Krónika

Június 26-án 23. hipermarketjét nyitja meg a Tesco Zalaegerszegen. Az új áruház nettó eladóterülete 7 ezer négyzetméter, a vásárlóknak mintegy 30–35 ezer terméket kínálnak.
Az anyavállalat, az angliai Tesco alapítója 1919-ben a brit légierő pilótája volt, aki 30 fonttal a zsebében 21 esztendős korában vágott neki az üzleti élet dzsungelének, amikor a kelet-londoni piacon élelmiszert kezdett árulni. Negyedszázaddal később 1948-ban nyitotta meg első önkiszolgáló boltját Angliában...
A Tesco ma Angliában az első számú élelmiszer-kiskereskedelmi cég. Világszerte közel ezer üzletet üzemeltet, 240 ezer alkalmazottat foglalkoztat kilenc országban. 2000. év végére a Tesco Magyarország legnagyobb hipermarket kiskereskedelmi láncának beruházásai elérték a 100 milliárd forintot. így a 7 éves magyarországi működése során az egyik legnagyobb brit beruházóvá vált a hazai piacon.
Az idén hazánkban a második áruházat nyitják. Az eladótéren kívül 16 kis üzlet kap még helyet, többek között műszaki bolt, telefonszaküzlet, utazási iroda, virágbolt. Az áruház egyéb szolgáltatásokat is kínál: található lesz bankautomata és a hipermarket házhoz szállítást is vállal. A belső részleg kínálatát helyben sütött pékáru, friss hús, halas pult, pizza, grillcsirke tarkítja. A vásárlók rendelkezésére áll majd 25 kassza. Természetesen elektronikai cikkek, játékok, ruházati termékek, háztartási és vegyi áruk széles választéka is várja a vásárlókat. Az áruválaszték 50 százaléka élelmiszer.
A hipermarket 700 parkolóhelyet biztosít a vásárlók számára és közel 300, főként helyi lakost foglalkoztat.

Sajtótájékoztatóval egybekötött vezetőségi ülésen ismertette és értékelte közel másfél éves munkáját a zalaegerszegi városi baleset-megelőzési bizottság, és szólt ez évi feladatairól is.

Kámán János rendőr ezredes köszöntötte az egybegyűlteket. Megnyitójában egy jelentős elismerésről számolt be. A nagy értékű szoborral – ami a budapesti Flórián téri közlekedési áldozatok emlékművének kicsinyített másolata – a zalaegerszegi baleset-megelőzési bizottság többéves munkáját ismerte el az Országos Baleset-megelőzési Bizottság. A díj különösen értékes, mivel évente hármat ítélnek oda; ebből az egyik Zalaegerszegre került. Az elismeréshez 100.000 forintos pénzjutalom is járt.
– A kapitányság területén a tavalyihoz viszonyítva mintegy 28–30 százalékkal emelkedett a sérüléses közlekedési balesetek száma az előző év első öt hónapjához képest – kezdte beszámolóját Zsigmond Ferenc rendőr alezredes, a baleset-megelőzési bizottság ügyvezető elnöke. – A tavalyi irreális mérséklődés az útépítések miatt bekövetkezett sebességcsökkenésnek tudható be. Idén viszont átjárhatóbbá váltak az utak, az elkerülő út átadásával felgyorsult a forgalom, így a Batthyány utca és a városba vezető utak leterheltsége csökkent, viszont ennek következtében nőtt a gépjárművek sebessége.
Megfigyelhető az is, hogy a korábbi években a balesetek döntő többsége lakott területen belül történt, mára a helyzet megfordult: áthelyeződött lakott területen kívülre, miközben Zalaegerszegen és közvetlen környékén csökkent a személyi sérüléssel járó balesetek száma. – Az adatok azt mutatják, hogy az év második felében nagyobb gondot kell fordítani a külterületekre – hangsúlyozta Zsigmond Ferenc –, hiszen a súlyos sérüléses és halálos balesetek ott következtek be.
Míg 2001 első öt hónapjában 56 személyi sérüléssel járó baleset történt, addig 2002-ben 80. Ebből tavaly egy halálos áldozattal járó baleset következett be, az idén ebben az időszakban már 5 halálos kimenetelű szerencsétlenség történt. Ez idő szerint a könnyű sérüléssel járó balesetek száma 29-ről 42-re, a súlyos sérüléses pedig 25-ről 33-ra emelkedett az elmúlt évihez képest. A balesetek arányához viszonyítva, azonban a megsérült személyek számában nem volt eltérés. Üzemeltetés szerinti megoszlásban továbbra is a magángépjárművek vezetnek (tavaly 44, az idén 72 balesetet okoztak) a közületi – fuvarozási tevékenységet folytató – gépkocsikkal (tavaly 8, az idén 7) szemben.
Ha több évet veszünk figyelembe, konstatálható, hogy az idei emelkedés ellenére csökkent a közúti balesetek száma. Ez pozitívnak értékelhető, hiszen öt-hat évvel ezelőtt sokkal kevesebb jármű közlekedett az utakon, ezzel szemben manapság az utak minősége és áteresztőképessége nem nőtt olyan mértékben mint a gépkocsik száma.
Kiemelendő, hogy a legtöbb baleset nem a járművezetők hibájából, hanem a gyalogosok figyelmetlenségéből adódott: idén 24 balesetet okoztak. Ezt követi a sebesség helytelen megválasztása, majd az elsőbbség meg nem adása, illetve a szabálytalan kanyarodás az okok között. Műszaki hibából viszont csak egy baleset következett be, ami azt jelenti, hogy döntő többségben jó műszaki állapotú autók közlekednek az utakon. Naponkénti megoszlásban szerda és szombat a sorrend. Tavaly 4, az idén 2 – egy súlyos és egy könnyű sérüléses – gyermekbaleset történt.
– El kell érni, hogy csökkenjen vagy legalábbis szinten maradjon a sérüléses balesetek száma. Sajnos, ez az első félévben nem sikerült – jelentette ki értékelésében Tóth István főhadnagy, a baleset-megelőzési bizottság titkára. A súlyos és halálos szerencsétlenségek nem Zalaegerszegen, hanem a nagyobb közlekedési utakon és a falvakban következtek be. Megállapítható, hogy ahol kevesebb a rendőri jelenlét, ott több a baleset. Éppen ezért érvényt kell szerezni a passzív biztonságot fokozó eszközök – biztonsági öv, gyermekülés – használatának betartásáról, kiemelt figyelmet kell fordítani a nyári hónapokban a forgalomirányításra, ill. a szabálytalanságok és az ittas vezetés kiszűrésére – jelölte meg a feladatokat Tóth István.
A rendőrség a közúti ellenőrzésekkel csak befolyásolni tudja a balesetek alakulását, azonban megakadályozni nem. Széles társadalmi összefogásra van szükség: nagy hangsúlyt kell, hogy kapjon a közlekedésbiztonságra való oktatás; cél a helyes közlekedési ismeretek és morál megerősítése.
A további tervekről Tóth István elmondta: szakképzett vízimentők ügyelnek a fürdőzőkre a gébárti és a zalalövői Borostyán-tónál. A nyár folyamán baleset-megelőzési előadásokat és vetélkedőket tartanak a cserkész- és napközis táborokban. Folyamatosan felügyelik a nyílt vizeket és a strandokat, ellenőrzik a repteret és a Volán-járatokat. Szeptemberben újra az iskolák előtt vigyázzák a közlekedési rendet, lesz alma-citrom akció, októberben autós ügyességi verseny, novemberben családi közlekedésbiztonsági vetélkedő, kezdő gépjárművezetők versenye az autós iskolákkal közösen. Decemberben Mikulás-ünnepélyt, kórházban fekvő gyerekek látogatását és vetélkedőket szervez a bizottság.
Tombi Lajos alpolgármester a bizottsági ülésen elmondta, hogy a 76-es és a 74-os elkerülő út jól szolgálja majd a forgalom átrendeződését. A kaszaházi híd nyári felújítása segíti a Batthyány utcai körforgalom kipróbálását. A Tesco és az aquapark nyitásával forgalomnövekedésre és átrendeződésre kell számítani, ami nagyobb feladatot ró a rendőrségre.

Zalaegerszeg lakosságának egészségügyi helyzetéről is tárgyalt a város közgyűlése legutóbbi ülésén. Megállapítást nyert a 2000. év adatai alapján, hogy lényeges, pozitív változás nem történt az előző évekhez képest. 2000-ben 60 ezer 422 ember élt a városban. A természetes fogyás a terhességek alacsony számából és a magas halandóság együttes hatásából adódik. Az országos és a zalaegerszegi csecsemőhalálozási adatokat összehasonlítva megállapítható: 1999-ben jelentős javulás mutatkozott a városban, de sajnos 2000-ben ez a tendencia nem folytatódott.

A koraszülések számában nincs lényeges változás, viszont az örvendetes, hogy a terhesség-megszakítások száma az előző évihez képest 2000-ben tovább csökkent. Pozitív hatásúnak ítélik a széles körű felvilágosító munkát ezen a téren.
Az elhalálozás kóroki összetétele sem sokat változott, annyit azonban érdemes megjegyezni, hogy az emésztőrendszer betegségei a harmadik helyre kerültek a szív- és érrendszeri valamint a daganatos betegségek után. A magas vérnyomás és a daganatos megbetegedések feltűnően nagy száma országos viszonylatban is kedvezőtlenebb az európai átlagnál. Ezt mutatják a zalai, zalaegerszegi adatok is. Előtérbe került a keringési betegségek közül a magas vérnyomás és a stroke (szélütés). A daganatos betegségek megoszlása nem változott: a halálokok sorrendben a tüdő-, vastagbél-, gyomor-, emlő-, végbél-, ajak-, szájüregi daganatok. A tüdődaganatok száma kétszerese a vastagbéldaganatok számának. Az okok közül az egyik valószínű a dohányzás. Magyarországon az egy főre jutó cigarettafogyasztás 2 ezer 400 darab évente, amely Európában a harmadik helyet jelenti. A 15 éves és az annál idősebb népességben a férfiak 41, a nők 22 százaléka dohányzik, ez a szám a fizikai dolgozóknál 60–80 százalék.
Zalaegerszeg a felsőlégúti és asthmatikus betegségek viszonylatában rossz helyet foglal el az országos rangsorban. A betegségben szenvedők nagy száma az általános környezetszennyezéssel és a nagyfokú pollenártalommal magyarázható. Az emésztőrendszer betegségeinek több mint fele változatlanul az alkoholos májcirrhosis. Elemzések szerint a felnőtt lakosság 5 százaléka szenved valamilyen alkohol hatására visszavezethető betegségben. A halálozási mutatók az EU-országokéhoz viszonyítva 2,4-szeresek. Az alkoholisták között nagyobb az erős dohányosok aránya, mint a nem ivók között, így ez a populáció többszörös kockázatnak van kitéve.
Járványügyi szempontból viszont lényegesen jobbak az eredmények, mint 1999-ben. A leggyakrabban előforduló fertőző betegségek a salmonella és az enteritis infectiosa (bélhurutfertőzés). Gombamérgezés 2000-ben 5 esetben okozott megbetegedést.
A táplálkozási szokások változatlanul nem a legideálisabbak. Az elsődleges lenne az elhízás megakadályozása, hiszen a 10 százalékos testsúlycsökkentés nem csak a cukorbetegség kialakulásának kockázatát csökkenti, de egyharmaddal a cukorbetegek halálozási arányát is. Fontos lenne vitaminokban, rostokban gazdag ételek fogyasztása.
A zalaegerszegi gyermekorvosok szerint a felsőléguti betegségek, asthmatikus, allergiás problémák, anyagcsere-betegségek, valamint a mozgásszervi eltérések számaránya a legmagasabb a városban. Felhívják a figyelmet a tartási rendellenességre, a mozgásprogramok hiányára.
Ami pedig a drogfogyasztást illeti: 1995-ben 3 ezer 553, 1999-ben pedig már 12 ezer 28 drogfogyasztót tartottak nyilván az egészségügyi intézmények. A fiatalkorúak száma több, mint nyolcszorosára emelkedett. Zalaegerszegen is hasonló helyzet tapasztalható. Ugyancsak súlyos probléma, hogy a középiskolás tanulóknál jelentősen növekedett az alkoholfogyasztás.

Évente több mint százezer ügyirat keletkezik a zalaegerszegi polgármesteri hivatalban. Aki dolgozik, hibázhat, tartja a mondás. Szerencsére Zalaegerszegen nem túl sok panasz érkezik a hivatalban dolgozók munkájára, eljárására. A százezer ügyirat mintegy tíz százalékában élnek jogorvoslási lehetőségükkel az ügyfelek. Az önkormányzat határozata ellen másodfokon a közigazgatási hivatalhoz fordulhatnak a panaszosok, a végső szót pedig a bíróság mondja ki.

– Túlnyomó többségben a hivatalban lefolytatott államigazgatási ügyekkel kapcsolatban találkozunk panaszosokkal. Ritkább esetben a késedelmes, vagy a nem intézkedés miatt emelnek kifogást az ügyfelek – tudtuk meg dr. Tóth László jegyzőtől. – Gyakran keresik fel a polgármestert lakáshoz jutással kapcsolatos panasszal is. Ismeretes, hogy bizonyos időt ki kell várniuk a bérlakást igénylőknek. Sokan nem értik ezt meg, és kérik ügyük mielőbbi intézését. A közelmúltban kezdődött meg az eljárás a lakbért, illetve közüzemi díjat nem fizetőkkel szemben. A többszöri felszólítást a kiköltöztetés követi. Ez utóbbi helyzetben is gyakori, hogy megjelennek az érintettek a hivatalban, és segítséget várnak. Megkeresik a polgármestert amiatt is, mert elutasította valamelyik osztály a kérelmüket. Nem kaptak például építési engedélyt, vagy segélyt.
Természetesen nemcsak a hivatal munkájával kapcsolatban érkeznek panaszok. Sokszor kéri a lakosság az önkormányzat segítségét birtokvitás ügyben. A hegyi szomszédok, telekszomszédok és a társasházban élők között is akadnak viták. Többségében akkor tesznek bejelentést nálunk, ha valakit korlátoznak a lakhatásban, illetve az ingatlan használatában. Egyre gyakoribb az olyan bejelentés, melyben egy-egy terület gondozatlansága miatt ágálnak a szomszédok. Különösen megnövekszik ezeknek a száma a parlagfű-szezonban. De találkoztunk olyan esettel is, amikor a szomszédban folyó munka következményeként festékesek lettek a bejelentő paprikái. Szép számmal érkezik a hivatalhoz panasz a kutyatartással kapcsolatban, valamint csendháborítás miatt, de előfordul az is, hogy az utak, járdák állapota miatt emelnek kifogást a városlakók. Valamennyi bejelentést kivizsgáljuk, és igyekszünk segíteni.
„Szívesen“ fordulnak az önkormányzathoz a panaszosok, mivel költségmentesen és gyorsan járunk el ügyükben. Ebből adódik az is, hogy sokszor olyan ügyekkel keresnek meg bennünket, ami egyáltalán nem hozzánk tartozik. Vannak notórius bejelentőink, akik panasza nem egyszer alaptalannak bizonyul. Sokszor tartunk helyszíni ellenőrzést és rendelünk meg zajszintmérést a szórakozóhelyek környékén. Ez utóbbi közel százezer forintba kerül.
– A földszinti panaszládába is érkeznek levelek?
– Néha-néha találkozunk csak panasszal a ládában. Általában közvetlenül az ügyintézőhöz fordulnak panaszukkal az ügyfelek, illetve az osztályvezetőtől, a polgármestertől, és az alpolgármestertől kérnek időpontot. Ezek bizonyulnak a leghatásosabbnak, hiszen azonnal lehetőség nyílik az intézkedésre.
Az ISO-rendszer bevezetése óta valamennyi osztályunkon található ügyfél-elégedettségi nyilatkozat. A kitöltött kérdőívekből arra következtethetünk, hogy az ügyfelek túlnyomó része elégedett a hivatalban folyó munkával.
– Általában szóbeli panaszokat kell orvosolni?
– Többségében igen. Személyesen, esetleg telefonon érkezik hozzánk a panasz. Természetesen akadnak írásos megkeresések is, ám ritkán. Építtetők tesznek néha panaszt levélben az elhúzódó intézkedés, vagy építési engedély kiadása miatt.
Valamennyi bejelentésről jegyzőkönyvet veszünk fel. Kivizsgáljuk az esetet, és nyolc napon belül válaszolunk a panaszra.