Címlap

A Besenyő Városrészért Alapítvány szervezésében szombaton került sor a helyi közösségi házban Szakál István Besenyő ezer éve című könyv bemutatójára. Az eseményen részt vettek a szerzőn kívül Besenyő történelmét formáló ősök kései leszármazottai.

Az ünnepi program a Szivárvány Nyugdíjasklub műsorával vette kezdetét, majd Gombos József, a településrészi önkormányzat vezetője egykori iskolatársként ajánlotta a kötetet a jelenlévők figyelmébe. A műből kicseng a haza szeretete, a múlt ismeretére tanít és a jövőbe vetett hitet kínálja az olvasónak. Történelmi kiegészítőként forgassák a könyvet, javasolta mindenkinek
Dr. Gyimesi Endre polgármester örömét fejezte ki, hogy gesztora lehetett a könyvnek. Múltunk ismerete nélkül nem tudunk eligazodni a jelenben, és nem tudjuk építeni a jövőnket, mondta köszöntőjében.
A kötetről maga a szerző beszélt. Szakál István elmondta: 39 évig tanított történelmet a Ganz Ábrahám Szakközépiskolában. Már fiatal tanárként figyelmet fordított arra, hogy diákjaival megismertesse Zala megye történelmét. Ezért honismereti szakkört indított, mert hitvallása szerint először a saját közvetlen környezetét ismerje meg az ember, aztán az országét, majd a világét. A könyv megírásának szándéka először 1974-ben ötlött fel, már akkor foglalkozott egy tanulmány keretében Besenyő gazdasági és társadalmi viszonyaival. Aztán 13 évvel ezelőtt, édesanyja halálakor döntött az írás mellett. Úgy érezte, ezzel tartozik édesanyjának, és egyben a felnevelő falunak, ahol bölcsőhelyet, gyermek- és ifjúkort kapott. A hétköznapok sűrű forgatagában nem jutott idő az írásra, így erre csak a közelmúltban kerülhetett sor.
– A nagy múltú Besenyő bemutatása közben három kérdésre szerettem volna válaszolni: a hol, a mikor és a hogyan kérdésekre – mondja Szakál István. Szerettem volna szemléltetni a térséget, ahol elődeink éltek, végigkísérni történetüket és életmódjukat. Szent István 1000 éve kijelölt egy utat, a keresztény és nemzeti Magyarországot. Besenyő ezer éve ennek az útnak küzdelmeit, sikereit és kudarcait mutatja be az olvasónak, amely ma is az egyetlen járható út mindnyájunk számára.

A Zalaegerszegi Városi Baleset-megelőzési Bizottság kibővített vezetői ülésen számolt be 2002. évi munkájáról. A mérleg: kevesebb baleset következett be Zalaegerszegen és környékén, mint az azt megelőző évben, valamint csökkent a súlyos és a könnyű sérüléssel járó közúti balesetek száma is. Azonban elszomorító, hogy míg 2001-ben 7, addig 2002-ben 13 halálos közúti szerencsétlenség történt – mondta Zsigmond Ferenc rendőr alezredes, a bizottság ügyvezető elnöke.

A városi baleset-megelőzési bizottság illetékességi területén 2002-ben összesen 169 baleset történt, amely 251 főt érintett. Ebből a halálos kimenetelű 7-ről 13-ra emelkedett, a súlyos balesetek 68-ról 64-re, míg a könnyű sérüléssel járók száma 100-ról 92-re csökkent. Leggyakoribb ok a sebesség helytelen megválasztása, a szabálytalan előzés, valamint a figyelmetlenség. A rendőrség a közúti ellenőrzésekkel csak befolyásolni tudja a balesetek alakulását, azonban megakadályozni nem. Ezek a balesetek a helyszínek alapján szétszórtan következtek be a városban. Zalaegerszegen nincsenek különösen veszélyeztetett útszakaszok, ahol egy állandó rendőri jelenlét esetleg meggátolná a baleseteket, fejtette ki Zsigmond Ferenc. A legtöbb baleset a személygépkocsi-vezetők hibájából következett be, a gyalogosok figyelmetlensége pedig 21 esetet okozott.
Változtak a közlekedés feltételei 2002-ben; átadták az elkerülő utat, a városban és környékén befejeződtek a felújítások, így csökkent a zsúfoltság is az utakon. Ennek következtében felgyorsult a forgalom, amely egyik oka a baleseteknek. Jellemző, hogy pénteken és hétvégén fordul elő több eset, a forgalmas hétköznapokon jobban figyelnek a közlekedésben részt vevők.
A baleset-megelőzési bizottság az elmúlt évben is nagy gondot fordított a megelőzésre. Előadásokat tartottak iskolákban, a nagyobb járműparkkal rendelkező munkahelyeken a közlekedési ismeretekről, a balesetek elkerülésének lehetőségeiről. Iskolakezdéskor rendőri jelenlét vigyázza a gyermekeket, ezenkívül segédmotoros és kerékpáros ügyességi versenyeket is szerveztek számukra. Nyáron felügyelték a strandokat, volt alma-citrom akció, valamint családi vetélkedő az autós iskolákkal közösen. A médián keresztül tájékoztatták a közlekedőket az adott időjárásra vonatkozó közlekedési helyzetről, a traffipax menetrendjéről.
A bizottság az idén is hasonló programokat valósít meg, valamint tervezi, hogy a veszélyeztetettebb útszakaszokra forgalomkorlátozással, útlezárással és eltereléssel hívja fel a figyelmet.

Pénteken a Göcsej Múzeumban került sor a zalai kötődésű Fekete György belsőépítész, érdemes művész, akadémikus „Tisztelet a szülőföldnek” című kiállításának megnyitójára. A rendezvényen elsőként Sunyovszky Szilvia, Jászai-díjas színművész, Fekete György felesége olvasott fel férjétől néhány verset, melyeket a művész hozzá írt. Ezt követően, a kiállított alkotásokat, Kiss Bódog Zoltán,a megyei közgyűlés elnöke ajánlotta a jelenlévők figyelmébe, felidézve Fekete György élettörténetének főbb állomásait. A hetvenéves művész, aki Zalaegerszegen látta meg a napvilágot, ma is aktívan foglalkozik tervezéssel, tanítással, írással és közéleti munkával. A kiállítás – melyet február 15-ig tekinthetnek meg az érdeklődők – e gazdag alkotói pálya néhány értékes darabját tárja a szemünk elé.

A munkaügyi központok 2003. évi feladata a munkaerőpiac hatékony működtetése a foglalkoztatás szintjének emelése érdekében – tájékoztatott Kiss Ambrus, a megyei munkaügyi szervezet igazgatója.

A sajtótájékoztatón elhangzott: a foglalkoztatás jelenleg közel 50 százalékos, amit az uniós követelményeknek megfelelően 2010-ig 70 százalékra kell emelni. Ennek érdekében a munkaügyi központok országos értekezletén 5 stratégiai feladatot határoztak meg. Erősíteni kell a megyei szervezet munkaerőpiacon való jelenlétét, és cél a hatékonyság növelése: több, jobb álláshely ajánlásával az ügyfélkör bővítése. Európai uniós kötelezettség a foglalkoztathatóság emelése is, amit magasabb bérszínvonalú munkahelyek biztosításával kell megvalósítani. Harmadik elhatározás a munkaerőpiac regionális különbségeinek csökkentése. Ehhez a kormány részéről megfelelő gazdasági aktivitás, valamint uniós források szükségesek. Szintén uniós követelmény a munkaügyi szervezet szolgáltatási rendszerének fejlesztése. Végül a szervezeti hatékonyság növelése, mert az unió azt is vizsgálja, hogy az álláskereső milyen gyorsan tud munkahelyet találni.
A megváltozott gazdasági környezet miatt országosan 200–300 ezer fővel kell emelni a foglalkoztatást, ami új munkahelyek teremtésével valósulhat meg.