Júniusban nyit a vízi vidámpark
Alapkőletétel az aquaparkban |
Júniusban nyit a vízi vidámpark
Ünnepélyes keretek között Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára jelenlétében helyezték el a zalaegerszegi aquapark alapkövét. Helyi lapokat, Zalaegerszeg térképét és némi aprópénzt raktak a fémtartályba, melyet az államtitkár, dr. Koczka Csaba és Szalai Annamária országgyűlési képviselők, dr. Gyimesi Endre polgármester, valamint a kivitelezést végző konzorcium vezetői betonoztak be. |
Glattfelder Béla arról beszélt az ünnepségen, hogy Zalaegerszegen olyan emberek élnek és dolgoznak, akik meg is valósítják azt, amit ígérnek. Ennek köszönhető, hogy sokadik alkalommal vesz már részt a városban alapkőletételen, illetve avatáson. Büszke a Gazdasági Minisztérium arra, hogy szerepet vállalhat az ország legnagyobb aquaparkjának megvalósításában, folyatta az államtitkár, majd hozzáfűzte, a vízi paradicsom téliesítésében is kész segítséget nyújtani a minisztérium.
|
|
Dr. Gyimesi Endre polgármester örömmel nyugtázta, hogy sikerült a fejlődés pályájára állítani Zalaegerszeget. A termálfürdő bővítését követően az aquapark kialakítását is támogatta a Széchenyi-terv. A több mint 1,2 milliárd forintos beruházáshoz 608 millió forinttal járult hozzá a minisztérium. A beruházás befejezését május végére ígérik a kivitelezők. A nyitás a tanév végén, június közepén várható, ígérte a polgármester.
Mint ismeretes, az aquapark kivitelezésére kiírt pályázatot a ZÁÉV Rt., a Hoffman Rt. és a Kaiser Kft. alkotta konzorcium nyerte el az elmúlt év őszén. A földmunkák még decemberben elkezdődtek, a tél miatt azonban csak a hónap elején gyorsultak fel. Jelen pillanatban a főépület felépítményi munkáit, valamint a medencék szerkezetépítését végzik a szakemberek, számolt be Papp Ferenc, a ZÁÉV Rt. projektigazgatója.
A 7,5 hektáros területen épülő vízi vidámpark vízfelülete meghaladja a 6000 négyzetmétert. Összesen 18 – 13 felnőtt és 5 gyermek – csúszda, 8 medence és kiszolgálólétesítmények várják majd a közönséget Zalaegerszegen. A kaland- és kamikazecsúszdák egy 12 méter magas mesterséges dombról indulnak. Ezen épül a város legnagyobb kilátója is. A 4500 főt befogadni képes létesítmény fogadóépületének hossza meghaladja a 300 métert. Benne öltözők, vizesblokkok, éttermek kapnak helyet.
|
|
Marton Géza a víziparadicsom látványtervét mutatja be. |
Szakmai tanácskozás a termálberuházásokról. |
Az alapkőletételt megelőzően a termálturizmus és a gyógyfürdők témakörében tartottak szakmai fórumot Zalaegerszegen. A konzultáción Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára arról számolt be, hogy fellendülőben van a turizmus Magyarországon. 2000-ről 2001-re csaknem 18 százalékkal nőttek a turizmusból származó bevételek, összegük elérte a 4,4 milliárd eurót.
– A turizmus bevételeiből akkora többlete képződik hazánknak, amiből mindazt az energiát, földgázt, gázolajat és benzint meg tudjuk venni, amire rászorul az ország. Egyedül a turizmus képes ma energia-szükségleteink költségeit megtermelni – fogalmazott az államtitkár.
A turizmus fejlődésében szerepet vállalt Zalaegerszeg is, fűzte hozzá a polgármester. A termálfürdőt 2000-ben 40 ezren, az elmúlt évben pedig több mint 70 ezren keresték fel.
Zalaegerszeg mellett a régió egyéb pontjain is történtek előrelépések az utóbbi időben a termálturizmus terén. Egyre valóságosabbá válik ily módon az álom, hogy a Nyugat-Dunántúl legyen az ország egyik termálrégiója, avatta be a fórum résztvevőit Taschner Tamás, a Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója. Előadásában „hétrétországnak” nevezte a régiót, melynek kincsei vannak. Ezek közé tartozik a termálvízbázis is. Jelen pillanatban Hévíz, a világon egyedülálló gyógytó, Bükfürdő, a rekreációs zászlóshajó, valamint Zalakaros, a háromgenerációs zászlóshajó adja a régió vendégforgalmának nagy részét, de nagy lehetőségek rejtőznek Sárváron, Zalaegerszegen, Zalalövőn, Szentgotthárdon, Győrött, továbbá Kehidakustányban. Beszámolt az előadó arról is, hogy 2001-ben a nyugat-dunántúli régió fürdői kapták a legnagyobb támogatást a Széchenyi-tervből.
A zalaegerszegi aquapark munkáiról az elképzelésekről Marton Géza, a Városfejlesztő Rt. igazgatója adott tájékoztatót. Elmondta többek között, hogy a Gébárti-tó partján létesülő vízi vidámparkba elsősorban a város és városkörnyék, a megye lakóit, a Zalaegerszegen átutazókat, valamint a Balaton-parton nyaralókat várják.
Önkormányzati fórum |
Már hagyománnyá vált, hogy ilyenkor év elején a város vezetése párbeszédre hívja a legnagyobb helyi adót fizető cégek, vállalkozók vezetőit. Az elmúlt héten két csoportban találkoztak a fórum résztvevői, akik a városi fejlesztésekről, valamint az idei és a középtávú tervekről kaptak tájékoztatást dr. Gyimesi Endre polgármestertől és Tombi Lajos alpolgármestertől. |
Zalaegerszeg több mint 12 milliárdos költségvetésén belül 1,5 milliárd forintot tesz ki az iparűzési adó. Mint a polgármester elmondta, a legjelentősebb adófizetők segítsége nélkül a város tervei nem valósulhatnának meg. Szólt a legjelentősebb infrastrukturális fejlesztésekről, a 74-es út elkerülő szakaszának építéséről, a termálprogramok beindításáról, a hulladékdepónia átadásáról, a szennyvíz-rekonstrukcióról, az első lakáshoz jutók kedvezményeiről. Dr. Gyimesi Endre utalt a Gazdasági Minisztériumnál nyert három pályázatról, melynek keretében bérlakások épültek a városban. Újabb nyertes pályázatok is születtek, így még több bérlakás épülhet a városban. Megemlítette még, hogy a 76-os elkerülő út építése is indul a közeljövőben, és hogy a légiközlekedés terén is előrelépés várható. Elsődleges feladatuk, hogy az andráshidai reptér szilárd burkolatot kapjon és alkalmas legyen kis- és közepes gépek fogadására.
Szó esett még a beszámolóban az aqaupark-programról, a játszóterek felújításának az igényéről, és elhangzott az is, hogy bizony a város útjaira többet kell fordítani a közeljövőben. A polgármester hangsúlyozta: csak akkor tud a város sikeres lenni, ha közmegállapodáson alapul. Azt szeretné, ha a Zalaegerszeg továbbra is otthonos, barátságos város maradna, ahol jó élni és ahol szeretnek is élni.
Tombi Lajos arról szólt, vannak olyanok, akik sokallják a fejlesztéseket, de olyan lehetőségek adódtak Zalaegerszegen, amelyekkel élni kellett. Ebben a ciklusban mintegy 16 milliárd forint jött a városba, mondta az alpolgármester és hozzátette: minden helyi egy forinthoz kaptak 2–5–8 forintot, ez mindig az adott pályázattól függött.
Fontos kérdésekről szóltak a cégek vezetői is. Így a testvérvárosi kapcsolatok szorosabbá fűzéséről gazdasági és üzleti szempontból, a multinacionális kereskedőláncok és a város kapcsolatát is feszegették. Felmerült Zalaegerszeg megközelíthetősége is, és itt kiemelten a reptér fejlesztése került szóba.
Új épülettel gazdagodott a Kinizsi-iskola |
Pék-tanműhelyt avattak a zalaegerszegi Kinizsi Pál Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskolában. Az oktatási intézmény új létesítményét Boros Imre tárca nélküli miniszter adta át a diákoknak dr. Gyimesi Endre polgármester és dr. Marton István, a földművelésügyi tárca főosztályvezetője társaságában. |
Az iskola a rendszerváltást követően teremtette meg a szakképzés gyakorlati hátterét, hiszen azelőtt különféle vállalatoknál, illetve a zalaegerszegi mgtsz-nél folyt a gyakorlati oktatás. Az elmúlt években korszerű tangazdaságot épített ki, amely kertészeti, állattenyésztő, növénytermesztési és gépészeti ágazatból, gazdasszonyképzőből, valamint laboratóriumokból áll – összegezte a fejlesztéseket Horváth István igazgató. Az intézmény felújította a gyümölcsültetvényeit és a sertéstartás technológiáját, juhhodályt és lóistállót épített, továbbá új épületegyüttest alakított ki a gazdasszonyképző számára.
A beruházások folytatásaként elkészült az a pék-tanműhely, amely a különálló épületben elhelyezett konyha emeleti részeként, mintegy 360 négyzetméteres területen kapott helyet. A tanműhelyben a több mint 30 pék szakmunkástanuló és 18 leendő pék-cukrász technikus gyakorlati oktatása folyik.
A létesítmény 70 millió forintba került. A költségekhez 22 millió forinttal járult hozzá a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, és 19,5 millió forinttal a Zala Megyei Szakképzési Bizottság. Ezenkívül több mint száz gazdálkodó szervezet segítette a beruházást a szakképzési alap átutalásával.
Avatóbeszédében Boros Imre az iskola szisztematikus fejlődését, az „élethez igazodó” képzési irányokat méltatta, majd Marton István gratulált az intézmény vezetésének. Kifejtette: az agrártárca évente egymilliárd forintot fordít a gyakorlati képzőhelyek fejlesztésére, és ígérte, hogy a Kinizsi iskola a jövőben is számíthat támogatásra. Marton István a miniszter elismerő oklevelét nyújtotta át Szabó László gyakorlati oktatásvezetőnek és Tóth Béla műszaki ágazatvezetőnek. Gyimesi Endre leszögezte: a város számára fontos, hogy fenntartója lehet egy mezőgazdasági iskolának, hiszen az agrárium a XXI. században is húzóágazata lesz Magyarországnak. Az avatóünnepség után szakmai konferenciát rendeztek az iskolában az élelmiszeripar helyzetéről.