Címlap

Az Országimázs Központ a millenniumi év tiszteletére konferencia- sorozatot indított „Találkozási pontok” címmel.

A párbeszédet a különböző területeken tevékenykedő szakemberekkel azért kezdeményezték, hogy a gondolatok kicserélésével elősegítsék mind belföldön, mind pedig nemzetközi szintéren a hiteles és versenyképes országkép kialakítását. Zalaegerszegen az elmúlt héten a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben 11. alkalommal találkoztak a konferencia résztvevői.
A millennium megrendezéséről dr. Tóth István Zoltán, az Országimázs Központ vezetője szólt. Mint elmondta, a felmérések azt mutatták 2000 nyarán, hogy az emberek 80 százaléka egyetértett azzal, hogy méltóképpen rendezik meg az ezeréves magyar állam fennállásának ünnepét. Több mint 5 millióan nézték az ünnepségeket országszerte. Az Országimázs Központ vezetője munkájukról szólva elmondta: „befelé” és külföldre is egyaránt kommunikálnak. 14 országgal tartják a kapcsolatot, valamennyiüknél hasonlóan gondolkodnak, tehát a nemzetközi példák igazolják munkájukat, hogy az országépítés és az országkép formálása mennyire fontos. „Először is tisztázni kell az értékeinket, igazolni magunkat és tisztázni, milyen az ország képe. Utána lehet megmutatni magunkat külföldön.
A konferencia résztvevőit köszöntötte dr. Gyimesi Endre polgármester, aki Zalaegerszeg fejlődéséről beszélt a millenniumi időszakban. Az itt élő emberek igyekeztek tiszta szívvel ünnepelni, emlékeket állítani az ezer évnek. Ez kötelességünk volt. Az ünnepségsorozat a városban jelezte: nekünk van mit ünnepelnünk és együtt nagyszerű dolgokat tudunk csinálni. Így lesz ez a jövőben is – fogalmazott a polgármester.
Tóth István Zoltán köszönti a résztvevőket.

Tóth István Zoltán köszönti a résztvevőket.

Nemeskürty István kormánybiztos előadásában hangsúlyozta: örül, hogy Zalaegerszegre jöhetett, mert a város és Zala megye is tükrözi, a nemzeti önérzet erőszak és parancs nélkül mindenkiben őszintén él és mindenki saját akaratából úgy rendezte meg ünnepét, ahogy a közösség megszavazta. Kivétel nélkül minden település megünnepelte a millenniumot. (Nemeskürty István beszédét részletesen olvashatják a ZalaEgerszeG Millenniumi visszapillantó című mellékletében.)
A konferencia további részében Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője A civil szereveződések millenniumi rendezvényeinek támogatása címmel tartott előadást, majd Szőcs Géza író a Millenniumi Országjáró és pályázatai címmel beszélt tapasztalatairól. Ezt követően Karácsony Molnár Erika néprajzkutató Ünnep és közösség, majd Kara Ákos a Mobilitás-hálózat igazgatója Ifjúság-ünnep-közösség címmel tartott előadást.
A különböző beszámolók után fórum keretében a helyiek mondtak véleményt a millenniumi ünnepségsorozatról.

Ifjú pénzügyi, számviteli és informatikai szakemberek vettek búcsút pénteken a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának zalaegerszegi intézetétől. A sikeres záróvizsgákat követően összesen 219 hallgató vehette át diplomáját. Közülük a legszebb eredménnyel a zalaegerszegi Joó Gabriella végzett. Kiváló érdemjegyű diplomát nyújtott át neki az igazgató ünnepélyes keretek között.

– Nagyon jól éreztem magam a főiskolán, bár sokat kellett tanulnom ahhoz, hogy elérjem ezt az eredményt – mondja. S hogy mit takar a Kiváló oklevél?
– Több feltételnek meg kellett felelni. Nem lehetett utóvizsgám és kettes érdemjegyem. Emellett minden félévben el kellett érnem egy meghatározott átlagot, a szigorlatok és az államvizsga eredményeinek átlagaival szemben pedig 5,0, azaz kitűnő volt a követelmény. Sikerült teljesítenem mindezt, így Kiváló oklevelet vehettem át. Tanáraim azt mondják, hogy amióta megváltozott a főiskolai rendszer, én vagyok az első, aki elérte ezt az eredményt.
Részt vett a diplomaosztón dr. Jánosa András, a PSZF Kar főigazgatója is. Kérdésünkre elmondta, nagyon büszke az anyaintézmény a zalaegerszegi főiskolára, hiszen tudással felvértezve bocsátják ki hallgatóikat a nagybetűs ÉLETbe.
A főigazgató úgy látja, az iskolából kikerülő fiatalokra sikeres jövő várhat.
– Úgy gondolom, nagyon nagy szükség van ma a pénzügyi és számviteli szakmában diplomát szerző fiatalokra. Talán a mi főiskolánk és a mi karunk az a felsőoktatási intézmények közül, amelyik különösen szigorú követelmények mentén képez szakembereket erre a szakterületre. A tapasztalatok azt mutatják, hogy keresettek végzőseink, egy-egy hallgatónkra több ajánlat is jut. A diploma rangjához méltó munkahelyeken tudnak elhelyezkedni – mondta dr. Jánosa András.
Az elmúlt évekhez hasonlóan a Zalaegerszegen végzett főiskolások többségének már a diplomaosztó előtt sikerült munkát találnia. Joó Gabriella szülei könyvelőirodájában kezdi tevékenységét.

Immár hagyományosan maskarás felvonulással búcsúztatták húshagyókedden a farsangot Zalaegerszeg lakói. A Nagycsaládos Egyesület által szervezett városi farsangon gyermekek és felnőttek egyaránt jól szórakoztak. A színes jelmezekbe öltözött polgárok az Európa téren gyülekeztek, majd a nézelődők sorfala között, a Kossuth utcán vonultak a Dísz-térre, ahol műsor szórakoztatta a közönséget.

– Négy évvel ezelőtt indítottuk el a zalai maszkázást azzal a céllal, hogy őrizzük a hagyományokat. Bár a városban nem volt jellemző a farsangi felvonulás, mi mégis úgy gondoltuk, hogy Zala megye fővárosa megilleti ezt – árulta el Iványi Ildikó, a Nagycsaládos Egyesület elnöke.
Találkozhattunk a forgatagban bohóccal, virágárussal, kiskutyával, hóemberrel, Miki egérrel, öregasszonnyal, boszorkánnyal, vagy éppen egy alaposan elvert bokszolóval, melynek álarca mögött Stefán Gábor, a Hevesi Sándor Színház igazgatója bújt meg. Az önkormányzati képviselők közül is beöltöztek néhányan. Dr. Gyimesi Endre, varázslónak öltözött polgármestert Szalai Annamária országgyűlési képviselő és Rockenbauer Zoltán kultuszminiszter kísérték természetesen jelmezben.
Az egyéni maskarák mellett nagy sikerük volt a csoportosan beöltözötteknek. A Gönczi Ferenc ÁMK-ban működő Nefelejcs Nyugdíjasklub tagjai az idei évben sem mulasztották el a farsangbúcsúztatót. Ezúttal lakodalmas menetet parodizáltak. A vőlegény hölgy volt, míg a menyasszony szerepét egy megtermett úriember vállalta magára, aki egyedül azt sajnálta, hogy a nászéjszakát nem játszhatja el.
Három, többgyermekes család a mesék világába kalauzolta a közönséget. Népes famíliáik lehetővé tették, hogy a Hófehérke és a hét törpe című mese szereplőit mintázzák meg. A mérgezett almától elhunyt Hófehérkét üvegkoporsóban szállították végig a Kossuth utcán. A hét törpe mindvégig a koporsó mellett zokogott.
Mások apácának és skótoknak öltöztek, iskolások egy csoportja pizzát alakított, egy jó kedélyű társaság pedig a nyaralni induló család képét vetítette elénk. Az óriási békatalpakon való közlekedés épp olyan gondot jelentett számukra, mint a hatalmas napernyő cipelése.
A zenét az Ifjúsági Fúvószenekar szolgáltatta a felvonulóknak. Tagjaik természetesen különféle jelmezekben pompáztak. Ugyancsak visszatérő vendégei voltak a városi farsangnak a Kiskondás és a Kiszöv táncosai, akik erre a napra szerepet cseréltek egymással. A lányok ruháit fiúk húzták fel, és fordítva. Így történhetett meg az is, hogy egy lányruhába öltözött fiú táncoltatta meg a polgármestert a Dísz téren.
A vigadalom később az MMIK-ban folytatódott. A legötletesebb jelmezeseket értékes nyereményekkel jutalmazta a zsűri, majd bál zárta a 2002-es esztendő farsangját.