Jelentős szerepben a pótszékek
Egyéni alkotások üvegen, selymen |
Dr. Törökné dr. Kelemen Ilona 1994 nyarán ragadott ecsetet első ízben. A jogásznő gyermekei felnőttek, Budapesten élnek, férje szívesen átvállalja a konyhai teendőket, így egyre több szabadideje van mostanában. |
Néhány évvel ezelőtti betegsége miatt hosszabb időt töltött otthon. A sok szabadidő arra ösztönözte, hogy hangot adjon mélyen benne rejlő alkotói vágyának. A festészet mára hobbijává vált Ilonának, lakásukban lépten-nyomon több száz szebbnél szebb alkotás dicséri keze munkáját.
– Általános iskola nyolcadik osztályában tanultam utoljára rajzolni, nem is próbálkoztam vele azóta. Édesanyám nagyon szépen rajzolt, s én is gondolkodtam azon, hogy képzőművészeti gimnáziumba menjek. Szüleim közbenjárására lemondtam erről a tervről, ám úgy tűnik, a vágy megmaradt bennem.
Volt egy művészeti műsor régen a TV-ben, melyben egy magyar festő kiállítására kalauzolták el a nézőt. Egy csodaszép pünkösdi rózsát ábrázoló festményt láttam akkor a műsorban. Olyan hatással volt rám az a kép csodálatos színei miatt, hogy elhatároztam, én is megpróbálkozom a festészettel. Így kezdődött – árulja el.
– Miket festett kezdetben?
– Az első alkalmakkor furnérra festettem olajfestékkel, majd krétához, olajpasztellhez és porpasztellhez nyúltam. Ekkor már papírra festegettem, rajzolgattam.
– Milyen tematikájúak voltak azok a képek?
– Többnyire virágot festettem, melyeket a legszebb színekkel láttam el. Nem volt szükségem semmilyen segédeszközre ahhoz, hogy ábrázolni tudjam a virágot. Nagyon szeretem a növényeket, így emlékezetből készítettem őket. Festettem mellettük tájképeket. Általában úgy másoltam azokat egy másik festményről, ám a színezés örömét meghagytam saját fantáziámnak.
– Az utóbbi időkben más anyagokat is kipróbált.
– Tavaly nyáron kezdtem el üvegre festeni. Üvegfestéket kaptam ugyanis gyermekeimtől az azt megelőző karácsonyra. Poharakon, vázákon próbáltam ki ezt a módszert, majd áttértem a síküvegre.
– Hogyan kell üvegre festeni?
– Meglehetősen nehéz. Kétféle festékkel, vízben és alkoholban oldódóval lehet megfesteni az üveget. A vízben oldódóval sokkal könnyebb dolgozni. Létezik egy úgynevezett kontúrozó, melynek segítségével megszárad a kirajzolt minta, így annak keretein belül szépen lehet dolgozni. Üvegre is többnyire virágokat, madarakat, halakat festek, néha-néha egy-egy tájképet, utcarészletet.
– Nemrégiben ismét újabb anyaggal ismerkedett meg.
– Igen. Az elmúlt év karácsonyán selyemfestékkel lepett meg a családom. Nem volt hát más választásom, mint kipróbálni a selymet is, augusztusban kezdtem el. Jelen pillanatban párhuzamosan festek síküvegre és selyemre. Ez utóbbi azért tetszik nagyon, mert – véleményem szerint – ezen az anyagon jönnek ki leginkább a színek.
A selyem festése éppen úgy történik, mint az üvegé, azzal a különbséggel, hogy jól ki kell feszíteni az anyagot egy rámára. Kirajzolom a mintát a kontúrfestékkel, befestem azt, majd következik a háttér színezése. Ha elkészült a mű, levasalom a hátulját, kiöblítem és bekereteztetem.
– Nézegetve alkotásait, úgy tűnik, nem mindegyik darab kerül keretbe.
– Így igaz. Nagyon sok sálat, kendőt, sőt függönyt is készítettem már selyemből saját „kézjegyemmel” ellátva. S ha télen lesz egy kis időm, ruhát is szeretnék készíteni ezzel a technológiával.
– Milyen gyorsan készül el egy-egy alkotás?
– Nagyon gyorsan dolgozom. Munka után, a hétvégén, illetve a nyári szabadság idején jut rá időm.
– Hány alkotás készül el egy tevékeny hétvégén?
– Múlt szombaton nyolc képet készítettem selyemből és néhány sálat. Úgy érzem jól magam, ha dolgozhatok. Nem szeretek pihenni, mindig csinálnom kell valamit. Azt hiszem, megtaláltam önmagamat a festészetben. Imádom. Nem félek a nyugdíjaskortól sem, mióta ezzel foglalkozom.
– Mi a sorsuk az alkotásoknak?
– Többnyire lakásunkat, gyermekeim otthonát, illetve a férjem irodáját díszítik. S természetesen rengeteget el is ajándékozok.
Ilona tarsolyában számos ötlet vár még megvalósításra. Családi kirándulásaik alkalmával gondosan feljegyzi, mit szeretne megfesteni. A közeljövőben őszi kendőket készít majd, aztán jön a karácsony, az ajándékgyártás ideje. Szeretné kipróbálni a vásznat is, melyekből kitűnő terítő készülhet. Tervei között szerepel ugyanakkor a kerámiafestészet is.
Az új anyag kipróbálásában csupán a munkához szükséges festék hiánya akadályozza, nemsokára azonban itt a karácsony, gyermekei biztosan meglepik egy újabb adag festékkel.
Közel tízezren látogatták a nyári színházakat |
Jelentős szerepben a pótszékek
Mind a látogatottságot, mind a szakmai színvonalat tekintve sikeres évet zártak a nyári színházak. Az Erdei Színház 12 előadására – a rossz idő ellenére is – 4000-en, az Egervári Várszínházban bemutatott produkciókra pedig 5300-an voltak kíváncsiak – hangzott el a „Zalai Nyári Fesztivált” értékelő sajtótájékoztatón. |
Győri József, Egervár polgármestere elmondta: köszönhetően többek között a kitűnő előadásoknak, valamint a fedett nézőtérnek, az idei szezon volt a legeredményesebb a várszínház történetében. A sikert mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy valamennyi előadás telt házzal futott, sőt sok esetben, pótszékeket kellett elhelyezni a nézőtéren. Bár az évad előtt az Egervári Estékért, Hagyományokért, Kultúráért Alapítvány jóvoltából 50 ülőhellyel bővítették a várszínházat, kevésnek bizonyult a fejlesztés.
A kialakult szokásnak megfelelően többségében klasszikus tragédiáknak és vígjátékoknak adott helyet ezúttal is az Egervári Várszínház, ahol összesen 14 előadás – Victor Hugo: A királyasszony lovagja, Moličre: Fösvény, Giannotti: A vén szerelmes – és egy koncert – Alexandr Gonobolin – várta a közönséget a nyár folyamán. A populárisabb, könnyedebb műfajt képviselő Erdei Színházban Caragiale: Az elveszett levél című komédiáját követően a helyi erők összefogásával készült, Mr. Pornovszky előkerül című musicalt láthatta a publikum. Ez utóbbit októberben átdolgozzák, és várhatóan novemberben Budapesten is bemutatják, tájékoztatott Merő Béla művészeti vezető.
Ami a nyári évadot illeti: bejáratódtak a helyszínek, a nagy érdeklődésre való tekintettel többször is játszhatták volna a színre vitt darabokat, vélekedett Merő Béla. Ugyanakkor elmondta, mind az Erdei, mind az Egervári Várszínházban szükség van további fejlesztésre. Bővíteni kell a férőhelyeket, de szóba került az erdei színpad lefedése is.
A városi és megyei önkormányzat által juttatott összesen 9 millió forintot, az MMIK és a Gönczi ÁMK támogatását, pályázatok, alapítványi pénzek, és a színházak bevételeit összesítve, 20 millió forintból gazdálkodtak a nyári fesztivált szervezők az idei évadban. Az elképzelések szerint november 1-jével létrejön a Zalai Nyári Színház Kht., mely jellegéből adódóan minisztériumi támogatás elnyerésére is pályázhat. A közhasznú társaság megalakulásával biztosabbá válik az Erdei és az Egervári Várszínház léte, és tervezhetőbbé válik az évad.
2002 nyarán egy Moličre-darabot, Merő Béla rendezésében Shakespeare Rómeó és Júliáját, valamint a budapesti Merlin Színházzal és a Kőszegi Várszínházzal együttműködve Hamvai Kornél: Arisztophanész című ősbemutatóját láthatják a színházkedvelők Egerváron. Az Erdei Színházban egy, a Pornovszkyhoz hasonló zenés darab, valamint Kaszás Géza főszereplésével igazi komédia várja majd az érdeklődőket.
Garamvölgyi György, a Gönczi Ferenc ÁMK igazgatója az Albergotól az Udvarok Fesztiválig tartó programsorozatot értékelte. Úgy vélte: kialakultak Zalaegerszeg és környékének klasszikus, kulturális programjai, melyek jó alapot biztosítanak egy majdani tavaszi és őszi fesztivál elindításához. A termálfürdő látogatottságát 200 ezer főre becsülik jövőre, mely a kulturális szféra számára is nagy feladatot jelent, hiszen biztosítani kell a Zalaegerszegre látogatók tartalmas szórakozását – hangsúlyozta.