Horizont

Kiválónak mondható a Gébárti-tó vízminősége – állapította meg az Állami Tisztiorvosi Szolgálat Zala Megyei Intézete. Az ÁNTSZ – kormányrendelet alapján – rendszeresen vizsgálja a természetes fürdővizek minőségét – közölte dr. Cseh Miklós osztályvezető főorvos. A vizsgálat során a fekális szennyeződések több paraméterét mérik. A Gébárti-tavon már elvégezték a nyári szezont megelőző helyszíni szemlét. A strand környezetét rendben találták, a vizet pedig kiválónak minősítették.

– A korábbi években voltak problémák a vízminőséggel. Ezek megszűntek?
– Igen, régebben találtunk szennyező forrásokat. Éppen ezért, ha a fürdőzők részéről jelentkeznek panaszok, a vizsgálatok gyakoriságát megnöveljük. Mindemellett figyelemmel kísérjük a víz áttetszőségét is. Ha olajszennyeződést tapasztalunk, vagy valami miatt habzik a víz, akkor a szokásos méréseken kívül célzott vizsgálatokat végzünk. Ugyanígy járunk el, amennyiben algásodásra figyelünk fel. Ez utóbbi folyamatot általában a melegedéssel párhuzamosan, nyár végén tapasztaljuk.
– Javult a tó vizének minősége, mi ennek az oka tulajdonképpen ?
– Valóban így van, a természetes vizek közül Zalában a Gébárti-tó és a zalalövői tó vize a legjobb, panasz nem érkezett ezekkel a fürdőkkel kapcsolatban. A vízminőség javulásában szerepet játszanak az éghajlati tényezők, és persze az is, hogy jobban óvjuk a tavak környezetét.
– Az esetleges szennyeződések milyen problémákat okozhatnak?
– Hasmenéses és esetleg hányásos tünetek jelentkezhetnek akkor, ha a szennyezett vizet lenyelik a fürdőzők. Előfordulhatnak bőrproblémák is, de ezeket meg lehet előzni fürdés utáni zuhanyozással. A tünetektől függően javasoljuk, hogy az érintettek forduljanak orvoshoz, és jelezzék az ÁNTSZ-nek is a problémát. Ekkor kivizsgáljuk, hogy mi okozhatta a bajt.
– A vízminőségről kapnak tájékoztatást a strandolók?
– A minőség vizsgálatát a tisztiorvosi szolgálat helyi laboratóriuma végzi. Az eredményeket megküldjük az üzemeltetőnek, aki kifüggeszti a stand területén.

Rövid idő áll az egyéni vállalkozók rendelkezésére ahhoz, hogy megújítsák vállalkozói igazolványukat. 2002. június 30-áig: valamennyi, nem az okmányiroda által kiállított vállalkozói igazolványt meg kell újítani. Vonatkozik a kötelező csere a kamarai igazolványokra, a kisipari engedélyekre, valamint a működési engedélyekre is. Az a vállalkozó, aki nem tesz eleget a törvényben előírt kötelezettségnek, megszűnik a vállalkozása.

– Előírta a törvény, hogy közhiteles nyilvántartást kell létrehozni valamennyi vállalkozóról. Mindezt csak úgy lehet megvalósítani, ha újra regisztráljuk a vállalkozókat. A kötelező kamarai tagság eltörlésével megszűnt ugyanis a kamarai nyilvántartás kötelezettsége is – indokolja az igazolvány cseréjének elrendelését Tápainé Takács Hilda, az okmányiroda főmunkatársa. – Az új igazolványok már megfelelnek egy komolyabb okmányvédelemnek. Ez is indokolta tehát cseréjüket.
Mivel egyelőre nincsen közhiteles nyilvántartás az egyéni vállalkozókról, nem tudni azt sem, hogy a mai napig pontosan hányan kérték a zalaegerszegi okmányirodában régi vállalkozói igazolványuk cseréjét. Egy azonban biztos: nap mint nap hosszú sorok kígyóznak a hivatalban, így nem ritka, hogy több órát kell várakozniuk az ügyfeleknek, amíg sorra kerülnek.
Az okmánycseréhez feltétlenül magával kell vinnie a vállalkozónak személyi igazolványát, valamint régi vállalkozóiját. Szerencsésebb továbbá, ha már korábban kitöltik a szükséges adatlapokat, felgyorsul ily módon az ügyintézés.
A Zalaegerszeget és a környék 71 községét kiszolgáló okmányiroda hétfőn 8 órától 13 óráig, kedden és csütörtökön 8–16 óráig, szerdán 13 órától 18 óráig, pénteken pedig 8-tól délig áll az ügyfelek rendelkezésére.

A Széchenyi-plusz program támogatásával, mintegy 4,6 milliárd forintos költségvetéssel épül a 76-os számú főút Zalaegerszeget elkerülő szakasza. A március végi ünnepélyes alapkőletételt követően alapos előkészítő munkálatokat végzett a területen az önkormányzat és a Zala Megyei Közútkezelő Kht. Megtörtént a leendő nyomvonal humuszolása, és végéhez ért a régészeti feltárás. Jelenleg a Hoffmann Rt. dolgozik a területen.

Folynak az előkészítő munkálatok a terepen.

– A híresztelésekkel ellentétben, régóta rendelkezik építési engedéllyel a 76-os főút elkerülő része. Megtörténtek az előkészületek, az első szakasz birtokában vagyunk. A Hoffmann Rt. munkatársai felvonultak a területre, és végzik a földművek kiépítését – tájékoztatta lapunkat a munka menetéről Tombi Lajos alpolgármester. – Az önkormányzat és a kht. előkészítő munkájának köszönhetően – hacsak központi beavatkozás nem történik – október végére elkészülhet a szilárd burkolat az első, azaz az egervári elágazótól Ságodig tartó 2,6 kilométeres szakaszon.
A másik területen is folynak az előkészületek. Az engedélyekkel rendben vagyunk, befejezéséhez közelednek a régészeti feltárások. Eredeti terveink szerint a tél folyamán el szeretnénk kezdeni azon a szakaszon is a fakivágásokat, majd tavasszal a humuszolással folytatódhatna a munka. Közel négy kilométer hosszú az elkerülő út ezen része. Minden esély megvan arra, hogy 2003 végén átadhassuk a várost elkerülő új út teljes szakaszát.
Nagyon nagy szükség van a körgyűrűre. Csak így érhetjük el, hogy csökkenjen a forgalom Zalaegerszeg belvárosában. Egyelőre rendkívül túlterhelt a Hock János, az Ola utca és a Rákóczi út. Szinte tarthatatlan állapotok uralkodnak.
– Milyen műtárgyak kapnak helyet az első szakaszon?
– Áteresz építése szükséges a Ságodig tartó nyomvonalon. A Páli-patak út alatti átvezetéséről kell gondoskodniuk a kivitelezőknek. Ezen túlmenően vízelvezető műtárgyak, táblák, korlátok, csomópontok épülnek a szakaszon.

Emlékérmet kapott

A Magyar Tüdőgyógyász Társaság 52. nagygyűlésén (Pécs) 2002. május 23–25-én a Társaság Bronchológiai Egyesülete Kassay Emlékérmeket is kiadott.
A Kassay Emlékérmet olyan bronchológiával (hörgőtükrözéssel) foglalkozó tüdőgyógyászok kaphatják meg, akik a szakma szervezési és tudományos életében meghatározót alkottak.
2002-ben a Kassay Emlékérmet kapta meg a zalaegerszegi dr. Molnár Borbála bronchológus főorvos, aki negyedszázadon keresztül volt a Társaság főtitkára, és tevékenysége alatt a magyar bronchológusok a világszövetség életébe bekapcsolódtak. A Kassay Emlékérem elnyerésével a kitüntetettet a 2002-es bronchológiai világkongresszusra (Boston) delegálják.

Zala megyében különösen vigyázni kell a kullancsokra: a térség az ország egyik legfertőzöttebb területe. Az apró állatok közül minden századik hordozza a Lyme-kór, vagy az agyvelőgyulladás kórokozóját. Az előbbi ellen nincs védőoltás, az utóbbit azonban meg lehet előzni – tájékoztatta lapunkat a dr. Udvari Gyöngyi, az ÁNTSZ Zala Megyei Intézetének osztályvezetője.

– A kullancs okozta agyvelőgyulladás felső légúti, influenzához hasonló tünetekkel kezdődik, és a későbbi stádiumban jelentkeznek az agyvelőgyulladás tünetei. A fertőzés enyhe tünetekkel is átvészelhető, de egészen komoly megbetegedést is okozhat – fejtette ki az osztályvezető. A betegség gyógyítható, illetve megelőzhető. Ellene kétféle oltóanyag is van fogalomban.
– A Lyme-kórnak melyek a jellemzői?
– Többféle tünetet okozhat. Ezek közül a leggyakoribb a bőrelváltozás, de jelentkezhetnek idegrendszeri, ízületi panaszok és szívizom-elváltozások is. Megfelelő kezeléssel a Lyme-kór is gyógyítható.
– Akkor kell Lyme-kórra gyanakodni, ha a kullancscsípés helyén bőrpír jelenik meg, aminek a közepe mindig fehér – veszi át a szót dr. Kvarda Attila megyei tiszti főorvos. – A bőrpír a test más tájékán is felbukkanhat. Meg kell azonban említeni, hogy ilyen tünet csak a megbetegedések egy részénél figyelhető meg. Gondot okozhat, hogy tipikus bőrelváltozás hiányában nem minden esetben merül fel a Lyme-kór gyanúja. Előfordulhat, hogy egy hőemelkedésnél, vagy egy ízületi panasznál egészen másra gondol az ember. Mivel a betegség ellen nincs védőoltás, egyéb megelőzési módokat kell alkalmazni.
A Lyme-kór ellen úgy lehet védekezni, hogy a kullancsot időben, a csípéstől számított egy-két órán belül eltávolítjuk a bőrből. A kórokozó a csípéstől számított 72 órán belül kerül a szervezetbe. Ha hordozóját előtte csipesszel, vagy egy kés hegyével kipiszkáljuk, különösen ügyelve arra, hogy a potroha ne sérüljön, elkerülhetjük a megbetegedést. Nem baj, ha a kullancs feje bent marad, ez legfeljebb helyi gyulladásos reakciót válthat ki, hiszen a kórokozók a fejtől távolabbi részen vannak, a garatban, illetve a bélrendszerben.
A kullancs közvetítette megbetegedések közül nemcsak az említettektől kell óvakodnunk. A kutatók nemrég fedezték fel az úgynevezett erbichiosist, ami a Lyme-kórhoz hasonló bőrtüneteket okoz, de annál enyhébb lefolyású betegség.
Dr. Udvari Gyöngyi elmondta: a Dunántúlon Zala, Veszprém és Vas megye a legfertőzöttebb, az ország keleti részén pedig Nógrád megyében van a legtöbb kullancs. Az agyvelőgyulladások száma ugyanakkor lényegesen csökkent az elmúlt években a védőoltások elterjedése miatt. Az erdészek, fakitermelők, és más, meghatározott munkakörökben dolgozók számára 1995 óta kötelező a védőoltás. Ez is közrejátszik abban, hogy Zalában kevesebb mint húsz esetet regisztrálnak évente. Tavaly 14, többségében férfi betegedett meg agyvelőgyulladásban. A Lyme-kór előfordulási aránya magasabb: 2001-ben az előző évinél, csaknem 35 százalékkal több, összesen 66 megbetegedés történt, többségében nők körében.
A fertőzés előfordulhat mezőgazdasági területeken és a parkokban egyaránt. Az önkormányzatok a közterületeken és kirándulóhelyeken évente végeznek kullancsirtást, ami bizonyos időre védelmet nyújt. Kirándulások után azonban nem szabad megfeledkezni a test alapos átvizsgálásáról, előtte pedig ajánlott a rovarriasztó szerek használata.
Az agyvelőgyulladás elleni oltással kapcsolatban elhangzott: minél előbb célszerű beadatni, mivel három injekció szükséges a védettség kialakulásához. A sorozatot háromévente szükséges megismételni. Ha véletlenül előfordul kullancscsípés két oltás között, arra is van megoldás: a fertőzés ellen be lehet szerezni megfelelő szert a gyógyszertárakban.