Egészségügy

Elmagányosodás, elidegenedés, frusztráció, deviancia, egyén és közösség, hamis szabadságeszmény ...posztmodern kor. Ezek voltak a kulcsfogalmai az elmúlt héten megrendezett Regionális mentálhigiénés konferenciának, melynek a Gönczi Ferenc ÁMK adott otthont.

Dr. Kvarda Attila megyei tiszti főorvos örömtelinek találta, hogy a szervező Zalai Mentálhigiénés Egyesület immár regionális szintre terjesztette ki a szakmai találkozót, így a nyugati országrész összes szakembere jelen lehet a konferencián.
A tiszti főorvos szerint az ember nincs könnyű helyzetben, mert egyre bonyolódó társadalomban él. A fejlődés egyre dinamikusabbá válik, s a kérdés az, hogy meg tudunk-e felelni a kihívásoknak. Egy szociálfilozófiai elmélet szerint az ember elidegenedett, tömegbe verődik, ám ott is magányos lesz. A családok széthullása, az értékrendek változásai, az egyéni érvényesülés előtérbe kerülése mind-mind oka az elmagányosodásnak, mely viszont a lelki egészség bomlásához vezethet. Az alkoholizmusra, a depresszióra, a szorongásra és drogfüggőségre egyszerre kell politikai és társadalmi válaszokat adni, hogy a problémák kezelhetők legyenek.
A konferencia tulajdonképpen e problémák feltárása, és a kihívásokra adható válaszok megfogalmazása jegyében telt el. Dr. Tringer László a SOTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika professzora a mentális betegségek korszerű megelőzéséről értekezett.
Fodor Gábor, aki 1999-től 2002 augusztusáig az Oktatási Minisztérium Mentálhigiénés Bizottságának tagja volt, az ifjúsági lélekvédelem kihívásairól tartott előadást. A fiatalkori lelki sérülések okaként hat fontos dolgot említett. Szerinte amolyan „kukkoló nemzet” lettünk, ami Isauránál kezdődött, s azóta a szappanoperák beszüremkedtek mindennapi életünkbe. Hasonló hatást váltanak ki a reklámok is, mert egy „kvázi valóságot” tárnak elénk, az egyén pedig arra törekszik, hogy mindazt, amit a televízióban lát, elérje. A most divatossá vált valóságshow-k hatására pedig a fiatalok nem a saját életüket élik, s élik meg, hanem másokét figyelik. Mindezek azért lehetnek rájuk nagy hatással, mert a hagyományok elporladtak, az ifjúság értékrendjének meghatározása pedig kicsúszott a családok kezéből. A fiatalok már korán megtanulják azt a téves eszmét, hogy az individuum van előnyben, s erre csak ráerősít a sok számítógépes játék, melyekhez nincsen szükség társra. Az internetes csevegéseknél pedig a partner csak virtuálisan van jelen, nem is tudhatjuk igazán, hogy ki van a „háló” másik felén.
Fodor Gábor szerint ezekre a kihívásokra a kormánynak, a minisztériumoknak, és azok szakmai háttérintézményeinek, az önkormányzatoknak, az egészségügyi intézményeknek és az iskoláknak együttesen kell választ adniuk, s a folyamatból nem felejthető ki a család sem. Az elmúlt 12 évben sajnos „Kőműves Kelemeni” válaszok születtek, mert a kormányok négyévente új ötletekkel álltak elő. A mentálhigiéné területén is politikai csatározások folytak, ahelyett hogy a kormányzat tárcaközi szinten tárgyalná meg a problémákat.
Dr. Győri László főorvos, a Zalai Mentálhigiénés Egyesület elnöke „Lelki egészség a posztmodern korban” címmel tartott előadást. A kutatások szerint az emberiség háromnegyed része nem termel értéket, s egy kritikus elmélet szerint elég, ha az embereket élelemmel és televízióval látjuk el ahhoz, hogy ne lázadjanak. A transzcendencia helyett fogyasztás, közvetlen kielégülés jellemzi a kort, gyermekeinkből pedig már szakképzett fogyasztók lesznek. Mindehhez hamis szabadságeszmény társul, s egy olyan világ, ahol bárkiből lehet művész, és bármi lehet mű, ám azt már nem tudjuk, hogy mi a szép, a helyes. A kérdés az, hogy adható-e válasz egyáltalán a posztmodern korra? Győri László szerint új ismeretekre van szükség, s a lelki egészséget az adott kor kontextusában kell értelmezni. A családot, a társadalmi szinteket, s a minőségi környezetet kell erősíteni, az egyénben pedig az önbecsülést és önmenedzselést, s a társas részvételt. Ha ugyanis nincs önbecsülés akkor kishitűség van, a társadalomból való kivonulás pedig a magyar deviancia egyik típusa. A pszichiáter főorvos Zala megye mentális helyzetére is kitért a legfrissebb kutatások elemzése kapcsán. Zalaegerszegen a leggyakoribb lelki panaszok az alvás és elalvás zavarai, az idegesség, feszültség, fejfájás, érzelmi problémák, depresszió, magas vérnyomás voltak. De mi is a lelki egészség és erő megőrzésének titka? Mindenekelőtt az érzelmi biztonság, ám a felmérések azt bizonyítják, hogy egyre inkább hiányoznak a társas kapcsolatok. A megyei adatok azt mutatják, hogy a lakosság 13 százalékának nincsenek barátai, 5 százalék pedig a saját családtagjaira sem számíthat.
A posztmodern kor úgy érte el Magyarországot, hogy az elmúlt 40 év már előrevetítette mindazt a lelki romlást, ami 1990 után halmozottan jelentkezett. A legnagyobb probléma ma is az, hogy a magyaroknak kialakulatlan a világképe, s jól bizonyítja ezt az egyre csökkenő gyermekszám.
A konferencia zárásaként Kocsis Eszter drámapedagógus a drámajáték közösségfejlesztő hatásáról beszélt, dr. Babrik Zsuzsanna gyermekpszichiáter pedig értékközpontú csoportprogramokat mutatott be.

Az utóbbi tíz évben mindennapi életünkbe belopódzott egy biokémiai fogalom, amelyet most már a kisgyerekektől a legidősebbekig mindenki ismer, alkalmaz és az egyszerű emberektől a nagyhírű tudósokig, mindenki életét befolyásolja. „Hogy áll a koleszterined”? Ez a kérdés napjainkban már egyenlővé vált a „Hogy megy sorod?” közhelyszerű érdeklődéssel. A kutatók évtizedek óta ismerik azt a jelenséget, hogy – saját megszokott étrendjüktől eltérő – koleszterinben dús étrenden tartott kísérleti állatok az emberi érelmeszesedésnek teljességgel megfelelő betegségben szenvednek. Bár mintegy 20 évvel ezelőtt még kérdéses volt az érelmeszesedés és a vér koleszterinszintje közötti kapcsolat, azonban napjainkban már egyértelművé vált, hogy az emelkedett koleszterinszint az érelmeszesedés legfontosabb rizikófaktorai közé sorolható. Minderről prof. dr. Karádi Istvánt, a Kútvölgyi Kórház lipidológusát kérdeztük.

– Mi ez a fontos anyag, a koleszterin?
– A koleszterin a vérlipidek közé tartozik. Lipideknek nevezzük a vérben található zsír eredetű anyagokat, amelyek fehérjékhez kötötten speciális molekulákat, lipoproteineket alkotnak.
– Ha ennyire veszélyes, miért van mégis szükségünk rá
– A koleszterin alapvető alkotóelemünknek mondható, hiszen minden sejtünknek van sejtmembránja, azaz külső hártyája, mely a sejt életképességét, rugalmasságát és számtalan funkcióját meghatározza. A koleszterinre tehát szükségünk van, azonban kiderült, hogy az átlagost (vagy normálist) meghaladó szintje a fokozott érelmeszesedés egyik fontos elindítója, illetve a kóros folyamat felgyorsítója. Emellett más rizikófaktorok az emelkedett koleszterinszint által létrehozott érelmeszesedést még tovább fokozzák. Szemléletesen azt is lehet mondani, hogy amennyiben valakinek a koleszterinszintje emelkedett, a felesleges koleszterin lerakódik az érfalban, úgynevezett érelmeszesedéses foltokat, plakkokat hoz létre, és egy idő után az erek beszűkülnek, aminek következtében szívinfarktus, érszűkület, agyi vérellátási zavarok lépnek fel. Ha emellett magas vérnyomás is fennáll, az emelkedett vérnyomás mintegy „benyomja” a felesleges koleszterint az erek falába, jelentősen fokozva elmeszesedésüket.
– Mit tehetünk e kóros folyamatok ellen?
– Évtizedek óta ismert, hogy az egészséges, koleszterinben és úgynevezett neutrális zsírokban szegény (pl. állati zsírok mint pl. a disznózsír), halban, növényi olajokban gazdag táplálkozás, rendszeres testmozgás az érelmeszesedés fellépését késleltetheti, előrehaladását csökkentheti. Nagy népességcsoporton végzett statisztikai vizsgálat azt is igazolta, hogy az ilyen típusú életmódváltozás a vér koleszterinszintjének jelentős csökkenésével jár. Sajnos, a ma élő emberek átlagos vér koleszterinszintje oly mértékben megemelkedett, hogy sokaknál a „természetes módszer” önmagában nem vezet kielégítő eredményhez, hiszen ezzel mindössze átlagosan 10–15%-kal tudjuk a vér koleszterinszintjét levinni, és ez csak a veszélyeztetettek kis hányadánál jelent megoldást az érbetegség elkerülésére.
– Akkor ezek a betegek hogyan védekezhetnek még a szívinfarktus és az agyvérzés ellen?
– Mérföldkő-jelentőségű felfedezésnek számított az erélyes koleszterinszint-csökkentő hatással rendelkező sztatinok felfedezése mintegy 15 évvel ezelőtt. A sztatinok a sejtek koleszterintermelését csökkentik és a koleszterinre „éhes” sejtek felveszik a felesleges koleszterint, ezáltal jelentősen mérsékelve a vér koleszterinszintjét. Ezzel a hatással akár 40%-os koleszterinszint-csökkenés is elérhető, és még az extrém koleszterinszintű egyének vérkoleszterinje is normális határok közé szorítható.
– Milyen vizsgálatokkal bizonyították ennek a hatását?
– Az érbetegség csökkentésére az első egyértelmű bizonyítékot egy 1994-ben befejezett, skandináv vizsgálat nyújtotta. Ez a szimvasztatin nevű hatóanyag alkalmazásával a szív-és érrendszeri halálozást és a betegcsoport teljes halálozását is jelentősen mérsékelte. 2001 őszén ért véget az Oxford-vizsgálat, mely ugyancsak az eredeti szimvasztatin tartalmú gyógyszer hatására volt kíváncsi. (Az eredeti szimvasztatin annak a gyógyszergyárnak a felfedezése, amely elsőként dolgozta ki a szív-érrendszeri megbetegedések kezelésének ezen új módját.) A vizsgálat az eddigi legnagyobb számú betegcsoporton, 20.536 személynél igazolta a szer érelmeszesedést megelőző hatását. Az eredmények annyira meggyőzőek, hogy több világhírű tudós korunk penicillinjeként emlegeti a szimvasztatint. Az Oxford-vizsgálat érdekessége nemcsak abban rejlik, hogy ismét igazolta a szimvasztatin érvédő és érelmeszesedést gátló hatását, hanem kimutatta, hogy különböző betegcsoportoknál – férfiaknál és nőknél, időseknél és fiataloknál, illetve cukorbetegeknél egyaránt –, koleszterinszintjüktől függetlenül kiváltható a fenti hatás.
– Mire hívja fel a figyelmet az Oxford-vizsgálat?
– A sztatinok sokkal előbb javítják az erek rugalmasságát, a vér folyását az artériákban, mint ahogy a csökkentett koleszterinszint hatására az érelmeszesedés jelei mérséklődnének. Ez amellett szólt, hogy a célzott hatástól függetlenül is javítják az erek falának állapotát. Az Oxford-vizsgálat azt is igazolta, hogy a szimvasztatin a normális vagy annál alacsonyabb koleszterinszintű embereknél is kifejti érvédő hatását, sőt, még az idős korosztály, a nyolcvanévesek ereit is javítani tudta.
– Ezentúl mindent ehetünk, amit csak akarunk, mert ez a terápia megvéd az érelmeszesedéstől?
– A szimvasztatin jótékony hatása, egyértelmű előnyei igazoltak, azonban ne felejtsük el, hogy életmódváltozás nélkül hatékonysága csökken, az egyéb rizikótényezők változatlanul kifejthetik káros hatásukat. A rendszeres testmozgás és a koleszterin- és zsírszegény diéta jelenti azt az alapot, amelyet a gyógyszerhatással jelentősen tudunk fokozni. Az Oxford-vizsgálat megerősítette az orvosokat az eddigi tapasztalataikban és jelentősen növelte a hitet a XX. és XXI. század pestise, az érelmeszesedés elleni harcban.

A flavonoidoknak az egészség megőrzésében és a betegségek megelőzésében játszott szerepét az utóbbi évek tudományos kutatásai megkérdőjelezhetetlenné teszik. A vizsgálatok kimutatták a flavonoidok szívet és érrendszert védő, immunerősítő, daganatellenes, gyulladáscsökkentő, allergiaellenes és májregeneráló hatását. Az első flavonoidot Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas professzor fedezte fel és P-vitaminnak nevezte el. Azóta 4000 fajta flavonoidot ismerünk, melyből 300-at tudtak izolálni. Az elmúlt húsz évben felerősödött a flavonoidok kutatása. Több ezer orvos, gyógyszerész és kutató igazolta élettani hatásukat.

Szabó László a Flavin 7 elnevezésű, gyümölcsökből kivont flavonoid- koncentrátum révén vált ismertté. A Flavin 7 élelmiszernek minősülő természetes ásványi anyag és vitaminforrás. Hatását több területen igazolták.
Az elmúlt héten fórum keretében tartottak ismertetőt a termékről, s általában az antioxidánsokról, a szabadgyökfogó készítmények hatásairól Zalaegerszegen. A tájékoztató idejére zsúfolásig megtelt a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem.
– A 70-es években nagyon érdekelt a kémia, ám az élet más pályára kényszerített. Édesapám betegsége vezetett később vissza a természetben található anyagok hasznosítási lehetőségeinek kutatásához – emlékszik vissza a Flavin 7 kifejlesztője. – Három szívinfarktus után leállt az édesapám vérképző szerve, csak úgy tudott életben maradni, hogy évente négy alkalommal 3 és fél liter vért kapott. Emellett marokszámra szedte a különböző gyógyszereket. Ekkor határoztam el, hogy megpróbálok segíteni rajta saját kis főzeteim révén, melyek nem voltak mások, mint teák és gyümölcskivonatok. Elsősorban azokat a természetben megtalálható anyagokat kerestem, amelyek a szívre, az érrendszerre és a vérképzésre hatnak. Ezekből készítettem különféle kivonatokat.
Három-négy év múlva már szemmel látható volt a javulás. A flavin fogyasztásának hatására teljesen megszűnt édesapám szív- és érrendszeri problémája, vérképző szerve meggyógyult. Jelenleg 65 éves, s ha szükséges, hajnaltól késő estig dolgozik. Ez adta az útmutatást a további lépésekhez. Saját kísérleteimet műszeres vizsgálatok követték, s elkészült a Flavin 7.
Nem másból, mint gyümölcsökből és növényekből, azok speciális kivonatából áll a készítmény. Fontos jellemzője, hogy összflavonoid és resveratrol tartalma, valamint antioxidáns és szabadgyökbefogó hatása rendkívül jó. Mindezek mellett csökkenteni képes a rákkeltő anyagok hatását.
Dr. Erdős Sándor tapasztalatai igazolják a Szabó László által elmondottakat. Az onkológus főorvos rosszindulatú daganatos betegeknél figyelte meg a Flavin 7 hatását.
– Többnyire emlő- és gyomorrákos betegeknél figyeltem meg a készítmény hatását. Öt hónapos szedést követően az emlőrák lényegesen megkisebbedett, egy évvel későbbre pedig felére zsugorodott a három centiméteres daganat. Ugyanakkor a hónalji áttét, amely jókora zöld diónyi egyenetlen képlet volt, két-három milliméteresre csökkent – említ néhány kedvező tapasztalatot megfigyeléseiből dr. Erdős Sándor. – Érdekes az is, hogy azok, akik rendszeresen szedték a Flavin 7-et, könnyebben vészelték át a kemoterápia mellékhatásait. Csökkentek hányási, hasmenési tüneteik, mellyel egy időben javult az életminőségük.
Mindezek mellett a megelőzésben is óriási szerepe van a flavonoidoknak. Meggyőződésem, hogy amennyiben a hivatalos orvoslás, valamint az egészségügyi minisztérium is támogatná a Flavin 7 alkalmazását, lényegesen kevesebb rosszindulatú daganatban, valamint szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedő páciens halna meg.
Prof. dr. Dinya Zoltán osztja az onkológus főorvos véleményét. Ô a pszichiátriában vizsgálta a flavonoidok hatását.
– Időskori kórképekben, illetve az érelmeszesedésen alapuló leépülési folyamatok esetében alkalmazhatók hatékonyan a flavonoidok. Hatékonyságukat számos publikáció támasztja alá, emellett saját klinikai tapasztalataink is jótékony hatásukat igazolják – tájékoztatott dr. Dinya Zoltán. – Mindezek ellenére jómagam a megelőzésre helyezném a fő hangsúlyt. Folyamatos szedés esetén késleltethetők bizonyos káros folyamatok.