Horizont

Elismerés a Simon István Könyvesháznak

Méltatlanul szűk publicitást kapott az a Zalaegerszeg Város Önkormányzata, a Zrínyi Gimnázium és a Csány László Közgazdasági Szakközépiskola közös gondozásában, jelentős szponzori háttérrel megjelent kiadvány, amely Borbély György (1896-tól zalaegerszegi gimnáziumi tanár) életéről és munkásságáról összeállított dokumentumokból készült.

A külső kivitelében ízléses, tartalmában sokrétű, korabeli fénykép- és szöveganyaggal gazdagon illusztrált, alig kétszáz oldalas kis kötet megjelenése mindenekelőtt a szerkesztőbizottság (dr. Gyimesi Endre, Horváth Attila, Molnár Ernő, dr. Markos György, Németh László, Béres Katalin) ügyszeretetét dicséri. Külön elismerésre érdemes a kötet szerkesztőjének, Borbás Györgynek az anyag gyűjtése, szakszerű összerendezése során végzett kitartó és aprólékos munkája.
Borbély György (1860–1930) nevét talán szélesebb körben ismerik, de egerszegi áldozatos és szerteágazó tevékenységét kevésbé tartja számon a köztudat, mi több, a városban folytatott tanárkodása is inkább csak a beavatottak, mint a szakmabéliek számára vált ismertté. Ennek ellenére a millennium esztendejében megjelent emlékkönyv nem csupán ismeretterjesztő kiadvány, hanem lokálpatrióta kötelezettségből fakadó hiányt pótló mű is: Zalaegerszeg város polgárainak azt a régi adósságát törleszti, amellyel tisztelegni tartoznak a közjóért önzetlenül tevő tanárember, lapszerkesztő, publicista, kultúraszervező emléke előtt. S bár Borbély György nem Zalaegerszeg születte (magyar-latin szakos diplomával a század végén alapított gimnázium tanárává nevezték ki), több évtizedes itt tartózkodásának néhány szép relikviája megtalálható városunkban: „Emlékét őrzi Zalaegerszegen a város jelképeként is ismert Csány-szobor talapzatán arcmásának bronz plakettje,... alatta a felirat: „Borbély György a Csány-kultusz apostola”... Ugyanez a plakett található a Göcseji úti temetőben, alatta egy négysoros költemény: „Erdély bajnoka, őserejét idehozta a Nyugatra/ Védte Magyar Paizsán a honi nyelvet s ipart/ Szép magyarán mikor írt, Zala lelke is izzott./ Dísz vala ő köztünk, dísze e kő legyen itt” – írja a kötet őt méltató tanulmányában dr. Markos György.
A klasszikus metrumú verssorok hűen tükrözik Borbély személyiségének belső értékeit, egyénisége összetettségét, a portréjának megrajzolására vállalkozó szemelvénygyűjtemény azonban többre törekszik. Miközben az olvasó megismerheti Borbély Györgynek, az embernek a sokoldalúságát, képet kap a XX. század első évtizedeinek megannyi érdekes momentumáról.
A személyiség és kortörténet összekapcsolását erősíti a kötet szerkezetének tematikus felépítése is. Az életút címet viselő első rész bensőséges hangú visszaemlékezéseket közöl az erdélyi Tordán élő fiatalember életének mozzanatairól. Különösen ámulatba ejtő az 1889-es nyári szünidőben tett kerékpáros párizsi „kirándulásának” felidézése. Út közbeni élményeit a krónikás hitelességével örökítette meg.
Az ifjú Borbély Györgyöt talán legaprólékosabban bemutató fejezet az Erdély bajnoka című Életrajzi alapját a nyaranta gyalogosan megtett országjáró vándorlások élménye adja: „...utazással minden emberben nő egyéb mellett a hazaszeretet is” – összegzi aforizmatikus tömörséggel vándorlásainak filozófiáját. Szépségét azok a közvetlen hangvételű beszámolók jelentik, amelyeket – egyik irodalmár eszményképéhez, Petőfi Sándorhoz hasonlóan – úti leveleiben tár a nyilvánosság elé. Ezek a szépirodalmi stílusban megírt, tablóvá szélesedő képeslapok Borbély irodalmi érzékenységéről adnak tanúbizonyságot.
Zalai letelepedése új fejezetet nyitott az életútban. Ezzel kapcsolatban érdemes idézni a tanítvány, dr. Mező Ferenc markáns megállapítását: „A kis zalai város (ti. Zalaegerszeg) hamarosan szeretetébe fogadta, tanítványai áhítattal hallgatták zamatos székely beszédét, lelkükbe fogadták hazaszeretettől áthatott tanítását”. Borbély György oktatásról vallott nézeteinek, nevelésfilozófiai felfogásának megismerésére álljon itt néhány sor: „Most nemcsak szabad az út, de kötelessége mindenkinek iskolába járni. Így az egész társadalmat, s a nemzet összességét az iskola neveli fel, s adja át az életnek.
A kötet terjedelemre is legnagyobb anyagát a Csány-kultusz apostola című fejezet tölti ki. Az összeállítás Borbély Györgynek a Csány-szobor felállításáért vívott fáradhatatlan küzdelméről, a mecénások után kutató hagyománytisztelő és kultúrapártoló ember akkor sem könnyű csatározásairól ad képet. Fantasztikus erkölcsi értéket képvisel az osztatlan összefogás, amely a nemes cél érdekében szerveződött, s amelynek tragédiáját az adta, hogy a „főszervező” nem élhette meg munkája beteljesedését.
A pályakép összegzésétől a számvetés pillanatának emelkedett hangulatában a tanártárs, Suszter Oszkár mély emberséggel és szeretettel írja róla: „Minél öregebb lett, annál nagyobb buzgalommal dolgozott, mintha félt volna, hogy nem lesz már ideje a nagy munka befejezésére, ha nem siet... Már csak a szoborcsoport összeállítása s a felavatás örömünnepe maradt hátra, ez elől szerényen félrevonult a temetőbe és a szobortalapzat mögé, ahonnan bronz arca nézi végig a nagy munka diadalának ünnepét.”
Borbély György életének és munkásságának szubjektív hangszerelésű, töredékességében is érdekfeszítő dokumentumaiból készült összeállítás mindannyiunk számára tanulságos olvasmány. A páratlanul gazdag egyéni életút bemutatása mellett az értelmiségi életforma nyitottságának, cselekvési lehetőségeinek megmutatásán keresztül, a XX. század elejének egyéni megközelítésű kordokumentuma.

Hogyan reagáljanak a szülők a gyerekek állandó harcaira?

„A legrosszabb testvér is az élet nagy ajándéka a testvértelenséghez képest. Akkor is, ha nem szeret, és te sem szereted. Akkor is, ha sohasem fogjátok igazán megszeretni egymást. A testvéri érzelmek közül talán nem is a szeretet a legfontosabb és nem is a gyűlölet. Sokkal inkább maga az összetartozás nagy emberi élménye, az elválaszthatatlanságé.” – Varga Domokos.

Talán nem is létezik szebb dolog annál, ha valaki odaadóan szereti testvérét, és viszont. Jóban-rosszban együtt vannak, életük végéig kitartanak egymás mellett. Előfordulhat azonban, hogy átmeneti nehézségek keletkeznek a testvérviszonyban. Gyakran okoz fájdalmat a gyermek számára, ha a szülők önzetlen szeretetén osztozni kell az új jövevénnyel. Rövid időn belül féltékeny lesz a kisöcsire, kishugira, hiszen édesanyja figyelmét ő köti le. A féltékenység megjelenése általában természetes, csak abban az esetben tekinthető kórosnak, ha évekig fennállnak tünetei, vagy nagyon intenzívek.
– A testvérféltékenységről már a Bibliában is olvashatunk. Emlékezzünk csak vissza Káin és Ábel történetére, vagy Józsefre és testvéreire! Ezekből a bibliai alaptörténetekből is az a tanulság szűrhető le, hogy akkor alakul ki kóros mértékű testvérféltékenység, ha azt a szülők indukálják azáltal, hogy kivételeznek egyik gyermekükkel a másik, vagy a többiek rovására. Elmondható tehát, hogy a már szinte betegségként jelentkező féltékenység hátterében nagyon gyakran a szülői magatartás áll – tájékoztat dr. Harkány Éva, pszichiáter főorvos. – Direkt jele a féltékenységnek, az állandóan bosszantja a másikat, nyíltan ellenséges, rosszindulatú vele szemben.
Gyakran kerülő úton, egyéb tünetekben jelentkezik a testvérféltékenység, amennyiben tiltják a szülők annak enyhe megnyilvánulási formái. Általában érzelmi zavar jeleit vehetjük ilyenkor észre, melyek közül leggyakoribb a regresszió. Ebben az esetben alacsonyabb fejlődési fokra csúszik vissza a nagyobb gyermek. Előfordul, hogy újra bekakil, bepisil, dadogni kezd, illetve kisbaba módjára viselkedik. Megpróbálja felvenni a vágyott kisbaba szerepét, az után sóvárog, hogy ismét kizárólag őrá irányuljon szülei figyelme. A másik véglet, amikor a hatalmat akarja birtokolni a gyerek, be kívánja bizonyítani, hogy ő a nagyobb, az erősebb. A szülőszerep iránti vágy kielégíthető részlegesen, ha felnőtt teendőkkel bízzuk meg a nagytestvért, és hangsúlyozzuk az idősebb jogán őt érő előnyöket.
A regresszió mellett indirekt jele a testvérféltékenységnek az agresszió. Indulatkitöréseket figyelhetünk meg ilyenkor a gyermeknél, hirtelen ellenségessé válik a szülővel, és társaival szemben. Tünet lehet továbbá a szomorúság, a szorongás, a visszahúzódás, a zárkózottság, de alvászavarok is jelentkezhetnek. Nehezen alszik el a gyermek, több esti mesére van szüksége, igényli, hogy több időt töltsenek vele a szülők, ugyanakkor rémálmokra panaszkodik.
Végezetül betegség tüneteit is produkálhatják a gyerekek. Az ilyen szituációkban nem is gondolunk arra, hogy a féltékenység mindennek a gyökere. Jelentkezhetnek bőrbajok, ekcéma, fóbiás betegségek, lidércálmok. Nagyon érdekes továbbá, hogy a felnőttkori versengésekben, országúti előzésekben veszteni nem tudásban is felfedezhetők a valamikori testvérféltékenység következményei.
– Mit tehetnek a szülők, ha felismerni vélik a testvérféltékenység valamelyik jelét?
– Nagyon fontos, hogy bizonyos határokon belül nem szabad tiltani a megjelenését. Amennyiben utat engednek a féltékenységnek, elkerülhetők a komolyabb következmények. Éppen ezért lehetővé kell tenniük a szülőknek, hogy a gyerekek kimutassák érzéseiket. Jó alapelv általában, hogy haragudhatsz, de fizikálisan nem bántalmazhatod a kisebbet! Minél többször avatkoznak be a szülők a gyerekek harcaiba, annál nagyobb a valószínűsége a gyakori veszekedésnek. Nem kell tehát mindenáron kibékíteni őket!
Tanácsolnám azt is, hogy merjenek másként viszonyulni a szülők gyermekeikhez. Ne akarjanak mindenáron egyformán adni, hiszen a kicsik igényei is eltérők. Más a természetük, eltérőek a vágyaik. Merjünk különbséget tenni ilyen értelemben, tudjunk az egyéni igényeknek megfelelően fordulni gyermekeinkhez! Ne öltöztessük egyformán őket, ne kelljen minden programban egyaránt részt venniük, lehessenek külön barátaik, ne kelljen a nagynak mindig magával vinnie a kicsit, ne bízzuk rendszeresen a nagyobb gondjaira a kisebbet, segítsük elő, hogy egymástól független személyiségek maradjanak! Semmiképpen ne növeljük a kicsi „benjáminizmusát”, vagyis ne legyen mindig ő a kedvenc! És tilos a mesterséges kibékítés is! Amennyiben színlelniük kell gyermekkorukban a jó testvérséget, serdülőkorban előfordulhat, hogy örökre megharagszanak egymásra a testvérek.
Fontosnak találom, hogy egyik gyerek képességeit, eredményeit se dicsőítsük túl, mert féltékenységet és rossz érzéseket szül az a másikban. Végezetül, ne legyen bűntudatunk amiatt, hogy nem tudjuk egyformán szeretni gyerekeiket! Ne méricskéljük a szeretetet, nem egyformák a gyerekek, így nem is lehet ugyanúgy szeretni őket!
– Léteznek-e külső tényezők, melyek közrejátszhatnak a testvérféltékenység megjelenésében?
– A vele született temperamentum nagymértékben befolyásolja, miként jönnek ki egymással a testvérek. Ha vérmérsékletük alapvetően különbözik, jósolhatóan több problémájuk akad kapcsolatukban. A nagyon impulzív, indulatos, figyelmetlen, túl aktív gyerekek nagy valószínűséggel lesznek folyamatos konfliktusban testvéreikkel, mint a könnyebb természetűek. Hogyha a második gyermek neme eltér az elsőétől, rendszerint erősebb a féltékenység, mert a szülők fokozott odaadással fogadják az új jövevényt. Nagyobb varázslat a családban, ha a fiú után kislány, vagy a lány után kisfiú születik.
A család érzelmi légköre mindenképpen hatással van a testvérféltékenység megjelenésére. Ha eredetileg jó volt a légkör, kiegyensúlyozott a szülő-gyermek kapcsolat, és biztonságosan lehetett kötődni az anyához, akkor enyhe formában jelenik meg. Abban az esetben azonban, ha veszekednek a szülők, vagy válófélben vannak, nagy valószínűséggel a testvérek is többet veszekszenek. Ugyanakkor egymás támaszai is lehetnek a nehéz helyzetekben.
– Számít-e a korkülönbség?
– A testvérféltékenység szempontjából a nagyon kicsi, vagy a négy évnél nagyobb korkülönbség ideális.
– Minden esetben a nagyobb gyermek a féltékeny?
– Igen. A kicsik féltékenysége sohasem olyan fokú, hogy kezelést igényelne. A nagyobb gyermek intenzív érzelmi élménye mindig a soron következő testvérrel kapcsolatos. Sokkal kisebb a féltékenység mértéke a második, vagy a harmadik testvér iránt. A lelki háttere ennek valószínűleg abban rejlik, hogy mindenki az első és az egyetlen szeretne lenni az édesanyja számára.
– Mikor érdemes szakemberhez fordulni?
– Súlyosabb esetben mindenképpen, ha a szülő nem tudja kezelni a féltékenység tüneteit. A pszichoterápia biztonságos érzelmi légkörben ad lehetőséget a gyermeknek arra, hogy megmutassa valódi érzelmeit. Megpróbáljuk feloldani a féltékenységből fakadó bűntudatát, ami rendkívül sokat segíthet a probléma megoldásában.

Decemberben helyezte üzembe az Észak-zalai Víz- és Csatornamű Részvénytársaság az új kombinált csatornatisztító gépjárművét. A nagy értékű beruházást főképp a régi járművek időszerű cseréje, illetve a csatornahálózat hosszának számottevő bővülése tette szükségessé.

Az új jármű megvételével egy több éve tartó, folyamatosan halasztott terv valósult meg. Maga a beruházás még egy ekkora cég életében is kiemelkedő jelentőségűnek számít, mint a ZALAVÍZ RT.
– A tavalyi év első hetében született meg a cég menedzsmentje részéről az a döntés, miszerint év végére legyen egy új, kombinált csatornamosó járművünk. Ezzel kezdetét vette a majd 1 éves beruházási folyamat, amely a múlt hónapban ért véget a kész jármű üzembeállításával – mondta Hadnagy Gábor, a beruházás lebonyolítója. – A beruházás két részből állt, egyrészt az alváz megvételéből, másrészt a felépítmény egyedi legyártatásából. Természetesen az alváz és felépítmény illesztése is komoly többletfeladatot jelentett részünkről, de azért választottuk ezt a megoldást a komplett jármű megvétele helyett, mert így a beruházás költsége is kevesebb lett, illetve jobban tudtuk meghatározni és követni az igényeinknek megfelelően a jármű műszaki paramétereit.
A jármű alkalmas a csatornahálózat nagy nyomású vízzel történő mosására, a kimosott szennyeződés kiszippantására, gyűjtésére és szűrésére egyidejűleg illetve külön-külön is. A jármű fontosabb műszaki paraméterei: a MAN alváz 280 lóerős, összkerékhajtásos, terepes változat, speciális és egyedi ZF típusú hajtásrendszerrel. A felépítmény két részből áll, egyrészt a tisztavizes rendszerből, amelynek főbb részei az 5,5 m3-es víztartály és a 170 bar nyomásteljesítményű vízszivattyú, másrészt a szennyvizes rendszerből, amelynek fontosabb elemei az 5 m3-es iszaptartály és az 1530 m3/órás vákuumszivattyú. Emellett a felépítmény jellemzője hogy téliesített változat, tehát akár –10 0C hidegben is lehet vele dolgozni. A jármű elejére pedig utcamosó berendezés van szerelve, amellyel bármilyen szennyeződés letakarítható a munkaterületről illetve az utcáról, pl. egy csőtörés elhárítása után.
A komplett jármű értéke nettó 40 millió forint. Ez az összeg is mutatja, hogy nem mindennapos beruházásról van szó, és egy ilyen járműnek a tervezett élettartama legalább két évtized.
Végezetül még Hadnagy Gábor elmondta, hogy ezzel az új járművel az eddigieknél sokkal gazdaságosabban és magasabb színvonalon végezhető el a tervszerű csatornatisztítási és duguláselhárítási folyamat a ZALAVÍZ RT. teljes szolgáltatási területén. Várhatóan 5 éven belül még egy ehhez hasonló jármű megvételét tervezi az rt.