Krónika

A termálfürdő megnyitása óta többen panaszkodtak arra, hogy nem elég meleg a víz. A felszínre hozott 32 Celsius fokos termálvíz ugyanis a párolgás és az időjárási viszonyok következtében néhány fokkal hidegebben került a medencékbe. Ezen kíván segíteni az a két hőszivattyú, melyet nemrégiben épített be a termálfürdőbe a Konstruktív Kft.

– Meg van határozva, mennyi termálvizet lehet pótolni naponta a technológiai folyamatban. Ez a pótlás kevésnek bizonyult ahhoz, hogy fel tudja melegíteni a fürdőben lévő vizet – magyarázza az előzményeket Jagasics János, a Konstruktív Kft. ügyvezető igazgatója. – Ezért határozott úgy az önkormányzat, hogy szükséges beépíteni a rendszerbe egy hőszivattyút, amely azokat a hulladék hőket hasznosítja, ami a vízcsere folytán eddig a medencéből a csatornába jutott. Ezután is ugyanoda jut a felesleges vízmennyiség, ám a 28 Celsius fokosan távozó vizet lehűtjük 8–10 fokkal, és az ily módon kinyert hőmennyiséggel felmelegítjük a fürdővizet. A próbaüzem során bebizonyosodott, hogy 32 Celsius fokos termálvizünket 40 fokosra tudjuk hevíteni a hőszivattyú segítségével. Természetesen keveredik ez a víz a szűrőn átfolyt vízzel, ám még így is 36–38 Celsius fok körüli víz kerül a medencékbe.
A két hőszivattyú telepítésének költsége megközelítette a 15 millió forintot. A beruházást az önkormányzat állta. A termálfürdőt látogatók jövő nyártól élvezhetik a melegebb vizet.
– Hőszivattyúnk 210 kilowatt teljesítménnyel dolgozik. Ahhoz, hogy az alacsonyról magasabbra fokra transzportáljuk a hőt, egyötöd villamos energiára van szükség. Ennek megfelelően, úgy gondolom, nagyon jól megtérülő beruházást hajtottunk végre. Nem beszélve arról, hogy környezetvédelmi szempontból is jelentős a két hőszivattyú szerepe. Véleményem szerint, meglehetősen nagy luxus 30–32 Celsius fokos vizet vezetni a csatornába. Ugyanakkor a szennyvíztisztításhoz sem a legmegfelelőbb ez a hőmérséklet – fűzi hozzá Jagasics János.
– A termálfürdő mellett az aquapark közönsége is érzékelheti majd a hőszivattyúk jelenlétét?
– Egyelőre nem. Akkor fürödhetnek majd melegebb vízben az aquaparkot látogatók, ha hasonló jellegű beruházás valósul meg a létesítmény területén. A tervek elkészültek a munka folytatásához. Csupán pénz kérdése, mikor láthatunk hozzá a beruházás elvégzéséhez.

Október 31-e a takarékosság világnapja. Napjainkban talán már nem bír olyan nagy jelentőséggel ez a nap, hiszen többségünk egész évben takarékoskodik, spórol valamire. Akadnak, akik új autóra vágynak, mások lakást vásárolnának vagy építenének, ugyancsak mások nyaralásra, szórakozásra gyűjtik a pénzt. Takarékoskodni nehéz, ám ahhoz, hogy vágyaink valóra válhassanak, vissza kell fognunk magunkat a rendes hétköznapokon.

A takarékossági világnap alkalmából bankárt, orvost és iskolaigazgatót kérdeztünk arról, számukra mit jelent a takarékoskodás, s ha élnek a módszerrel, miért, s hogyan teszik azt.
Szommer László, a Zalavölgye Takarékszövetkezet fiókigazgatója közel negyven éve dolgozik a pénzvilágban, így átfogó ismeretekkel rendelkezik az emberek takarékoskodási szokásairól.
– Úgy gondolom, napjainkra sem szoktunk le a spórolásról, függetlenül attól, hogy az utóbbi években kicsit szorosabbra kellett húzni a nadrágszíjat. Megítélésem szerint, manapság főleg az idősebb korosztályra jellemző a takarékoskodás. Mindez talán abból adódik, hogy gondolniuk kell a jövőjükre. Meghatározott jövedelmet kell beosztaniuk. A fix összegű, nem túl magas nyugdíjból kell megvásárolniuk gyógyszereiket, ami nem olcsó. A legtöbb idős ember pedig igyekszik temetése költségeit is félretenni – vélekedik Szommer László. – Fokozatosan növekszik a fiatalok takarékoskodási kedve is. Nagy szerepet játszanak ebben a kedvező kamatozású lakáskölcsönök, melyek igénybevételéhez szükség van bizonyos összegű önerőre. A hitel felvételét követően pedig a havi törlesztőrészlet kifizetése miatt kényszerülnek takarékosabb életmódra a fiatalok.
– Hogyan alakultak a takarékoskodási szokások az évek folyamán?
– E tekintetben több változásról is beszámolhatok. Egy-két évtizeddel ezelőtt a takarékbetétkönyv volt a legjellemzőbb takarékoskodási forma, majd megjelentek a különböző értékpapírok és divatba jött a tőzsde. Ez utóbbiban többen csalódtak, így változatlanul többnyire értékpapírba fektetik megtakarított pénzüket az emberek. Vidéki fiókjainknál azonban még ma is kedvelt forma a takarékbetétkönyv.
Előfordul természetesen az is, hogy valaki saját otthonában tartja megspórolt pénzét. Mindez olyankor derül ki, ha meghal az illető. Az örökösök nem egyszer még a párnába dugva is találnak pénzt.

Dr. Gergye Ferenc háziorvos betegei érdekében takarékoskodik. Mindig ügyel arra, hogy csak a legszükségesebb gyógyszereket írja fel pácienseinek, s azok közül is a legolcsóbbat, leggazdaságosabbat választja.
– Számtalan gyógyszer közül válogathatnak ma már az orvosok és a betegek. Legtöbbjük hatóanyagtartalma, eredményessége hasonló, nagy különbség csupán áraikban van. Amíg valaki el nem megy a patikába, nem is tudatosul benne, milyen drágák manapság a gyógyszerek. Sokan ezreket, esetleg tízezreket hagynak havonta, vagy alkalmanként a gyógyszertárban – mondja a háziorvos. – Nagyon meg kell nézni a különböző készítményeket, mert előfordul, hogy nem erősíti egymás hatását az egyszerre alkalmazott többfajta gyógyszer, csupán a páciens pénztárcáját apasztja. Jómagam először a gyógyszer hatóanyag-tartalmát vizsgálom meg, majd annak ára választásom következő szempontja. Vannak nagyon drága készítmények, ám azoknak is megvan a helyük. Amennyiben feltétlenül szükség van rá, akkor a drága gyógyszer lehet olcsó is. Az esetek döntő többségében azonban nem kell a drága szerekhez nyúlnunk. A banális problémákat a legősibb, legolcsóbb gyógyszerekkel lehet a legjobban és leggyorsabban orvosolni. Az ár mellett ügyelek mindig arra is, hogy csakis a szükséges mennyiséget vásárolja meg a beteg.
Dr. Gergye Ferenc magánéletében is fontosnak tartja a takarékoskodást. Úgy vélekedik, minden ember esendő: számára is jöhetnek nehéz napok, az orvos is elveszítheti munkáját egyik pillanatról a másikra. Az ilyen váratlan esetekben pedig szükség van a tartalékra.

Az iskolák nemcsak a takarékossági világnap környékén élnek takarékosan. Az évről évre csökkenő költségvetés mellett nagyon meg kell gondolniuk, mire költenek. A Landorhegyi Általános Iskola vezetői mesterei a takarékoskodásnak.
– Sajnálatos, ám egyre nagyobb mértékben kell a szülőkre támaszkodnunk annak érdekében, hogy a folyamatosan apadó támogatás mellett biztosítani tudjuk a tanulóknak a megfelelő minőségű oktatást. Sok esetben a szülők segítségével igyekszünk könnyíteni szűkös költségvetésünkön – árulja el Mátai Ferenc, az iskola igazgatója. – Nagyon nagy tétel iskolánkban a fénymásolás. Ennek lefaragására azt találtuk ki, hogy festékpatront és papírt kérünk a szülőktől. Bármennyire is kicsinyesnek tűnik, százezres nagyságrendben tudunk ily módon pénzt megtakarítani.
Spórolunk ezen túlmenően a fűtéssel. Kizárólag az utolsó pillanatban fűtünk be, akkor, amikor már valóban hűvös az idő. Két héttel ki tudjuk tolni így a fűtési szezont, amely újabb százezer forintos megtakarítást eredményez. Nagyon odafigyelünk a villany- és a vízhasználatra is. Vannak olyan ügyeleteseink, akiknek az a dolguk, hogy becsengetés után ellenőrizzék, mindenütt lekapcsolták-e a villanyt a gyerekek, és elzárták-e a vizet.
– Hasonlóan vélekedik a takarékoskodás fontosságáról magánemberként is?
– Természetesen. Mindkét fiam egyetemre jár, így van mire gyűjtenünk. Hétköznap ketten vagyunk a feleségemmel, ezért kicsivel könnyebb takarékoskodnunk. Csak kettőnkre kell főzni, mindenből csak annyit veszünk, amennyi elfogy.

Mind többen panaszkodnak napjainkban allergiára. E kellemetlen tünetekkel járó betegséget legtöbbször gyomnövények okozzák, melyekből Zalában is szép számmal akad. Az egészégre ártalmas gyomok visszaszorítását tűzte ki céljául az a környezetvédelmi fórum, amelyet az Egerszegi Városszépítő Egyesület és az Apáczai ÁMK Környezetvédelmi Oktatóközpontja hívott életre. A rendezvény folytatása volt az „Ember és környezete" című tavaly megtartott konferenciasorozatnak.

– Annak érdekében, hogy eredményt tudjunk elérni a városban a gyommentesítés terén, összefogásra, környezettudatos nevelésre van szükség. Egyesületünk felvállalná mindezt – árulta el dr. Tóth Józsefné, az Egerszegi Városszépítő Egyesület elnöke. – Nemcsak Zalaegerszegen szükséges eredményt elérnünk, hanem annak 50 kilométeres körzetében is, hiszen ekkora körben terjednek a pollenek.
Az allergiát okozó gyomnövények visszaszorításában az önkormányzatra is nagy feladat hárul, ismerte el Tombi Lajos alpolgármester. Zalaegerszeg városának tulajdonában 100 hektár zöldterület van, ezt egészítik ki a peremkerületekben található parkok, erdők. Az önkormányzat tagjai évek óta elégedetlenek a város területén végzett kaszálások mennyiségével. A probléma megoldása érdekében nemrégiben katasztert készítettek, melyben pontosan felmérték, mekkora területet kell saját költségén rendben tartania a városnak. Az adatok közel félmillió négyzetméterről szólnak.
Az „A” kategóriába sorolt belvárosi területek, parkok rendben tartására évi 10–14-szeri kaszálást rendelt el az önkormányzat, tájékoztatta a környezetvédelmi fórum résztvevőit Tombi Lajos. A mintegy 130 ezer négyzetméternyi „B” kategóriás zöldterületen évente hatszor kaszálnak, míg a fennmaradó részeket háromszor indokolt megszabadítani a gyomoktól. A munka összköltsége eléri a hatvanmillió forintot.
Kitért az alpolgármester arra is, hogy a nem önkormányzati tulajdonban lévő területek rendszeres karbantartását sokszor csupán hatósági kényszer alkalmazásával tudják elérni a területtechnikai csoport munkatársai. Azokat a zártkert-tulajdonosokat, akik gondozzák birtokaikat, kedvezményekkel, az elhanyagolt területek gazdáit viszont bírsággal kellene „jutalmazni”.
Dr. Vecsey Zsuzsanna, a kórház pulmonológiai osztályának főorvosa az allergológus szemével tartott előadást a parlagfű-problémáról.
– Nagyon sok gyomnövény, a tavaszi időszakban néhány virágzó fa, s mellettük a füvek állnak leggyakrabban az allergiás megbetegedések hátterében. Közülük a parlagfű a legdrasztikusabb allergén. Hazánkban elsőként Zala, Somogy és Vas megyében jelent meg, és sajnos még ma is sok gondot okoz. A megyénkben uralkodó klíma és talaj kedvez a gyomnövénynek, ezért nagyon fontos, hogy védekezzünk ellene – vélekedik a főorvosnő. – Mi, egészségügyi dolgozók felvilágosító munkával tudunk segítségre lenni a gyomok elleni harcban. Igazából azonban össztársadalmi feladat az allergén növények visszaszorítása. Évek óta folyik ez a munka, ám így is késésben vagyunk. Úgy gondolom, a folyamat elején tudtunk volna igazán hatékonyan beavatkozni.
Egy jól megtermett parlagfű 20 ezer magot termel, melyeknek 8 milliárd pollenjük van. El lehet képzelni, milyen szenvedést okoznak ezek az allergiás betegeknek, akik száma évről évre nő. Szénanáthát, bőrtüneteket, súlyosabb esetben asztmát eredményezhet az allergia. Zala megyében évente 1000–1100 új allergiás beteget regisztrálunk. Ez a szám az utóbbi öt évben nem növekedett, összlétszámuk azonban folyamatosan emelkedik.
Az Apáczai ÁMK-ban megtartott környezetvédelmi fórum anyagát – pályázaton nyert pénz segítségével – nyomtatásban is megjelenteti az Egerszegi Városszépítő Egyesület. Terveik között 5000 példányszámú, 32 oldalas ismeretterjesztő újság készítése szerepel, melyet ingyenesen terjesztenének Zala megyében. A kiadvány még az idei évben megjelenik.
– Arra kívánjuk felhívni a lakosság figyelmét, mennyire ártalmas az egészségre többek között a parlagfű. Egy igénytelen gyomról van szó, melynek csírázóképessége eléri akár a 40 évet is. Visszaszorítására a virágzást megelőzően nyílik lehetőség. Amikor, már kivirágzott a növény már nem érdemes kaszálni, hiszen addigra szétszórja pollenjét. Jó lenne, ha ezt figyelembe véve történne irtása – reménykedik dr. Tóth Józsefné.