Gyógyulás otthoni körülmények között
Az epilepszia okairól, kezeléséről |
Az idegrendszeri betegségek körében második helyet foglal el az epilepszia. A felnőtt lakosság körülbelül fél százaléka epilepsziás, Magyarországon megközelítőleg 50–60 ezer beteget tartanak nyilván. A gyerekek körében még magasabb az arány. Egy-két százalékuk epilepsziás, ám a betegség többsége jó indulatú és a felnőtt korra megszűnik. |
Dr. Nikl János, a megyei kórház neurológiai osztályának vezető főorvosa örömmel fogadta, hogy foglalkozunk e témával. Fontosnak tartja ugyanis, hogy megszűnjenek az epilepsziásokkal szemben támasztott előítéletek.
– Az epilepszia kultúrtörténeti jelenség. A kezdetektől fogva végigkísérte az emberiséget, a legősibb kultúrákban fellelhető – megy vissza a múltba dr. Nikl János. – Régen Morbus Sacer, azaz szent betegségnek hívták az epilepsziát, ugyanis egészen a XIX. századig azt vélelmezték róla, hogy az ördög megszállottsága, Isten büntetése. Ennek megfelelően a legválogatottabb terápiás módszereket alkalmazták a gyógyításban, melyek nem egyszer kegyetlenek
voltak.
A XIX. században derült fény arra, mi is okozhatja ezt a betegséget. Megállapították, hogy az epilepszia az agyban elhelyezkedő idegsejtek rohamszerű, nagy intenzitású kisülése, izgalmi tevékenysége. Egy elektromos jel, amit EEG-vel lehet kimutatni. Az epilepszia tehát egyrészt az agysejtek körülírt izgalmi állapota, de a diagnózis kimutatásához a spontán visszatérő klinikai rohamok megléte is szükséges. A laikusok azonosítják az epilepsziát az úgynevezett nagy rohammal, amikor felsikolt a beteg, kezei, lábai megfeszülnek, majd elkezd rángatózni, habzik a szája. Valóban meglehetősen ijesztő ez, ám rengeteg fajtája van az epilepsziás rohamnak. Minden olyan emberi funkció, működés, ami az agykéreghez kötött, megjelenhet epilepsziás roham formájában. Például a patológiás nevetés, a magatartás megváltozása, beszédzavar, vagy a tudatzavar is lehet epilepsziás állapot. Ennek megfelelően rendkívül széles a tünetek köre, sajnos nagy részüket nem ismerik fel a hozzátartozók, a megfigyelők. Gyermekkorban például a pillanatnyi elbambulás is utalhat epilepsziára. Azt hiszi a tanítónő az iskolában, hogy nem figyel a gyerek, holott nem erről van szó, éppen rohama zajlik.
|
|
Normális, alfa típusú EEG. |
Ugyanazon beteg epilepsziás roham alatti
EEG-je. |
– A rohamok sokféleségéből következtetni lehet arra, hogy maga az epilepszia is többféle lehet.
– Igen. Nagyon sok alcsoportja van az epilepsziának. Alapvetően azonban két nagy formát érdemes megkülönböztetni. Az egyik, amikor nem áll a betegség háta mögött egy, az agyban kimutatható szervi eltérés. Ezt hívjuk idiopátiás epilepsziának, mely esetben az agykéreg funkciózavara okozza a rohamot. A másik csoport a tüneti epilepszia, amikor az epilepsziás jelenség hátterében egy agyi betegség van. Éppen ezért nem szabad könnyelműen venni az epilepsziát, mert a felnőtt korban jelentkező rohamok 20 százalékának hátterében agydaganat rejtőzik. De okozhatja pl. stroke, vagy gyulladás is az epilepsziát.
Amennyiben pontosan meg tudjuk határozni honnan, az agy mely területéről indult ki a roham, nagy a gyanú, hogy szervi eltérés mutatható ki. Ezt nevezzük fokális, vagy körülírt rohamnak. A generalizált rohamok esetében nem tudjuk megmondani, honnan indul pontosan, mert az agy egész területét érinti. Az említettekből következik, hogy minden epilepsziás rohamot alaposan ki kell vizsgálni, fontos tisztázni, hogy szervi elváltozás okozza-e azt, azaz tünet, vagy magával az epilepsziával, mint betegséggel állunk
szemben!
– Mely korban gyakori az epilepszia?
– Két nagy halmozódásról beszélhetünk. Az egyik a gyerekkor, a másik az időskor, amikor ugyancsak sok az epilepsziás roham. Ez utóbbiról kevesen tudnak, gyakran nem ismerik fel. Bármilyen eszméletvesztés, magatartás-, vagy tudatzavar hátterében állhat epilepszia. Ezért ki kell vizsgálni az ilyen eseteket.
– Hogyan kezelhető az epilepszia?
– Alapvetően gyógyszeresen kezeljük. Arra törekszünk, hogy lehetőleg egyfajta gyógyszert alkalmazzunk. Ezt általában naponta kétszer vagy háromszor kell bevennie a betegnek, azaz nem jelent nagy megterhelést. Amennyiben jól együttműködik a beteg, és tartósan szedi a gyógyszert, meggyógyulhat a kezelés eredményeként. A gyerekek 75 százaléka leküzdi az epilepsziát. A felnőtteknél kisebb a gyógyulási arány, ám hároméves tünetmentes kezelés után – a szakorvos hozzájárulásával – felfüggeszthető a gyógyszerszedés.
A körülírt epilepsziát – amennyiben gyógyszeresen nem kezelhető – ma már műteni is lehet. Az epilepsziás gócot eltávolítja az idegsebész. Zalában körülbelül 10 ilyen operációt hajtottunk már végre. 10–15 éve éli virágkorát ez a sebészeti beavatkozás. Meg kell említeni továbbá a speciális terápiát, melyet akkor alkalmazunk, ha tudjuk, hogy bizonyos körülmények, például fényinger váltja ki az epilepsziát. Ebben az esetben megtanítjuk a betegnek, hogyan kerülje el az ingereket. Akár pszichoterápiával is kezelhető némely beteg.
Tüneti kezelést minden esetben alkalmazunk, amennyiben azonban bebizonyosodik, hogy szervi elváltozás áll a roham hátterében, természetesen a valódi okot is gyógyítani
kell.
– Folyamatos ellenőrzés alatt állnak az epilepsziás betegek?
– Igen, valamennyi betegünket gondozásba vesszük. Az epilepszia egy krónikus betegség. Maga a roham néhány percig tart, ám a betegségtudattal kénytelen együtt élni a beteg. A Zala Megyei Kórházban mintegy 1000 felnőttet és 400 gyermeket tartunk nyilván. Rendszeresen visszahívjuk a pácienseket, ellenőrizzük állapotukat és döntünk a további kezelésről.
Nagyon szomorú vagyok amiatt, hogy még a mai világban is hátrányos megkülönböztetés éri az epilepsziás betegeket. Bizonyos munkákat nem vállalhatnak, holott bárhová el lehet engedni a betegeket, aminek a veszélyességi szintje nem lépi át az utca veszélyességi szintjét. Bár ma már lazult egy keveset, de régebben nem vezethettek autót sem az epilepsziás betegek. El kell mondani azt is, hogy az emberek többsége fél az epilepsziás betegtől, fél a tanár az epilepsziás gyerektől. Ebből következik, hogy az epilepsziások életminősége jóval alacsonyabb, mint az egészséges embereké.
Úgy gondolom, három dologban tud segíteni az orvostudomány az epilepsziásoknak. A kezelés révén, új gyógyszerek kifejlesztésével, javítani tudunk a biológiai feltételeken, közrejátszhatunk a törvénykezés szigorának enyhítésében, valamint az előítéletek lebontásában.
Nemzetközi szemészeti konferencia |
Televíziós összeköttetés révén a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben megtartott nemzetközi szemészeti konferencia résztvevői is figyelemmel kísérhették a Zala Megyei Kórház műtőjében folyó munkát. Negyedik alkalommal kapott felkérést a kórház az élő sebészeti közvetítésre a Magyar Műlencse Implantációs és Refraktív Sebészeti Társaság kongresszusának keretében. |
– Az idei évben is az ország különböző szemészeti osztályairól hívtam meg kollégákat a bemutató műtétek elvégzésére. A kongresszus résztvevői kérdéseket tehettek fel az operáció közben – árulta el dr. Szalczer Lajos főorvos, a kórház szemészeti osztályának vezetője. – A tudományos ülésnek az volt a célja, hogy elősegítse a szürkehályog- sebészetben bekövetkezett technológiaváltást Magyarországon. A phacoemulsifikáció egy teljesen más műszerezettséget igénylő eljárás, melynek során egészen kis sebet ejtünk csak a szemen. Ezen az alig néhány milliméteres résen keresztül vesszük ki az elszürkült lencsemagot, és helyén egy összehajtható lencsével pótoljuk azt a törőerőt, amit a szemlencse képvisel.
A nap folyamán hét, előre tervezett műtétet hajtottunk végre. Különbözött a mostani live surgery annyiban a többitől, hogy komplikáltabb eseteket is bemutattunk. Altatásban operáltunk egy veleszületett szürkehályogos gyermeket, illetve két szűk pupillás beteget műtöttünk, ami ugyancsak speciális technikát igényelt.
A kongresszus résztvevői mindvégig figyelemmel kísérhették a műtéteket. Mindezek mellett Zalaegerszegen találkozhattak első ízben azokkal az újdonságokkal, melyeket az Európai Műlencse Implantációs és Refraktív Sebészeti Társaság tavaly szeptemberi kongresszusán mutattak be Amszterdamban.
– Bemutattuk a legújabb phaco-készüléket, valamint az ahhoz kapcsolódó kézifejet, ami nemcsak előre-hátra rezeg ultrahangos, 40 kilohertzes frekvenciával, hanem oldalra is képes forgó mozgást végezni. Az országban egyedül a Zala Megyei Kórházban található kézifej tudja mindezt – tájékoztatott a főorvos. – Ezenkívül van egy új, speciális kiképzésű sebkészítő késünk, valamint bemutattuk az új műlencsét, ami vékonyabb a korábbiaknál, és úgy alakították ki, hogy a szürkehályog-műtét után a másodlagos lencsetok elszürkülést minél nagyobb eredménnyel kivédje. Ezekkel is most találkozhattak először a kollégák.
– Mennyire elterjedt a phacoemulsifikációs műtéti eljárás ma hazánkban?
– 2001-ben 44 ezer szürkehályog-műtétet végeztek Magyarországon, melynek 54 százalékát phacoemulsifikációs technikával hajtották végre. Emlékeztetőül mondanám, hogy egy évvel korábban 38 ezer volt a szürkehályog-műtétek száma, melynek csupán 34 százalékát végezték ezzel a korszerű technikával. Ezek az adatok is azt bizonyítják, hogy van eredményük kongresszusainknak. Egyre nagyobb százalékban használják a magyar szemészek az új módszert.
– Mi a helyzet a kórházban, amely úttörő szerepet vállalt a phacoemulsifikáció alkalmazásában?
– Valóban elsők között voltunk a technika bevezetésében. Osztályunkon több olyan operatőr dolgozik ma már, akik csak ezzel a módszerrel műtenek. A betegek 80 százalékát ily módon operáljuk. Tavaly 1813 szürkehályog- műtétet végeztünk, 300-zal többet, mint egy évvel korábban. Nemcsak országos szinten, Zalában is folyamatosan emelkedik a szürkehályogos betegek száma. Több hónapos előjegyzési idővel dolgozunk.
– Valóban más megyékből is érkeznek betegek?
– Igen, nagy öröm ez számunkra, hiszen jó hírünket igazolja.
140 településen a Mónika Otthonápolási Szolgálat |
Gyógyulás otthoni körülmények között
A kórházi ellátás és a családorvosi rendszer között elhelyezkedő új egészségügyi szolgáltatásként indult el hazánkban 1994-ben a háziápolás. A szolgáltatás megvalósítására pályázatot írt ki a Népjóléti Minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Zala megyében négy szervezet végez otthonápolást. Közülük a második legnagyobb a Mónika Otthonápolási Szolgálat, mely 1998-ban kezdte meg tevékenységét. |
– Két nagyon fontos célja van a háziápolásnak. Egyrészt azt kívánjuk elérni vele, hogy lerövidüljön a kórházi ellátás ideje, azaz minél előbb hazaengedhessék a betegeket. A másik oldalról pedig az a cél, hogy az otthonápolás igénybevételével minél kevesebb beteget küldjön a kórházba a családorvos, vagyis megelőzzük a kórházi ápolást – árulja el Kerkai Gyuláné, a Mónika Otthonápolási Szolgálat vezetője. – A szolgáltatás ingyenes a betegek részére, költségeinket az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozza.
– Milyen feladatokat látnak el az otthonápolás keretében?
– Szolgáltatásaink körébe tartozik a szondatáplálás, a katéterezés, a tartós fájdalomcsillapítás, különböző műtéti sebeket látunk el, végzünk stomagondozást. Míg korábban csak kórházban kaphatott infúziót a beteg, ma már biztosíthatjuk a terápiát számára saját otthonában is. Mindezeken túl segíteni tudunk a felfekvések ellátásában, illetve végzünk fizikoterápiát, gyógytornát és beszédterápiát. Valamennyi szolgáltatásunkat ingyenessé tette a háziápolás keretein belül az egészségbiztosítási pénztár azzal a feltétellel, hogy a betegek ellátását orvosok rendelik el. Kizárólag a kórházi orvos, vagy a háziorvos bízhat meg bennünket az otthoni szakápolás ellátásával.
– Ezek szerint, a betegek hozzátartozói nem vehetik igénybe az Önök munkáját.
– Így igaz. Csak az orvos utasítására, elsősorban mozgásukban korlátozott betegeket látogatunk. Nem keverendő össze a mi tevékenységünk a szociális ellátással. A betegek etetése, mosdatása, a háztartás vezetése nem tartozik a feladataink közé.
– Többségében milyen típusú betegek számára kérik az orvosok a háziápolást?
– Három nagy csoportba oszthatjuk az általunk ellátott betegeket. Gyakran ápolunk műtéten átesett pácienseket, akik sebkezelésre, stomagondozásra szorulnak. A második nagy csoport az infúzióterápiások köre. Kezdik felismerni az orvosok, hogy az otthonápolás keretein belül is biztosítható az infúziós terápia. Elsősorban érszűkületes és kiszáradt betegek esetében veszik ezt igénybe. De sok munkájuk van gyógytornászainknak is. Többnyire csípőprotézis- műtéten átesett, valamint baleset, vagy agyi érkatasztrófa következtében lebénult betegeket rehabilitálnak. Az OEP támogatásával egy beteget évente 56 alkalommal láthatunk el.
Nagyon szeretik a betegek a háziápolást. Úgy gondolom, ez az egyetlen olyan területe az egészségügynek, ahol kizárólag egy pácienssel foglalkoznak a szakemberek. Éppen emiatt teljesen személyessé, barátivá, közvetlenné válik ápolóink, gyógytornászaink és fizikoterápiás asszisztenseink, valamint a betegek közötti kapcsolat. Munkatársaink bizonyos idő után mintegy családtagként érkeznek az ápoltakhoz. Nagyon fontos továbbá, hogy segítségünkkel saját otthonukban, családtagjaik között gyógyulhatnak a betegek. Ily módon sokkal gyorsabb a lábadozási idő, mint a kórházban.
– Hányan dolgoznak a Mónika Otthonápolási Szolgálatnál?
– 38 munkatársunk van, köztük diplomás ápolók, gyógytornászok, fizikoterápiás asszisztensek és logopédusok látogatják a betegeket.
– Mekkora területen végzik munkájukat?
– Szinte az egész megyében dolgozunk. Körülbelül 140 község tartozik ellátási területünkhöz.
A közelmúltban tartotta több mint 100 fő részvételével hagyományos éves szakmai rendezvényét a Mónika Otthonápolási Szolgálat azzal a fő céllal, hogy közvetlen kapcsolatot alakítson ki megbízóik, azaz a kórházban és az alapellátásban dolgozó orvosok, valamint a háziápolást végzők között. Szakmai előadásokat hallhattak az összejövetel résztvevői, majd játékos vetélkedőn kérték számon tudásukat.