Krónika

A szeptemberi New York-i terrortámadás élményét, hatását közvetítő képek nyomán, a borzalom, fájdalom, a döbbenet fogalmazódik meg Nemes László festőművésznek azon a 35 alkotásán, amelyet a közelmúltban Ljubljana egyik legnagyobb kiállítótermében mutattak be. A hivatalos megnyitón zalaegerszegi művészek adtak műsort: Hajdú Sándor erre az alkalomra írt egy zeneművet, Rekviem a toronyért címmel. Fellépett Kovács Anita énekművész és Mátyás István zongoraművész, aki jelenleg Bécsben tanul. Nemes László úgy érzi, óriási siker vette őket körül, és büszkék voltak akkor is, amikor például a tárlatnyitón megjelent amerikai és magyar nagykövet is többször említette Zalaegerszeg nevét.

Nagykövetek társaságában a kiállítás megnyitóján.

– Rendkívül fontosnak tartottam ezt a kiállítást – mondja a művész, majd a képek születésének körülményeiről szól. – A mindennapi életünket természetesen meghatározza, ami történik a világban és egy gondolkodó embernek mindenképpen állást kell foglalnia egy olyan esemény után, mint az Amerikát ért terrortámadás. Nekem szerencsém, hogy mint festő ember megtaláltam azokat a technikai kifejező lehetőségeket, amivel egyéni módon sikerült létrehoznom egy olyan képi világot, ami a szakmának is érdekes volt. Ezt tapasztaltam, amikor a szlovéniai kritikusok elnöke megnézte az elkészült alkotásokat. Támogatásával jött létre a szlovéniai kiállítás.
Nemes László Kolozsváron született, Marosvásárhelyen élt a nyolcvanas évek végéig, majd családjával együtt Zalaegerszegre költöztek.
– A Kárpát-medencében való élés, gondolkodás mindig egyfajta kitekintést jelentett, hogy tovább lépjek. Amióta Zalaegerszegen élek, jelentős kiállításokat rendeztem Horvátországban, Szlovéniában és Olaszországban. Mindig kísérletező alkat voltam, ezt tartom az erősségemnek is. Az élmény utáni vágy, az új keresése jellemez, persze egy meghatározott gondolati, formai szempontból kiindulva, és egyéni stílusjegyekkel. A bemutatott alkotásaim olajképek egy kis vegyes technikával. A New York-i terrortámadás látványa borzasztóan megfogott. Én a romániai forradalomból éltem át napokat, amikor embertelen szörnyűségek történtek. Családom tagjai végigéltek háborúkat, meséltek rettenetes dolgokról. Ezeket az ember megpróbálja megfogalmazni. Még utána is érdeklődtem, hiszen az unokatestvérem sokszor járt abban épületben. Mesélte, hogy aki a toronyházban közlekedett, szinte egy új dimenzióba került. Ezt az élményt próbáltam színben és formában megfesteni. Ez a 35 festmény együtt érdekes, hiszen van kezdete és vége. Nem szabad „feldarabolni” vagy részletekbe bemutatni. Nincsen olyan nap, hogy ne dolgoznék, még akkor is így van, ha csak firkálok, vagy maszatolok – folytatja.
Nemes László egyik itthon maradt alkotása előtt.

Nemes László egyik itthon maradt alkotása előtt.

– Én ebben élek, nekem ez adja az életem értelmét. És megtiszteltetésnek veszem, ha valaki érdeklődik a munkám iránt. Nem élek zárt világban.
Aki ismeri a festőművészt, tudja, szereti maga köré gyűjteni azokat a fiatalokat, akiket érdekesnek, tehetségesnek tart. A ljubljanai kiállításon egyik szlovéniai tanítványa csatlakozott hozzá és mutatta be néhány alkotását. Ehhez tartozik az is, hogy májusban a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben 11 tanítványának lesz kiállítása. Azt mondja, mindennek van valami eszmeisége is: az, hogy amire megtanították őket, amit megtanultak, azt tovább kell adni. Ez a kultúrának a legalapvetőbb követelménye, mert csak így marad fenn.– Én ezt örököltem abból a világból, ahonnan jöttem. Egyébként mindig izgalmas volt számomra, hogy fiatalokat indítsak útnak és lássam az eredményeiket. Komoly sikereim vannak ezen a téren, hiszen amit szeretetben visszakapok tőlük, az felbecsülhetetlen. Nincs olyan hét, hogy az ország különböző részein élők vagy tanulók közül ne látogatna meg valaki.

A kábítószer-használat visszaszorítása érdekében megszületett nemzeti stratégiával összhangban a tavalyi évben Zalaegerszeg önkormányzata is elkészítette drogellenes stratégiáját. A koncepció részeként pályázatot nyújtott be a város az Ifjúsági és Sportminisztériumhoz kábítószerügyi egyeztető munkacsoport létrehozására és programjának támogatására.

A munkacsoport az év első felében állt fel. Munkájában szerepet vállaltak az önkormányzat mellett a Drogambulancia, a rendőrség, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, alapítványok, egyházak és oktatási intézmények vezetői. A 2001-ben végzett munkáról Györe Kinga koordinátor számolt be.– Négy fő területen határoz meg feladatokat Zalaegerszeg drogellenes stratégiája. Ezek megvalósítását másfélmillió forinttal támogatta az Ifjúsági és Sportminisztérium, a pénz azonban csupán októberben érkezett meg. Ennek megfelelően programjaink megvalósításának egy része az idei évre tolódott – tudtuk meg Györe Kingától. – A tavalyi év során főként előkészítő munkát végeztünk, és a megelőzésre helyeztük a legnagyobb hangsúlyt. A pontos helyzetkép kialakítása érdekében adatokat gyűjtöttünk az oktatási intézményekben folyó prevenciós programokról, a képzésekben részt vevő pedagógusokról és az elért diákokról. A felmérés eredményeként megtudtuk, hogy van négy közép- és három általános iskola városunkban, melyek pedagógusai nem vettek részt drogprevenciós képzésben. Az idei évben mindenképpen szeretnénk változtatni ezen a helyzeten.
Összességében elmondhatom, hogy 131 pedagógus végzett el a mai napig drogprevenciós képzést Zalaegerszegen. Jelenleg 12 iskolában és 2 tagóvodában folyik megelőzési program. A szociális és egészségügyi, valamint az oktatási és ifjúsági bizottság kiemelten támogatta az elmúlt évben a különböző prevenciós programokat és képzéseket. Idén újabb pályázati lehetőségek nyílnak majd a tervek megvalósítására.
– Milyen egyéb eredményeik voltak tavaly?
– A Gönczi Ferenc ÁMK közreműködésével megtekinthették a város fiataljai Müller Péter Sziámi és Zalán Tibor közös szerzeményét, a Mr. Pornovszky előkerül című drogprevenciós előadást. Emellett szeptembertől sikerült újraindítanunk az ifjúságvédelmi őrjáratot. Ez utóbbi a kínálat csökkentése érdekében került megszervezésre. Tizenhárom alkalommal ellenőrizte a kereskedelmi és vendéglátóhelyeket a városi rendőrkapitányság, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaiból, valamint az ifjúságvédelmi felelősökből álló őrjárat. A délelőtti ellenőrzések mellett, melyek a diákok igazolatlan mulasztásainak csökkentése érdekében szerveződtek, az éjszakai órákban is teljesítettek „szolgálatot” kollégáink.
– Sikeresek voltak az őrjáratok?
– Úgy gondolom, igen. 63 tanköteles korú tanuló tartózkodott tanítási időben vendéglátóhelyen. Az iskolák visszajelzései szerint a diákok 95 százaléka igazolatlanul volt távol. Döbbenetes számokat tudtunk meg a statisztikákból. A 2000/2001-es tanévben átlagosan 1075 órát hiányoztak igazolás nélkül a gyerekek a város egyes iskoláiból. Akadt azonban olyan intézmény is, ahol 5700 igazolatlan órát regisztráltak. A közigazgatási hivatal 45 esetben kezdeményezett szabálysértési eljárást.
– Hogyan fogadták a munkacsoport tevékenységét?
– Örömmel mondhatom, hogy nagyon jól fogadták programunkat a város lakói. Sok önkéntes segítő is jelentkezett, köztük magánszemélyek és civil szervezetek. Számos bejelentés érkezett a Polgármesteri Hivatalba drogfertőzött szórakozóhelyekről, ifjúsági gyülekezőhelyekről. Mindez azt igazolja, hogy valamennyiünk közös érdeke a kábítószerezés visszaszorítása.
– Tervek az idei évre?
– Szeretnénk idén hatékonyabban végezni munkánkat. A kezdeti adatfelméréseket követően sort kerítünk a konkrét feladatok megvalósítására. Elsősorban a prevenciót kívánja támogatni az önkormányzat. Ennek megfelelően szervezünk programokat a fiatalok részére. A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság közreműködésével készítettünk egy ingyenes, 16 oldalas színes kiadványt a leginkább veszélyeztetett korosztály részére. Február végén kerül az újság az általános iskolák felső tagozatos diákjai, a középiskolák és felsőoktatási intézmények hallgatói, illetve a pedagógusok kezébe. Nemcsak a drogokról és azok használatának veszélyeiről, a Zala megyei segítő szolgálatokról is tájékozódhatnak a gyerekek ebből a kiadványból.
Az elmúlt évben 12 ügyben folytatott vizsgálatot a rendőrség Zalaegerszegen kábítószerrel való visszaélés vétségének, illetve bűntettének alapos gyanúja miatt, számolt be Gerencsér Péter őrnagy, a Kábítószerügyi Egyeztető Munkacsoport idei első ülésén. Kilenc személyt kábítószer-fogyasztás, egyet -átadás, kettőt pedig drogárusítás miatt vontak felelősségre a rendőrök. Ez utóbbiak közül egy férfi most is előzetes letartóztatásban van, a napokban hirdetnek ítéletet ügyében.
68 gramm marihuánát és 15 darab Extasy tablettát foglaltak le a rendőrök a tavalyi évben, és feltártak egy olyan esetet is, amelyben bebizonyosodott, hogy kábítószert kívántak vásárolni a tettesek a sorozatos gépkocsifeltörésekből származó „jövedelmükből”. A kábítószerrel való visszaélés elkövetőinek körét 18 és 27 év között határozta meg az őrnagy. Valamennyien fiúk, legmagasabb iskolai végzettségük az érettségi.
A drogozás csökkentése érdekében több diszkórazziát tervez a rendőrség az idei évben.

Az időskor előrehaladtával egyre gyakoribbá válnak a szembetegségek. 70 éves kor felett szinte minden ember szenved valamilyen látászavartól. Arról, hogy melyek az időskor leggyakoribb, a látószervet érintő megbetegedései, dr. Szekér Bernadett szemész szakorvost kérdeztük.

– Leggyakrabban szürke hályog-problémával keresnek fel bennünket az idős emberek, de a zöld hályog előfordulása is egyre gyakoribbá válik az évek múlásával – mondja az orvosnő. – A szürke hályog kialakulásának pontos okát nem ismerjük. Közrejátszhatnak benne környezeti tényezők, a megnövekedett ultraibolya sugárzás, de különböző betegségek, anyagcserezavarok, gyógyszerek és az öröklés is hozzájárulhat a hályog kialakulásához. Ma már úgy tartjuk, hogy 70 éves kor felett természetes korral járó elváltozás a szürke hályog. A zöld hályog szintén nagyon gyakori. 40 éves kort követően két százalékos az előfordulási gyakorisága, mely az életkor emelkedésével szignifikánsan nő. A pontos ok ez esetben sem ismert.
A hályogokon túl más, az egész szervezetet érintő betegségek is szerepet játszhatnak a látászavar kialakulásában. Nagyon sok idős ember szenved érelmeszesedésben, melynek szövődményei a szemen is jelentkeznek, szemfenéki meszesedés formájában, ami főként az éleslátást zavarhatja. Ugyancsak gyakori a cukorbetegség és a magas vérnyomás időskorban, melyek szintén okozhatnak elváltozást a szem belső részében.
– Hogyan gyógyíthatók az említett látászavarok?
– A szürke hályog gyógyítására – az orvostudomány mai állása szerint – kizárólag műtéti úton nyílik lehetőség. A zöld hályogot konzervatív módon, cseppekkel kezeljük. Egy életen át tartó gyógymódról van szó. Az időskori szemfenéki meszesedésen keringésjavító gyógyszerekkel és vitaminokkal tudunk segíteni. Néhány fajtájánál a lézeres kezelés is szóba kerül. A cukorbetegség és a magas vérnyomás okozta látászavarok gyógyításában pedig az alapbetegség kezelése az első feladat. Szemészetileg ezen esetekben elsősorban a gondozáson van a hangsúly. Nagyon fontos, hogy rendszeresen megjelenjenek szemészeti vizsgálaton a betegek, s ha indokolt, lézerkezelést javasolunk számukra.
– Van-e lehetőség az időskori látászavarok megelőzésére?
– Magát a szem romlását nem tudjuk megakadályozni. Fiziológiás elváltozás, hogy 40 éves kor körül kezd kimerülni, majd 60 éves korig teljes egészében megszűnik a szemlencse alkalmazkodó képessége. Kezdetben csak olvasásra használunk szemüveget, majd előfordulhat, hogy a távollátáshoz is szükségünk lesz rá.
Az előbbiekben említett időskori szembetegségek megelőzésére a korai ellenőrző vizsgálatokkal van lehetőség. Érdemes 40 éves kor körül ellátogatni a szemészetre, különösen abban az esetben, ha cukorbetegségtől, magas vérnyomástól, vagy érelmeszesedéstől szenved valaki, illetve ha volt szürke hályogos megbetegedés a családban. Az első vizsgálatot követően 2–3 évente végzünk kontrollt, függetlenül attól, hogy van-e panasza a betegnek. Ily módon tudjuk idejében diagnosztizálni és gyógyítani a szembetegséget.