Múltidézés Ruszt Józseffel

Ahogy a miniszter látja

A muzsikáé a főszerep

Múltidézés Ruszt Józseffel

– Megszemléltük az épülő színházat, amit nagy büszkeséggel mutattak meg, aztán megnéztük a további helyeket is, az MMIK-t, a Móriczot, ami akkor a Reflex fészke volt és a VMK-t. Tulajdonképpen a Városi Művelődési Központ ütötte meg a lelkemet és szívemet, és lényegében ez döntötte el, hogy ezt a feladatot és munkát elvállalom. A legjelentősebb előadásaimat is a VMK-ban rendeztem – folytatja.
Akkoriban még épült a színház, így Ruszt József folyamatos kapcsolatban állt a megye és a város vezetőivel. Visszaidézve azokat a hónapokat, azt mondja, bizony sok mindent át kellett tervezni, szerkeszteni, új járatokat csinálni. Ez minden bizonnyal így van egy épülő színházban.
– A társulat szervezése is megkezdődött már 1981 novemberében. Az a gárda, amelyik 82-ben elkezdte a munkát, lényegében Szegedről jött. A március elsejei dátum azért jelentős, mert hivatalosan ekkor alakult meg a zalaegerszegi állandó színház – mondja.
Vajon igaz a legenda, hogy az egykori Tulipán presszóban alakult meg a színház? Ruszt József jól emlékszik arra a napra.
– Ültünk a Tulipánban Merő Bélával, akkor már nálam volt egy papírzacskóban a hivatalos pecsét. Szegény Kovács Lajos, a megyei tanács akkori művelődési osztályvezetője – sajnos már nincs közöttünk – adott hozzá párnát. Ekkor bepecsételtük egymásnak az új munkahelyünket 1982. március 1-vel. 
Azt valamennyien tudták, hogy a teátrum épülete 1983-ban lesz készen, játszani csak ezután lehet. Olyan helyzet állt elő, hogy adott volt egy mozdulni kész társulat, műszaki gárdával, nem lehetett még egy évet várni.
– Ekkor jött az a magyar színháztörténetben páratlan esemény, mely szerint, ha előévadot vállal a minisztérium, a megye és a város, aminek egyébként a feltétele az MMIK-val, a VMK-val és az Egervári Nyári Játékokkal készen állt, akkor indulhat a játék, megkezdődhetnek az előadások. Nos, a minisztérium adott erre 15 millió forintot és Piroska Ernő, aki akkor a megyei tanács pénzügyi osztályvezetője volt, „szerzett” 18 státuszt is. Ezután megkezdte munkáját a zalaegerszegi állandó színház.
Egerváron a Tom Paine-vel indultunk, ez egy gyönyörű avangarde játék. Aztán beavató programokat indítottunk, először a Rómeó és Júliát láthatta az ifjú közönség. Ebből az időszakból való a Csodálatos mandarin, az Ördögök című darabok is. Zalaegerszegen egyébként akkoriban volt egy körülbelül háromezres törzsközönség, amely a kaposvári színházhoz szokott, hiszen ők játszottak sokáig a városban. Egy színházat viszont legalább nyolcezres közönségre lehet igazán szervezni. Bizony az első három évben „közönséggondjaink” voltak a felnőtt előadásokon – mondja Ruszt József –, ennek részben az volt az oka, hogy „nem volt szokás még a színházba járás”. A nézőszám folyamatosan növekedett, két-három év után elértük a tervezettet. Mindehhez komoly városszervező munkára volt szükség.
Ruszt József meséli, hogy nagyot röpített a színház hírnevén, hogy még az előévadban meghívták a társulatot Arezzóba, egy színházi fesztiválra, ahol Bartók: Csodálatos mandarinja öt díjat is kapott. Becsülete lett a teátrumnak, és a zalaegerszegiek büszkék voltak a társulatra. 
* * *
Ünnepi megemlékezést rendeznek a zalaegerszegi állandó színház megalakulásának 20. évfordulóján. Március elsején 15 órakor Gábor Miklós színművész Ady utca 9. szám alatti szülőházánál, a bronz dombormű felavatására kerül sor. Az eseményen részt vesz a néhány éve elhunyt művész felesége Vass Éva és lánya Gábor Júlia is. Ugyanezen a napon a Gönczi ÁMK-ban 18 órakor Nánay István „Ruszt” című könyvének a bemutatójára várják az érdeklődőket.

vissza az elejére

Ahogy a miniszter látja

Rockenbauer Zoltán kulturális miniszterrel közelmúltbeli zalaegerszegi látogatása alkalmával a vidéki színházak helyzetéről váltottunk szót. A miniszter szerint az lenne az ideális, ha minden megyeszékhelynek lenne színháza.
– A színház bizonyos szempontból olyan, mint a templom: besugározza a környéket, jelen esetben a megyét és a várost. Hogy milyen teátrumot tart fenn egy megyeszékhely, az döntés kérdése. Nem biztos, hogy a hagyományos társulati elgondolás a legcélravezetőbb. Magyarországon ugyan ez alakult ki, de a világon van más rendszerű színház is: alkalmi társulatokkal működtetnek színházat sok helyen. Ez a forma adott esetben sokkal mozgékonyabb tud lenni. Bizonyos szempontból olcsóbb is, de ha sztárokat szeretnének meghívni, azt bizony meg kell fizetni. Úgy érzem, mindegyik formának van előnye és hátránya is – fogalmazott Rockenbauer Zoltán. 
Zalaegerszegen most városi fenntartású lesz a színház, de ugyanúgy el fogja látni az egész megyét – folytatta. – A teátrumnak egyébként nincs oka panaszra, címzett támogatást adott a kormány az épület felújításához. A normatív támogatás is nőtt minden vidéki színháznál. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy számos egyéb lehetősége van a társulatoknak a bemutatkozásra, gondolok elsősorban a színházi fesztiválokra. Ezeknél produkciós támogatásra lehet pályázni a minisztériumnál. A Nemzeti Kulturális Alap programnál is vannak pályázati lehetőségek. A működéshez is emeltük a költségvetési támogatást, de ezzel együtt sem állítom természetesen, hogy a színházak dúskálnak az anyagi javakban. Az viszont tény, hogy 2002-ben háromszor annyi jut a kultúrára, mint 1977-ben. Én, mint kulturális miniszter azt szeretném, ha ennél több lenne, de azért az általános panaszkodást egy kicsit vissza kellene húzni a földre... – mondta a kulturális tárca vezetője. 

vissza az elejére

A muzsikáé a főszerep

– Két évvel ezelőtt rendeztük az első Pálóczi-napokat több céllal. Abban az egy hétben egyrészt a szakmai munka kap hangsúlyt városi illetve megyei, sőt ha lehet azt mondani, regionális szinten. A kollégák megmutathatják tehetségüket a városnak, koncertet adnak a szülőknek és a városi hallgatóságnak. A gyermekeknek is nyújtunk valamit, mivel pár évvel ezelőtt megalakult a diákönkormányzat, jár egy diáknap, amikor ők rendelkeznek arról, hogy milyen programokat szeretnének. A rendezvénysorozat harmadik célja pedig szakmai továbbképzés a kollégák részéről.
– Hogyan sikerült a két évvel ezelőtti programsorozat?
– Az első ilyen rendezvény alkalmával például dr. Czeizel Endre tett eleget meghívásunknak egy előadás erejéig, amelyen a zenei tehetségek genetikai úton történő öröklődéséről esett szó. Erre a programra nagyon sokan kíváncsiak voltak, még Muraszombatról és Lendváról is többen ellátogattak hozzánk.
– Nyilván az első sikerek után bizakodva várják az idei Pálóczi- napokat.
– Valóban, idén a hétfői napon az ünnepi megnyitót követően egy tanári hangversenyt hallhattak a vendégek. A másnapi diáknapon egy volt tanítványunk, Mátyás István – jelenleg akadémiai hallgatóként zongorázni és orgonálni tanul Bécsben – zenés bemutatkozására, valamint a három tagú veszprémi Kreatív Art Stúdió előadására került sor. Ők többnyire az improvizáció, a rögtönzés hívei, és az lesz előadásuk érdekessége, hogy a műsor második részében bevonják a közönséget és a gyerekeket is a játékba. Így a szülők is jobban megismerik, hogy kik tanítanak itt, illetve mit tanulnak a növendékek. A harmadik napon – csütörtökön – szakmai napot tartunk, amikor is két szaktekintély: Ember Csaba (zeneoktatás) és Salamon Ferencné (néptánc) az alapfokú művészetoktatás jelenéről, jövőjéről, sikereiről és a buktatóiról tartanak előadást. Iskolánk ugyanis a zeneoktatáson kívül alapfokú néptáncoktatással is foglalkozik. A pénteki napon a szlovéniai Maribori Művészeti Szakközépiskola balett- és hangszeres zene előadása zárja a Pálóczi-napokat. Azt hozzá kell tennem, hogy természetesen mindig egy kicsit a zene, a muzsika felé orientálódnak a növendékeink által kitalált műsorok, a diákok napján.
– Általában egy zeneiskolában nem jellemző az ehhez hasonló rendezvények szervezése. Önök kivételek. Mi ennek az oka?
– Nagyon sok növendékünk van, a létszámot tekintve 1200-an vannak a néptánccal együtt. Nehéz összefogni ezt az iskolát, mert több helyszínen zajlik az oktatás – még a zenén belül is vannak vidéki fiókiskoláink. Ezért alakult meg a diákönkormányzat – amit az oktatási törvény is lehetővé tesz –, ez által néhány dologban van a diákoknak véleményezési joguk. Amikor az iskola vezetősége négy évvel ezelőtt megújult akkor úgy határozott, hogy a diákokat is bevonja ebbe az életbe, színesítjük az iskola palettáját. 

vissza az elejére