Krónika

Ismeretlen személy közokirat-hamisításért feljelentést tett Zalaegerszeg polgármestere és jegyzője, illetve helyetteseik ellen. Csizmazia Péter a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője érdeklődésünkre elmondta, a rendőrség feljelentéskiegészítést rendelt el az ügyben, mivel nem áll rendelkezésére elég adat. Arról később döntenek, hogy elrendelnek-e nyomozást. A feljelentés a zalaegerszegi reptér tavaly augusztusban beadott üzemeltetési engedélykérelméhez kapcsolódik.

– Hivatalosan a feljelentésről semmit nem tudunk, nem is láttuk, mert a hatóság minket eddig nem keresett meg – mondja dr. Györke Gyöngyi aljegyző. – Azt is az újságokból tudtuk meg, mivel vádolnak bennünket. Az ismeretlen feljelentő az üzemeltetési engedélyt kifogásolja, egészen pontosan azt, hogy „aszfaltos pálya” szerepel a nyomtatványon „füves” helyett. Közismert, hogy Zalaegerszeg fejleszteni kívánja a repülőteret, ennek érdekében körülbelül 20 millió forintért megvásárolta a szilárd burkolatú pálya kiépítésének terveit.
A tervező az egyesített tervdokumentáció adásvételekor úgy külön tervezői nyilatkozatban, mint az adásvételi szerződésben szavatosságot vállalt azért, hogy a dokumentáció hatósági engedélyeztetésre és kivitelezésre alkalmas.
– Ezek szerint az üzemeltetési engedélykérő lapot a megbízott szakcég töltötte ki?
– Igen, és ők úgy értelmezték az üzemeltetési engedélyt – miután nem nyilvános le- és felszálló pályáról van szó –, hogy ez egyben létesítési engedélynek is minősül, vagyis létesítésre is jogosít. Ha a megbízott szakcég ezt így értelmezte, nem írhatta, hogy „füves” a pálya, mivel ők a célállapotot írták le. Egyébként írásban is kértem, erősítsék meg, hogy az üzemeltetési engedély egyben létesítési engedélynek is minősül – folytatja dr. Györke Gyöngyi. – Ekkor ellentmondásos, elbizonytalanodást jelző választ kaptam. Az érintett hatóságok és szakhatóságok között jogértelmezési különbségek merültek fel. Az, hogy a Légügyi Igazgatóság hogyan létesíti a nem nyilvános le- és felszállóhelyeket, olyan speciális szakterület, amit nekik kell pontosan tudni.
Amikor érzékeltük, hogy mindenki másképpen értelmezi az üzemeltetési engedély célját és tartalmát, az önkormányzat jogászai elfogadták a környezetvédelmi hatóság álláspontját, amely szerint az üzemeltetési kérelem nem számít építésiengedély-kérelemnek. Az önkormányzat március 19-én új reptér-üzemeltetési engedélykérelmet adott be, amelyben már „füves” kifutópálya szerepel.
– Nem tartja a feljelentést politikai provokációnak?
– Rendkívül furcsának találom a közokirat-hamisítás vádját, amely szakmailag mélyen sért. Azt sem tudom, hogy a polgármestert és a jegyzőt miért keverték bele, hiszen ők abban az időben, tavaly augusztusban, nyári szabadságukat töltötték, és így az aláírásuk sem szerepel az engedélykérő lapon. Nem tartom felelősségteljes magatartásnak azt, hogy lapok inkább a névtelen feljelentést tették közé a megvizsgált ügy eredményeinek korrekt közlése helyett. Ugyanis csak az utóbbi szolgálja a hitelt érdemlő tájékoztatást.

A közelmúltban jelent meg a Ceba Kiadó A XXI. század küszöbén című kiadványa, ezúttal Zalaegerszegről. A könyvet a levéltárban dr. Gyimesi Endre polgármester és az intézmény igazgatója, Molnár András mutatta be a szerzők jelenlétében.

A polgármester hangsúlyozta: Zalaegerszeg számára fontos, hogyan is alakul a város szellemi kultúrája, milyen kiadványokkal hagyunk nyomot az utódoknak. Elmondta azt is, ragaszkodtak ahhoz, hogy olyan emberek írjanak a városról, akik felkészült szakemberek, ismerik és régóta kutatják Zalaegerszeg múltját. Ezért esett a választás a levéltár munkatársaira.
„A jövőbe mutat a kézikönyv címe, mint ahogy városunk sorsa is. A közeli és a távoli jövőbe, hiszen napról napra, évről évre gyarapodik a településünk. Zalaegerszegnek van jövője és van történelme is. Olyan város, amely megőrizte és tiszteletben tartja a múlt emlékeit. Egy gazdaságilag erős, a befektetők számára vonzó lehetőségeket kínáló város, amelynek lakói valóban otthonra leltek itt...” – ajánlja e gondolatokkal a könyvet a város polgármestere.
A szerzők: Káli Csaba, Csomor Erzsébet, Kapiller Imre és Henics Attila is szóltak a kötet összeállításának körülményeiről, megjegyezve, a terjedelem szigorú megszorítása mellett nem törekedhettek teljességre, holott minden területen számos fontos elem helyet kaphatott volna még a kézikönyvben.

Könyvbemutató

A Magyar Könyvklub könyvesboltjában az elmúlt héten mutatta be Pintér Zsolt fejvadász, karrierszakértő „Hogyan csináljunk karriert?” című könyvét. Az érdeklődők előtt a szerző mesélt a címben feltett kérdésről, majd dedikálásra várókkal váltott szót.