Fókusz

A 2002-es évben minőségi változások várhatók Zalaegerszeg kulturális életében. Ennek részleteiről szólt sajtótájékoztató keretében Gyutai Csaba, az önkormányzat kulturális albizottságának vezetője és Garamvölgyi György, a Gönczi ÁMK igazgatója.

Mint elhangzott, 2002 őszén a Hevesi Sándor Színház dominánsan városi finanszírozású lesz, ugyanis a város lesz a fenntartója a teátrumnak. Gyutai Csaba megítélése szerint ez komoly változásokat hoz Egerszeg életében. Erőteljesebben lesz városi intézmény, és ez elvárja a színháztól, hogy komolyabban integrálódjon és építsen ki kapcsolatokat, épüljön be a jelenlegi struktúrába. Az is elvárható a színháztól, fogalmazott Gyutai Csaba, hogy kapcsolatait újragondolja a város művészeti csoportjaival, kulturális és egyéb civil szervezeteivel. Sokkal dinamikusabban kell, hogy jelen legyen a színház a város kulturális közéletében. Ez a jelenlét természetesen eddig is kitapintható volt, de a jövőben erőteljesebben jelenik majd meg.
Finanszírozás tekintetében is teljesen új helyzet áll elő, hiszen egy olyan költségvetésű intézmény kerül városi fenntartásba, amelynek költségvetési sarokszámai meghaladják az egész jelenlegi városi kulturális intézményi sarokszámokat. Mindebből következik, hangzott el a sajtótájékoztatón, hogy más kultúrpolitikai teendőket követel meg az új helyzet. Meg kell ugyanis teremteni a jelenlegi intézmények és az új között egy egészséges egyensúlyt. Nem lenne szerencsés, ha a színház költségvetési tekintetben eluralná a többi intézmény elől a lehetőségeket. A jó egyensúly kialakítására szeretnének törekedni. A várospolitikai döntéseknél jövőre a kultúra erőteljesebben tudja majd hallatni a szavát, vagyis erősebb lesz a kulturális lobbi, véli Gyutai Csaba.
Garamvölgyi György a színház 20 éves jubileumának előkészítéséről szólt és arról az összehangolt munkáról, amellyel készülnek az eseményre. Két kiadványra is felhívta a figyelmet: Ruszt József pályarajzára és Merő Béla Sztanyiszlavszkij tanulmánykötetére. Szólt a Göncz ÁMK tavasszal kezdődő felújításáról is, valamint arról, hogy a nyári kulturális kínálatnak olyannak kell lennie, ami vonzza az idelátogató vendégeket és turistákat.

– Régóta foglalkoznak Zalaegerszeg lokálpatrióta egyesületei azzal a gondolattal, hogy vajon megvan-e a városban, a városvezetésben az a koncepció, amelynek mentén kialakulhat Zalaegerszeg új, XXI. századi városközpontja. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, az értékmentéssel egybekötött városvédelemre, amelyik a ma emberének is szól, de merít a múlt tradícióiból, és igazán akarja azt, hogy Zalaegerszeg egykori karakterét megőrizve, megmentve, kialakítsunk egy új belvárost – fogalmazott dr. Vándor László muzeológus, az Együtt Zalaegerszegért Egyesület önkormányzati képviselője az új évezred városközpontjának kérdéskörét tárgyaló lakossági fórumot megelőzően. Kérdésünkre elmondta, hogy abból a célból hívták össze a város érdeklődő lakosságát, hogy meghallgassák véleményüket Zalaegerszeg építészetével kapcsolatban.

A fórumon bevezetőként dr. Román András, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal nyugalmazott főosztályvezetője beszélt zalaegerszegi benyomásairól. Mivel gyermekkorában sok időt töltött városunkban, jól jellemezte annak szerkezeti jellegzetességeit, valamint az utóbbi néhány évtizedben végbement változásokat.
Az egykor 15 ezer főt számláló kisváros pillanatok alatt fejlődött középvárosi szintre a második világháborút követően. Ekkor vette kezdetét a lakótelep-építés, ami dr. Román András szerint, jól alakult a városkép szempontjából. Markáns fejlesztést jelentettek Zalaegerszeg életében Vadász György csipkeházai, melyeket annak ellenére is a szocialista időszak építészetének legjobbjai közé sorolta az előadó, hogy műemlékek semmisültek meg a helyükön. A tervek között szerepelt egy új városközpont kialakítása a csipkeházak és a Dísz tér mentén, mindez azonban nem sikerült. Zalaegerszeg városközpontja ma is – csakúgy, mint évtizedekkel ezelőtt – az átmenő utak, a templom és a piac által közrezárt területen, azaz a Széchenyi és a Kazinczy tér környékén van.
Az értékek megmentése az ország több városában okoz nehézségeket. Mindez elsősorban abból adódik, hogy a tulajdonosok anyagi lehetőségei nem teszik lehetővé a műemlék jellegű épületek karbantartását, szükséges felújítását, ezért kénytelenek eladni. A befektetőknek pedig nincs identitásérzetük, nem kötődnek az épülethez, saját gazdasági érdekük szolgálatába állítva fejlesztenek, bontanak és építenek, vélekedett dr. Román András. Elismerte ugyanakkor, hogy egy 62 ezer lelket számláló városban szembe kell nézni azzal, hogy magasodnak az épületek, nem mindegy azonban, hogy hol és milyen módon történik az.
Segítségre lehetne az értékek megmentésében az állam, ha például adókedvezménnyel, vagy kedvezményes hitelekkel ösztönözné a meglévő épületek megtartását. A helyi önkormányzatok feladata emellett az lenne, hogy szigorúan betartassa a helyi értékek védelméről szóló rendeletét. Elismerően szólt az előadó Zalaegerszeg önkormányzatáról, amely az elsők között alkotta meg rendeletét. A helyi értékek védelmének szabályát azonban ideje lenne finomítani!
Nem tartja jó megoldásnak a műemlékvédő, hogy egy régi homlokzatot beépítenek egy teljesen új házba. Sokkal inkább egy karakterterv kidolgozására lenne szükség, ami megmondja, melyek azok a ma még összefüggő területek a városban, melyeket mindenképpen meg kell védeni – mondta.
A vitaindítót követően Inkovics László főépítész azt hangsúlyozta, bármennyire is szeretne megvédeni egy műemléket a város, a tulajdonos ellenében nem tehet semmit. Egyetértett dr. Román Andrással abban, hogy az identitástudat erősítésével lehetne leginkább célt érni.
Tombi Lajos alpolgármester felhívta a figyelmet, hogy egy 62 ezer lakosú város vezetésének mindenekelőtt az a feladata, hogy kielégítse a polgárok igényeit, melyek többek között arra terjednek ki, hogy a belvárosban létesüljenek munkahelyek, lakások és üzletek. Hiába szeretne már régóta sétálóutcát kialakítani a város vezetése, mindaddig nem tehetnek semmit, amíg nem sikerül lecsökkenteni a településen átmenő két főút forgalmát. Kitért az alpolgármester arra is, hogy sok műemléki védelem alatt álló épület annyira rossz állapotban van, hogy nem nyílik lehetőség a megmentésükre. Szorgalmazta az épületállomány felmérését.
A fórumon a résztvevőknek is lehetőségük nyílt kérdéseik feltevésére, gondolataik megosztására. Dr. Vándor László érdeklődésünkre elmondta, valamennyi városvédő egyesület azt szeretné, ha a meglévő értékekkel összhangban épülnének új házak Zalaegerszegen. Nagyon örülnének annak, ha a piactér most induló rehabilitációjában nem következnének be ugyanazok a hibák, melyeket fel lehet fedezni többek között a Batthyány utcában.

Magyarországon tavaly 36 ezer szürkehályog-műtétet végeztek, melynek 35–40 százalékát phacoemulsifikációs technikával hajtották végre. A módszer alkalmazásában élen jár a megyei kórház, ahol 1994 óta végeznek szürkehályog-műtéteket ezzel az új módszerrel. Az úgynevezett lencsedarabolós technikának köszönhetően kisebb megterhelésnek vannak kitéve a betegek, s rövidebb a műtét utáni gyógyulási idejük is.

Dr. Szalczer Lajos a műszer jelentőségéről beszél.

Az idei évben mintegy 1800 beteget műtöttek a szemészeti osztályon szürke hályoggal. A páciensek 75–80 százalékánál alkalmazták a phacoemulsifikációs technikát. A kórház készülékéhez három darab kézifej tartozik, melyek segítségével zavartalanul tudták végezni a műtéteket. A múlt hónapban azonban két kézifej meghibásodott, és sorra maradtak el a beavatkozások.
Tudomására jutott ez a kórházat támogató Ispita Alapítványnak, amely úgy határozott, hogy a Méry Pékség által számukra felajánlott 600 ezer forintból új kézifejjel ajándékozzák meg a szemészeti osztályt. A műszer átadására Mikulás napján került sor ünnepélyes keretek között.
– Nagyon nagy segítséget jelent számunkra ez az új kézifej, óriási számú műtétet kell ugyanis elvégeznünk. Jelen pillanatban már csak a jövő év májusára tudunk előjegyzést adni – tudtuk meg dr. Szalczer Lajostól, a szemészeti osztály vezető főorvosától. – Hét évvel ezelőtt végeztük az első phacoemulsifikációs műtétet intézetünkben. Azóta megsokszorozódott ezen operációink száma. A tavalyi 1518 szürkehályog-műtét háromnegyed részében alkalmaztuk ezt a technikát.
Csodálatos módszerről van szó. Sajátossága a phacoemulsifikációnak, hogy az elszürkült szemlencsét 3,2 milliméteres nyíláson tudjuk kivenni a szem belsejéből, mégpedig oly módon, hogy bemegy a seben keresztül a kézifej, ami még a szem belsejében összetöri a kemény lencsemagot, majd kiszívjuk azt onnan. Miután kivettük a kemény lencsemagot a szem belsejéből, egy műlencsével pótoljuk azt a törőerőt, amit az eredeti lencse képviselt.
Mivel nagyon kicsi sebet ejtünk a beteg szemén, sokkal gyorsabb a felépülés. Gyakran előfordul, hogy bejön a beteg az osztályra, még aznap megműtjük, a következő napon pedig már mehet is haza. Köszönjük a Méry Pékségnek és az Ispita Alapítványnak, hogy az új kézifejjel lehetővé tették számunkra, hogy a továbbiakban is ezzel a módszerrel javítsunk betegeink látásán.

Karácsony környékén megszaporodnak a zsebtolvajok. Bár a kisebb-nagyobb lopásokból élő bandák hétköznapokon is feltűnnek itt-ott a városban, az ünnepi forgatag igazán sok „munkát” ad nekik.

Mint azt Bekes Csaba rendőr őrnagytól, a Zalaegerszegi Rendőrkapitányság bűnügyi osztálynak egyik csoportvezetőjétől megtudtuk, Zalaegerszegen komplett családok szakosodtak zsebtolvajlásra, illetve áruházi lopásokra.
– Többségében családok, azon belül is inkább a nők „foglalkoznak” alkalmi lopásokkal városunkban. Míg korábban a zsebekből emelték ki az értékeket – ők voltak az igazi zsebtolvajok –, kivágták a zseb alját pengével, és úgy tulajdonították el más értékét, ma többnyire táskákból lopnak. Gyakori, hogy sorban állás közben veszik ki az előttük álló pénztárcáját a táskájából, vagy a kosárból – avat be a rendőr őrnagy.
– Mennyire gyakori jelenségről van szó?
– Mindennaposak az alkalmi lopások, naponta kapunk bejelentéseket. Ugyanakkor nagyon sokan vannak olyanok, akik nem is értesítenek bennünket kárukról. Ez elsősorban abból adódik, hogy nem is tudja az illető, mikor tűnt el valamije. Általában akkor fordulnak hozzánk az emberek, ha irataikat is ellopják. Az ünnepek közeledtével sajnos tovább emelkedik a lopások száma.
– Hogyan nyílik lehetőség az erre szakosodottak elfogására?
– Nagyon nehéz a bizonyítás, rutinos tolvajokról van ugyanis szó. A zsebeseket úgy lehet leleplezni, ha lopás közben megfogja a kezüket a kiszemelt áldozat, vagy ha megtaláljuk nála az ellopott holmit. Áruházakban valamivel egyszerűbb a bizonyítás folyamata, amennyiben kamera működik az üzletben. Ellenkező esetben, akkor vonható felelősségre a tolvaj, ha ugyancsak megtaláljuk nála az eltulajdonított árut.
– Mekkora értékeket lopnak általában?
– Előfordult régebben olyan eset, hogy videomagnót, TV-t hoztak ki a boltból feltűnés nélkül, a közelmúltban pedig aranyat loptak egy ékszerüzletből nagy értékben. Mindezek ellenére azt mondom, hogy kisebb dolgokra utaznak. Elsősorban pénztárcákat lopnak.
– Említette, hogy a karácsony közeledtével tovább nő a zsebtolvajok felbukkanásának esélye. Hogyan védekezhetünk ellenük?
– Számtalanszor elmondtuk már, hogy ne járkáljanak a hölgyek – többségében ugyanis őket károsítják meg – nyitott táskával. Egy elhúzott cipzár, vagy egy kicsatolt retikül éppen elég a tolvajoknak ahhoz, hogy kiemeljenek belőle valamit. Tanácsos más-más helyen tárolni az iratokat és a pénzt! Egy kabát belső zsebéből például nehezebb kiemelni a pénztárcát, mint az állandóan nyitogatott táskából. Nem győzzük hangsúlyozni azt sem, hogy ne hagyják a PIN-kódot a bankkártya mellett. Tíz lopásból nyolcnál közvetlenül a kártya mellett tartják az emberek annak kódját, nem véletlen tehát, hogy leemelik a tolvajok a számlán található összeget.
Ismételten fel kell hívnom a figyelmet arra is, hogy ne hagyják értékeiket látható helyen az autóban. A karácsonyi bevásárlásokkor különösen hajlamosak az emberek arra, hogy a már megvásárolt ajándékot a kocsi hátsó ülésén hagyják, és bemennek egy újabb üzletbe. A tolvajoknak elég egy perc, hogy – akár fényes nappal – feltörjék miatta az autót.
Egyetlen egy dologgal tudjuk csak megfékezni a zsebtolvajokat, ha jobban ügyelünk saját értékeinkre!
– Mit tegyünk akkor, ha minden elővigyázatosságunk ellenére megtörténik a baj?
– Alaposan szemügyre kell venni azt az illetőt, aki valószínűleg megkárosított bennünket. Érdemes megfigyelni, milyen autóval távozott, merre ment, hová ment be, majd azonnal értesíteni kell a rendőrséget. Amennyiben a bankkártya is eltűnt, azonnal le kell tiltani, a kulcsokat pedig lecserélni.

Köztudott, hogy a mozgássérültek ingyen használhatják a fizetőparkolókat. Nemrég szerettem volna parkolni, tíz perc körözés után nagy nehezen találtam helyet a színház mögött. Az egykori Centrum Áruház felé sétálva egy mozgássérült emblémával ellátott kocsiból egy szőke hölgy ugrott ki fürgén. Ezután elkezdtem számolni az ilyen emblémával ellátott kocsikat. Az említett szakaszon 12 autón volt ilyen jelzés. Ennyi mozgássérült lenne Zalaegerszegen? Biztosan nem. Lehet, hogy a csalók, a fizetni nem akarók kihasználják a mozgássérülteknek nyújtott kedvezményt.

– Mi is tapasztaljuk, hogy az autósok visszaélnek a mozgássérülteknek nyújtott kedvezménnyel – hangoztatta Erdősi Istvánné, a Mozgássérültek Egyesületének megyei irodavezetője. – Tagjainknak nem mi adjuk az emblémát, hanem az önkormányzat népjóléti osztálya. Az embléma számozott, és személyre szóló, nem gépkocsifüggő. Például, ha a mozgássérült odaadja a taxisnak, az is parkolhat ingyen vele a fizetőparkolóban. Használata akkor jogos, ha maga a mozgássérült vezeti a gépkocsit, vagy ha őt családtagja fuvarozza. Nekünk nincs tudomásunk róla, hogy a népjóléti osztály mennyi emblémát adott ki. Mi is tapasztaljuk, sok gépkocsiban található ilyen embléma. Nemrég megkérdeztem egy fiatalembert, hogy milyen jogon használja a mozgássérültek jelzését. Kaptam tőle hideget, meleget. Mi nem tehetünk semmit a csalók ellen, ugyanis nincs erre hatáskörünk.
Vajon a rendszert üzemeltető Parkológazda milyen módon igyekszik fülöncsípni a csalókat?
– Papp Zsolttól, a közterület-felügyelők vezetőjétől mintát kaptunk, hogy milyen emblémák érvényesek a városban – mondta Manesz István ügyvezető. – A parkolóőrök ez alapján beazonosítják a kocsiban találhatóval, ha nem egyezik meg, megbüntetik az autóst. Ennek ellenére lehetnek forgalomban még régi matricák. Ha az illető bejön hozzánk, s bizonyítja igazát, természetesen eltekintünk a büntetéstől. Eddig csak azok kerestek meg minket, akiknek igazuk volt. A többi kuncsaft befizette a büntetést, így nem tudjuk, hogy valójában hányan élnek vissza a mozgássérülteknek nyújtott kedvezménnyel. A parkolóőreinknek igazoltatási joguk nincsen, így azt sem tudjuk ellenőrizni, hogy az érvényes emblémát jogosan használja a személygépkocsi vezetője vagy sem. A csalókat csak az igazoltatási jogkörrel rendelkező szervek segítségével lehet kiszűrni.
Egy tehát biztos, az autósok egy része visszaél a mozgássérülteknek nyújtott kedvezménnyel. A becsületesen fizető személygépkocsi-vezetők érdekében azonban jó lenne hatékonyabban fellépni ellenük.