Krónika

A történet teljesen hétköznapi. Éppen egy hónappal ezelőtt késő este két fiatalember tért be a városban jó hírnévnek örvendő Belga sörözőbe. Nem egyedül mentek, egy barátnő és egy barát is elkísérte őket. Így mulatoztak négyen az étterem kerthelyiségében. Vendégek nem voltak már a késői időpontban, a négy jó barát iszogatott, nevetgélt, egyszóval jól érezték magukat. Talán túl jól is, a hangos nevetgélést ugyanis nem sokáig tűrték a környéken lakók. Bejelentést tettek a rendőrségre.

A rendőrök meg is jelentek a sörözőben, s mivel semmi rendkívülit nem találtak, megkérték a fiatalokat, hogy halkabban vigadjanak. A szűk körű „buli“ ezt követően az éttermen belül folytatódott. A fokozódó hangulatnak több pohár és egy ajtó is áldozatául esett.
Történt egy szomorú baleset is. Az egyik fiú megéhezett – ebben még nincs semmi különös! –, bement a konyhába, hogy készítsen magának valami harapnivalót. (Szakácsok a kora hajnali időpontban már nem voltak az étteremben.) Nem gondolta azonban, hogy a söröző konyhájában használatos kés sokkal élesebb, mint az otthoni, és egy óvatlan pillanatban levágta egyik ujjpercét.
Az igazi csetepaté csak ezt követően kezdődött. Érthető módon az ujját levágó fiú magánkívül volt a rémülettől, fel s alá futkározott, közben ordított. Barátai próbálták csitítani, mindhiába. A hangoskodásra ismét megjelentek a rendőrök. Tapasztalva a helyzetet, azonnal bekísérték a kórházba a fiatalembert. A hajnali órában azonban érsebészt nem találtak a baleseti sebészeten, így az ujjpercet nem lehetett visszavarrni.
A történet – a résztvevők elmondása szerint – dióhéjban ennyi. Újságcikket egyáltalán nem érne. Egy ügyes újságíró azonban fel tudja tupírozni az eseményeket, ez történt a Zsaru magazin esetében is. Az augusztus 14-i szám címlapján jelent meg a sztori. A cikket kétszer fél oldalon hozta az újság: Levágta, bekapta címmel.
Az ujját – elmondása szerint – véletlenül levágó fiatalember, pechére, nemrégiben szabadult a börtönből. Hogy miért ült, nem tartozik az ügyhöz, talán az újságíró sem tudta. Egy börtönviseltről azonban minden elképzelhető! Így formálódott a hétköznapi italozás, és véletlen ujjlevágás vérfagyasztó krimivé.
Elég a sztorihoz néhány alvilági szófordulat, mint „becsületsüllyesztő“, „főnök a bűnbandából“, „köpött“, „jakuza“, vagy „ a bandavezér köcsögnek titulálta egykori sameszát“. Az újságcikk szerint a becsületsüllyesztőnek nevezett Belga sörözőben nem régi jó barátokként italoztak a fiúk, hanem mint főnök, és lebukott bandatag, akik vitába keverednek, majd tettlegességgé fajul a dolog.
„... Ekkor T. Ferenc már azzal vádolta F. Viktort, hogy őrizetbe vétele után köpött a rendőröknek. Az ittas szabaduló mindezt tagadta, ám a főnök nem hitt neki. Egyre ingerültebbek lettek a szócsatát vívó felek. F. Viktor egyszer csak felpattant, felkapott egy kést, és elkiáltotta magát: „Én jakuza vagyok!“, s azonmód lesújtott az éles eszközzel, és bal kezéről lemetszette az egyik ujjpercét...“ – írja Tóth Zoltán.
Ám ezzel még nincs vége a sztorinak. Az ujjat – a cikk szerint – azért nem varrták vissza, mert a „hűségét szokatlan módon demonstráló egykori bandatag“ lenyelte azt.
Az újságcikk mellett illusztrációként egy levágott ujj látható, és néhány – a történethez jól illő – cikk a japán maffiózókról, valamint egy fotó ismeretlen férfi holttestéről, akinek az összes ujja hiányzik.
Az már csak mellékes, hogy hemzseg a pontatlanságtól az írás. F. Viktor első útja – a cikk szerint – korábbi törzshelyére, a Belga sörözőbe vezetett. Viktor májusban szabadult, az esemény július 28-án történt. Az eltelt két hónap alatt bizonyára ki sem mozdult otthonról!!
S hogy törzshelye volt a Belga söröző? Amikor börtönbe zárták a fiatalembert, még nem is létezett az étterem! Nem tudnak az érintettek bandáról sem, melynek vezére T. Ferenc lett volna. A történéseket mindvégig a vendégek elmondására alapozza az újságíró, holott – mint korábban említettem – vendégek már régen nem voltak a sörözőben, amikor a négy fiatal betért oda.
Mindent egybevetve T. Ferenc és F. Viktor felháborítónak tartja a cikket. Becsületsértő, lejárató, hamis vád, mese, foglalják össze. Felvették a kapcsolatot ügyvédeikkel, akik azonnali helyreigazítást kérnek a laptól, de kilátásba helyezték büntető per indítását is. Hasonló lépésen gondolkodik a Belga söröző tulajdonosa, aki kikéri magának a „becsületsüllyesztő“ jelzőt.
Hogy honnan származnak a Zsaru magazin információi, a Zalaegerszegi Rendőrkapitányságon sem tudták megmondani. Annyit azonban megtudtunk a rendőrség illetékesétől, hogy valóban többször jártak az ügyeletesek azon az éjjelen a Belga sörözőben, és rendre intették az italozókat. A fiatalok sem tagadják, hogy több pohár eltörött a mulatozás közben, hangosak voltak, randalíroztak. Mindezeket a helyszíni szemle során rögzítették a rendőrök. A még „szolgálatban“ lévő pincérek dulakodásról is beszámoltak. Hogy az ujjlevágás pontosan hogyan történt, egyelőre vizsgálják.
A két fiatalembert másnap reggel állították elő. Ellenük garázdaság vétsége miatt indult eljárás.

Csakúgy, mint az ország minden pontján, Zalaegerszegen is október 20-án választunk önkormányzati képviselőket és polgármestert. Városunkban 49 ezer 944-en járulhatnak az urnák elé. Ők augusztus 23-áig valamennyien megkapták az értesítést arról, hogy szerepelnek a választói névjegyzékben, mikor és pontosan hová kell menniük szavazni. A borítékban ezúttal három ajánlószelvény kapott helyet. A rózsaszínnel az általunk támogatott polgármesterre, a narancssárgával az önkormányzati képviselőre, míg a szürkével a kisebbségi önkormányzati képviselőre tehetünk ajánlatot. Zalaegerszegen ugyanis polgármestert, önkormányzati képviselőket és kisebbségi önkormányzati tagokat is választunk október 20-án.

– Az önkormányzati választásokra való felkészülés első lépéseként elkészítettük a választói névjegyzéket. Ez alapján értesítettük ki a választópolgárokat a szavazás tudnivalóiról – tájékoztat dr. Tóth László, a helyi választási iroda vezetője. – Jelenleg 49.944 név szerepel a jegyzékben. Természetesen a választói jog megszerzésével, vagy elvesztésével módosulhat ez a lista október 20-áig. Augusztus 21-én kifüggesztettük közszemlére a névjegyzéket a Polgármesteri Hivatal földszintjén. Augusztus 28-áig tekinthetik azt meg az érdeklődőt és tehetnek bejelentést észrevételeikről.
Zalaegerszegen ezúttal is 16 egyéni választókerületet határoztak meg, melyek területi beosztása nem változott az országgyűlési választások óta. A szavazati joggal rendelkező állampolgárok 53 szavazókörben adhatják le voksaikat.
– A szavazatszámláló bizottságok állandó tagjai azok maradnak, akiket az országgyűlési választásokkor megválasztott a közgyűlés. Mindössze 11-en jelezték közülük, hogy nem kívánnak részt venni az önkormányzati választásokon, helyettük másokat kell keresni.
A helyi választási bizottságot viszont újra kell alakítani. Amíg az országgyűlési választásokkor a megyei, most a zalaegerszegi önkormányzat választja meg állandó tagjait. Augusztus 29-én, rendkívüli közgyűlésen kerül erre sor. Mind a szavazatszámláló, mind a helyi választási bizottságba delegálnak majd tagokat a jelöltállító szervek is.
– Ki lehet képviselőjelölt, illetve polgármesterjelölt?
– Az úgynevezett kopogtatócédulák gyűjtése augusztus 23-ával kezdődhetett meg. A jelölőszervezetek jelöltjeiket szeptember 27-én 16 óráig jelenthetik be a helyi választási bizottságnál. Képviselőjelölt az lehet, akit az egyéni választókerület választópolgárainak legalább 1 százaléka jelöltnek ajánlott. Ez Zalaegerszeg választókerületeiben 24–39 számú ajánlószelvényt jelent.
A helyi önkormányzati képviselőket vegyes választási rendszerben választja meg a lakosság. A mandátumok mintegy 60 százalékát egyéni választókerületekben, 40 százalékát listáról osztják ki. Ez utóbbiak a jelölőszervezetek kompenzációs listáiról, a töredékszavazatok arányában kerülnek kiosztásra. Kompenzációs listát az a jelölőszervezet állíthat, amely az egyéni választókerületek legalább egynegyedében – Zalaegerszegen négyben – tudott egyéni jelöltet állítani.
A polgármesterjelölteknek valamivel több ajánlószelvényt kell magukénak tudniuk. Polgármesterjelölt a választásról szóló törvény értelmében az lehet, akit a 100 ezer főnél kevesebb lakosú település választópolgárainak 2 százaléka jelöltnek ajánlott. Városunkban mindez 999 érvényes kopogtatócédulát jelent.
Fontos tudni, hogy egy választópolgár csak egy polgármestert és egy képviselőt jelölhet és választhat!
– Hány kisebbségi önkormányzat létesítéséről szavazhatnak október 20-án a zalaegerszegiek?
– Két kisebbségi választás lesz. Cigány és örmény jelöltekről határozhatnak a választópolgárok. Az lehet helyi kisebbségi önkormányzati képviselőjelölt, akit a település választópolgárai közül legalább öten jelöltnek ajánlanak. A szavazólapra a kisebbségként jelöltek nevei ábécé sorrendben kerülnek fel. A választók csak egy kisebbség jelöltjeire szavazhatnak, azon belül legfeljebb öt jelölt neve mellé tehetik az x-et. A választás alapján az a kisebbség alakíthat helyi kisebbségi önkormányzatot, amelynek jelöltjeire legalább 100 választópolgár érvényesen szavazott. Megválasztott képviselők – öten – pedig azok lesznek, akik a legtöbb szavazatot kapták.
A helyhatósági választásokon mindenki kizárólag saját állandó lakhelyén szavazhat. Tartózkodási helyén – korábban ideiglenes lakhely – csak abban az esetben járulhat a választópolgár az urnák elé, ha 2002. július 12-e előtt létesítette azt. Ha valaki tartózkodási helyén szeretne szavazni, október 18-án 16 óráig igazolást kell kérnie az illetékes polgármesteri hivatalban.
A választási iroda munkatársai kérik a választópolgárokat, hogy szavazáskor ne feledjék magukkal vinni lakcímüket tartalmazó érvényes személyazonosító igazolványukat, legyen az útlevél, vezetői engedély, vagy sorkatonák esetében katonai igazolvány.

Mintha több lenne a kukák környékén a szemét, szinte egy nap alatt betelnek az edények, utána már csak körülötte gyűlnek a szemeteszsákok. A nagy konténerek eltűntek a lakótelepekről.

Önkormányzati rendelet értelmében kell végrehajtani a konténerek cseréjét Zalaegerszegen. Az új szemetesedények, kukák valóban korszerűbbek, higiénikusabbak, de drágábbak is. A probléma – esetenként a szemetesebb környezet – ebből adódik. A társasházak és a bennük élő lakók csak a rendeletben előírt normának megfelelő literes edényt hajlandók bérelni. Gecse László, a Zala Depo ügyvezető igazgatója mindehhez hozzáteszi:
– Az életszínvonal emelkedése, a gazdasági növekedés velejárója a többlethulladék. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan nem rendelnek több edényt, pedig lenne rá lehetőség. Mi maximálisan szolgálatkészek vagyunk, de a megnövekedett költségektől ódzkodnak a közös képviselők és a lakók is. Reményeink szerint rövidesen változás lesz, már a következő közgyűlésen rendeletmódosítás várható. Ebben a lakosság számára elérhető kedvezményeket fogunk adni. Egy évben kétszer ingyen szállítunk a depóra, illetve beindítjuk a szelektív gyűjtést az oktatási intézményekben.
Gecse László elmondta, a legtöbb problémát a műanyag flakonok jelentik, ezzel vannak tele a kukák és sokan nehezen értik meg, hogy a többlet szeméthez több edény szükséges. Nem elég annyi, amennyi elég volt öt vagy tíz évvel ezelőtt. Ezt a társasházakban lakók nagy része nem érti meg. Ugyanakkor arra is van példa, hogy egy közös képviselő egyszerre 4 edényt vásárolt, mert, mint kiszámították ennyivel többre van szüksége a háznak. Ott nincs a földön a szemét... Mint megtudtuk 35–60 ezer forint között lehet kapni egy kukát, attól függ, milyen a minősége. Egyébként tervezik, amennyiben egy közös képviselő jelzi az igényét és edényt rendel, kedvezményt kaphat.
Arról is panaszkodnak, hogy a szemetet szállítók a földre tett kisebb zsákokat és egyéb hulladékot nem veszik fel, az edény ürítése után ugyanúgy ott marad.
– Szeretném hangsúlyozni, hogy nem is kell felszedniük. Tessék elképzelni, valahol rendeznek egy hétvégi családi összejövetelt, elhasználnak 12 darab két és fél literes flakont, ezzel már megtelik a kuka, a többi szemetet pedig mellé teszik. Mit csináljunk ilyen esetben? Ha összeszednénk, egy idő múlva elvárnák, hogy mi szedjük össze egy-egy ház szemetét és nem lenne szükség edényre sem. Ez nem megoldás, a szemétszállítás minden országban egy nagyon szervezett tevékenység. A dolgozóinknak egyébként ki van adva, hogy csak a cég emblémájával ellátott fóliazsákot szedhetik fel – magyarázza Gecse László és hozzáteszi: – A családi házas övezeteknél pedig az okoz problémát, hogy egymás edényeibe öntik a szemetet.
A megoldás a társasház lakóin múlik, természetesen csak akkor, ha kulturált környezetben szeretnének élni. Kiszámítottuk: egy 28 lakásos ház valamennyi családjának egyszer kellene 1500 forintot fizetnie egy plusz edényért. Megéri?