Panoráma

Számos nagy összegű fejlesztést hajtottak végre az utóbbi időben a Ganz Ábrahám Szakközépiskolában. Két világbanki pályázaton is eredményesen szerepelt az intézmény, melyeknek köszönhetően komoly eszközfejlesztést hajtottak végre, majd az informatikai hátteret bővítették.

Ma az iskola mintegy 650 tanulójára 107 számítógép jut, s ezt az arányt tovább javítja az a 18 nagy teljesítményű computer, melyek a közeljövőben kerülnek az intézménybe.
Nagy hangsúlyt fektet az iskola az idegen nyelv tanítására is. Ennek megfelelően nemrégiben korszerű nyelvi labort avattak az épületben. Összesen 80 céggel áll kapcsolatban jelenleg a Ganz, több világcég oktatóközpontjaként tartják nyílván.
Mindent egybevetve elmondható, hogy technikai fejlettsége révén képes megfelelni a szakközépiskola a XXI. század kihívásainak. Felkészült arra, hogy a régió egyre dinamikusabban fejlődő ipara számára szakképzési hátteret biztosítson.
Míg a belsőn komoly fejlődés érzékelhető, az iskola külseje sok kivetnivalót hagy maga után. A negyvenedik tanévet kezdték el ősszel, az épület azonban nem változott az évek folyamán. Olyannyira rossz állapotba került mára az iskola állaga, hogy beázik a felső szint. Ugyanakkor a tanulói létszám elhelyezésére és a gyakorlati oktatás megszervezésére sem nyílik lehetőség a Gasparich utcai épületben. Három telephelyen zajlik a tanítás, mely igencsak megnehezíti a szervezést.
Boros Imre a Ganz felújításáról tárgyal az intézmény vezetőjével.

Boros Imre a Ganz felújításáról tárgyal az intézmény vezetőjével.

Az iskola külső felújítása régi vágy. A beruházás látványtervei elkészültek, több alkalommal pályáztak állami céltámogatás elnyerésére, mindeddig hiába. A minap Boros Imre miniszter látogatott el a Ganzba, hogy személyesen is meggyőződjön arról, milyen irányba lenne szükséges fejleszteni az intézményt.
– Azt szeretnénk, ha a XXI. századhoz méltó épületben kaphatna elhelyezést a térség számára meghatározó szakképző intézményünk. Első lépcsőben a tetőszerkezet felújítása a feladat. A lapos tető lecserélése mellett lehetőség kínálkozik tetőtéri beépítés révén az intézmény befogadóképességének növelésére. Terveink között szerepel az épület oldalirányú bővítése is, mely lehetővé tenné, hogy egy helyen valósuljon meg az iskola képzése – tudtuk meg Baján Antaltól, a Ganz SZKI igazgatójától. – Az engedélyezési tervek elkészíttetésére nyolcmillió forintot biztosított idén Zalaegerszeg önkormányzata. Ismét be kívánjuk nyújtani pályázatunkat címzett támogatás elnyerésére. Bízunk benne, hogy ezúttal sikeresen szerepelünk, és lassan elindíthatjuk a beruházást.
Boros Imre miniszter azt javasolta Baján Antalnak, hogy a harmadik próbálkozáson túl nyújtsanak be pályázatot a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácshoz is, melyen keresztül európai uniós pénzek elnyerésére nyílhat lehetősége az intézménynek. Első ütemben az iskola állagának megóvásán kell fáradozni, azt követheti a felújítás és a bővítés. A miniszter úgy vélte, 2003 tavaszán kezdetét veheti a munka.
– Bízunk benne, hogy sikerül európai uniós forrásokat felsorakoztatnunk a beruházás mellé. Úgy gondolom, reális esélyei vannak az intézménynek erre, hiszen regionális igényeket elégít ki, ugyanakkor átnyúlik tevékenysége határainkon túlra – mondta a miniszter. Beszámolt arról is, hogy sikerült előrelépnie az országnak az utóbbi négy évben a tudásalapú társadalom megteremtésében. Ma világviszonylatban a hatodik helyen áll Magyarország a tudásalapú országok versenyében. Egyre fontosabbá válik a szaktudás hazánkban is. A Ganz Szakközépiskola régi múltra tekint vissza. Sok, időközben hírnevet szerzett szakember tanulta ott ki a szakma alapjait, fogalmazott Boros Imre.

Bayer Zsolt szerint undorító kampány folyik, azt mondja:

Előrebocsátom, elfogult vagyok – mondta nyomatékosan Bayer Zsolt újságíró, közíró a közelmúltban a Zalaegerszegi Polgári Egyesület összejövetelén, a zsúfolásig megtelt Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. A vendég, a Fidesz egykori alapító tagja jelenleg a Duna Televízió kulturális igazgatóhelyettese, és az ATV péntek esti sajtóklubjának állandó résztvevője.

Minden rosszban van valami jó, idézte az előadó a közmondást és hozzátette: ugye ennyi optimizmus kell az életben? Mint mondta, az ellenzék gondolkodásmódjára ennek a fordítottja jellemző. „Nem túlzok, a jelenlegi politikai helyzetben olyan ellenzék működik az országban, amelyik képtelen arra, hogy bárminek örülni tudjon, hogy egy icike-picike jót felfedezzen, vagy azt mondja, na fiúk, ezt jól csináltátok! Mert ha az ellenzéknek igaza van, és semmit nem csináltak jól, akkor ugye Orbán kormánya csupa hülyékből áll, élcelődött Bayer Zsolt és hozzátette, ez nem így van. Amióta a Fidesz megnyerte a választásokat, az ellenzék arra tette fel az életét, hogy bebizonyítsa, minden jóban van valami rossz. Erre is lehet egy életet alapozni, de az milyen lesz? – kérdezte.
– Az az egyik nagy baj, hogy amnéziásak vagyunk és nem gondolunk arra, hogy 1994-ben az MSZP mit ígért a társadalomnak? Bayer Zsolt felolvasta azt a 18 pontot, ami arról szólt, ha a szocialisták megnyerik a választásokat, mit fognak csinálni... Az előadó szerint ennek pontosan az ellenkezője valósult meg. Mint mondta, a szlovák–magyar alapszerződésből például cimborája, Vlamidir Meciar kérésére vette ki Horn Gyula a kisebbségi jogokra vonatkozó EU-ajánlást. Ugyanakkor „fityiszt mutatott” a volt miniszterelnök a rendszerváltozásra és annak szimbólumára akkor, amikor 1998-ban, egy hónappal a választások előtt titkos találkozón tett ígéretet a bős–nagymarosi komplexum felépítésére.
– A magyar történelem legundorítóbb kampánya folyik most, és az a szörnyű, hogy erre van fogadókészség ebben az országban. Az MSZP és az SZDSZ számára csak az a fontos, hogy bármi áron megszerezze újra a hatalmat. Minden morális gát ledőlt – fogalmazott Bayer Zsolt. Két esetre hívta fel a figyelmet. Debrecen polgármesterének a lejáratására és Kende Péter könyvére.– „A Viktor”-ral kampányolnak a szocialisták.
Bayer szerint csak az „istenverte kishitűségünket tudnánk levetkőzni, ami a 40 év agymosásának köszönhető”. Hiszen mást se hallottunk sokáig, mint, hogy „kis ország vagyunk, mit akarunk, ne ugráljunk, ne hangoskodjunk, vágyainkat hallgassuk el. Várjuk meg, amíg a nagyhatalmak döntenek rólunk”. Legyen ebből elég, mondta, van ennek a nemzetnek jövője, amiért kell és lehet élni. A tartásunkat, önbecsülésünket, ha megint elveszik tőlünk, „megette a fene”.
– Végre a Fidesz is elkezd kampányolni, de nem úgy, ahogy az MSZP. Nekünk egészen más utat kell járni... – fejezte be mondandóját Bayer Zsolt.

A jó felkészítés a legjobb reklám

– 1984 óta dolgozom gyakorlati oktatóként a Technikai Kft.-nél. Természetesen akkor még az MHSZ keretein belül működött – kezdi mondandóját Göncz Ferenc.
– Éves szinten hány tanulóval foglalkozik?
– Körülbelül 50–60 fő oktatásában, vizsgáztatásában közreműködöm évente.
– Mi a véleménye a mai gépkocsivezető jelöltekről?
A mai tanulók technikailag jóval fejlettebbek, felkészültebbek, mint elődeik, hisz rengeteg fiatal már kipróbálta a hegyi utakon a motor- és gépkocsivezetést. Ezek a jelöltek nagyobb akarattal rendelkeznek, és ha odafigyelnek a dolgokra, könnyen megszerzik a jogosítványt.
– Mi a tapasztalata arról, a partnerek hogyan fogadják a tanulókocsikat?
– Sajnos, agresszív megnyilvánulásokat is tapasztalok. Nem értem, miért nem tudunk úgy bánni a tanulóvezetőkkel, mint a járni tanuló gyerekkel? Azonban találkozunk segítőkész, udvarias járművezetővel is.

– Én is már régi bútordarab vagyok a cégnél – mondta Sulok László. – 1983-ban kezdtem. B, C, D kategóriákat oktattam. Ezalatt a közel 20 év alatt kb. 1.200–1.400 emberrel kerültem kapcsolatba, akik jogosítványt is szereztek. Régi tanulóim gyerekei közül is sokan szereztek nálam jogosítványt.
– Mi a tapasztalata, hogy viszonyulnak a régi tanulók az oktatóikhoz?
– Örömmel tapasztalom, hogy a mai napig megismernek, rám köszönnek, megállítanak és tanácsot kérnek mai aktuális közlekedési változásokról. Egyébként ezt a munkát csak megszállottan lehet végezni, mert az ember nap mint nap más-más embertípussal találkozik és mindenki más-más bánásmódot igényel.
– Milyen lelkiállapotban indul 1–1 tanulója vizsgáztatására?
– Még a mai napig is óriási drukkot érzek, ha vizsgára indulunk, talán jobban izgulok, mint a tanulóm. Az foglalkoztat, nehogy egy másik renitens közlekedési résztvevő meghiúsítsa tanulóm sikeres vizsgáját. Nekünk is öröm és megnyugtató érzés, ha a tanuló elsőre sikeres vizsgát tesz, hisz nekünk ez a legnagyobb reklám. Továbbra is várjuk a jelentkezőket Zalaegerszegen a Berzsenyi út 26/F. szám alatt. Március 6-án induló tanfolyamunkon nőnapi kedvezmény! Telefonszámunk: 92/313-681, illetve a 92/313-683.


Sulok László	Göncz Ferenc