Krónika

Évértékelés a megyei rendőr-főkapitányságon

Eredményesen zárta az elmúlt esztendőt a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság, hangzott el az évértékelő értekezletet követő sajtótájékoztatón. A megye településein tett jelentős rendőri erőfeszítéseknek köszönhetően stabilizálódott a közbiztonság és a közrend terén korábban tapasztalt kedvező helyzet.

Bár az ismertté vált bűncselekmények számában csekély mértékű, 5,8 százalékos emelkedés mutatkozik, közel 10 százalékkal csökkent az állampolgárokat leginkább irritáló közterületi, illetve az erőszakos és garázda jellegű bűnelkövetések száma. A 100 ezer lakosra jutó 4766,9 bűncselekmény alapján Zala megye a közepesen fertőzött területek közé tartozik. A megyék közötti rangsorban a 6. helyet foglalja el, hangsúlyozta dr. Nemes Zoltán rendőr ezredes, a ZMRFK főkapitánya.
A bűncselekmények között továbbra is a kisebb súlyú vétségek száma a meghatározó. Az összes bűncselekmény 66 százalékát a vagyon ellen elkövetettek teszik ki, melyek körében 2,1 százalékos növekedés mutatható. A kategórián belül legjelentősebb lopások száma stagnált. A betöréses lopások 4,4 százalékkal emelkedtek, ugyanakkor közel 15 százalékkal kevesebb üzletbetörést követtek el az elmúlt évben. A rablások száma 41-ről 35-re mérséklődött, és a 2000-es esztendőhöz képest kettővel kevesebb személygépkocsit tulajdonítottak el.
A személy elleni jogsértések 11,5 százalékkal csökkentek. Emberölés és kísérlete esetében azonban 4-ről 9-re emelkedett az ismertté vált bűncselekmények száma. 663-ra mérséklődtek a közlekedési bűncselekmények. 127 esetben okoztak közúti balesetet, melyeken belül 16-ról 20-ra nőtt a halálos kimenetelűek száma. Jelentősen megszaporodott megyénkben az embercsempészet, de emelkedett a közrend elleni bűncselekmények nagyságrendje is. A növekedést elsősorban az okirat-hamisítások térnyerése okozta.
A 100 ezer lakosra jutó bűnelkövetők száma érdemben nem változott. A megyében összesen 3192 elkövetőt „füleltek le” a rendőrök, akik közül 1344-en büntetett előéletűek voltak.
Részt vett az évértékelésen dr. Orbán Péter országos rendőrfőkapitány, aki úgy fogalmazott, eredményes munkát végeztek tavaly a zalai rendőrök. Ami az országos adatokat illeti, 3,3 százalékkal, közel 466 ezerre nőtt az ismertté vált bűncselekmények száma. A növekedést országos szinten is a csalások, az okirat-hamisítások, a migrációs jellegű bűnelkövetések, valamint az adócsalások magas száma okozta. Az altábornagy arra figyelmeztetett, hogy fokozni kell az idei évben a rendőrség bűnmegelőző tevékenységét. Hiába hívják fel rendszeresen az állampolgárok figyelmét a csalókra, hamisítókra, még ma is nagyon sokan esnek áldozatul.
A magyar rendőrség nyomozási eredményessége megközelíti az 50 százalékot, jelentette be a rendőrfőkapitány, amely a második helyre sorolja az országot Európában. Sikerült felállítaniuk egy DNS-labort, és külön szervezetet hoztak létre a pénzmosás ellen. A következő években 2000 fővel lenne szükséges növelni a rendőri állomány létszámát, de folytatni kell a lőfegyverek cseréjét, új gépjárművek beszerzését, és szükségük lehet a rendőröknek is vegyi védőruhára.

Zala Megyei Közlekedési Felügyelet

Noha feladataiknak csak mintegy 50 százalékát teszi ki a járműhatósági ügyek végzése, e terület az, ami leginkább érdekli a közvéleményt, miután motorizációval igencsak „fertőzött” ország a miénk.

Miben változott, hogyan alakult a megyei közlekedési felügyelet ez irányú tevékenysége a közelmúlt időszakában – erről kérdeztük dr. Paksa István igazgatót.
– A megyei felügyelet a központi közlekedési hatóság szervezeti rendszerébe épül be, s a 19 megyében, illetve a fővárosban működő társaihoz hasonlóan alapvetően korábbi feladatait látja el – válaszolja. – A hangsúlyok azonban sok esetben változtak, az egyes feladatok között az arányok eltolódtak. Ennek oka részben magában a közlekedési viszonyok változásában van. De ami még szélesebb körűen érint bennünket: az EU-hoz való felzárkózás olyan szakaszba ért, amikor azokat az ellenőrzéseket, vizsgálatokat, adatgyűjtéseket kell produkálnunk, amelyek az ottani rendszernek megfelelnek, amelyek a tagországokban működnek.
Mint mondja, ebbe a folyamatba illeszkedik, ami hazánkban már 2001-ben megkezdődött: a gépjárművek környezetvédelmi színvonalának a javítása. Ennek érdekében a jogalkotók újraszabályozták a zöldkártyával kapcsolatos előírásokat, követelményeket. Így például az igazolólap védett okmány lett, emellett a járművek rendszámtáblájára megkülönböztető címkét ragasztanak a vizsgálat során, hogy külső ránézésre is lehessen a környezetvédelmi megfelelőséget, vagy annak hiányát észlelni.
– Újabb lépés az EU jogrendszerének hazai adaptálása területén, hogy az autóbusszal történő személyszállítási tevékenység is „besorakozott” a fuvarozás és taxizás mellé, azaz a rossz tapasztalatok alapján is sokkal következetesebben, részletesebben vizsgáljuk, ellenőrizzük a járművek alkalmasságát – folytatja az igazgató. – Az egyik legáltalánosabb EU-s követelmény a versenysemlegesség biztosítása, ami azt jelenti, hogy ugyanazon követelményeket, feltételrendszert kell érvényesítenünk a hazai járművekkel szemben is, mint a nyugati országokban. Ezért kell például már nálunk is tachográfot, sebességmérő műszert alkalmazni a 3,5 tonnát meghaladó tehergépkocsikban, amely rögzíti, hogy a sofőr mettől meddig, hány órát vezetett, mennyit pihent. Az EU-ban kemény munkaidő-szabályozás van életben, ami közlekedésbiztonsági szempontból teljesen érthető, nem szabad a vezetőt kizsigerelni, mert az életveszélyes dolog a közlekedés többi résztvevőjére nézve. Ugyanakkor, ha valaki ezt nem tartja be, tisztességtelen előnyt is élvez a többi pi aci szereplővel szemben.
Mennyire tud megfelelni ezeknek a változásoknak, új kihívásoknak a megyei közlekedési felügyelet – erről dr. Paksa István így vélekedik:
– Tavaly volt 10 éves a közlekedési hatóság, ami jó alkalmat adott a számvetéshez – mondja. – Honnan indultunk, hová értünk el, hová érhetünk el az elkövetkezendő tíz évben. Úgy vélem, nincs okunk a szégyenkezésre. Munkatársaink egyharmada diplomás, de ezt az arányt is szeretnénk növelni. Egyre többen beszélnek közülünk valamilyen szinten idegen nyelvet, ami azért fontos, hogy ne csak a magyar fuvarosokkal tudjunk beszélni. Követelmény az informatika természetes munkaeszközként való kezelése is. Jelenleg 15-en járunk 10 órás informatikai oktatásra, hogy az ECDL bizonyítványt megszerezhessük. Az év második felében további 15 kollégánk kezdi el ezt a tanfolyamot, sikeres vizsgájuk után már munkatársaink fele rendelkezik majd ezzel az EU-s követelményeknek megfelelő oklevéllel. Technikai hátterünk valamivel talán jobb, mint az országos átlag, így például valamennyi járművizsgálatra használt műszerünk számítógéppel összekötve működik, a a vizsgáztatás szubjektivitását küszöböli ki. Végül, de nem utolsósorban: elértük, hogy 24 külső vizsgahelyünk közül 23-ban működik az ISO 9002 minőségbiztosítási rendszer, s az az egy sem sokáig lóg ki a sorból.

Március 20. a következő határidő

Február 15-éig kellett leadniuk adóbevallásukat az egyéni vállalkozóknak, illetve az áfa fizetésre kötelezett magánszemélyeknek. Az APEH Zala Megyei Igazgatóságához mintegy 22 ezer bevallás érkezett a megadott határidőig.

A zalai adófizetők többsége idén is kivárta a leadási kötelezettség végső időpontját. A megyében nyilvántartott 15 ezer egyéni vállalkozóból 5500-an február 15-én adták postára elszámolásukat, míg kétezren az APEH ügyfélszolgálati irodáit keresték fel az utolsó napon.
– A bevallások feldolgozását 52 rögzítő végzi Zalaegerszegen két és fél műszakos munkarendben – tájékoztatta lapunkat Bajorné Kovács Katalin bevallási osztályvezető, aki beszámolt arról is, hogy sok hibát találnak az iratokban. – Sajnos gyakran előfordul, hogy hiányzik az aláírás a bevallásról. Fel szeretném hívni a figyelmet, hogy kizárólag aláírva érvényesek a papírok! Nemcsak a főlapot, a mellékleteket is alá kell írni! Az idei évben az azonosító adatok közül ellenőrizzük a születési idő adatait. Eddigi tapasztalataink szerint 100 bevallásból legalább 10-en hibásan szerepelteti az adóalany saját adatait. Kérjük, figyelmesebben járjanak el!
Új az idei évben, hogy a családi kedvezmény igénybevétele esetén nem csak akkor kell kitölteni a 04-es lapot, ha megosztják egymás között a kedvezményt a házastársak, hanem abban az esetben is, ha egyáltalán sor kerül annak igénybevételére. Nemcsak a kedvezményezett eltartott adatait kell feltüntetni a lapon, hanem valamennyi eltartott adatát, akit a kedvezmény összegének meghatározásánál figyelembe vettek.
A 2002. évi törvénymódosítás visszamenőleges hatályúvá tette a lakáscélú hiteltörlesztésre igénybe vehető maximum 240 ezer forint összegű adókedvezmény érvényesítését új lakás vásárlása, vagy építés esetén. A kedvezményt az adótársak egymás között megoszthatják, de nyilatkozniuk kell a bevallásban az adótárs nevéről, valamint az ingatlan adatairól.
Érdemes tudni azt is, hogy 2001-ben megszűnt az egyéni egészségbiztosítási járulék felső határa, ezért csak a túlvont nyugdíjbiztosítási járulék igényelhető vissza az SZJA-bevallásban. Továbbra is lehetőség van viszont a személyi jövedelemadó 1+1 százalékának felajánlására, de csak abban az esetben érvényesül az, ha szabályos a felajánlás. Egy kis alakú, szabványméretű borítékban kell elhelyezni a rendelkező nyilatkozatokat, melyeken csak annak az adószámát, vagy technikai számát kell feltüntetni, akinek felajánlották az 1+1 százalékot.
Az egyéni vállalkozók mellett azok a magánszemélyek is benyújtották már bevallásukat, akiknek iratai visszaigénylést tartalmaztak. 7500 darab visszaigényléses bevallást dolgoztunk fel a mai napig. Sikerül tartanunk a határidőket, késedelmi kamatot egy esetben sem kellett utalnunk.
– Mi a következő határidő?
– Március 20-áig kötelesek leadni adóbevallásukat a „sima” magánszemélyek. Közel 50 ezer bevallást várunk eddig az időpontig a megyében. A határidőben való benyújtás elmaradása szankciót vonhat maga után. Magánszemély 100 ezer forintig, más adózó 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha bevallását egyáltalán nem adja le. Bírságolhatók a késedelmesen beérkező bevallások is. A bírság összege igazodik ebben az esetben a késedelmes napok számához, valamint a bevallott adó nagyságához.
– Mit tehet az, aki nem tudja határidőig befizetni a rá kiszabott adót?
– Amennyiben a bevallás fizetési kötelezettséget tartalmaz és azt egy összegben nem tudja a magánszemély megfizetni, kérhet részletfizetést, vagy fizetési halasztást. A kérelemben ismertetni kell az adózó szociális körülményeit és fizetési problémájának okát.