|
|
Ősbemutató, kitüntetések átadása
Ősbemutató, kitüntetések átadása
|
|
A Gönczi ÁMK-ban a Magyar Elektrográfiai Társaság alkotásaiból nyílt kiállítás, melyet Bohár András esztéta nyitott meg. Ezt követően Merő Béla színházi rendező „Színjáték-színész” című tanulmánykötetét mutatta be Bécsy Tamás professzor, egyetemi tanár.
Sultz Sándor: Utazás Bozenba című darabját két egymást követő este láthatta az érdeklődő közönség. A magyar kultúra napján az ünneplőket Várhegyi Attila országgyűlési képviselő, a Fidesz Országos Választmányának elnöke köszöntötte. A hagyománynak megfelelően a kultúra napján kitüntetések, elismerések átadására is sor került. Zalaegerszeg város kitüntető elismerését kapta: Kelemen Gyula, az Énekmondó Együttes alapítja, Jagasicsné Bogatin Mária és Horváth Anikó, a városi könyvtár gyermekrészlegének két munkatársa, az andráshidai Igazgyöngy Hagyományőrző Egyesület és a botfai Őszirózsa Nyugdíjasklub. A Gönczi ÁMK a millennium évében végzett idegenforgalmi tevékenységéért kapott elismerést.
A Zala ‘Art Egyesület Vajda Lajos-díját Béres János szobrászművész kapta az idén. Az elismerést Horváth Zsolt és Kostyál László nyújtotta át.
|
|
|
|
Bécsy professzor a tanulmánykötet jelentőségéről szólt. |
Várhegyi Attila köszöntötte az ünnepi est résztvevőit. |
|
Szabolcs Péter: István és Gizella |
|
Szálinger Balázs Zalai Passió című vígeposzának bemutatójával vette kezdetét a magyar kultúra napi rendezvénysorozat Zalaegerszegen. |
A nagy érdeklődésre való tekintettel a tervezettől eltérően a Városi Hangverseny- és Kiállítóterembe várták a közreműködők délelőtt a középiskolásokat, majd délután a felnőtt korosztályt.
A két előadás között a tavaly megnyitott Borbély György sétányon gyülekeztek az ünneplők, ahol Szabolcs Péter szobrászművész István és Gizella című domborműve kapott helyet. Az alkotást – melynek bronzból készült eredetijét tavaly avatta fel Orbán Viktor miniszterelnök Münchenben – a magyar kultúra napja alkalmából adományozta a művész a városnak. A domborművön István király törvényéből olvasható részlet: „Akarjuk, hogy szilárd béke és egyetértés legyen nagyok és kicsinyek között”.
– Olyan fontos gondolatokat hagyott ránk ez a nagyon szép történelmi emlék, ami alól nem igazán vonhatják ki magukat a művészek. Egy gyönyörű feladat ez, nekem személy szerint nagyon sok munkám van benne. Nemcsak ebben a táblában, hanem az egész gondolatkörben. Szerencsére több helyről kaptam felkérést a millennium évében – avat be Szabolcs Péter szobrászművész. – A dombormű közepén Krisztus látható, hiszen 1000 éves történelmünk kapcsolódik a 2000 éves keresztény kultúrához. A kereszt fogja össze Istvánt és Gizellát, akik kultúrát teremtettek országunkban. A törvény az alapja ennek a kultúrának, az a törvény, ami az emberé, a humánumé, a tisztességé, s melyet fontos lenne átörökítenünk gyermekeinknek.
Úgy gondolom, hogy a sétány mellett található kocsmában jól érzik magukat az emberek, s ha kifelé jövet véletlenül ránéznek erre a táblára, eszükbe jut talán, hogy vigyáztak-e gyermekükre, odafigyeltek-e egymásra. Egyszóval helyükre kerülnek az apró hétköznapi gondok, bajok, bánatok, félelmek.
– Milyen anyagból készült a dombormű?
– Terrakottából készült az alkotás. Eredeti, bronz változata Münchenben található. Úgy gondoltam, hogy a sétányra kerülő dombormű készüljön abból a nagyon egyszerű anyagból, ami a lábunkra is rátapad, és ősidők óta közel van az emberhez. Talán a lehető legjobb anyag a terrakotta ahhoz, hogy nagyon szépen és érzékenyen meg tudjuk munkálni.
A sétány falát díszítő alkotást Gyutai Csaba, a város kulturális albizottságának elnöke és Matyéka István vállalkozó leplezték le. Beszédükben mindketten a kultúra fontosságát hangsúlyozták. Gyutai Csaba felhívta a figyelmet a tömegesedés kultúrapusztító hatására, de kitért arra is, hogy az ország számos pontján, köztük Zalaegerszegen is sikerült tenni az egyre terjedő negatív jelenség ellen.
Szabolcs Péter domborműve méltó indítás, a folytatásában bíznak a kultúra kedvelői és pártolói.
|
A „Magyar millennium plakátokon“ címmel nyílt kiállítás a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. A tárlat az 1000 éves magyarság ünnepének eseményeit idézi. |
– Néhány hónappal ezelőtt, a millenniumi esztendő végén fogalmazódott meg bennünk az a felismerés, hogy nagyon sok csodálatos dolog történt hazánkban ez alatt a két, ünnepi év alatt. Zala megyében is több mint 200 településen volt jelen intézményünk, ahol csodálatos, emelkedett hangulatú ünnepi rendezvényeknek lehettünk részesei. Ezért született meg az az ötletünk, hogy őrizzünk meg valamit ebből a hangulatból az utókor számára.
Figyelmünk a millennium évében napvilágot látott plakátokra terelődött. Számos, ötletesebbnél ötletesebb falragasz hirdette a millenniumi eseményeket. Ezeket próbáltuk meg összegyűjteni – tájékoztatott Borosán Gyula, az MMIK igazgatója. – Fő célunk az, hogy megőrizzünk valamit a millenniumi ünnepségek hangulatából.
– Hány plakátot sikerült összegyűjteni?
– Összesen 40 plakátot tartalmaz ez a kiállítás. Nem teljes sajnos a kollekció. Tizenkét megyéből segítettek bennünket a gyűjtésben, ezek mellett az országos rendezvényeket hirdető tablókból is kaptunk néhányat. Nem mondunk le természetesen a további plakátok beszerzéséről sem.
– Nagyon változatos a kínálat.
– Igen, hűen tükrözik az ünnepségek változatosságait. Grafikailag és képzőművészeti szemszögből is sokatmondóak ezek az alkotások. Többségük nagyon igényes, elsősorban az ünnep hangulatát kívánták megfogni az alkotók a művészet eszközeivel. Mindezek mellett informáló funkciójukat is betöltik ezek a plakátok.
A „Magyar millennium plakátokon“ című kiállítás január végéig látogatható az MMIK-ban. Tervei között szerepel az intézménynek a kollekció vándoroltatása. Amennyiben igény mutatkozik rá, az ország más településein is megcsodálhatják majd az érdeklődők a színes plakátrengeteget.
