Schiller: az orleansi szűz

Egyre többen választják

Kis városnak is lehet nagy csapata


Évadzáró bemutató

Schiller: az orleansi szűz

 

Az orleansi szűz (1801) című darab Schiller kiteljesedett drámaírói korszakának remekműve. A história tényeire (igaz azokat műveiben esetenként megváltoztató), a konkrét történelmi helyzetekre felépülő cselekmény parabolikus megjelenítéséhez vonzódó szerző e romantikus művének zalaegerszegi rendezésére Alföldi Róbert vállalkozott.

Jelenet az előadásból.Egyéni életünk tapasztalataiból ismerjük a bármely okból bekövetkező – személyes sorsunkat veszélyeztető – kilátástalanság, reményvesztettség érzését. Történelmi tanulmányainkból tudjuk, milyen kollektív érzelmeket indukál, ha valamely közösség, egy nemzet tehetetlennek bizonyul a sorsát eldönteni kívánó külső nagyhatalmi törekvésekkel szemben. Amikor a racionális cselekvés, a kollektíva bölcsessége, erőfeszítése, a karizmatikus egyéniségek is kevésnek bizonyulnak, marad a csodavárás, a transzcendencia világába való kapaszkodás reménysége.
A százéves háború időszakában az angolok sorban aratják a győzelmeket, foglalják el a francia falvakat és városokat. Egy vidéki francia pásztorlány, Johanna úgy érzi, hogy a Szűz Anya őt választotta ki – bizonyosságát a véletlenszerűen megszerzett sisak jelzi – hazája megmentésére. A cél érdekében azonban le kell mondania a földi szerelem érzéséről. A rendkívüli hatalommal megáldott lány a francia seregek élére áll és példamutató hősiességével felmenti Orleans városát az angolok ostromlása alól. Küldetése akkor ér véget, amikor az ország törvényes királyát, VII. Károlyt Reimsben megkoronáztatja. Dicsőségének tetőpontján éri a „tragédia“: beleszeret az ellenséges hadsereg parancsnokába, Lionel angol főnemesbe. Johannát a szerelmi érzés hatására bűntudat gyötri, gyengülni érzi a csodát kiváltó isteni küldetés erejét. A francia nemesség és a katonák között bizalmatlanság fogadja, ezért vállalja a száműzetést is, amelynek során az angolok fogságába esik. Az ismételten kitörő harcok hírére bilincseitől emberfölötti erővel megszabadul, újra csodálatos tettet visz véghez, amelynek segítségével győzelemre segíti övéit, beteljesítve önnön lényének apoteózisát.

Alföldi Róbert a tehetséges színész/rendező ez idáig nem dolgozott a zalai színház társulatával. Ebből a munkájából megítélve, a próbákra fordítható idő ellenére – nemrég még Madách Tragédiájának Lucifer szerepét játszotta a Nemzeti Színház színházavató premierjén – a Hevesi Színház idei évadjának legjobb, legegységesebb előadása Schiller darabja. Ennek egyik záloga a tiszta és világos rendezői koncepció megvalósulása. Alföldi bátran nyúlt hozzá a kétszázéves drámai anyaghoz, s a „regényes” elemeket elhagyva csak azokat a lényeges dramaturgiai pontokat hangsúlyozza, amelyek darabértelmezéséhez elengedhetetlenül szükségesek. Felfogásában a dráma alapvető üzenetét meghagyta, (Schiller a nemzeti érzés hatalmát kívánta felmutatni) a romantika egyes stílusvonásait (heroizmus, a szerelmi érzés szenvedélye, váratlan fordulatok stb.) központozottan hangsúlyozza, de a végkifejletben mintha oldódott volna a darab tragikumot hordozó vonulata.

Schiller művéhez hű, mégsem „régies felfogású” produkció az egerszegi előadás. A rendező ötletes megoldásokkal, a színpadtechnika ügyes kihasználásával igazította korunkhoz a színpadi jeleneteket. A játéktéren frappáns megoldásnak tűnt a gazdag és változatos színvilág alkalmazása, a háború folyamatosságát jelző – látványnak is tetszetős – fegyverek mozgatása a felső színpadtérben, vagy a két tábor szembenállását szimbolizáló kék és vörös színűre festett (valamely testépítő szalon reklámját keltő) fiatal harcosok (Cseh Richárd, Kósi Gábor, Nyakó László, Szilasi Attila) ritmikus mozgása.
A rendezői érdemeken túlmenően dicsérettel szólhatunk a színészi gárda egészének színvonalas teljesítményéről is. A címszereplőt, a darabbeli kiválasztott szűz alakját Pap Lujza formálta meg. A kamaszkorú lány emberi kapcsolatainak világa nagyon összetett. Az egyszerű körülmények között nevelkedett, mégis különleges, környezetéből különcségével kivált falusi pásztorlány figurájától, az isteni akaratból látomással és fensőbbrendű hatalommal bíró szent megjelenéséig a személyiségfejlődés hosszú útját kellett bejárnia. Ezekben a bonyolult viszonyokban is végig meg tudta tartani jellemének karakterisztikus vonásait. Úgy tűnik, sikerrel tette, hiszen hiteles, tehetségét igazoló alakítása – ebben nyilvánvalóan Alföldi Róbert munkája is benne van – az előadás vitathatatlan sikerét jelentette. A központi szereplő fajsúlyos alakítása mellett érdemes odafigyelnünk a kisebb szerepekben is hatásos Kató Balázs (VII. Károly), Tánczos Adrienn (Sorel Ágnes), Szegezdi Róbert (Burgund hercege), Gábor László (gróf Dunois), Kricsár Kamill (La Hire királyi tiszt), Mihályi Gábor (du Chatel királyi tiszt) és Zalányi Gyula (érsek) egyediségében eredeti játékára.
A sokszereplős darabban a Johanna ellenpontjait megjelenítő dramaturgiailag fontos figurák – Talbot, az angolok hadvezére (Farkas Ignác), Lionel, angol főember (Ilyés Róbert) – a színészi alakításból fakadóan markáns arculatot kaptak.
Az egerszegi színház évadzáró bemutatóján előadott darab szerencsés választásnak bizonyult. A kreatív és ötletgazdag rendezői koncepció és a színészi játékkedv egymásra találása az utóbbi időben nélkülözött színházi élménnyel ajándékozta meg a zalai közönséget.
Szemes Béla

vissza az elejére


Lezajlottak a közös érettségi-felvételik is

Egyre többen választják

 

Összesen 1579 végzős középiskolás írt közös érettségi-felvételi vizsgát a múlt héten Zala megyében. Az írásbeliket – csakúgy, mint az elmúlt években – ezúttal is a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Zalaegerszegi Intézetében rendezték meg.

A vizsgák rendjében nem történt különösebb változás. Megfigyelhető azonban, hogy néhány tantárgyból megnőtt a közös érettségi-felvételit írók száma. A három nap során franciából, fizikából, matematikából, németből, biológiából, angolból és kémiából adtak tanúbizonyságot tudásukról a diákok. 
– Az írásbelik kedden francia nyelvvel és fizikával kezdődtek. Franciából mindössze heten írtak közös vizsgát, fizikából 218 főt hívtunk be – említ konkrét számokat dr. Solti József, az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda képviselője. – Matematikából két napon írtak a diákok. Mindkét vizsgaidőpontban 428-an jelentek meg. A matematikát a biológia és német nyelvi írásbelik követték. Biológiából 96-an, németből pedig 148-an tettek tanúbizonyságot eddig megszerzett tudásukról. Az utolsó napra maradt az angol vizsga, melyből 109-en, kémiából pedig 59-en tettek közös érettségi-felvételi vizsgát. 
Nagyon jók voltak a vizsgakörülmények. A rendőrség is megjelent a helyszínen, és ellenőrizte, hogy nincsenek-e zavaró körülmények. Hasonlóan jó munkát végeztek a kollégák.
Évről évre növekszik a közös érettségi-felvételit írók száma. Mindez – úgy gondolom – elsősorban a szabályok változásával magyarázható. Egyre több felsőoktatási intézmény határoz úgy, hogy saját felvételi követelményeinek teljesítését veszi figyelembe a hallgatók felvételekor. Egyfajta rákészülés ez az emelt szintű érettségire, amely egyben felvételi vizsgát is jelent majd. 

vissza az elejére


Nagy Ferenc: Merjünk többek lenni!

Kis városnak is lehet nagy csapata

 

Nagy Ferencnek, a ZTE FC Rt. elnökségi tagjának, aki a klub menedzseri teendőit ellátja – s akinek köztudottan komoly szerepe van abban, hogy a város labdarúgócsapata kilépett a szürkeségből – minden gondolatában, mondatában benne bujkál: a mindennapok során reális célokká formálódó álmok meghatározók életében.

Nagy Ferenc– Amikor arról beszélünk, mit ér az a siker, hogy bajnok lett a Zalaegerszeg, tudnunk kell, olyan emberek nélkül, akik többet akartak az átlagnál, ez sohasem következett volna be – mondja. – A Real Madrid, vagy a Juventus sem egyszerre lett futballnagyhatalom, hanem lépésről lépésre, célokat kitűzve és teljesítve, évtizedek szívós munkájával mindig előrehaladva ért el idáig. Amikor évekkel ezelőtt a klubhoz kerültem, akkor az volt a szemlélet, hogy Zalaegerszeg egy kicsi város Magyarország futballtérképén, ha a 10–12. helyet megszerezzük az akkor még 18 csapatos NB I-ben, akkor elégedettek lehetünk. Mikor arról beszéltem, meg kellene próbálni többet akarni, jobbat csinálni, egy sor rendreutasító intelmet kaptam, hogy igyekezzem a magyar valóságot reálisan értékelni. Szerencsére a helyzet azóta igencsak megváltozott...
Jó két éve új vezetés került az rt. élére, amely merészebb elképzelésekkel vágott neki a munkának. Mint sokan tudják, egy három évre szóló tervet dolgoztak ki, melyben az első évre a megfogyatkozott létszámú felső osztályban való megkapaszkodás volt a cél, a második évre az első hatba kerülés, az utolsó időszakban várták volna el a nemzetközi szintérre való kikerülés lehetőségének megszerzését. Azonban e korábbiaknál jelentősen merészebb elképzelés is túlteljesült, már a második év meghozta a sikert.
– A ZTE-nek az ország más vidékein is rengeteg szurkolója van, sőt szurkolótábora, szinte könnyet csal az ember szemébe, hogy teljesen távoli tájakról érkeznek egyszerű emberektől a jókívánságok, akik szorítanak klubunkért – folytatja Nagy Ferenc. – Itt bukik meg az az állítás, hogy Zalaegerszeg egy kis város, ahol a lehetőségek és eredmények egyfajta kényszerpályán vannak. Szintén nagyon lényeges, hogy a nemzetközi futballvilág főként Nyugat-Európában az elmúlt évtizedekben teljesen átrendeződött. Csupán érzékeltetésül: az angol Chelsea csapatában hétről hétre 11 külföldi játékos fut ki a gyepre. A mi esetünkben ez azt jelenti, drasztikusan szakítani kellett azzal a felfogással, hogy a mi klubunk csak zalai játékosokra, zalai szponzorokra épüljön.
Nagy Ferenc legfontosabb feladatként azt jelöli meg, hogy az elkövetkezendő években is meg kell tartani, sőt fokozni kell az eredményességet.
– Ez azt jelenti, hogy folyamatosan ki kell jutni a nemzetközi porondra, a hazai bajnokságban pedig az első 3–4 hely valamelyikét meg kell szereznünk – teszi hozzá. – Így lehet a bevételeket növelni, így nyílik újabb és újabb szponzorok bevonására lehetőség akár az ország másik feléből, akik a kapott reklám valós értékét fizetik meg, nem pedig valamiféle támogatást nyújtanak. Ha pedig több a pénz, a célok is emelhetők. Szerencsére az rt. vezetése, személy szerint Lang József elnök és dr. Szabó Antal az FB elnöke egyértelműen ennek a felfogásnak elkötelezettje.
Köztudott, hogy Nagy Ferenc biztosítási szakmához kötődő cége fővárosi, szerteágazó nemzetközi kapcsolatokkal, kötelezettségekkel. A kérdésre, hogyan tudja összeegyeztetni gazdasági tevékenységét a klubban vállalt tevékenységgel, így válaszol:
– Elég nehezen, hiszen mindkettő rengeteg utazással, fizikai igénybevétellel jár együtt. Ezt csak akkor lehet hosszú távon bírni, ha a klubban, annak kapcsolatrendszerében egyre kevesebb lesz a konfliktus, ha egyre többen állnak mellénk, s bíznak abban, hogy Zalaegerszeg ugyan kicsi város, de ettől még lehet nagy futballcsapata. 

vissza az elejére


ZalaEgerszeG

Zalaegerszeg város honlapja

Zala Média online