A Finnugor Néprajzi Parkban egyelőre négy rokon nép: a hantik, a manysik, a marik és a finnek élete elevenedik meg. Teljes egészében elkészült legközelebbi nyelvrokonainkat, az ugorokat reprezentáló hanti és manysi egység. Berendezési tárgyaival együtt várja a látogatókat a mari porta, Zalaegerszeg varkausi testvérvárosának segítségével pedig épül a finn rész. Ez utóbbinak első eleme, a kis zsellérház már áll, a gazdasági épület, valamint a füstösszauna a közeljövőben készül.

A csácsi arborétum kialakulásának gyökerei a múlt századba vezetnek vissza. Valaha a zalavári apátság tulajdonában lévő erdőterület csemetekertjeként üzemelt. A későbbiek során esztétikai célokkal egzóta fafajokat ültettek az arborétumba, melynek továbbfejlesztése ezt követően csupán a 70-es években folytatódott. Különböző fenyőgyűjteményekkel bővült akkor a természetvédelmi terület. Ma a gyertyányos-tölgyes klímában lévő erdőtársulások mindegyike, köztük bükkösök és a legkülönfélébb fenyők is megtalálhatók a 60 hektár területen fekvő csácsi arborétumban.

Az iskolai és óvodai csoportok, valamint a családok körében nagy népszerűségnek örvendő természetvédelmi területnek 750 hektárnyi erdő biztosít mikroklímát és védelmet. A tömb mind ez idáig nem volt szilárd burkolatú úttal ellátva, így rossz idő esetén nem bonyolódhatott a fakitermelés, és az erdészek sem tudtak közlekedni.
A probléma úgy tűnik novemberre megoldódik. 7,3 kilométer hosszú makadámút készül az erdő belsejében.
– Az európai országokban abban mérik a fejlettséget, hogy milyen a feltártsága egy-egy területnek. Ez Zala megyében nagyon gyenge. Ebben a 750 hektáros erdőtömbben szinte a nullával volt egyenlő. Nálunk 6–8 folyóméter út jut egy hektárnyi erdőre, amíg ez a 30–40 folyómétert is eléri a gazdagabb országokban – tájékoztat Horváth Imre, a Zalaerdő Rt. Zalaegerszegi Erdészetének műszaki vezetője. – Azáltal, hogy elkészül az út az erdőben, megoldódik a kitermelt faanyag gyors feldolgozása. A kitermelés ősztől tavaszig, zömében a téli időszakban történik. Ilyenkor a sok csapadék miatt nem teherbíró a talaj, és az erdei földutak nem bírják el a szállító gépeket. Emiatt gondokba ütköztünk eddig, a szilárd burkolatú alappal rendelkező út azonban biztosítani fogja a megfelelő szállítást. Mindezek mellett 10–15 éven keresztül az erdő felújításával foglalkozók is korszerű körülmények között közlekedhetnek. Egyszóval az erdőterület kezelését teszi lehetővé a feltáróút.
– Mikor kezdődött a munka?
– A nyár elején, s bízunk benne, hogy zömében november végéig befejeződnek. A földmunkák mára elkészültek, jelenleg a vízelvezetés történik. Dombos, meredek területeken vezet az út, ezért szükség van az árkok burkolására. Betonban mederlapozással biztosítják a vízelvezetés zökkenőmentességét. Ezt követi a burkolás, ami munka pedig megmarad, áthúzódik 2002-re.
– Milyen felületet kap az út?
– Burkolatát tekintve kőzúzalékos lesz az út. Jobban alkalmazkodik ez a burkolat a környezethez, és nem utolsósorban olcsóbb a kivitelezése. Ugyanakkor a fát szállító nehéz gépjárművek nyomása alatt esetleg megsüllyedő rész könnyebben javítható.
A 7,3 kilométer hosszú nyomvonal magába foglal egy fővonalat és két mellékvonalat.
A későbbiekben pedig az erdőben már meglévő kisebb földutak rácsatlakozására is lehetőség nyílik.
– Mekkora költséggel valósul meg mindez?
– A tervek szerint 18–20 millió forintból készül, a beruházás a Zalaerdő Részvénytársaság fejlesztésében valósul meg. Hosszú távra szól, 30–40 évre megoldja a legszükségesebb feltárási problémákat.

– Szomorúan zavarbaejtő helyzetben vagyok – fogalmazott Szemadám György festőművész, amikor megnyitotta a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben a két évvel ezelőtt „halálba menekült” Bayer Csaba képzőművész kiállítását, aki az idén lenne 40 éves. A tárlatnyitón a család és a barátok mellett a helyi képzőművészek is szép számban voltak jelen és emlékeztek az egykori pályatársra. Ecsedi Erzsébet (az élettárs) színművésznő Bayer Csaba két utolsó versét mondta el, míg Rimóczi István (a barát) színművész Ady és József Attila egy-egy versét szavalta, majd Orbán Hota Sándor saját szerzeményét hallhatta a közönség.

Szemadám György a festmények és grafikák elemzése helyett inkább kérdéseket tett fel az „önsorsrontó döntéssel a halált választó” művész életével kapcsolatban, „kinek festészete már-már ziláltnak is tűnhet”. Gőgös, magányos harcosként járta az útját? A félig-meddig társadalmon kívüli lét valóban az övé volt? Választ már nem kaphatunk. De Szemadám György szerint Bayer tehetséges, jó művész.
– Első kamarakiállítását az akkor még Ságvári-gimnázium galériájában rendezte Bedő Sándor, a képzőművész kolléga. Ott ismerkedtem meg Bayer Csabával, ez a rendszerváltozás időszaka volt. Intenzív találkozások követték egymást. Azt hittük akkor, hogy meg tudjuk váltani a világot – emlékezik a találkozást követő időszakra Boncz Barnabás, az emlékkiállítás rendezője. – A ZTE sörözőben eszméletlen nagyokat beszélgettünk, Csaba is tele volt világmegváltó gondolatokkal. A jobbítás szándéka vezette, hogy kilépjünk abból a tespedt állapotból. Politizált is, képviselőjelöltként indult fideszes színekben. Amikor Örvényeshegyen, a csodálatos környezetben alakítgatta a régi házat, amit vett, kimentem hozzá megnézni a festményeit. Akkor közel hatvan fantasztikus képet láttam. Önálló kiállításáról még jóval halála előtt beszélgettünk már, hiszen összeállt egy nagyon színvonalas anyag. Aztán közbeszólt a halál. Hogy milyen volt Csaba? Zseni volt, egy gyermekzseni. Őszinte és néha kibírhatatlan. Hangulatember volt, de tudta azt mondani, „bocs, tévedtem, már megint tévedtem”.
A Zsinagógában kiállított képek 90 százaléka magángyűjtemény, valamint a Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep tulajdona. Boncz Barnabás mellett a kiállítás szervezésében Skrabut Éva és Ecsedi Erzsébet is részt vett. A tárlat szeptember 7-ig látható.