Panoráma

– Nagy mértékben befolyásolja a gyermek iskolai pályafutását az a tény, miként sikerül az iskolakezdés számára. Pszichológusként mégis azt gondolom, hogy az iskolakezdés se nem kisebb, se nem nagyobb trauma egy gyermek életében annál, mint a bölcsődébe, vagy óvodába való bekerülés, illetve egy esetleges lakóhelyváltás. Előfordulhat ugyan, hogy egy rossz iskolai élmény traumaként hat a kis elsősre, ám az iskolák és óvodák közötti nagyon jó kooperáció folytán lecsökkent ennek valószínűsége – fogalmaz Matyovszky Márta pedagógiai szakpszichológus, a zalaegerszegi Nevelési Tanácsadó igazgatója. Vele és Bogdán Marianna gyógypedagógussal arról váltottunk szót, milyen negatív hatást gyakorolhat a gyerekekre a bensőséges óvodai légkörből kikerülve, a sok-sok szabály közé szorított, általános iskolai tanulmányaik megkezdése.

– Korábban – 40–50 évvel ezelőtt – az iskola megkezdésekor került ki első ízben a gyerek a családból, így előfordult, hogy mintegy leválási traumaként élték meg általában a szülői háztól való elszakadást. Ma mindez nem így történik. Rendszeresen eljárnak az óvodások, s ismerkednek leendő iskolájukkal, illetve a tanító nénik is elmennek az óvodába, és barátkoznak a kicsikkel. Azt hiszem, ma már nem ismeretlen mumus az iskola a gyerekek számára – folytatja a pszichológus. – Traumatizáló helyzet például akkor alakulhat ki, ha nem veszi figyelembe az iskola, hogy az ő dolga szocializálni a gyereket az ottani életre. Sok iskolába bekerülő kisgyerek nehezebben alkalmazkodik az új szokásokhoz. Előfordul, hogy állandóan közbekotyog, vagy nem tud megülni egy helyben. Probléma akkor adódhat, ha a pedagógus olyat vár el a gyerektől, amire még nem tanította meg, amire még nem érett. Mindez azonban nagyon ritkán fordul elő.
– Amennyiben mégis traumaként hat egy kisgyerekre az iskolakezdés, milyen jelei vannak annak?
– Nagyon sokféleképpen jelentkezhet. A látható szorongástól, a feszültségen és a körömrágáson át előfordulhat, hogy bepisil a gyerek, vagy könnyen sírva fakad. Az sem ritka azonban ilyen esetekben, hogy nem belülről szenved a kicsi, hanem viselkedése megváltozásával hívja fel magára a figyelmet: agresszívvé válik, vagy semmibe veszi a dolgokat.
A gyerek viselkedésének megváltozása utalhat valamiféle gondra. Ma azonban nehéz lenne még ilyet feltételezni, hiszen alig néhány hete kezdődött el az iskola. Meg kell adni a lehetőséget a gyereknek arra, hogy megszokja az új helyzetet! Mindez nem jelenti azt, hogy ne vegyék figyelembe ilyenkor a reakciókat, hagyják magukra a gyereket! Csupán arra hívnám fel a figyelmet, hogy ezek a problémák legtöbbször átmenetiek, így nem kell rögtön megijedni és szakemberhez fordulni! Amennyiben azonban két-három hónap múltán is fennáll a probléma, érdemes megvizsgálni a dolgok eredetét!
– Felvetődhet a szülő felelőssége, ha nem, vagy csak lassan képes az iskolához szocializálódni gyermeke?
– Igen, abban az esetben, ha nem sikerült felkészíteni a változásra a kicsit – veszi át a szót Bogdán Marianna. – Nagyon sokat kell beszélgetni a gyerekekkel előzetesen az iskoláról, az ottani elvárásokról, a tanító nénikről. S nem szabad hanyagolni ezeket a beszélgetéseket azt követően sem, hogy elkezdődött az iskola. Szüksége van a gyereknek arra, hogy naponta megkérdezzék tőle, milyen volt az iskola, hogyan érezte magát. Amennyiben szoros kapocs van a szülő és a gyerek között, semmilyen traumát nem okozhat neki a változás. Normális esetben, egy ép, egészséges gyerek élettanilag irányul a változásra. Készül az iskolára, írni-olvasni akar tudni. Véleményem szerint, amennyiben jól érzi magát egy gyerek az iskolában, jól is teljesít. Nagyon fontos azonban, hogy testileg, lelkileg és pszichésen is valóban iskolaérett legyen! Pszichés terhelésnek vannak kitéve a diákok az iskolában, melyeket el kell tudni viselni. Ha valamilyen szinten nem elég érett a gyerek, nehézségekbe ütközhet a beilleszkedése.
Előfordulhat az is, hogy a szülő elvárásai miatt néz szorongva iskolás évei elé a gyerek. Általában túl nagy az elvárás. A legtöbb szülő azt szeretné, ha már az iskola megkezdése előtt le tudná írni a nevét a gyerek, vagy netalán olvasni is tudna. Azt gondolják, hogy ma már írnak-olvasnak a gyerekek, mire megkezdik az iskolát. Mindez nem igaz. Mégis attól rettegnek, hogy vajon jól teljesít-e majd gyermekük az iskolában. Akadnak olyan gyerekek, akik - különböző okokból kifolyólag – kevesebbre képesek, mint társaik. Mindezt el kell fogadni! Létezhet ugyanis olyan terület, amiben éppen az a diák kiemelkedő. Azt a képességét kell csiszolni!
– Felelőssége van a szülőnek az iskola kiválasztásában is. Ma már több intézménybe ellátogatnak, keresik a megfelelő tanító néniket – fűzi hozzá Matyovszky Márta. – Amennyiben ilyen alkalmakkor megtetszik egy tanító néni a gyermeknek, bízni kell a döntésében! Gondoljunk csak bele: felnőttkorban is attól tanulunk szívesen, aki szimpatikus nekünk. Éppen ezért figyelembe kell venni a gyerekek választását!
– Hogyan kerüljék el a szülők a beiskolázás során előforduló esetleges kellemetlenségeket?
– Én azt tanácsolom, hogy az iskola végeztével minden egyes alkalommal üljenek le beszélgetni gyermekükkel. Ösztönözzék arra, hogy elmondja, mi volt jó az iskolában, illetve milyen sérelem érte. Beszéljék meg közösen a történteket! – sorolja tanácsait Bogdán Marianna. – A gyerekek vágynak arra, hogy édesanyjukkal, édesapjukkal közösen ismerkedjenek a tankönyvekkel, megcsodálják a rajzokat, a színes tollakat. Lesi a gyermek szülője elismerését egy-egy girba-gurba vonal rajzolása után. Egy igazi szülő kisgyereke minden egyes göcsörtös vonalának, össze-vissza rajzának örül. Nagyon fontos, hogy érezze a gyermek: a család biztos pont számára! Bármi is történjen a kezdetben idegen iskolában, otthon mindig melegség várja.
Az a szülő, aki berakja iskola után gyermekét az autóba, hazaszállítja, majd otthon sem érdeklődik iránta, nagy hibát követ el. Ösztönözni kell a kicsiket, és megtanítani őket arra, hogy legyenek uruk maguknak, osszák be jól az idejüket! A gondos nevelésnek köszönhetően ő maga érzi majd, mennyit kell gyakorolnia egy nap annak érdekében, hogy megfeleljen saját elvárásainak.
Fontos az is, hogy jó kapcsolat alakuljon ki szülő és tanító között. Nagy lehetőségek vannak a mai oktatásügyben. Kevés a gyerek, így minden egyes tanuló számít a magyar iskolarendszernek, és minden egyes pedagógusnak. Úgy gondolom, méltányolják a tanító nénik, ha bizalommal fordulnak hozzájuk a szülők, megosztják velük gyermekeikkel kapcsolatos elvárásaikat, kéréseiket.

Szeptember 11-e a Gyermekek Világnapja. A Nagycsaládosok Egyesülete ez alkalomból immár másodszorra szervezett egész napos programot a zalaegerszegi gyerekek részére.

– Tavaly ünnepeltük meg első ízben a Gyermekek Világnapját városunkban, amely alkalomból egy gyermekszobrot emeltünk a Vizslaparkban, és elhatároztuk, hogy minden esztendőben magunkra vállaljuk ennek a napnak az emlékezetessé tételét. A város minden gyereke számára szerveztünk programot – mondja Iványi Ildikó, a Nagycsaládosok Egyesületének zalaegerszegi elnöke.
Idén az óvodásoknak filmvetítéssel kezdődött a világnap. Szám szerint 673 kisgyermek gyűlt össze délelőtt az Ady moziban. Az általános iskolásokat rajzversenyre invitálták, majd a délután folyamán futóversenyben is összemérhették tudásukat. Mindezek alatt a középiskolások európai uniós vetélkedőn vehettek részt.
A közös ünneplésnek idén is a Vizslapark adott helyet. Az Ady iskola diákjai, a Mikes Kelemen úti, valamint a Szent Család Óvoda legkisebbjei a tavaly felállított Gyermek-szobornál adtak műsort, majd az Ifjúsági Minisztérium képviseletében Garamvölgyi György, dr. Márki László, az Országos Nagycsaládos Egyesület elnöke és Tombi Lajos alpolgármester köszöntötte a kicsiket. Ezt követően játszóparkká alakult a Vizslapark. Gumivár, kisvonat, rendőrautó és tűzoltóautó várta a gyerekeket.

A programsorozat pénteken tovább folytatódott. A helyszín ezúttal a Dísz tér volt, ahol kézműves játszóház szerveződött, majd ifjúsági rézfúvósok adtak hangversenyt.
– A folytatásnak az az oka, hogy idén tízéves a Zalaegerszegi Nagycsaládosok Egyesülete. A Gyermekek Világnapjával vette kezdetét születésnapi programunk. A hétvégén országos nagycsaládos találkozón veszünk részt 70 gyerekkel, majd október 29–30-án rendezzük meg az MMIK-ban a Danone szünidő elnevezésű programunkat a Gyermekjóléti Szolgálattal közösen. A 10 éves évforduló alkalmából szervezett rendezvénysorozat karácsony táján zárul a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben.
– Hány tagot számlál ma az egyesület?
– 170 családunk van. Ezt a számot minimum öt fővel kell beszorozni, hiszen kizárólag három-gyerekes család lehet tagja az egyesületnek. De vannak hat-hét gyerekes családaink is. Megközelítőleg 800-an vagyunk Zalaegerszegről és 16 környező faluból.

A nyári nap kellemes melege ma már csak emlékezetünkben él. Mint azt az időjárás is jól érzékelteti, beköszöntött a hideg és borongós ősz. A nyári forróság elől Zalaegerszegen is sokan kerestek menedéket a hűsítő vizekben, derül ki a Strand Kft. összegzéséből. A termálfürdőt, a Gébárti tófürdőt, valamint a város központjában lévő strandot idén összességében 16 százalékkal keresték fel többen, mint az elmúlt évben.

– Mint ismeretes, újabb pluszfeladatokkal kezdte meg társaságunk az idei nyári szezont. A városi strandfürdő és fedett uszoda mellett két éve üzemeltetjük a termálfürdőt, s az idei évtől a Gébárti tóstrand működtetése is hatáskörünkbe került. A többletfeladatot kiegészítette a termálfürdőn belül májusban beüzemelt két gyermekmedence. Ezen időponttól – az esős napokat kivéve – tömeges forgalmat regisztráltunk létesítményünkben. Míg a tavalyi szezonban összesen 42 ezren látogatták a fürdőt, idén mintegy 60 ezer fizető vendéget szolgáltak ki munkatársaink. Mindez 43 százalékos létszámnövekedést jelent – tájékoztat Gyuk György, a Strand Kft. ügyvezető igazgatója. – Hasonlóan szép eredményekről számolhatok be a két másik strandot illetően is. A tóstrand üzemeltetése új kihívást jelentett számunkra, hiszen szabadvizű fürdővel nem volt még dolgunk. Megközelítőleg 25 ezren kerestek menedéket a forróság elől a Gébárti-tó hűsítő habjaiban. Azt hiszem, bizonyítja ez a szám, hogy sikerült a felmerülő igényeknek megfelelő színvonalon üzemeltetnünk a strandot. A szezon előtt mintegy 400 ezer, majd a nyár folyamán újabb félmillió forint értékű fejlesztést hajtottunk végre a fürdőben. Természetesen további beruházásokra is szükség van. A kemping színvonalának javítása mindenképpen elengedhetetlen feladat.
Bár a városi strand látogatottsága – elsősorban az esős napok következtében – mintegy 2000 fővel csökkent az idei nyáron, nem panaszkodhatunk. Második éve bizonyította ez a létesítmény, hogy dacára mindenfajta termálprogramnak, továbbra is van létjogosultsága. Stabil látogatóközönséggel rendelkezik a városi strand. A termálfürdő gyermekmedencéjének megnyitása vonzotta ugyan a kisgyerekes családokat, a felnőttek és diákok továbbra is kitartanak a Zalaegerszeg központjában működő, könnyen megközelíthető, biztonságos strand mellett. Ez is bizonyítja, hogy komoly pénzeket kell áldozni ennek a fürdőnek a fejlesztésére is.
Összességében azt mondhatom, hogy a szabad fürdők idei 116 ezres látogatottsága 16 százalékkal meghaladja a tavalyit. Ehhez jön még a fedett uszoda, melynek szolgáltatásait szeptembertől májusig stabilan mintegy 90 ezren veszik igénybe.
– Hogyan sikerült a nyári szezon az anyagiakat tekintve?
– Forintálisan is pozitívan zártuk a szezont. A termálfürdőben mintegy 70 százalékos árbevétel-növekedést tapasztaltunk. Köszönhető ez egyrészt a gyermekmedencéknek, de az esti fürdőzési lehetőségnek is, amit a nyár folyamán vezettünk be. A központi strandon – dacára a minimális látogatottságcsökkenésnek – is sikerült bevételi csúcsot elérnünk, hat százalékkal növekedett bevételünk a tavalyi évhez képest. A számok mögött természetesen rengeteg munka és odafigyelés bújik meg. Köszönet illeti a strandfürdő munkatársait, akik sokszor verejtékezve teljesítették feladatukat.
– Többször ejtettünk már szót a szükséges fejlesztésekről. Milyen téren kívánnak előrelépni a jövő évben?
– A napokban értékelte a nyári munkát társaságunk felügyelőbizottsága, melyen sor került a három szabadtéri fürdő legszükségesebb fejlesztési feladatainak megtárgyalására is. A Gébárti tóstrand területén a kemping korszerűsítése a legfontosabb feladat. Bővíteni kell emellett víziközlekedési eszközeink számát, s felmerült egy csónakház létesítésének igénye is. A vízi sportokat űző vendégek eszközeit tárolnánk ott télen-nyáron. A termálfürdőnél fontos lenne egy huzatvédő erdősáv létesítése, míg az árnyékot az ernyőpark bővítése mellett külön e célra szolgáló szerkezetek építésével lehetne biztosítani a vendégeknek. További feladat a sportpályák növelése, esetleg sporteszközök kihelyezése, de szükség lenne füvesítéssel a napozófelület kiszélesítésére is.
A legnagyobb munka a városi strandon vár ránk. Többször elmondtuk már, hogy 2002. december 31-e után nem működhet tovább a külső nagymedence jelenlegi állapotában. Ezen időpontig meg kell kezdeni annak felújítását. Több mint 100 millió forintos beruházásról van szó, amit valószínűleg több ütemben tud majd csak megvalósítani az önkormányzat. Fenékbetáplálásos, feszített víztükrű medencét kell kialakítani Zalaegerszegen. A 2003. júniusi nyitásra meg kell valósulnia a fejlesztésnek.