Fókusz

Az Euro-Consulting 2000 Kft. első déligyümölcs-szállítmányából mintegy 800 kilogramm (48 láda) narancsot ajánlott fel a város vezetésének azzal, hogy belátásuk szerint osszák el a rászorulók között.

Így a déligyümölcsből a pózvai szociális otthon lakói, a hajléktalanok családi otthona, valamint az idősek gondozóháza kaptak.
Felvételünk ez utóbbi helyszínen készült, ahol dr. Gyimesi Endre és Bali József adták át a több láda gyümölcsöt.

Magyarországon a halálozási okok között vezetnek a szív- és érrendszeri megbetegedések, s a szomorú statisztikában Zala megye élen jár. A nemzeti népegészségügyi program első helyen foglalkozik ennek a problémának a megoldásával, amelynek számos összetevője van a megelőzéstől kezdve a gyógyszeres kezelésig. Az utóbbi időben szakberkekben sok szó esik az oxfordi egyetem vizsgálatáról, amelyet a múlt év őszén az Amerikai Szívgyógyászati Társaság éves közgyűlésén ismertettek.

– Talán csodaszerre találtak? – kérdeztük dr. Lupkovics Géza kardiológus főorvost, a megyei Kórház osztályvezetőjét.
– Nem, egyáltalán nem erről van szó, mindössze az történt, hogy egy régóta használatos hatóanyagról kiderült a világ egyik legnagyobb méretű klinikai vizsgálata során, hogy jelentősen meghosszabbítja a magas rizikójú betegek túlélési idejét. Mint köztudott, a szívinfarktus kialakulásában komoly szerepet játszik a koleszterin, és a közelmúltban az egyik gyógyszergyár kénytelen volt kivonni a forgalomból koleszterinszint csökkentő gyógyszerét, mert az USA-ban több ember halálát okozta. Ez a balszerencse indította el azt a vizsgálatot, hogy milyen biztonságos megoldások állnak rendelkezésre a szívinfarktuson átesett betegek kezelésére. Az oxfordi egyetem kutatói hat éven keresztül Anglia 69 kórházában 20,5 ezer beteget vontak be a vizsgálatba és olyan következtetésekre jutottak, amelyek bejárták a világot. Hazánkban is felfigyelt rá a szakterület, hiszen a koleszterinszint módosítására alkalmazott szimvasztatin hatóanyagú készítmények 15 éve a piacon vannak és tíz éve alkalmazzuk. A sztatin gyűjtőfogalom, ebbe a körbe hatféle készítmény tartozik, és a kilencvenes évek elején az úgynevezett 4S skandináviai vizsgálatnál feltűnt már kedvező hatása. Az oxfordi vizsgálatban bebizonyosodott, hogy a koleszterinszintet csökkentő kezelés az emberek sokkal szélesebb köre számára képes védelmet nyújtani. Biztonságosan alkalmazható gutaütés, szívroham megelőzésében, s a szívkoszorúér betegsége okozta halálozás kockázatát 17 százalékkal csökkentette. A magas rizikófaktorú (erős dohányos, magas vérnyomásban szenvedő, örökletes hátterű, diabéteszes, infarktuson átesett) csoportnál mutatkozott meg a túlélési esélyek jelentős javulása. A hatékonysága még az alacsony LDL-koleszterin-szintű betegeknél is látható volt.
– Önök alkalmazzák ezt a terápiát?
– Természetesen, csak az oxfordi vizsgálat alapján többet tudunk róla és tudjuk ajánlani azoknak is, akiknek nem magas a koleszterinszintje. A gyógyszer azonban önmagában nem elég ahhoz, hogy az érrendszeri problémák kisebb veszélyt jelentsenek. A túlélési esélyek jobban összefüggnek az életminőséggel, a táplálkozással. Az egészségügy csak 20 százalékot képes vállalni, hiszen azokat érjük el elsősorban, akik átestek infarktuson, de szükség van arra is, hogy a fiatalabb generációk, a 40–50 évesek többet törődjenek az egészségükkel, az életmódjukkal. A rizikófaktorok ugyanis befolyásolhatók. Sok mozgást, szabadidős programot, sportot, kocogást ajánlunk. Társadalmi összefogásra van szükség ahhoz, hogy a legkisebb faluban se nevessék ki a háziasszonyt, ha elindul kocogni. A gyógyító-megelőző mechanizmusnak az a lényege, hogy dolgoztassuk meg a szívet, szaporábban verjen, aminek során nagyobb vérmennyiséget lök ki.

Új iskolafogászati körzeteket kíván létrehozni Zalaegerszeg önkormányzata, hogy megoldja a középiskolás korosztály szervezett, preventív és terápiás gondozását. A város elképzelései között két új körzet kialakítása szerepel, amelyek működtetésére pályázatot írnak ki a vállalkozó fogorvosok számára – tájékoztatta lapunkat dr. Ribiczey Pál, a szociális és egészségügyi bizottság elnöke.

A körzetek fejlesztésére azért van szükség, mert a középiskolások iskolafogászati ellátása jelenleg nincs megoldva Zalaegerszegen – érvelt az előterjesztő, az egészségügyi bizottság. A középiskolások az óvodásokkal és az általános iskolásokkal ellentétben nem vesznek részt csoportos vizsgálatokon, a zalaegerszegi állandó lakhellyel nem rendelkezők pedig helyben nem vehetnek igénybe államilag támogatott ellátást.
A 3–14 éves korosztály iskolafogászati ellátása hat körzetben zajlik. A vállalkozó fogorvosok az önkormányzattal kötött területi ellátási megállapodás alapján, az Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozása mellett végzik ezt a tevékenységet. A jogszabályok szerint azonban a megelőző és a gyógyító ellátást biztosítani kell a középiskolásoknak is. Ez kötelező önkormányzati feladat, az egészségügyi alapellátás része. Ezért döntött úgy a közgyűlés, hogy továbbfejleszti az iskolafogászati rendszert.
A képviselő-testület decemberben több alternatívát fogalmazott meg az ellátás kiterjesztésére, amely nemcsak a 14–18 éveseket érintené, hanem a 18 év feletti, középfokú nappali oktatásban részt vevő fiatalokat is. Az egyik alternatíva az volt, hogy nem hoznak létre új körzeteket, hanem a meglévő hat gyermekfogászati körzethez csoportosítják a középfokú intézményekben tanulók szűrését, kezelését is. Az érintett fogorvosok ezt a megoldást javasolták a közgyűlésnek – közölte dr. Csóka István fogszakorvos, az orvosi kamara zalaegerszegi városi vezetőségének tagja. A gyermekkörzeteket működtető fogorvosok ajánlatában az állt, hogy vállalják a mintegy hatezer középiskolás diák ellátását, ha az önkormányzat kiegészítő támogatást nyújt a praxisoknak. Erre azért van szükség – indokolták igényüket a fogorvosok –, mert a körzetek létszáma olyan mértékben megnőne a középiskolások bekapcsolódásával, hogy veszteséges lenne a tevékenység. Az egészségbiztosító ugyanis a jogszabályokban meghatározott létszámnál több diákot gondozó praxisoknak csökkenti a finanszírozását.
Csóka István a kiegészítő támogatás biztosítását azért is fontosnak tartja, mert a gyerekek ellátásának úgynevezett bázisfinanszírozása – a készenlétért fizetett díj – 1996 óta egy fillérrel sem emelkedett. Ebből a pénzből a megemelt minimálbért sem lehet kigazdálkodni – tette hozzá.
Az önkormányzatnak évente ötmillió forintba kerülne az egészségbiztosító forrásainak kiegészítése. A képviselő-testület úgy döntött: nem vállalja ezt a terhet, ezért a meglévő körzetek továbbfejlesztése helyett újakat alakít ki. Ebben az esetben a finanszírozás teljes egészében az egészségbiztosítási pénztár feladata, ez a megoldás tehát nem igényel többletforrást a várostól – állt az előterjesztésben.
Hardubé Judit, a polgármesteri hivatal népjóléti osztályának vezetője elmondta: jelenleg az új körzetek kialakításán dolgoznak. Ha ezzel elkészülnek, pályázatot írnak ki a fogorvosok számára a középiskolások területi ellátására. Kérdés azonban, hogy találnak-e jelentkezőt a feladatra. Csóka István úgy látja: pályázatot legfeljebb azok a fogorvosok nyújtanak be, akiknek nincs elég munkájuk, és ők is csak kényszerből vállalják majd a 14–18 évesek kezelését ilyen kedvezőtlen feltételek mellett.
Hardubé Judit azt hangsúlyozta, hogy az ellátás finanszírozása nem önkormányzati feladat, erre többletforrásokat a város nem tud biztosítani. Bízik ugyanakkor abban, hogy így is lesz jelentkező a pályázatra. Ha zalaegerszegit nem találnak, reméli, hogy az ország más pontjáról érkezik olyan fogorvos, akivel szerződést köt az önkormányzat – nyilatkozta lapunknak.
Csóka István az önkormányzat döntését úgy kommentálta: immár a sokadik határozat született a szakma ellehetetlenítésére. Elmondta, hogy a zalaegerszegi fogorvosok nemcsak a tevékenység alulfinanszírozottsága miatt tartják aggályosnak az új körzetek kialakítására vonatkozó döntést, hanem azért is, mert két új körzetbe semmilyen átszervezéssel nem lehet bezsúfolni hatezer gyereket. A zalaegerszegi gyermekfogászati ellátás másik nagy gondjaként említette a prevenció hiányát. Véleménye szerint a város ezt a kérdést összemossa a középiskolások ellátásával: az erről szóló önkormányzati dokumentum az „Előterjesztés a fogászati prevenció fejlesztésének lehetőségeiről” címet viselte. Csóka István úgy nyilatkozott: ha megszervezik a középiskolások szűrését, attól még nem lesz Zalaegerszegen szervezett prevenciós tevékenység. A fogbetegségek megelőzését a bölcsődében kell kezdeni – folytatta –, és speciális szakmai programokkal végigvinni az iskoláséveken, mint ahogy az országos dentálhigiénés hálózat tette, amelyet a kilencvenes évek elején felszámoltak.

Aki épített vagy vásárolt már ingatlant, jól tudja, hogy a ház felépítésével, illetve a vételár kifizetésével korántsem ért véget az elintézendő feladatok sora. Ezek közé tartozik a földhivatal megkeresése is, amely egészen addig nem jegyzi be a tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba, amíg a szükséges iratokkal együtt nem kérvényezi azt a tulajdonos. Jó esetben, harminc napon belül megjelennek az adatok a tulajdonlapon, sokszor azonban késik a bejegyzés, nem a földhivatal hibájából! Amennyiben nem tudja felmutatni a kérvényező a szükséges iratokat, semmit sem tehetnek a hivatal dolgozói, tudtuk meg Fekete Istvántól, a Zala Megyei Földhivatal vezetőjétől.

– Térképalapú kataszteri nyilvántartás működik ma már a földhivatalban. Három részből áll a tulajdoni lap. Az első részben találhatók az ingatlan adatai, alapterülete, címe, helyrajzi száma, rendeltetése. A második részben tüntetjük fel a tulajdonos adatait, míg a harmadik rész a fennálló terhekről és különböző jogosítványokról ad hírt. Amennyiben változás áll be valamelyik részben, és annak bejegyzésére kérelemmel fordulnak hozzánk, határozatunkat követően felvezetjük az ingatlan-nyilvántartásba. A jelen törvények alapján annak van tulajdona Magyarországon, akinek szerepel tulajdonjogot bizonyító bejegyzése ingatlan-nyilvántartásunkban – tájékoztat a hivatalvezető.
– Hogyan történjen a tulajdonjog bejegyeztetése lakásvásárlás, illetve -építés esetén?
– Fontosnak tartom felhívni a figyelmet, hogy mielőtt vásárol valaki egy lakást vagy egy házat, mindenképpen győződjön meg arról, hogy a tulajdonossal áll-e szemben! Hiteles tulajdoni lap lekérésével teheti meg ezt. Amennyiben nincs akadálya a vásárlásnak, ügyvéd segítségével megírják az adásvételi szerződést. Ezt kell benyújtani hozzánk egy kérelem kíséretében, melyben kéri az ügyfél, hogy tüntessük fel nyilvántartásunkban a végbement változást. Ha minden rendben van, harminc napon belül megtörténik a tulajdonjog bejegyzése. Építés esetén a használatbavételi engedélyt és a térképi állapotban történt változást tanúsító földmérői okiratot kell a kérelemhez csatolni.
A bonyodalmak többségében új társasház létrehozásakor jelentkeznek. Jogszabály határozza meg, hogy társasházi alapító okiratban kell rögzíteni, milyen jogok illetik meg az egyes tulajdonostársakat. Tartalmazza az okirat a ház közös használatban lévő részeit, illetve a lakók tulajdonhányadait négyzetméterben megadva. Aláírásukkal ismerik el a tulajdonosok, hogy egyetértenek a dokumentumban szereplő adatokkal.
A társasház használatbavételi engedélyét, valamint az említett alapító okiratot kell benyújtani bejegyzéskor egy kérelemmel együtt a földhivatalhoz. Első lépésben az új társasház létrejöttét rögzítjük, majd az okirat segítségével bejegyezzük a tulajdonokat. Amennyiben az alapító okiratot megelőzően eljuttatják hozzánk a lakók adásvételi szerződéseiket, rögzítjük azt, ám csak széljegy formájában. A tulajdoni lapra csak akkor kerülhet a jog, ha már megalakult a társasház, vagyis elfogadták az ezt bizonyító dokumentumot.
Sajnálatosan tapasztaljuk, hogy sok esetben töredék négyzetméterekért képesek vitába szállni a lakótársak. Mindezzel nem foglalkozik a földhivatal, ám a tulajdonjogokat csak úgy áll módunkban bejegyezni, ha benyújtják hozzá a kérelmet, valamint az érintettek által aláírt társasházi alapító okiratot. Amíg ketten vitatkoznak egymással, sajnos a többi (10, 20, vagy rosszabb esetben 100) tulajdonos joga sem kerül bejegyzésre.
Mint az alábbiakból kiderült, legtöbb esetben azért nem tudja rögzíteni a földhivatal a lakók tulajdonjogát, mert közös megegyezés híján évekig nem készül el a társasházi alapító okirat. A probléma megoldására az 1997. évi CLVII. számú, a társasházakról szóló törvény kínál alternatívát.
– Lehetőséget biztosít a jogszabály arra, hogy a földrészlet tulajdonosai előzetesen készítsenek alapító okiratot a felépítendő társasházra vonatkozóan. Az építési engedélyt, a tervrajzot és az alapító okiratba foglalt szándékot benyújtják a földhivatalhoz, melyet mi a tulajdoni lap hármas részében tényként rögzítünk – ismerteti a jogszabályt dr. Törökné dr. Kelemen Ilona ingatlan-nyilvántartási osztályvezető. – Amikor elkészült a társasház, és kézbe vették az építtetők a jogerős használatbavételi engedélyt – az ügyfél kérelmére az épület térképen történő feltüntetését követően –, átvezetjük a társasházat. Az időközben beérkező adásvételi szerződéseket is módunkban áll befogadni széljegy formájában ebben az esetben, hiszen az előzetes alapító okiratban meghatározásra kerültek már a tulajdoni hányadok és a helyrajzi számok. A használatbavételi dokumentum beérkezését követően átvezetjük a tulajdonjogokat a tulajdoni lapra. Abban az esetben, amikor társasházi alapító okirat hiányában érkeznek be a földhivatalhoz az egyéni szerződések, el kell utasítanunk őket, hiszen nem létezik a társasház, nincsen helyrajzi száma.
Követendő példa lehetne tehát a beruházók számára egy előzetes okirat készítése. A későbbi tulajdonjogi viták is elkerülhetők lennének ezáltal.
– Felvetődik a kérdés, hogy eladhatja-e a tulajdonos ingatlanát abban az esetben, ha csupán széljegyben szerepel tulajdonjoga a tulajdoni lapon?
– Forgalomképes az ingatlan. Az adásvételi szerződés alapján felvezetett széljegy biztosítja a rangsort. A vevő szempontjából azonban kockázatos a dolog. Nem biztos ugyanis, hogy a széljegyen szereplő tulajdonosnak valóban be lesz-e jegyezve a tulajdonjoga.