Autó nélkül Egerszegen is |
A kerékpárral, gyalog, illetve tömegközlekedési eszközökkel közlekedőké volt a délelőtt szeptember 22-én a Dísz téren. Zalaegerszeg is csatlakozott az Európai Autómentes Naphoz, melynek fő célja az volt, hogy felhívja a lakosság figyelmét a motorizáció ártalmaira, valamint a környezetkímélő közlekedési lehetőségek fokozottabb kihasználására. |
A nap kerékpáros felvonulással indult, majd majorettek és térzene szórakoztatta a közönséget. Az autó nélkül érkezetteket Tombi Lajos alpolgármester köszöntötte. Beszédében utalt a gépjárművek előnyeire, hiszen gyorsan el tudunk jutni velük bárhová. Ám felhívta a figyelmet az autók környezetünkre és egészségünkre gyakorolt káros hatásaira is. Annak érdekében, hogy mindez megváltozzon, szükség van az egyre növekvő forgalmat lebonyolítani tudó infrastruktúra kiépítésére. Ezen az úton halad Zalaegerszeg is, szögezte le az alpolgármester. Az elkerülő utak mellett nagy gondot kíván fordítani kerékpárutak és parkolók építésére is az önkormányzat.
Az autómentes nap szakmai programjai között Dékány Endre, a műszaki bizottság elnöke Zalaegerszeg közlekedésének jelenlegi állapotát értékelte. Mint elmondta, dimbes-dombos természeti adottságai miatt meglehetősen beszorított a város úthálózata. Az ebből adódó nehézségeket nagyon nehéz leküzdeni. Bár dolgozik a helyzet megoldásán az önkormányzat, még nagyon sok tennivaló
akad.
– Folynak a munkák. A legnagyobb előrelépést talán a vasút területén sikerült elérnünk azáltal, hogy Zalaegerszegen halad keresztül a szlovén–magyar vasútvonal – mondja Dékány
Endre.
– A következő lépés a várost elkerülő utak építése, melyek közül az egyiket hamarosan át is adják a forgalomnak. Reméljük, hogy nem késik túl sokáig a 76-os elkerülő út sem. Kiderült, hogy a belvárosi forgalom lecsökkentése is ezen az úton múlik.
Szó esett a nap folyamán közlekedésfejlesztési elképzelésekről, közlekedési ártalmakról, a kerékpározás biztonságáról, valamint a város kerékpárút-terveiről. Czeglédi András, a Zalaegerszeg Környezeti Kultúrájáért Alapítvány elnöke úgy véli, sok előrelépéssel dicsekedhetnek már a kerékpározás terén.
– A legnagyobb vívmánynak azt tartom, hogy létrehoztuk a Bringa Klubot, amely időről időre áttekinti a kerékpározás helyzetét városunkban, és megfogalmazza azokat az igényeket, melyeket a lakosok gondolnak a biciklizési lehetőségekről. Ezekkel a gondolatokkal keressük fel az érintetteket. Rendszeresen vendégül látjuk az önkormányzat műszaki felelőseit és a közlekedési szakembereket, kapcsolatban vagyunk továbbá a városi és a megyei rendőrséggel – mondja Czeglédi András.
– Hány helyen kerékpározhatnak ma már biztonságosan a város lakói?
– Sajnos, még most is nagyon kevés a lehetőség. Használhatják kerékpárjukat az Alsóerdőre kirándulók, illetve a Zrínyi úti járdát vehetik igénybe biztonságos kerékpárútként az arra közlekedők. Ám a belvárosban még mindig rengeteg a tilalom, gyakorlatilag be sem lehet jönni biciklivel. Ugyanakkor a nagy forgalmú bevezető utak mentén is veszélynek vannak kitéve a kerékpárosok.
– Milyen irányban kívánnak előrelépni?
– Több tervünk is van. Szorgalmazzuk Zalaegerszeg kerékpáros-hálózati tervének lépésenkénti megvalósítását. Talán ennek is köszönhető, hogy meghosszabbították az alsóerdei kerékpárutat a Göcseji út irányába. Egyelőre apróbb eredményekkel is elégedettek lennénk. Ideiglenes megoldást jelentene a kerékpárosok problémájára, ha zavartalanul használhatnák a járda egy részét. Mindössze néhány elválasztó sáv felfestésére és táblákra lenne szükség ehhez, a bevezető utakon pedig kerékpársáv kijelölésére. A helyi járatú autóbuszok ingyen szállították az utasokat az autómentes
napon.
Építőipari termékbemutató a Széchenyiben |
Több mint 10 éves hagyománya van a Széchenyi István Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola építőipari termékbemutatójának. Míg kezdetben másfél évente, az utóbbi időben minden esztendőben helyet ad az intézmény nagyszabású kiállításának. Október 4-én és 5-én ezúttal is több mint 80 kiállító és számos előadás várja az érdeklődőket. |
- Négy szakágat ölel fel idei rendezvényünk. Az építőipar, az épületgépészet, az elektrotechnika és az elektronika, valamint az informatika területéről érkeznek a kiállítók. Többségében gyártók és forgalmazók mutatják be termékeiket. Rendezvényünkön a legfrissebb újdonságok, valamint a technológiákban bekövetkezett változások is megtalálhatók – árulja el Tánczos László, a Széchenyi SZKI igazgatóhelyettese. – Vannak rendszeresen visszatérő kiállítóink, akik előadásokat is tartanak. Több érdekes fórumra várjuk az érdeklődőket idén is. A Gazdasági Minisztérium főosztályvezetője például a gázvezeték- és készülékszerelők arcképes igazolványával kapcsolatos érvényesítési és egyéb eljárásokról számol be, mely akut probléma manapság a szakmában dolgozók körében.
– Mi a fő célja a rendezvénynek?
– Több célt fogalmaztunk meg. Egyrészt lehetőséget biztosítunk általa diákjainknak, hogy megismerkedjenek a legkorszerűbb anyagokkal és technológiákkal, másrészt a környéken dolgozó szakembereknek kívánunk segítségére lenni. A szakma műhelyévé szeretnénk válni. A mi termékbemutatónkon jelennek meg az újdonságok, de a forgalmazók könnyebb elérési lehetőségét is felkínáljuk a helyi szakembereknek.
– Honnan érkeznek a kiállítók?
– Az ország minden részéről érkeznek kiállítók, sőt leányvállalataik révén külföldi cégek is képviseltetik magukat. Örömmel mondhatom, hogy mára kinőtte az iskolát rendezvényünk. A tornaterem, az aula és a műhely mellett felállítunk idén egy 300 négyzetméteres szabadtéri sátrat, sőt az udvaron is lesznek kiállítók.
– Kiket várnak a kétnapos bemutatóra?
– Szeretettel várunk mindenkit, akik érdeklődnek a szakma iránt. A szakmabelieken túl sok érdekes információval tudunk szolgálni az építkezőknek, illetve az építkezés előtt állóknak is. A téglától a nyílászárókon át a gépészeti és villamos berendezésekig minden megtekinthető lesz iskolánkban.
A Széchenyi István Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola mellett mindössze két főiskola – a budapesti és a debreceni műszaki egyetem főiskolai kara – rendez hasonló építőipari termékbemutatót az országban. A középiskolák körében egyedülálló a zalaegerszegi rendezvény. Társszervezőként a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Mérnök Kamara segíti az iskola munkáját.
Újabb ISO-minősítéssel ünnepel a társaság |
Éppen 10 évvel ezelőtt, 1991. október 1-jén alakult meg Zalaegerszegen a Hidroterra Környezet-, Talaj- és Vízvédelmi Szolgáltató Kft. A társaság a Dél-somogyi Mezőgazdasági Kombinát meliorációs főmérnökségének utódjaként látta meg a napvilágot, s működik azóta is töretlenül. Az eltelt egy évtized alatt sem munkatársi létszámában, s alapvetően szerkezetében sem változtatott a cég. |
– Meghatározó része vállalkozásunknak a tőzegbányászat. Pötrétei tőzegüzemünk jelenleg a legnagyobb tőzegbánya Magyarországon – avat be dr. Ágh Pál, a Hidroterra Kft. ügyvezető vezérigazgatója. – Szolgáltatásaink közé tartozik a mélyépítés is, melyet részben a mezőgazdaság, részben önkormányzatok részére végzünk. Vállalunk útépítéseket, térburkolásokat, gázvezeték-építést, de részt vettünk már olajvezeték építésében és csatornázásban is. Végzünk emellett különböző vízrendezéseket és mezőgazdasági útépítéseket.
Ugyancsak nagy részét képezi munkánknak a mezőgazdasági szolgáltatás. Egy-két éves támogatási kihagyás után ma ismét foglalkozunk fizikai és kémiai talajjavítással, valamint környezetvédelmi nagyberuházásokkal bővült profilunk. Ennek keretében 1992-ben a sármelléki repülőtér talajának kerozinmentesítését végeztük, nemrégiben pedig részt vettünk a zalaegerszeg-búslakpusztai új hulladéklerakó kialakításában. Jelen pillanatban a zalabéri környezetgazdálkodási rendszert készítjük el szakértői stábunkkal, és szeretnénk szerepet vállalni a nagykanizsai szeméttelep bővítési munkáiban. Az említetteken túl különböző csatornázási programokban működtünk közre, melyeket a jövőben is folytatni kívánunk.
– Merre dolgoznak többségében?
– Munkáink háromnegyed részét Zala, Somogy és Vas megyében végezzük, de dolgozunk Nógrád megyében és az Alföldön is. Tőzegalapú termékeink egy részét exportáljuk. Többek között Horvátországba és Szlovéniába szállítunk.
– Nagy hangsúlyt fektet a kft. a minőségi munkára.
– Igen. Működésünk elmúlt tíz éve alatt mindig gondoskodtunk arról, hogy a piaci feltételekhez igazodva alakítsuk minőségbiztosítási rendszerünket. 2000-ben megszereztük az ISO 9002-es tanúsítványt, nemrégiben pedig átvehettük az ISO 14001-es környezetirányítási szabvány szerinti minősítést. Mindez azt jelenti, hogy a legmagasabb felkészültségű vállalkozások körében is tudunk versenyezni a
piacon.
– Hány főt foglalkoztat ma a Hidroterra Kft.?
– 120–130 munkatársunk van. A nyári időszakban kibővítjük ezt a létszámot, és alvállalkozókat is
foglalkoztatunk.
– Milyen fő célokat tűznek maguk elé a jövőt illetően?
– A már említett munkák mellett az infrastrukturális beruházások terén szeretnénk közreműködni. Bízunk benne, hogy változatlanul nagy volumenben történnek gázvezeték-építések, csatornázások, valamint a hulladékgazdálkodási rendszerek kialakításai a Dunántúlon. Ezek mind a profilunkba tartoznak. Természetesen emellett változatlanul műveljük pötrétei tőzegbányánkat, mely évente 100 ezer köbméter tőzeg kitermelését és hasznosítását jelenti számunkra. Ugyanakkor a talajjavítási feladatokat is tovább
folytatjuk.
– Hogyan ünneplik a jubileumot?
– Egyrészt az új minőségtanúsítvány átvételével ünneplünk, de szervezünk belső ünnepséget is megemlékezve a negyed évszázados múltról.