Nem osztogatnak

Új kihívások

A diákok és oktatók építették

Vendégdiákok a Ganz-iskolában


Kulturális kérdésekről beszélgettek

Nem osztogatnak

 

Az első őszi találkozását tarotta az elmúlt héten a Krumplirózsában a Lokálpatrióta Klub. Mint azt Iványi Ildikó, a klub elnöke bevezetőjében elmondta, ez az év a kultúra jegyében telik el, így most a meghívottak között azok szerepelnek elsőként, akik részben meghatározzák a város kulturális életét: a polgármesteri hivatal művelődési osztályának képviseletében Velkey Péter osztályvezető, a kulturális bizottság részéről Török Zoltán elnök, Bősze Katalin, a Művészeti Tanács tagja, valamint Molnár Árpád, aki Garamvölgyi Györgyöt, a Gönczi ÁMK igazgatóját képviselte a rendezvényen.

 Iványi Ildikó két sarkalatos kérdést intézett a résztvevőkhöz, egyrészt, hogy mennyire határozza meg a kulturális bizottság és a művelődési osztály a város kulturális arculatát, és hogy milyen is a város kulturális élete?
Török Zoltán elmondta, hogy a kulturális bizottság elsősorban a közgyűlés elé kerülő kulturális és idegenforgalmi ügyeket tárgyalja. Szakmai észrevételeket tesz, ezenkívül a pályázatokkal is foglalkozik, sőt törvényben előírt kötelezettségei is vannak.
Velkey Péter, aki nyolc évvel ezelőtt költözött Zalaegerszegre, egyebek mellett azért szerette meg a várost, mert azt látta, hogy itt van kulturális élet. 1999-től dolgozik a művelődési osztályon, s úgy látja, hogy őket keresi meg a szellemi élet, a hivatal csak segítséget nyújt az egyesületek, csoportok, civil kezdeményezések támogatásában.
Ezenkívül persze vannak olyan rendezvények, melyek kimondottan a hivatal tevékenységi körébe tartoznak. Ilyen például a kórusfesztivál, melyet a művelődési osztály álmodott meg, a polgáravatás, mely már 1995 óta zajlik, valamint a nagy városi ünnepségek lebonyolítása, és a város napjának fesztivállá szervezése.
Molnár Árpád kifejtette, hogy a kulturális pályáztatási rendszer Magyarországon először Zalaegerszegen honosodott meg. Még az Antall-kormány idején, a Művészeti Tanács kezdeményezte, hogy a város a kultúrára és művelődésre fordított összeget ne „osztogassa”, hanem különítse el a keretet, és minden évben írjon ki pályázatot annak felhasználására. Ez a pályázati eljárás a mai napig létezik, a keret pedig minden évben nő. Létezik az úgynevezett „nagy együttesek” kategória, ami annyit jelent, hogy az idetartozó kulturális csoportosulások alanyi jogú támogatást élveznek, tehát létbiztonságban vannak. Tudják, hogy mennyi az a pénzösszeg, ami minden évben a rendelkezésükre áll. Tíz ilyen együttese van a városnak, ebbe tartozik többek között az Albatrosz, a Kanterina Kamarakórus, a Reflex Színpad, a Stúdium Színház, valamint a Zalai Táncegyüttes is.
Bősze Katalin elmondta, hogy a Művészeti Tanács sikerei közé tartozik az is, hogy a Városi Hangverseny- és Kiállítótermet sikerült a VMK-tól függetleníteni, és a tanács ötlete nyomán működik már majd’ egy évtizede az Erdei Színház és az Egervári Esték rendezvényei is.
Molnár Árpád vázolta azokat a lépéseket, amelyek elvezettek a VMK általános művelődési központtá alakulásáig. Mint mondta, erre azért került sor, mert Garamvölgyi György igazgató az amatőr művészeti tagozatok egy részét művészeti iskolákká alakította, illetve kezdeményezte azok átalakítását. A tagok így a művészeti iskola szisztéma szerint járnak próbákra, bizonyítványt kapnak és állami támogatásban is részesülnek. Persze mindehhez szakképzett oktatói gárdára és megfelelő infrastruktúrára van szükség. Azok az egykori amatőr művészeti csoportok, melyek ilyen iskolaként működnek, óriási sikereket értek el országszerte.
Molnár Árpád beszélt arról is, hogy a jövő év tavaszától nagy átalakítások, bővítések kezdődnek a Gönczi ÁMK-ban. Plusz egy emelettel bővül az épület, az intézmény mögötti műhelyekből pedig új kiszolgálórendszer alakul. Szeretnének bábművészeti iskolát és bábszínházat is létrehozni.    

vissza az elejére


Konferencia a közművelődésről

Új kihívások

 

Szervezeti átalakulás a közművelődésben címmel szerveztek kétnapos konferenciát Zalaegerszegen. A rendezvény céljaként az elmúlt több mint tíz év eredményeinek összegzését, valamint a jövő feladatainak megfogalmazását tűzték ki a szervezők, a Zaláért Egyesület, az MMIK, valamint a Gönczi Ferenc ÁMK.

– Több mint egy évtized telt el a rendszerváltozás óta, és nem szerveztünk eddig olyan konferenciát Zalaegerszegen, melynek keretében áttekintettük volna a zalai közművelődés helyzetét. Óriási életmódbeli és társadalmi változások zajlottak le a meghatározott időszakban, éppen ezért célszerű számba venni mindazokat az eredményeket, melyeket sikerült elérniük a közművelődés és a kultúra közvetítőinek. Ez volt az egyik fő célja a konferenciának – tájékoztatott Borosán Gyula, a Zaláért Egyesület elnöke, egyben az MMIK igazgatója. – Emellett sort kerítettünk annak meghatározására is, merre menjen tovább a szakma, mit kell felvállalniuk a kollégáknak. Véleményem szerint előrelátó gondolkodásra van szükség ebben a szakmában, koncentrálniuk kell környezetükre, s annak igényeire a közművelődésben dolgozóknak. Zala megyében számos jó példa létezik erre.
S kiket hívtak meg a rendezvényre?
– Elsősorban a szakma képviselőit vártuk – folytatta Borosán Gyula –, illetve mindazokat a polgármestereket és közösségek vezetőit, akik fontosnak tartják és felelősséget éreznek a helyi közösség iránt.
A közművelődés jövőbeli feladatairól Óváry István, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője tartott előadást. Beszámolt a most készülő, 2006-ig szóló nemzeti fejlesztési tervről, amely négy fő fejlesztési irányt határoz meg. Mint elmondta, fő feladat a közművelődés általánossá tétele és kiterjesztése, ehhez kapcsolódóan több fejlesztésre is szükség van. Az első és legfontosabb a közösségi színterek megteremtése. A minisztérium nyilvántartásai szerint legalább 1000 olyan település létezik hazánkban, ahol nem megoldott, vagy nem megfelelő színvonalú a közösségi tér biztosítása. Meg kell tölteni tartalommal a közösségi színtereket, humánerőforrás-fejlesztő tevékenységeket kell belevinni, folytatta a feladatok felsorolását az osztályvezető. De szerepel az elképzelések között a megyei szolgáltató és tanácsadó intézmények fejlesztése, valamint az információk korlátlan rendelkezésre bocsátása is. A stratégia véghezvitele érdekében támogatási rendszerek megteremtését tervezi a minisztérium. 
A konferencia résztvevői a bevezetőket követően pódium-vita részesei lehettek, melynek keretében Szalai Annamária, az Országgyűlés kulturális bizottságának tagja, Gyutai Csaba, a zalaegerszegi kulturális albizottság vezetője, Varga László, a megyei közgyűlés elnöke, Óváry István, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője, valamint Beke Pál, a Magyar Művelődési Intézet igazgatója fogalmazták meg elképzeléseiket a közművelődési feladatellátás aspektusairól. Szerepelt a programok között tapasztalatcsere is, a becsvölgyei faluházat és a zalalövői művelődési házat tekintették meg az érdeklődők.
A második napon Garamvölgyi György, a Gönczi Ferenc ÁMK igazgatója tájékoztatta a résztvevőket a város közművelődési helyzetéről. Úgy fogalmazott, fejlődik Zalaegerszeg e téren is.
– Fokozatos előremenetel jellemzi a városi közművelődést. Úgy gondolom, egyre inkább megközelítjük azokat a nagyvárosokat, amelyek referenciaként szolgálhatnak ezen a területen. Gondolok itt Győrre és Szombathelyre – válaszolta kérdésünkre Garamvölgyi György. – A közművelődés legnagyobb változtatója az élet, folyamatosan reagálnunk kell az új kihívásokra. Ezek között vannak kevésbé örömteliek, mint például a plaza bejövetele, melynek hatására el kell gondolkodnunk az Ady-mozi sorsán. Jelen pillanatban is dolgozunk a filmszínház átalakításán, semmiképpen sem szeretnénk ugyanis bezárni. Az idegenforgalom bővülése a nyári szabadidős tevékenységek kínálatának megnövelését teszi szükségessé. Ezt a célt szolgálja majd a nemrégiben létrehozott Nyári Színház Kht. is.
Folyamatos fejlődésről beszélhetünk tehát a közművelődés tekintetében. Különösen jó hír, hogy nem mennyiségi, hanem minőségi fejlődésről van szó.

vissza az elejére


Bővült a dán termelőiskola

A diákok és oktatók építették

 

Nyolc évvel ezelőtt alakult meg Zalaegerszegen az Első Magyar–Dán Termelőiskola azzal a fő céllal, hogy a megyében élő 16–36 éves, többszörösen hátrányos helyzetű, alulképzett, szakmával nem rendelkező munkanélküliek felzárkóztatását, valamint iskolarendszeren kívüli szakképzését és tranzitfoglalkoztatását dán pedagógiai elvek alapján szervezze. Az iskola nemrégiben új épülettel gazdagodott. A háromszintes, többfunkciós házat az intézmény hallgatói és oktatói építették, saját kivitelezésben. 

A beruházás jelentőségét dr. Szemkeő Judit méltatta.– Termelőiskolánk újszerű elemei közé tartozik az önépítő jelleg. Ennek keretében a fiatalok újítják fel oktatóikkal együtt 250 éves műemlék jellegű épületünket, amelyet az önkormányzattól kaptunk, de ők alakítják ki a munka és a tanulás feltételeit is. Ezen tevékenység nagyszerű eredményeként avatjuk fel ma 440 négyzetméter alapterületű, háromszintes új foglalkoztató és szociális épületünket, amely két tantermet, két foglalkoztatót, öltözőket, irodákat és szociális blokkokat tartalmaz – tudtuk meg Molnár Mátétól, a termelőiskola igazgatójától. – Nagyon nagy szükség volt erre a házra, mert három szakmacsoportunk, a kőművesek, a festők és a lakatosok a Széchenyi. és a Ganz-szakközépiskolák kölcsön tantermeiben voltak kénytelenek tanulni eddig. Minderre nem lesz szükség a jövőben. Az új épületnek köszönhetően az elméleti és a gyakorlati képzés is saját intézményünk falain belül történhet. 
A beruházást dr. Szemkeő Judit, a Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára avatta fel. Beszédében az intézmény tevékenységét méltatta.
– Itt, ebben az intézményben esélyteremtés folyik. Önök, ugyanolyan módon, ahogy mi a kormányban, esélyt teremtenek azoknak az embereknek, akik idekerültek. Ismételten lehetőséget adnak nekik arra, hogy tanuljanak, munkát vállaljanak, mellyel saját életüket, sőt családjuk életét szebbé, értékesebbé tehetik, és hosszú távon tervezhetnek – fogalmazott az államtitkár. – Meggyőződésünk, hogy esélyt kell adni az emberek számára ahhoz, hogy munkát találjanak, és abból meg tudjanak élni. A méltóság alapvető fontos eleme, hogy munkát kapjanak az emberek, és még ha megváltozott is a munkaképességük, ha nehéz családi körülmények közül származnak, akkor is találják meg helyüket a munka világában, és értékes tevékenységükre szüksége legyen környezetüknek. Egy lépés az, ami itt megtörtént. Bízom benne, hogy az egész országban el fog terjedni e példaértékű kezdeményezés, s mind több embernek adja meg az esélyt a továbblépésre, a felzárkózásra. 
A nemzetiszín szalag átvágását követően dr. Gyimesi Endre polgármester társaságában vonultak be az ünneplők az új létesítménybe, melyet 90 százalékban a diákok és oktatóik építették fel. Kizárólag olyan munkákra kértek fel külső szakembereket, amelyeket nem tudtak maguk elvégezni. Ezek közé tartoztak az ácsmunkák, valamint a különböző gáz- és villanyszerelési feladatok. 
– Az ingatlan bekerülési költsége megközelíti a 20 millió forintot. A költségek finanszírozását 15 millió forinttal támogatta az Országos Foglalkoztatási Alap, de sikeresen pályáztunk a Zala Megyei Munkaügyi Központnál is. Mindezek mellett vállalkozói és egyéni adományok, s természetesen a rengeteg helyi munka segítette a megvalósulást. Az épület jelenlegi forgalmi értéke 65 millió forint körüli.

vissza az elejére


Korszerű gépekkel és üzemekkel ismerkedtek

Vendégdiákok a Ganz-iskolában

 

A marosvásárhelyi GH Sincai Szakközépiskola tanulóit és pedagógusait látta vendégül a múlt héten a Ganz SZKI. A továbbképzésen részt vevő 12 diák és 5 tanár a zalaegerszegi iskola korszerű berendezéseivel és az oktatás módszereivel ismerkedhetett meg. Lehetőségük nyílt ezeken túl üzemlátogatásokra és kirándulásokra is. 

A vendég diákok az egerszegi tanműhelyben.A két, hasonló jellegű oktatást folytató intézmény kapcsolata több évre nyúlik vissza, beleilleszkedik Zalaegerszeg és Marosvásárhely testvérvárosi viszonyába, tájékoztatott Baján Antal igazgató. 
– Negyedik alkalommal fogadjuk itt Zalaegerszegen a marosvásárhelyi iskola delegációját. Az első évben a testvérintézmény vezetését láttuk vendégül, majd a tantestületek kapcsolatcseréjére került sor. Két évvel ezelőtt diákok jártak iskolánkban, s ezt a hagyományt folytattuk a múlt héten is – avat be Baján Antal. – Feszített program várta a gyerekeket. Első nap gépjárműtechnikai tanműhelyünkkel, s benne a legkorszerűbb diagnosztikai berendezések használatával ismertettük meg őket. Ezt követően a szentgotthárdi Opel-gyárban tettek látogatást, majd az Őrség és Göcsej szép tájain kirándultak. Szerdán iskolánk számítástechnikai oktatásával, valamint a korszerű gépgyártástechnológiával szembesültek, illetve a Tungsram Rt. gyárába kalauzoltuk el őket, míg csütörtökön az automatizálásé volt a főszerep. E napon szerveztük meg szakmai bemutatónkat az automatizálás területén világcégnek számító FESTO-val közösen, amelyen több mint 20, iskolánkkal kapcsolatban álló cég vezető munkatársai vettek részt. Együttműködési megállapodást írtunk alá a FESTO-val, melynek értelmében a cég regionális oktatóbázisaként működik intézményünk. 
A marosvásárhelyi diákok is résztvevői voltak a szakmai napnak, majd pénteken dr. Gyimesi Endre polgármester fogadta őket, és ellátogattak a Flextronics gyáraiba. Szabadidős elfoglaltságként a Ganz-iskola tanulóival töltötték az időt a gyerekek, míg pedagógusaik az intézmény másik, kaposvári testvériskolájának tantestületével találkoztak.
Paizs Noémi, az erdélyi iskola igazgatónője nagy jelentőségűnek értékelte az egyhetes zalaegerszegi továbbképzést. 
– Számos hasznos szakmai tudásra tettek szert diákjaink ez alatt az egy hét alatt. Olyan gépekkel, berendezésekkel volt alkalmuk megismerkedni, amilyenekkel nem találkoztak saját iskolájukban. Bízom benne, hogy a jövőben is élvezhetjük a Ganz-iskola vendégszeretetét.

vissza az elejére


ZalaEgerszeG

Zalaegerszeg város honlapja

Zala Média online