Címlap

Tavasszal alapkőletétel

Tizenhárom évvel ezelőtt, 1989-ben fogalmazódott meg első ízben a szándék, hogy a hívők kérésének eleget téve épüljön templom a Kertvárosban. Helyszínnek az Átalszegett, a Mókus, az Alsóerdei és a Vajda Lajos út által határolt területet választották akkor az egyházi vezetők.

Még ugyanebben az évben pályázatot írt ki a Mária Magdolna Plébánia a templom építésére, melyet Czigány István tervező nyert meg. A több funkciósra tervezett templom kivitelezését azonban – több ok miatt – elhalasztották. Akadtak olyan vélemények, miszerint nem alkalmas a kiválasztott terület templomépítésre.
Új helyszínként a Nemzetőr utca vége merült fel. 1991-ben arra a területre is kiírta pályázatát a plébánia. A keszthelyi építész által tervezett kultúrcentrum elkészítése azonban már az akkori árakon 500 millió forintba került volna, így újból elvetették a megvalósítást. Időközben kiderült az is, hogy a felajánlott terület nemcsak az önkormányzat, hanem magánszemélyek tulajdonában van. A területek megvásárlását akadályozták egyebek mellett a vevők által kért horribilis árak.
A hosszas huzavona végkifejlete 1999-ben körvonalazódott. Stróber László apátplébános annak ellenére állt ki a kertvárosi templom mielőbbi felépítése mellett, hogy időközben kezdetét vette a nagytemplom rekonstrukciója. A sok szervezőmunka mára meghozta eredményét. Úgy tűnik, tavasszal megkezdődik a kertvárosi templom építése.
– Érdekes egybeesés, hogy azt a helyszínt választottuk ki tizenhárom évvel ezelőtt, ahol valóban felépül végre templomunk. Ugyancsak a sors hozta úgy, hogy első pályázatunk nyertese, Czigány István tervei válnak valóra – mondja bevezetőül Stróber László. – 1999-ben már nem írtunk ki újabb pályázatot. Felkerestük Czigány Istvánt, hogy tervezzen nekünk egy új templomot a Kertvárosba. Részt vállalt a tervezésben a Püspöki Kar Egyházművészeti Központja. Az ő iránymutatásukkal készülnek a végleges tervek mind a mai napig.
Tudni kell, hogy egy templom tervezése nagyon nehéz dolog. Sem külsejében, sem belsejében nem egy szokványos építési formáról van szó. Mindenképpen meg kell, hogy feleljen a templom a liturgikus vallási funkcióknak. Ugyanakkor fontos szempontunk volt, hogy ne legyen hivalkodó, de mégis legyen súlya a kertvárosi templomnak. Ne legyen nyomott, de legyen hívogató. Egy olyan épületet szeretnénk, amire nemcsak jó ránézni, de jó bemenni is.
– Mikor gyorsultak fel az események?
– Az elmúlt évben. 2001. augusztus 7-én írtunk alá előszerződést az önkormányzattal, melynek értelmében a plébániának adja a város a szóban forgó területet. Feltételként az építkezés öt éven belüli elkezdését és tíz éven belüli befejezését vállaltuk. Bízunk benne, hogy nem kell ilyen sokáig várni a megvalósulásra. A tervezés jelenleg is zajlik. Czigány István vezeti a munkát, a statikai kérdésekben pedig a Stabil Kft. határoz. Hamarosan elkészül az engedélyezési tervdokumentáció.
– Hogyan fest majd a templom az Átalszegett utcában?
– Visszatérünk az eredeti ősi, liturgikus elképzeléshez, és centrális templomot építünk. Mit is jelent ez? A középpontban lesz az oltár, melyet sugáralakban, mintegy félkörösen vesznek körül a padok. A főbejárattal szemben lévő részen kialakítunk egy közösségi termet, egy téli kápolnát, ahol kulturális foglalkozások megtartására nyílik lehetőség. Szép, nagy lesz a sekrestyénk is. A templom karzata az alapterület felét teszi ki, mely kitűnően alkalmas lesz hangversenyek tartására. Altemplom is épül, melyben urnahelyeket és kriptahelyeket kívánunk biztosítani, gondolván arra, hogy betelt a Göcseji úti temető.
– Plébánia?
– Egyelőre nem merünk erre gondolni, nincsen rá pénzünk. Plusz ötvenmillió forintba kerülne egy prosperáló plébánia létrehozása.
– Mekkora költséggel épül fel az új templom?
– Egyelőre csupán becsülni tudjuk a költséget, hiszen nem készültek még el a kiviteli tervek. Úgy gondolom, hogy 200–250 millió forintból készülhet el a kertvárosi Mindszenty-emléktemplom. A költségek nagy részét a Mária Magdolna Plébánia finanszírozza, de segíti az építkezést alapítványunk is. Számítunk pályázati támogatás elnyerésére, továbbá híveinkre, valamint minden jó szándékú zalaegerszegire, hiszen nemcsak a hívőknek készül a templom, hanem az egész városnak kiemelkedő központja lesz. Az önkormányzat is ígéretet tett rá, hogy – a telken túl – támogatják építkezésünket. Híveink részéről komoly felajánlásokat kaptunk már, de vállalkozók is segítenének bennünket.
– Terveznek-e szervezett adománygyűjtést?
– Régi álmom egy egyházközségi, jótékonysági bál szervezése a Mindszenty-emléktemplom javára. A gondom a helyszínekkel van. Hol tudnánk 6–800 embert elhelyezni!? Terveink között szerepel jótékonysági hangverseny szervezése is. Minden alkalmat szeretnénk megragadni az adománygyűjtésre.
– Várhatóan mikor kezdődik a munka?
– Bízom benne, hogy tavasszal letehetjük az alapkövet és szép lassan munkához láthatunk. Terveink szerint 2002-ben elkészülne a szerkezet, majd anyagi lehetőségeinkhez mérten történne a csinosítás. Szeretnénk, ha három éven belül teljes egészében elkészülne a kertvárosi templom.

– Az egyik érdekes tapasztalat, hogy a Nyugat-Dunántúl a 7 régió közül az egyik (a másik a Közép-Dunántúl), ahol még nem egyértelmű, melyik város lehet a régi majdani központja. A többi régióban van egy domináns regionális központ, mint Miskolc, Debrecen, Szeged, vagy Pécs, de Nyugat- és Közép-Dunántúlon nem emelkedik ki egyetlen város sem olyan mértékben, hogy a szerepkörök szerint ez abszolút és egyértelműen központot jelenthessen. Ebben a régióban az is pikáns, hogy ez az egyetlen, ahol 5 megyei jogú város van.
A vizsgálat azt igazolta – folytatta Csapó Tamás –, hogy a Nyugat-Dunántúlon Győr vezet 60 ponttal, utána Szombathely következik 38, majd Sopron 32, Zalaegerszeg 21 és végül Nagykanizsa 5 ponttal. (A számok tavalyi adatokat tartalmaznak, évente egyszer aktualizálják az adatsorokat.) Ez annyit jelent, hogy Győr ugyan vezet, de az előnye nem olyan mértékű, mint más régió esetében. A másik megállapítás, hogy az 1990 óta kapott 20 új regionális funkció nagyjából megoszlott az 5 megyei jogú város között. Ellentétben más régiókkal, itt négy város is kapott jelentős regionális funkciókat. A legtöbbet Győr (9), aztán Szombathely (6), majd egyformán részesült Zalaegerszeg és Sopron (4–4). Nagykanizsa egyetlen egyet sem kapott.
De mindez sem erősíti meg azt, hogy Győr városa abszolút vezető pozícióban lenne, bár kétségtelen, a legtöbb regionális funkció Győrben található.
Csapó Tamás a vizsgálat Zalaegerszegre vonatkozó megállapításairól azt mondta: különösen a pénzügyi, üzleti szféra területén erősödött meg, öt banknak is regionális központja van Egerszegen, míg például Szombathelyen egynek sincs.
– Vizsgáltuk még, hogy hány cég található egy adott városban, mennyi közülük az 1 milliárd és 10 milliárd feletti árbevételű. Ha a megyei jogú városok gazdasági szerepkörének a súlyát vizsgáljuk ezek alapján, akkor a 22 város közül Zalaegerszeg a 9. helyen található. A Nyugat-Dunántúlon pedig a harmadik.
A kutató szerint egy kisvárosból középvárossá vált Zalaegerszeg, és komoly fejlődést produkált az elmúlt években. Véleménye szerint a jövőben erősödni fog a kereskedelmi funkció, a másik fontos tényező pedig, hogy a Flextronics legnagyobb termelőüzeme a városban van, és elképzelhető, hogy hoz magával majd, kutató-fejlesztő munkával párosult új beruházásokat.

Dr. Gyimesi Endre polgármester a tanulmány eredményét kommentálva lapunknak elmondta: a Nyugat-Dunántúlon élők szerint is nagyon dinamikusan fejlődött a város az elmúlt időszakban, ezt még Szombathely is megirigyelheti.
– A regionalizmus tekintetében rendkívül fontos az elérhetőség, és ennek érdekében rengeteget kell tenni: elsősorban a gyorsforgalmi út fejlesztésére, a vasút-, és a reptérfejlesztésre gondolok. Jelen pillanatban nincs olyan város a Nyugat-Dunántúlon, amelyik minden kritériumnak megfelel, hiszen valamikor a megyeszékhelyek is úgy alakultak ki, hogy egy napi járással az állampolgárok az ügyeiket el tudják intézni.
További lépések szükségesek a regionális öntudat fejlesztése érdekében – mondja a polgármester. – Az ehhez vezető út akkor helyes, ha a térségben lévő 5 nagyváros regionális szerepkörét tovább erősítjük és valamennyi kap olyan, történelmileg kialakult és rá jellemző vagy számára könnyen elérhető szerepköröket. Tehát ne egymás ellenére próbáljunk feladatot kapni, ne egy városba zsúfolódjanak össze a regionális szerepek. Aztán majd vélhetően a későbbi évtizedekben természetes módon ki fog választódni az a nagyváros, amely a Nyugat-Dunántúlon a regionális központ lehet. Jelen pillanatban erre leginkább Győr esélyes, de az is elképzelhető, hogy a későbbiek során olyan szempontok vetődnek fel, ami alapján esetleg egy központibb földrajzi elhelyezkedésű város is szóba jöhet.
Zalaegerszeg tovább szeretne lépni a dinamikus városfejlesztés útján, de nem akarunk gigantomán elképzeléseket megvalósítani. Szeretnénk, ha Egerszeg olyan középváros maradna, amelyben kényelmesen és jól lehet élni. Nem törekszünk számunkra részben elérhetetlen, részben pedig nem igazán szükséges pozíciókra és főleg nem akarunk részt venni egyfajta nemtelen vetélkedésben.

Tollfosztóban jártunk

Jó hangulatú tollfosztást rendeztek a botfai közösségi házban. A helyi Őszirózsa Nyugdíjasklub tagjai körbeülték a hosszú asztalt, melyen 20 kacsa tolla hevert. Az „alapanyagot” – csakúgy, mint az elmúlt évben – Komáromi Jánosné biztosította a nyugdíjasoknak.

– Úgy érzem, nincs annyira szép ez a toll, mint a tavalyi, mert a kacsák sem nőttek meg olyan nagyra. A nagy meleg nekik is megártott – mondja.
A gazda önkritikája ellenére elégedettek voltak a tollakkal az asszonyok, s rögtön munkához is láttak. A lefosztott tollból párna készült Komáromi Jánosné 21 éves, eladósorba kerülő unokája részére. A kezek szorgosan mozogtak, az ajkakról pedig korabeli tollfosztós dalok csendültek fel.
– Nagyon jó hangulatban teltek a tollfosztások a régi időkben is. Egyik faluból a másikba mentünk át egymáshoz, és közösen fosztottuk a tolat. Kinek libája, kinek kacsája volt – emlékszik vissza özvegy Bakonyi Józsefné. – S hogy miért volt erre szükség? Azért, mert minden anya igyekezett stafírungot készíteni leányának.
Minden férjhez menő lánynak négy párna és két dunyha dukált. Munka közben pletykálgattunk, nótázgattunk. Egyik nap az egyik háznál, majd a másiknál fosztottuk a tollat.
– Milyen a fosztás pontos technikája?
– Megfogjuk a csücskét, kétfelől lehúzzuk róla a tollat, majd a csutát eldobjuk. A csutából régen díszvánkost készítettünk.
Az asszonyok elárulták azt is, hogy néhányan megtalálták párjukat a tollfosztás alkalmával. Nemcsak a nők vettek részt ugyanis az „összejövetelen”, voltak ott férfiak is. Míg az asszonyok tollat fosztottunk, ők kártyáztak, majd a munka végeztével közösen báloztak.
A hagyományt a botfai férfiak is őrzik. Miközben asszonyaik a munkába mélyedtek, ők kártyában tették próbára egymást. Egy ponton azonban megtalálták a közös hangot. A tollfosztóasztal felől felcsendülő népdalokra basszus hangjukon kontráztak a férfiak. A munkában és éneklésben kifáradt tollfosztókat finom vacsora várta Botfán. A sült oldalas mellé hagymás krumplit szolgáltak fel. Nem maradt el az asztalról a finom rétes, pogácsa és a sok-sok sütemény sem. És természetesen mindehhez ízletes bor dukált.

Akik gyűjtik az ajánlószelvényeket

Lázasan készülnek az áprilisi országgyűlési választásokra és gyűjtik a pártok az ajánlószelvényeket (kopogtatócédulákat) Zalaegerszegen is. Az a személy válik hivatalosan is jelöltté, aki 750 darab érvényes ajánlószelvénnyel rendelkezik. (A gyűjtést március 15-ig kell befejezni.) Akit ez alapján már nyilvántartásba vettek, az elmondhatja, hogy ő már hivatalosan is pártja (jelölőszervezete) országgyűlési képviselőjelöltje.
Zalaegerszegen az április 7-i választásokon a pártok az alábbi személyeket indítják: Búz Ferenc (SZDSZ), Czoma Kálmán (FKGP), dr. Gyimesi Endre (Fidesz-MDF), Horváthné Büki Éva (Munkáspárt), dr. Jilling Ádám (MIÉP), Varga László (MSZP).
Lapunk információja szerint a Centrum Párt is indít jelöltet Borbély Gyula vállalkozó személyében. Őt a jelölőszervezet a közeljövőben fogja hivatalosan is bemutatni.