Címlap

A tavasz folyamán kezdődött el a zalaegerszegi vasútállomást kikerülő deltavágány építése. A mintegy 2,5 kilométer hosszú pályaszakasz 2,3 milliárd forintos költséggel készül. A beruházási összeg 50 százalékát az ISPA program finanszírozza. 41 százaléknyi összeget német bank hitelez, míg a költségek fennmaradó részét az állam fizeti.

A munkálatok jó ütemben haladnak. A földmunkák a végéhez közelednek, s 80 százalékban kész a 140 méter hosszú vasúti acélhíd is, tájékoztatott Udvarhelyi András létesítményfelelős a koordinációs értekezletet megelőzően.
– Az acélhíd szerkezetgyártása száz százalékban elkészült. Jelen pillanatban az utolsó szerkezet helyszínre szállítása van folyamatban. Ez még novemberben a helyére kerül, majd már csak a szerkezet helyére süllyesztése és kisebb munkálatok vannak hátra – mondja Udvarhelyi András. – A pénzügyi források felhasználása arányos a műszaki teljesítésekkel. Összességében 80 százalékos készültséget mondhatunk magunkénak.
Az időjárás miatt decembertől leáll a munka, csupán tavasszal jelennek meg ismét a munkások a területen. Akkor a vágányfektetéssel folytatódik a beruházás.
A kivitelezést sietteti, hogy egy baleset következtében a közelmúltban megrongálódott a Zalaegerszeg–Zalaszentiván közötti vasúti híd, így azon jelenleg tengelyterhelés-korlátozás van érvényben. A vasúti forgalom helyreállítása kizárólag a delta vágány beüzemelésétől várható. A szakemberek azt ígérik: 2003. május végén megkezdődhet a próbaüzem a zalaegerszegi elkerülő vágányon.

A barokk stílusú Mária Magdolna plébániatemplomot Padányi Bíró Márton veszprémi püspök építtette. Alapjait 1747 augusztusában rakták le, maga az építkezés huszonkét évig tartott. Bíró Márton illetve utódja, Koller Ignác bízta meg 1769-ben Johann Ignaz Cimbal osztrák festőt a templom freskóinak elkészítésével. Cimbal igen termékeny művész volt, számos oltárképe és freskója maradt fenn főleg a Dunántúlon, közülük az egerszegi római katolikus templom az egyetlen, amelyet teljes egészében ő és tanítványai festettek ki. Az elmúlt évszázadok és évtizedek azonban jócskán kikezdték ezeket a festményeket, illetve a felújítások során többször is átfestették azokat.

– 2000 őszén kezdődött a kórus és boltozatának helyreállítása – tájékoztat Stróber László apátplébános –, amelyet már 1995-ben beállványoztak, hogy védjék a további károsodástól. Az aprólékos és türelmes felújításnak köszönhetően ma már a maga valóságában és csodálatos szépségében mutatkoznak meg a kórus feletti boltozat freskói. Ez év szeptemberében következett a második veszélyeztetett szakasz, a szentély helyreállításának munkálata, amely szerves folytatása a kórus felújításának. A feladatokat két részre osztották, jelenleg az egyik boltszakasz és a Mária Magdolna főoltárkép restaurálása folyik. Ez közel 400 négyzetméter falfelületet jelent.
Jelen pillanatban a feltárási munkákat végzik a restaurátorok. A konzerválással megakadályozzák, hogy a megrepedt részek lepotyogjanak, majd a tisztítás során megszabadítják a freskókat az átfestések során rájuk rakódott rétegektől. A feltárások azt bizonyítják, hogy két komolyabb átfestés történt, így ezeket két különböző technikával, vegyi anyaggal és mechanikai módszerrel távolítják el. A műveletek során az is kiderült, hogy sok helyen eltűntek az eredeti részek – körülbelül a Cimbal-freskók egyharmada maradt meg –, így a hiányosságokat fotók segítségével állítják helyre. A Cimbalra jellemző egyéni sajátosságok megtalálásához az oldalkápolnák és a kórus freskói adnak támpontot. A barokk stílusra, így Cimbalra és művésztársaira a szép, világos színek, a figurális alakok szenzuális jellegű ábrázolása, a pompa, a pátosz és a formák látványos gazdagsága jellemző. A festőművész nagyságát az is emeli, hogy ő és tanítványai freskóban dolgoztak, vagyis frissen vakolt falfelületre festették nemcsak a figurális részeket, hanem a lefutó oldalfalakat és a díszítéseket is. Ennek köszönhető a fennmaradásuk.
A felújítás érdekessége, hogy a kórus restaurálása során feltárulkozott Cimbal valódi művészi értéke, mely által átértékelődött a festőről alkotott eddigi kép, állapította meg a Magyar Restaurátorok Egyesülete.
– Az első boltszakasz munkálatai körülbelül egy év alatt fejeződnek be, a templom teljes belső felújítása akár 8 évig is eltarthat. A feladat elvégzésére a Magyar Restaurátorok Egyesülete a műemlékvédelmi hivatallal közösen Lehrbaum Gábor restaurátort jelölte ki, aki már 1994 óta folyamatosan végzi a freskók állapotának felmérését, és vezeti a helyreállítást. Ebben a munkában a folyamatosság nagyon fontos – hangsúlyozta Stróber László.

Lekerült a nemzetközi kupaszereplés „terhe” az e.on ZTE labdarúgócsapatának a válláról. Azóta alaposan beleerősített a magyar pontvadászatba a kék-fehér együttes, hat mérkőzésből ötöt megnyert a Siófok, a Kispest, a Békéscsaba, a Sopron és a Dunaferr kapitulált a városi (ZTE)-stadionban. A szurkolók és a játékosok is szívesen elfelejtenék azt egy vereséget, amelyet a ZTE a kieső helyen tanyázó Békéscsaba otthonában szenvedett el. Az elmúlt hét végén a Dunaferr „skalpját” gyűjtötték be a fiúk. Keneseinek és társainak alaposan meg kellett izzadniuk a Duna-partiak ellen, de a hajrában lőtt góllal Egerszegen maradt a három pont.