Júniusban nyit a vízi vidámpark

Párbeszéd a vállalkozókkal

Tanműhely leendő pékeknek


Alapkőletétel az aquaparkban

Júniusban nyit a vízi vidámpark

 

Ünnepélyes keretek között Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára jelenlétében helyezték el a zalaegerszegi aquapark alapkövét. Helyi lapokat, Zalaegerszeg térképét és némi aprópénzt raktak a fémtartályba, melyet az államtitkár, dr. Koczka Csaba és Szalai Annamária országgyűlési képviselők, dr. Gyimesi Endre polgármester, valamint a kivitelezést végző konzorcium vezetői betonoztak be. 

Glattfelder Béla arról beszélt az ünnepségen, hogy Zalaegerszegen olyan emberek élnek és dolgoznak, akik meg is valósítják azt, amit ígérnek. Ennek köszönhető, hogy sokadik alkalommal vesz már részt a városban alapkőletételen, illetve avatáson. Büszke a Gazdasági Minisztérium arra, hogy szerepet vállalhat az ország legnagyobb aquaparkjának megvalósításában, folyatta az államtitkár, majd hozzáfűzte, a vízi paradicsom téliesítésében is kész segítséget nyújtani a minisztérium.

Épül az aquapark.


Az alapkőletétel ünnepélyes pillanata.

Dr. Gyimesi Endre polgármester örömmel nyugtázta, hogy sikerült a fejlődés pályájára állítani Zalaegerszeget. A termálfürdő bővítését követően az aquapark kialakítását is támogatta a Széchenyi-terv. A több mint 1,2 milliárd forintos beruházáshoz 608 millió forinttal járult hozzá a minisztérium. A beruházás befejezését május végére ígérik a kivitelezők. A nyitás a tanév végén, június közepén várható, ígérte a polgármester.
Mint ismeretes, az aquapark kivitelezésére kiírt pályázatot a ZÁÉV Rt., a Hoffman Rt. és a Kaiser Kft. alkotta konzorcium nyerte el az elmúlt év őszén. A földmunkák még decemberben elkezdődtek, a tél miatt azonban csak a hónap elején gyorsultak fel. Jelen pillanatban a főépület felépítményi munkáit, valamint a medencék szerkezetépítését végzik a szakemberek, számolt be Papp Ferenc, a ZÁÉV Rt. projektigazgatója.
A 7,5 hektáros területen épülő vízi vidámpark vízfelülete meghaladja a 6000 négyzetmétert. Összesen 18 – 13 felnőtt és 5 gyermek – csúszda, 8 medence és kiszolgálólétesítmények várják majd a közönséget Zalaegerszegen. A kaland- és kamikazecsúszdák egy 12 méter magas mesterséges dombról indulnak. Ezen épül a város legnagyobb kilátója is. A 4500 főt befogadni képes létesítmény fogadóépületének hossza meghaladja a 300 métert. Benne öltözők, vizesblokkok, éttermek kapnak helyet.

Marton Géza a víziparadicsom látványtervét mutatja be.

Szakmai tanácskozás a termálberuházásokról.

Az alapkőletételt megelőzően a termálturizmus és a gyógyfürdők témakörében tartottak szakmai fórumot Zalaegerszegen. A konzultáción Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára arról számolt be, hogy fellendülőben van a turizmus Magyarországon. 2000-ről 2001-re csaknem 18 százalékkal nőttek a turizmusból származó bevételek, összegük elérte a 4,4 milliárd eurót. 
– A turizmus bevételeiből akkora többlete képződik hazánknak, amiből mindazt az energiát, földgázt, gázolajat és benzint meg tudjuk venni, amire rászorul az ország. Egyedül a turizmus képes ma energia-szükségleteink költségeit megtermelni – fogalmazott az államtitkár. 
A turizmus fejlődésében szerepet vállalt Zalaegerszeg is, fűzte hozzá a polgármester. A termálfürdőt 2000-ben 40 ezren, az elmúlt évben pedig több mint 70 ezren keresték fel. 
Zalaegerszeg mellett a régió egyéb pontjain is történtek előrelépések az utóbbi időben a termálturizmus terén. Egyre valóságosabbá válik ily módon az álom, hogy a Nyugat-Dunántúl legyen az ország egyik termálrégiója, avatta be a fórum résztvevőit Taschner Tamás, a Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója. Előadásában „hétrétországnak” nevezte a régiót, melynek kincsei vannak. Ezek közé tartozik a termálvízbázis is. Jelen pillanatban Hévíz, a világon egyedülálló gyógytó, Bükfürdő, a rekreációs zászlóshajó, valamint Zalakaros, a háromgenerációs zászlóshajó adja a régió vendégforgalmának nagy részét, de nagy lehetőségek rejtőznek Sárváron, Zalaegerszegen, Zalalövőn, Szentgotthárdon, Győrött, továbbá Kehidakustányban. Beszámolt az előadó arról is, hogy 2001-ben a nyugat-dunántúli régió fürdői kapták a legnagyobb támogatást a Széchenyi-tervből.
A zalaegerszegi aquapark munkáiról az elképzelésekről Marton Géza, a Városfejlesztő Rt. igazgatója adott tájékoztatót. Elmondta többek között, hogy a Gébárti-tó partján létesülő vízi vidámparkba elsősorban a város és városkörnyék, a megye lakóit, a Zalaegerszegen átutazókat, valamint a Balaton-parton nyaralókat várják. 

vissza az elejére


Önkormányzati fórum

Párbeszéd a vállalkozókkal

 

Már hagyománnyá vált, hogy ilyenkor év elején a város vezetése párbeszédre hívja a legnagyobb helyi adót fizető cégek, vállalkozók vezetőit. Az elmúlt héten két csoportban találkoztak a fórum résztvevői, akik a városi fejlesztésekről, valamint az idei és a középtávú tervekről kaptak tájékoztatást dr. Gyimesi Endre polgármestertől és Tombi Lajos alpolgármestertől. 

Zalaegerszeg több mint 12 milliárdos költségvetésén belül 1,5 milliárd forintot tesz ki az iparűzési adó. Mint a polgármester elmondta, a legjelentősebb adófizetők segítsége nélkül a város tervei nem valósulhatnának meg. Szólt a legjelentősebb infrastrukturális fejlesztésekről, a 74-es út elkerülő szakaszának építéséről, a termálprogramok beindításáról, a hulladékdepónia átadásáról, a szennyvíz-rekonstrukcióról, az első lakáshoz jutók kedvezményeiről. Dr. Gyimesi Endre utalt a Gazdasági Minisztériumnál nyert három pályázatról, melynek keretében bérlakások épültek a városban. Újabb nyertes pályázatok is születtek, így még több bérlakás épülhet a városban. Megemlítette még, hogy a 76-os elkerülő út építése is indul a közeljövőben, és hogy a légiközlekedés terén is előrelépés várható. Elsődleges feladatuk, hogy az andráshidai reptér szilárd burkolatot kapjon és alkalmas legyen kis- és közepes gépek fogadására. 
Szó esett még a beszámolóban az aqaupark-programról, a játszóterek felújításának az igényéről, és elhangzott az is, hogy bizony a város útjaira többet kell fordítani a közeljövőben. A polgármester hangsúlyozta: csak akkor tud a város sikeres lenni, ha közmegállapodáson alapul. Azt szeretné, ha a Zalaegerszeg továbbra is otthonos, barátságos város maradna, ahol jó élni és ahol szeretnek is élni. 
Tombi Lajos arról szólt, vannak olyanok, akik sokallják a fejlesztéseket, de olyan lehetőségek adódtak Zalaegerszegen, amelyekkel élni kellett. Ebben a ciklusban mintegy 16 milliárd forint jött a városba, mondta az alpolgármester és hozzátette: minden helyi egy forinthoz kaptak 2–5–8 forintot, ez mindig az adott pályázattól függött.
Fontos kérdésekről szóltak a cégek vezetői is. Így a testvérvárosi kapcsolatok szorosabbá fűzéséről gazdasági és üzleti szempontból, a multinacionális kereskedőláncok és a város kapcsolatát is feszegették. Felmerült Zalaegerszeg megközelíthetősége is, és itt kiemelten a reptér fejlesztése került szóba.

vissza az elejére


Új épülettel gazdagodott a Kinizsi-iskola

Tanműhely leendő pékeknek

 

Pék-tanműhelyt avattak a zalaegerszegi Kinizsi Pál Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskolában. Az oktatási intézmény új létesítményét Boros Imre tárca nélküli miniszter adta át a diákoknak dr. Gyimesi Endre polgármester és dr. Marton István, a földművelésügyi tárca főosztályvezetője társaságában. 

Ünnepélyes pillanat az iskola életében.Az iskola a rendszerváltást követően teremtette meg a szakképzés gyakorlati hátterét, hiszen azelőtt különféle vállalatoknál, illetve a zalaegerszegi mgtsz-nél folyt a gyakorlati oktatás. Az elmúlt években korszerű tangazdaságot épített ki, amely kertészeti, állattenyésztő, növénytermesztési és gépészeti ágazatból, gazdasszonyképzőből, valamint laboratóriumokból áll – összegezte a fejlesztéseket Horváth István igazgató. Az intézmény felújította a gyümölcsültetvényeit és a sertéstartás technológiáját, juhhodályt és lóistállót épített, továbbá új épületegyüttest alakított ki a gazdasszonyképző számára.
A beruházások folytatásaként elkészült az a pék-tanműhely, amely a különálló épületben elhelyezett konyha emeleti részeként, mintegy 360 négyzetméteres területen kapott helyet. A tanműhelyben a több mint 30 pék szakmunkástanuló és 18 leendő pék-cukrász technikus gyakorlati oktatása folyik.
A létesítmény 70 millió forintba került. A költségekhez 22 millió forinttal járult hozzá a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, és 19,5 millió forinttal a Zala Megyei Szakképzési Bizottság. Ezenkívül több mint száz gazdálkodó szervezet segítette a beruházást a szakképzési alap átutalásával. 
Avatóbeszédében Boros Imre az iskola szisztematikus fejlődését, az „élethez igazodó” képzési irányokat méltatta, majd Marton István gratulált az intézmény vezetésének. Kifejtette: az agrártárca évente egymilliárd forintot fordít a gyakorlati képzőhelyek fejlesztésére, és ígérte, hogy a Kinizsi iskola a jövőben is számíthat támogatásra. Marton István a miniszter elismerő oklevelét nyújtotta át Szabó László gyakorlati oktatásvezetőnek és Tóth Béla műszaki ágazatvezetőnek. Gyimesi Endre leszögezte: a város számára fontos, hogy fenntartója lehet egy mezőgazdasági iskolának, hiszen az agrárium a XXI. században is húzóágazata lesz Magyarországnak. Az avatóünnepség után szakmai konferenciát rendeztek az iskolában az élelmiszeripar helyzetéről. 

vissza az elejére


ZalaEgerszeG

Zalaegerszeg város honlapja

Zala Média online