Jogásznő ecsettel

Jelentős szerepben a pótszékek

Könyvajánló


Egyéni alkotások üvegen, selymen

Jogásznő ecsettel

 

Dr. Törökné dr. Kelemen Ilona 1994 nyarán ragadott ecsetet első ízben. A jogásznő gyermekei felnőttek, Budapesten élnek, férje szívesen átvállalja a konyhai teendőket, így egyre több szabadideje van mostanában. 

Dr. Törökné dr. Kelemen IlonaNéhány évvel ezelőtti betegsége miatt hosszabb időt töltött otthon. A sok szabadidő arra ösztönözte, hogy hangot adjon mélyen benne rejlő alkotói vágyának. A festészet mára hobbijává vált Ilonának, lakásukban lépten-nyomon több száz szebbnél szebb alkotás dicséri keze munkáját. 
– Általános iskola nyolcadik osztályában tanultam utoljára rajzolni, nem is próbálkoztam vele azóta. Édesanyám nagyon szépen rajzolt, s én is gondolkodtam azon, hogy képzőművészeti gimnáziumba menjek. Szüleim közbenjárására lemondtam erről a tervről, ám úgy tűnik, a vágy megmaradt bennem. 
Volt egy művészeti műsor régen a TV-ben, melyben egy magyar festő kiállítására kalauzolták el a nézőt. Egy csodaszép pünkösdi rózsát ábrázoló festményt láttam akkor a műsorban. Olyan hatással volt rám az a kép csodálatos színei miatt, hogy elhatároztam, én is megpróbálkozom a festészettel. Így kezdődött – árulja el. 
– Miket festett kezdetben?
– Az első alkalmakkor furnérra festettem olajfestékkel, majd krétához, olajpasztellhez és porpasztellhez nyúltam. Ekkor már papírra festegettem, rajzolgattam. 
– Milyen tematikájúak voltak azok a képek?
– Többnyire virágot festettem, melyeket a legszebb színekkel láttam el. Nem volt szükségem semmilyen segédeszközre ahhoz, hogy ábrázolni tudjam a virágot. Nagyon szeretem a növényeket, így emlékezetből készítettem őket. Festettem mellettük tájképeket. Általában úgy másoltam azokat egy másik festményről, ám a színezés örömét meghagytam saját fantáziámnak. 
– Az utóbbi időkben más anyagokat is kipróbált.
– Tavaly nyáron kezdtem el üvegre festeni. Üvegfestéket kaptam ugyanis gyermekeimtől az azt megelőző karácsonyra. Poharakon, vázákon próbáltam ki ezt a módszert, majd áttértem a síküvegre. 
– Hogyan kell üvegre festeni?
– Meglehetősen nehéz. Kétféle festékkel, vízben és alkoholban oldódóval lehet megfesteni az üveget. A vízben oldódóval sokkal könnyebb dolgozni. Létezik egy úgynevezett kontúrozó, melynek segítségével megszárad a kirajzolt minta, így annak keretein belül szépen lehet dolgozni. Üvegre is többnyire virágokat, madarakat, halakat festek, néha-néha egy-egy tájképet, utcarészletet. 
	Egy színpompás alkotás a sok közül.– Nemrégiben ismét újabb anyaggal ismerkedett meg.
– Igen. Az elmúlt év karácsonyán selyemfestékkel lepett meg a családom. Nem volt hát más választásom, mint kipróbálni a selymet is, augusztusban kezdtem el. Jelen pillanatban párhuzamosan festek síküvegre és selyemre. Ez utóbbi azért tetszik nagyon, mert – véleményem szerint – ezen az anyagon jönnek ki leginkább a színek. 
A selyem festése éppen úgy történik, mint az üvegé, azzal a különbséggel, hogy jól ki kell feszíteni az anyagot egy rámára. Kirajzolom a mintát a kontúrfestékkel, befestem azt, majd következik a háttér színezése. Ha elkészült a mű, levasalom a hátulját, kiöblítem és bekereteztetem. 
– Nézegetve alkotásait, úgy tűnik, nem mindegyik darab kerül keretbe.
– Így igaz. Nagyon sok sálat, kendőt, sőt függönyt is készítettem már selyemből saját „kézjegyemmel” ellátva. S ha télen lesz egy kis időm, ruhát is szeretnék készíteni ezzel a technológiával. 
– Milyen gyorsan készül el egy-egy alkotás?
– Nagyon gyorsan dolgozom. Munka után, a hétvégén, illetve a nyári szabadság idején jut rá időm. 
– Hány alkotás készül el egy tevékeny hétvégén?
– Múlt szombaton nyolc képet készítettem selyemből és néhány sálat. Úgy érzem jól magam, ha dolgozhatok. Nem szeretek pihenni, mindig csinálnom kell valamit. Azt hiszem, megtaláltam önmagamat a festészetben. Imádom. Nem félek a nyugdíjaskortól sem, mióta ezzel foglalkozom.
– Mi a sorsuk az alkotásoknak?
– Többnyire lakásunkat, gyermekeim otthonát, illetve a férjem irodáját díszítik. S természetesen rengeteget el is ajándékozok. 
Ilona tarsolyában számos ötlet vár még megvalósításra. Családi kirándulásaik alkalmával gondosan feljegyzi, mit szeretne megfesteni. A közeljövőben őszi kendőket készít majd, aztán jön a karácsony, az ajándékgyártás ideje. Szeretné kipróbálni a vásznat is, melyekből kitűnő terítő készülhet. Tervei között szerepel ugyanakkor a kerámiafestészet is.
Az új anyag kipróbálásában csupán a munkához szükséges festék hiánya akadályozza, nemsokára azonban itt a karácsony, gyermekei biztosan meglepik egy újabb adag festékkel. 

vissza az elejére


Közel tízezren látogatták a nyári színházakat

Jelentős szerepben a pótszékek

 

Mind a látogatottságot, mind a szakmai színvonalat tekintve sikeres évet zártak a nyári színházak. Az Erdei Színház 12 előadására – a rossz idő ellenére is – 4000-en, az Egervári Várszínházban bemutatott produkciókra pedig 5300-an voltak kíváncsiak – hangzott el a „Zalai Nyári Fesztivált” értékelő sajtótájékoztatón. 

Győri József, Egervár polgármestere elmondta: köszönhetően többek között a kitűnő előadásoknak, valamint a fedett nézőtérnek, az idei szezon volt a legeredményesebb a várszínház történetében. A sikert mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy valamennyi előadás telt házzal futott, sőt sok esetben, pótszékeket kellett elhelyezni a nézőtéren. Bár az évad előtt az Egervári Estékért, Hagyományokért, Kultúráért Alapítvány jóvoltából 50 ülőhellyel bővítették a várszínházat, kevésnek bizonyult a fejlesztés. 
A kialakult szokásnak megfelelően többségében klasszikus tragédiáknak és vígjátékoknak adott helyet ezúttal is az Egervári Várszínház, ahol összesen 14 előadás – Victor Hugo: A királyasszony lovagja, Moličre: Fösvény, Giannotti: A vén szerelmes – és egy koncert – Alexandr Gonobolin – várta a közönséget a nyár folyamán. A populárisabb, könnyedebb műfajt képviselő Erdei Színházban Caragiale: Az elveszett levél című komédiáját követően a helyi erők összefogásával készült, Mr. Pornovszky előkerül című musicalt láthatta a publikum. Ez utóbbit októberben átdolgozzák, és várhatóan novemberben Budapesten is bemutatják, tájékoztatott Merő Béla művészeti vezető. 
Ami a nyári évadot illeti: bejáratódtak a helyszínek, a nagy érdeklődésre való tekintettel többször is játszhatták volna a színre vitt darabokat, vélekedett Merő Béla. Ugyanakkor elmondta, mind az Erdei, mind az Egervári Várszínházban szükség van további fejlesztésre. Bővíteni kell a férőhelyeket, de szóba került az erdei színpad lefedése is. 
A városi és megyei önkormányzat által juttatott összesen 9 millió forintot, az MMIK és a Gönczi ÁMK támogatását, pályázatok, alapítványi pénzek, és a színházak bevételeit összesítve, 20 millió forintból gazdálkodtak a nyári fesztivált szervezők az idei évadban. Az elképzelések szerint november 1-jével létrejön a Zalai Nyári Színház Kht., mely jellegéből adódóan minisztériumi támogatás elnyerésére is pályázhat. A közhasznú társaság megalakulásával biztosabbá válik az Erdei és az Egervári Várszínház léte, és tervezhetőbbé válik az évad.
2002 nyarán egy Moličre-darabot, Merő Béla rendezésében Shakespeare Rómeó és Júliáját, valamint a budapesti Merlin Színházzal és a Kőszegi Várszínházzal együttműködve Hamvai Kornél: Arisztophanész című ősbemutatóját láthatják a színházkedvelők Egerváron. Az Erdei Színházban egy, a Pornovszkyhoz hasonló zenés darab, valamint Kaszás Géza főszereplésével igazi komédia várja majd az érdeklődőket.
Garamvölgyi György, a Gönczi Ferenc ÁMK igazgatója az Albergotól az Udvarok Fesztiválig tartó programsorozatot értékelte. Úgy vélte: kialakultak Zalaegerszeg és környékének klasszikus, kulturális programjai, melyek jó alapot biztosítanak egy majdani tavaszi és őszi fesztivál elindításához. A termálfürdő látogatottságát 200 ezer főre becsülik jövőre, mely a kulturális szféra számára is nagy feladatot jelent, hiszen biztosítani kell a Zalaegerszegre látogatók tartalmas szórakozását – hangsúlyozta. 

vissza az elejére


Könyvajánló

David Robbins: Patkányháború.Torokszorító feszültség, hihetetlen izgalmak” – nem kisebb híresség írta ezeket a dicsérő szavakat a regényről, mint Frederick Forsyt. A történet az előbb németek által bekerített, majd megszállt, aztán az oroszok által körülkerített és visszafoglalt Sztálingrádban játszódik 1942 őszén és telén, de miközben lebilincselő háborús, illetve csatakörképet kapunk, a lényeg – két egyéni ellenfél párharca. Vaszilij Zajcev főtörzsőrmester (valóságos figura) szibériai vadász volt a háború előtt. Azzal bízzák meg, hogy képezzen ki egy mesterlövész osztagot és a német állások közelébe lopózva lőjenek le minél több magas rangú tisztet. A vállalkozás akkora eredménnyel jár, hogy a németek is kénytelenek Berlinből a frontra hozatni a vezérkari mesterlövész-iskola vezetőjét, Heinz Thorvals SS ezredest (szintén valóságos személy) azzal az egyetlen céllal: kutassa fel és likvidálja Zajcevet. Kettejük lélegzetelállító párviadaláról szól a regény. 
Thomas Harris: Hannibal (A bárányok hallgatnak folytatása.) A regény méltó folytatása a nagysikerű kriminek. Hét év telt el azóta, hogy a zseniális pszichiáter és egyben pszichopata sorozatgyilkos, Hannibal Lecter doktor megszökött a szigorúan őrzött intézetből. Azóta is szabadlábon van és átoperált arccal, új iratokkal várja az alkalmat, hogy lecsaphasson. Páratlan tudását és műveltségét most éppen az itáliai reneszánsz központjában, Firenzében kamatoztatja, mint Dante-kutató. De hiába a tökéletes álca, Mason Verger nem felejtette el Lectert: ő volt „Hannibal, a kannibál” hatodik áldozata. Most egy lélegeztetőgépen tengődve várja, hogy csapdát állíthasson a doktornak. Vajon sikerül-e elkapni a világ leghíresebb sorozatgyilkosát és ha igen, akkor kinek?
Növényi gyógyszerek. Közismert tény, hogy a biokémikusok az utóbbi évtizedekben a legmodernebb technika segítségével a gyümölcsökben és zöldségekben megszámlálhatatlan mennyiségű gyógyító anyagot mutattak ki, amelyek szinte valamennyi betegségben segítséget nyújtanak. A könyv sorra veszi a hazánkban honos vagy kapható gyümölcsöket és zöldségeket, ismerteti szerepüket az emberi táplálkozásban, leírja hatóanyagukat. Külön-külön ismerteti, melyik növény, milyen betegség gyógyításában segíthet. S találhatnak az olvasók sok-sok receptet is. 

vissza az elejére


ZalaEgerszeG

Zalaegerszeg város honlapja

Zala Média online