Fidesz: A középfokú oktatásról
Pályázati felhívás önkormányzati bankszámlavezetésre
|
Sajtótájékoztatók |
Fidesz: A középfokú oktatásról
A megyei középfokú oktatás jövőjéről és Zalaegerszegre gyakorolt hatásáról szólt sajtótájékoztató keretében Garamvölgyi György, a megyei közgyűlés polgári frakciójának vezetője és Gyutai Csaba, a Fidesz zalaegerszegi csoportjának elnöke. Mint elhangzott, a megyei közgyűlés a közeljövőben tárgyalja a megyei közoktatás középtávú stratégiáját, ennek szerves része a középfokú oktatás jövője is. Garamvölgyi György elmondta: érdektelenség kíséri a témát a megyei közgyűlési tagok részéről, az érdemi döntések kimondását ismét a hivatalra hagyják. A középfokú oktatást ez a hivatali adminisztráció „csak pénzköltő tényezőnek fogadja el, nem ismeri a problémát, nem érdekli más, csak az, hogy tartható fenn a szocialista klientúra, ami kialakult a megyei önkormányzatban, amely mind jobban kivonul a megyei középfokú oktatásból. Hasonló dolog történik középtávon, mint amit a színház finanszírozásánál láttunk az elmúlt évben.” Ennek következtében már most nagyon nehéz helyzetbe került a középfokú oktatás Zalaszentgróton és Lentire is ez a sors vár. Ez a folyamat elfogadhatatlan.
A zalaegerszegi helyzetről Gyutai Csaba szólt. Mint mondta, a leépítő törekvéseknek a következménye a megyeszékhelyi oktatási struktúrára várhatóan az lesz, hogy Zalaegerszeg az eddig mintegy 60 százalékos megyei középfokú ellátási szintje erősödni fog. Ezzel erősödik ugyan a város regionális oktatási szerepe, de ez további anyagi terheket ró Egerszegre. A város abban érdekelt, hogy az eddigi kiegyensúlyozott oktatási struktúra maradjon fenn.
Az MSZP parlamenti frakciója kihelyezett ország(rész)gyűlést tartott Keszthelyen, melynek témája az oktatás volt. A szakmai konferenciát követően a szocialista képviselők a megye különböző városaiban tartottak fórumot. Zalaegerszegen Nagy Sándor, az MSZP frakcióvezetője volt a vendége a Nyitott Ház Kör közéleti politikai fórumnak. A rendezvény előtt sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a párt hivatalosan is megnevezte azokat a politikusokat, akiket indítani fognak egyéni körzetben a következő évi országgyűlési képviselőválasztáson. A zalaegerszegi 1-es számú választókerületben az országgyűlési képviselőjelölt Varga László, a megyei közgyűlés elnöke. Mint Nagy Sándor fogalmazott valamennyi jelölt részt vett a keszthelyi szakmai tanácskozáson, és felszólalásaikban konkrét kérdéseket fogalmaztak meg és mondtak véleményt az oktatás jövőjével kapcsolatban.
A szocialista párt frakcióvezetője a továbbiakban aktuális politikai kérdésekről szólt. Bírálta a kormány törvényalkotási tervét, véleménye szerint egyes törvénytervezetek választási célokat szolgáló dokumentumként jelennek meg. Ilyen például a mezőgazdaságot és a vidéket érintő kérdések egy része, melyeknél hiányzik az érdemi koncepció. A szocialisták az oktatás mellett kiemelt kérdésként kezelik a vidékfejlesztést és az egészségügyet is. Az Európai Uniós jogharmonizációba illő törvényeket az MSZP úgy mint eddig, a jövőben is támogatja, kivétel a médiatörvény, ebben semmilyen szabálymódosításra nem hajlandók, addig, amíg a kormány a törvény állapotokat nem állítja vissza, fogalmazott Nagy Sándor.
Az SZDSZ megyei elnöke Kovács Kálmán a párt sajtótájékoztatóján az induló Kossuth évre hívta fel a figyelmet. Mint mondta, 200 esztendővel ezelőtt, 1802-ben született Kossuth Lajos, a hazai liberális reformmozgalomnak és a polgári radikalizmusnak fontos képviselője. Születésének évfordulóját méltón szeretné ünnepelni a párt, ezért 2001. szeptember 19-től 2002. szeptember 19-ig meghirdetik a Kossuth Évet.
Ezt követően a szabad demokrata politikus az M7-es autópálya építéséről szólt, amely azért is fontos, mondta, mert az egész zalai térségnek a fejlődését, jövőjét meghatározhatja. Bírálta a kormányt az autópálya építések késése, és a versenyeztetések elmaradása miatt.
Az egerszegi önkormányzat munkájáról a közgyűlés két SZDSZ-es képviselője, dr. Szigethy István és Bogár Imre szólt. Szigethy István kifogásolta, hogy ebben a ciklusban fordult elő először: a párt egyetlen külső bizottsági helyet sem kapott. A statisztikai adatokat megnézve kitűnik, hogy a közgyűlési hozzászólásokban, interpellációk felvetésében mindkét helyi politikus az élen jár. Nem vitás, folytatta, hogy ezekben az években nagyon komoly beruházások történtek Zalaegerszegen, ennek azonban az a 2 milliárd forint volt a fedezete, ami az előző ciklusban összegyűlt. Az viszont kevésbé rokonszenves, hogy miközben a szja. visszamaradó része drasztikusan csökkent, olyan központi pénzek érkeztek, amelyeket nem biztos, hogy csak ilyen módszerrel lehetett volna megszerezni. Félő, hogy bármiféle „váltásnál” ez a forrás bedugulhat. Dr. Szigethy István bírálta, hogy a megszokott háromhetes ülésezési ciklust öthetesre váltották fel, és hogy az interpellációkra a napirendek végén kerül sor. Nem szerencsés az sem, ha a törvény által előírt kinevezési feltételeket nem veszik figyelembe. Élesen bírálta a képviselő a belvárosi építkezéseket. Mint mondta, a hivatal elnézi, hogy bontási engedély nélkül bontsanak, építési engedély nélkül építsenek, és védett falakat hagynak összedőlni. Bogár Imre is bírálta a közgyűlés kinevezési gyakorlatát, mint fogalmazott, több éves konszenzust rúgtak fel ebben az évben. Aggasztónak tartja a hivatali létszám emelkedését, amely az elmúlt hat évben egyharmaddal növekedett. Meddig nő a hivatal?– kérdezte. Szerinte ugyanis nem kaptak annyi plusz feladatot, ami indokolttá tenné az emelkedést.
Pénteken röviddel déli 12 óra előtt érkezett a bejelentés a rendőrségre, a katasztrófavédelmi igazgatósághoz, valamint a városi közterület felügyelőkhöz, miszerint egy 105 milliméter átmérőjű, mintegy 40 centiméter hosszú, második világháborús repeszromboló lövedéket találtak a 74-es főút zalaegerszegi elkerülő szakaszának nekeresdi elágazójában. Az ott dolgozók a töltés mellől hordták a földet a körforgalom közepének feltöltéséhez, amikor egy munkagép beleakadt a gránátba.
A katasztrófavédelmisek rögtön értesítették a tűzszerészeket, akik éppen Marcaliban tartózkodtak. A lövedéket biztonságos helyre szállították, két méter mély árkot ástak neki, belehelyezték, majd a gondos előkészületeket követően 15 óra 40 perckor felrobbantották.
– A szerencsének köszönhető, hogy megtalálták a repeszrombolót a munkások, s nem robbant fel a forgalmas csomópontban. 200 méter sugarú körben emberi élet kioltására is alkalmas hatást okozhatnak ugyanis a repeszek – tájékoztatott Muhoray Árpád, megyei katasztrófavédelmi igazgató. – Nem ez az első gránát, amit a 74-es főút környékén találunk. Néhány héttel ezelőtt egy 76 milliméteres, szintén a második világháborúból visszamaradt lövedékre bukkantak.