Krónika

Az önkormányzati választások utáni politikai egyeztetések során vetődött fel, hogy a város nemzetközi kapcsolataival és az európai integrációs ügyekkel külön bizottságnak kellene foglalkoznia. 2004-ben várható hazánk európai uniós csatlakozása és erre fel kell készíteni Zalaegerszeget is. A szakbizottság elnöke Herbert Ferenc (MSZP), akinek nem ismeretlen ez a munka, hiszen mint országgyűlési képviselő 1995 és 98 között tagja volt az Orbán Viktor vezette parlamenti európai integrációs bizottságnak. Az ott szerzett tapasztalatokat most minden bizonnyal jól tudja majd hasznosítani.

– Az uniós csatlakozással alapvető változások következnek be Magyarország és természetesen Zalaegerszeg életében is. El kell tehát készíteni a város európai integrációs stratégiáját... Valóban nem ismeretlen számomra ez a terület. Akkoriban az integrációra való felkészülés feladatai között elsősorban a jogharmonizáció végrehajtása volt nagyon fontos, ez azt jelenti, hogy a magyar jogrendszert az európai uniós jogrendszerhez kell igazítani, tartalmában is. Át kell venni az uniós szabályokat, előírásokat, kötelezettségeket. A felkészítésnek vannak feltételei, hiszen mi egy „elit klubhoz” kívánunk csatlakozni, aminek szigorú házirendje van – fogalmaz Herbert Ferenc és hozzáteszi: az ország felkészítésénél figyelembe kell venni többek között a területfejlesztések európai rendszerbe való igazodását, a régiók kialakítását, pénzügyi források megszerzését a csatlakozás elősegítése érdekében. Kommunikációs feladat megismertetni az ország lakosságával az Európai Unió rendszerét, előnyeit és hátrányait. Fontos a magyar sajátosságok érvényre juttatása, bizonyos fajta védettség megszerzése átmeneti időre. Arra kell törekedni, hogy a magyar gazdaság és a lakosság nagyobb megrázkódtatás nélkül tudja megélni ezt a történelmi lépést. Nem egyszerű dolog az unióhoz csatlakozni.
– Milyen helyi feladatai lesznek a zalaegerszegi integrációs bizottságnak?
– A városi rendeleteket, szabályokat is felül kell vizsgálni a jogharmonizáció szempontjából. Megvizsgáljuk, mennyire felelnek meg az EU szabályainak, mi az, amin változtatni szükséges. A bizottság feladata a városfejlesztési, területfejlesztési elképzelések megvalósításához a külső források feltárása, illetve olyan helyzet kialakítása, hogy ezekből a város anyagiakhoz juthasson. A régión belül is el kell helyeznünk Zalaegerszeget és lehetőséget találni arra, hogy a strukturális alapokból megfelelő támogatásokat tudjunk szerezni a fejlesztési célok végrehajtása érdekében. Itt figyelni kell a város és a statisztikai régió együttműködését és kiaknázni a lehetőségeket. Feladatunk lesz továbbá a lakosság felkészítése, meggyőzése arról, hogy az uniós csatlakozás hasznos lesz az ország számára. Ugyanakkor fel kell tárni azt is, milyen feszültségek keletkezhetnek a folyamat során, mennyiben változik meg az életünk.
Szeretnénk áttekinteni a testvérvárosi kapcsolatainkat – folytatja Herbert Ferenc. – Megvizsgáljuk, milyen további lehetőségeink vannak a csatlakozás előkészítése szempontjából. Kezdeményezni fogunk találkozót osztrák testvérvárosunkkal, Klagenfurttal. Kíváncsiak vagyunk, ők hogyan készültek fel az uniós csatlakozásra, hogyan élték meg, mit csináltak jól, vagy rosszul. Ugyanígy szeretnénk felvenni a kapcsolatot a többi uniós testvérvárosainkkal is. A Külügyminisztériummal szintén tartani kívánjuk a kapcsolatot.
– Kik fogják segíteni a bizottság munkáját?
– Fontos lenne egy „háttércsapat” felállítása. Szeretném, ha a polgármesteri hivatalban alakulna egy integrációs kabinet, minden szakosztály részéről kijelölnének egy személyt, aki a saját osztályán figyelemmel kísérné az integrációs feladatokat. Tavaszra elkészül a konkrét programunk a költségvonzatokkal együtt. A bizottsági munka most mintegy 5 milliós elkülönített összeggel indul.

A közlekedési bizottság létrehozásával az önkormányzat kifejezésre akarja juttatni, hogy az elkövetkező időszakban kiemelt feladat lesz Zalaegerszegen a közlekedés fejlesztése. Baján Antal (MDF) a bizottság elnöke szerint a gyalogos és kerékpáros közlekedéstől a közúti, vasúti és légi közlekedés fejlesztésén túl forgalomszervezési feladatokkal is foglalkoznak majd a jövőben.

– Ami az utakkal kapcsolatos építés, felújítás, karbantartás, az mind a bizottság kompetenciájába tartozik. Ezeken túl pedig valamilyen szinten a közműfejlesztések is – teszi hozzá a bizottság elnöke, majd utal arra, hogy már az elmúlt ciklusban jelentős fejlesztések indultak el Zalaegerszeg térségében: elkerülő utak, körforgalmi csomópontok létesültek, épül a vasúti pálya.
– Melyek a legfontosabb feladatok?
– Először is a 76-os elkerülő út befejezése, ehhez kapcsolódóan az átkötő utak kialakítása, majd ezzel egyidejűleg – amit a választási programunkban is megígértünk – a Hock János utca, az Ola út és Rákóczi út tehermentesítése a nagyméretű kamionforgalomtól. Ez teszi majd lehetővé, hogy ezen az útvonalon kerékpározható területeket tudunk kialakítani. Azt mondtuk a választások előtt: szeretnénk kerékpározható városban élni és ennek a feltételeit a következő években megteremteni. Természetesen nem kimondottan kerékpárutak építéséről van szó, létezik más megoldás is, például kerékpársávok kialakítása. Mindezek megvalósítását egy átfogó vizsgálat előzi majd meg. Ha az elképzeléseink szerint sikerül a Rákóczi útról és a Hoch János utcából kitiltani a kamionforgalmat, lehetőség nyílik arra, hogy a mostani forgalmi rend megváltozzon és az úttest két szélén ki lehet majd jelölni egy méter széles kerékpársávot. Egyébként az a célunk, hogy a városközpont Zalaegerszeg külső területeiről minden irányból megközelíthető legyen.
– Van remény a sétálóutca kialakítására?
– Ez nagyon régi vágya az egerszegieknek, de csak a 76-os elkerülő út átadása után kerülhet rá sor.
– Miről döntöttek az alakuló ülésen?
– Arról határoztunk, hogy január 30-ig a műszaki osztály vegye számba a rendelkezésre álló terveket és elképzeléseket. Ezután, február végén a bizottság a közlekedési koncepció átfogó felülvizsgálatával fog foglalkozni. Feladataink közé tartozik a közlekedésbiztonság is. Nem tartható, hogy például a Kossuth utcán 60–70 kilométeres sebességgel közlekedjenek az autók még a gyalogátkelő helyeken is. Szeretnénk együttműködni a rendőrséggel és megállítani ezt a folyamatot, ami sok bosszúságot okoz a városlakóknak.
A másik neuralgikus pont, a parkolás. Valamilyen megoldást kell találnunk a belvárosi parkolás megoldására. Számításba jöhet mélygarázs, vagy parkolóház építése, ez utóbbit vállalkozási alapon képzelném el, hogy a városnak minél kevesebbet kelljen erre költenie. Szeretnénk parkolóövezeteket kialakítani a belvárostól messzebb, hogy tehermentesítsük a Kossuth utcát és környékét. Megváltozott a nagytemplom körüli forgalmi rend is, jelenleg átmeneti megoldásképpen, amíg a templom előtti tér díszburkolatot nem kap, öt-hat autónak fizető parkolóhelyet biztosítunk.

Tizenkét fős marosvásárhelyi delegáció látogatott Zalaegerszegre az Ady Endre Általános Iskola és Gimnázium valamint az Izsák Imre Alapítvány meghívására. A diákokat és kísérőiket dr. Gyimesi Endre polgármester fogadta a Városházán, majd az iskolába várták őket, ahol a különböző művészeti ágakkal ismerkedhettek.

– Igazából most kezd kialakulni kapcsolatunk a marosvásárhelyi iskolával. Korábban már megismerkedett zenei részlegünk és a líceum, most a képzőművészet területén formálódik kapcsolat – árulta el dr. Szabó Ágnes, az Ady-iskola igazgatóhelyettese. – A mostani látogatás az Izsák képzőkörnek köszönhető. Sok éve küldenek alkotásokat a marosvásárhelyi gyerekek a képzőkör pályázataira. Ezúttal díjakat is nyertek, melyeket személyesen vettek át az ünnepségen.
Tíz gyermek érkezett városunkba két kísérő tanárral. Az első napon színházban voltunk, majd megmutattuk nekik intézményünket. Lehetőségük nyílt betekinteni a műhelyekbe is, ahol kerámiázhattak, tűzzománcozhattak. A hétvégét kirándulásokra szenteltük. Keszthelyre látogattunk, vasárnap pedig hazautaztak. Bízunk benne, hogy a jövőben rendszeres lesz a kapcsolat a két iskola között. Nagyon kellemes embereket ismerhettünk meg a most idelátogató diákokban.
A marosvásárhelyi gyerekek szívesen jönnek Zalaegerszegre legközelebb is. Dr. Gyimesi Endre polgármester invitálására szeretnének megismerkedni az aquaparkkal. Az Ady-iskolásokat pedig már nagyon várják Marosvásárhelyen.

Köszönet a munkáért

Dr. Tóth László köszönti Zsuppányi Józsefet.

Ünnepélyes keretek között búcsúztatta el a Zalaegerszegi Rehabilitációs Bizottság és az önkormányzat népjóléti osztálya Zsuppányi Józsefet, aki 16 éven át segítette felelősségteljes tevékenységével a munka világából kiesetteket. Józsi bácsi, a bizottság egyetlen férfi tagja 82 éves korára határozott úgy, hogy nyugalomba vonul, s átadja helyét a fiataloknak. 50 évet töltött közszolgálatban. Búcsúztatóján úgy fogalmazott: „Szép volt, jó volt, elég volt...”.
Zsuppányi József áldozatos munkájáért elsőként dr. Tóth László főjegyző mondott köszönetet, majd dr. Kocsis Piroska, a rehabilitációs bizottság elnöke, és Zimborás Béla, a népjóléti osztály vezetőhelyettese búcsúzott el a szeretett kollégától. Valamennyien arra biztatták Józsi bácsit, ha egészsége engedi, látogassa meg őket.

November 25-étől december 24-éig ismét várja a vásárlókat a zalaegerszegi karácsonyi vásár. A hagyományokhoz híven 42 kereskedő kínálja majd portékáit a Dísz téri Aranykapuban. A kirakodóvásár résztvevői a KISOSZ Zalaegerszegi Egyesületének közgyűlésén tájékozódhattak a lebonyolítás részleteiről.

A karácsonyi vásárban részt vevő kereskedők 50-től 100 ezer forintig terjedő helybiztosítási pénzt fizetnek ezúttal az önkormányzatnak. (Az ár nem változott a húsvéti kirakodóvásár óta.) Ezenfelül pavilononként mintegy 40 ezer forintba kerül az őrzés és a közös költség. Az Aranykapu szokás szerint újdonsággal is szolgál a látogatóknak.
– Erejükhöz mérten minden évben végeznek kisebb-nagyobb fejlesztéseket a kereskedők a karácsonyi vásárban. A mostani alkalomra a világítás újul meg, ami tovább fokozza az Aranykapu ünnepi hangulatát – tudtuk meg Tolvaj Mártától, a KISOSZ zalaegerszegi elnökétől. – Ezen túlmenően műsorokat is szervezünk. December 6-a tájékán télapó fogadja a vásárba látogató gyerekeket.
A közgyűlésen egyéb fontos tudnivalókról is tájékoztatta Tolvaj Márta a résztvevőket. Az aktuális jogszabályok körében szó esett az egyszerűsített vállalkozói adóról (EVA), a 2003. január elsejével kötelezővé váló HACCP-rendszerről, valamint aktuális zalaegerszegi ügyekről.