Iskolák, gondok, remények

Rügyeztetik a szőlővesszőt a Csácsi-hegyen

Az oktatási intézményekről

Használhatatlan parkolók


Az intézményrendszer átalakításáról

Iskolák, gondok, remények

 

Három indoka is van annak, hogy hozzá kell nyúlni az intézményrendszerhez Zalaegerszegen. Az első, hogy miután 1995-ben intézményszűkítést hajtottunk végre, elfogadta a testület a középtávú oktatásfejlesztési tervet, amely most jár le és meg kell újítani. Tavaly, november elején felhívtam az oktatási bizottság figyelmét arra, a márciusi beiskolázásig le kell tenniük azt a fejlesztési tervet, amely a következő években meghatározó lesz – kezdte dr. Gyimesi Endre polgármester, amikor az oktatási intézményhálózat várható változásairól kérdeztük.

Dr. Gyimesi Endre– A második fontos elem, amiért szükség van a mostani átalakításra, az a kormányzati intézkedések hatása. A központi költségvetésben annak ellenére, hogy egészen más ígéretek hangzottak el, a kormányzat nem biztosította 2002-re a megígért 50 milliárd pluszt az önkormányzati intézményrendszerhez. A következő 50 milliárd pluszt sem szerepeltette, amit 2003-ra ígértek. Nem hozták szintre a szeptemberi elsejei – egyébként teljesen jogos – bérfejlesztés összegét, hanem ráterhelték az önkormányzatokra, hogy gazdálkodjuk ki. Ennek hatása az országban, hogy minden intézményfenntartó gondban van és azon gondolkodik, milyen intézményszűkítéssel tudja megoldani a problémát. A harmadik tényező pedig, hogy folyamatosan csökken az iskolákban tanuló gyermekek száma. A húsz évvel ezelőttinek a fele diák van jelenleg az intézményekben, ugyanakkor az intézményrendszer nem csökkent, hanem például Zalaegerszegen kettővel nőtt. Az Apáczai 1986-ban indult, a 90-es évek elején pedig a Mindszentyben is megkezdődött a tanítás. Ez utóbbi iskola ugyan nem városi fenntartású, de zalaegerszegi gyerekek is járnak oda. Eldöntendő kérdés a jövőt illetően az, hogy félig megtelt tantermeket világítunk-e és a levegőbe pazaroljuk el az adófizetők pénzét, és így fokozatosan dől össze az intézményrendszer, vagy meglépjük a szükséges összevonásokat, csökkentéseket. Ezzel telik majd arra, hogy az egyes intézménytípusok a kialakult profilok mentén fejlődjenek – fogalmaz dr. Gyimesi Endre. – Ha nem történik változás, a pluszokat a város kénytelen lenne a második félévtől radikálisan csökkenteni. Ez pedig rontaná az esélyegyenlőséget. Ugyanis a különböző szolgáltatásokért az iskolák kénytelenek lennének pénzt kérni a szülőktől. Ezt természetesen nem akarjuk. El kell tehát dönteni, hogy partnerek vagyunk egy lassú összeomlásban, vagy lépünk és biztosítjuk azt a feltételrendszert, amellyel az iskolahálózatunk magas színvonalon teljesít.
– Az elmúlt héten szülői fórumokon hangzott el, ha kevesebb beruházás valósul meg Zalaegerszegen, több pénz maradt volna oktatásra. Aztán azt is szóvá tették, hogy az elmúlt négy évben csak arról lehetett hallani, hogy a város gazdagodik, fejlődik, most meg panaszkodnak. Nincs itt ellentmondás?
– A város gazdasági helyzete most is stabil és azon dolgozunk, hogy az is maradjon. Butaságnak tartom azokat a felvetéseket, melyek a munkahelyteremtő beruházásokat kérdőjelezik meg, nem beszélve arról, hogy ezeket a fejlesztéseket Zalaegerszeg saját költségvetéséből csak támogatta, hiszen komoly központi pénzből valósultak meg. Ezek biztosítják a város hosszú távú, dinamikus fejlődését. Minden helyi egy forinthoz legalább három forint jött. Ezt ki utasította volna vissza? Én azért vagyok felelős, hogy a város egésze fejlődjön: épüljenek utak, járdák, parkok és élhető legyen a város. Épüljenek lakások és szülessen annyi gyermek Zalaegerszegen, hogy további iskolaszűkítésre ne kerüljön sor. Egyszerű megnézni az adatokat, hogy az elmúlt években hány gyermek született, ők lesznek elsősök hat év múlva... A város oktatási rendszerében egy pedagógusra 10 gyermek jut. A mai helyzetet tehát ilyen összefüggésekben érdemes vizsgálni. Ha nem arra költjük a pénzt, hogy az hatékonyan épüljön be az oktatás fejlesztésébe, hanem „félüresen” működtetünk iskolákat, akkor nem a jövő számára és nem a gyermekeink érdekében dolgozunk, ezt tessék megérteni...
– A közgyűlés ellenzéki, szocialista frakciója nem ért egyet az intézményátalakítással. 
– Az ellenzék politikai okokból és nem a józan megfontolásból nem ért egyet. Ők más pozícióból 1995-ben élenjárói voltak annak, hogy még radikálisabb intézménybezárásra kerüljön sor. Most politikai rafinériából nem partnerek. Egyébként nem biztos, hogy az viszi előbbre az ügyet, ha valaki nem vállalja fel a döntés felelősségét. Ugyanakkor azt tudni kell, hogy a mindenkori többség – legyen az polgári vagy szocialista – nem térhet ki a felelősség alól. Ez a szocialista vezetésű városoknál is így van és halljuk ezekben a napokban, hogy MSZP-s polgármesterek jelentik be iskolák bezárását. 
– Ha mégis minden maradna úgy, ahogy jelenleg van, mi történne?
– A második félévtől valamennyi intézményben nem csak a túlórákat kellene megvonni a pedagógusoktól, hanem mindazokat a pluszokat, melyeket a törvényen túl az önkormányzat biztosított az intézményeknek. Szeretném hangsúlyozni: a megtakarításokat vissza kívánjuk fordítani az oktatásra, és csak a már említett változtatásokkal nem sérül az esélyegyenlőség. Egy esetleges elutasítás után sajnos új adó bevezetéséről is gondolkodnunk kellene. Eddig arra voltunk büszkék, hogy ellentétben a többi megyei jogú várossal, nálunk csak egy adónem van. 
Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy Zalaegerszegen lényegesen több a nyugdíjasok száma, mint a diákoké. Új gondozóházakra van szükség, óriási az igény erre. A háziápolás terén is előbbre kell lépnünk, hogy az idős emberek életesélyeit javítsuk. Ehhez is pénz kell és nem is kevés...

vissza az elejére


Közvélemény-kutatás:

Az oktatási intézményekről

Zalaegerszeg iskolarendszere jelentős átalakulás előtt áll, az elképzelések, szándékok, hol heves, hol pedig megértő fogadtatásra találnak a város lakói között. Leginkább azok szava hallatszik, akik érintettek egy-egy intézmény sorsának változásában. A ZalaEgerszeG Szerkesztősége úgy gondolta, érdemes a város egészének véleményét megkérdezni. A Variencia Kutatócsoport az elmúlt napokban egy négyszáz főt megkérdező, reprezentatív közvélemény-kutatást végzett, amely, reményeink szerint, objektív képet ad az iskolarendszer átszervezésével kapcsolatos véleményekről. 
A kérdőívek feldolgozása jelen pillanatban is folyik, a részeredmények azt mutatják, Zalaegerszeg lakóinak nagy része megérti, és elfogadja, hogy szükség van óvodák, általános iskolák, középiskolák összevonására. 
A közvélemény-kutatás részletes eredményeit lapunk következő számában közöljük.

vissza az elejére


Vince-napi pinceszemle hagyományokkal

Rügyeztetik a szőlővesszőt a Csácsi-hegyen

 

Tavaly éledt fel először a gyepűvédő hagyományőrzők kezdeményezésére a megyében a Vince-napi pinceszemle, amelynek ismétlése az idén Cserszegtomaj, Csáford, Zalaegerszeg, Zalalövő, Lenti, Murarátka útvonalon zajlott, és ezúttal bekapcsolódott a szlovén határon túlra nyúlt egykori Zala is, a szemlézők ugyanis ellátogattak a festői szépségű lendvai szőlőhegyre.

Kaszás József és Kiss Bódog ZoltánVince vértanú napjához számos ősi hagyomány kapcsolódik. Mivel a név értelmezése győzedelmes, úgy tartja a néphit, hogy legyőzi a tél sötét erőit, a tavasz útját egyengeti. Göcsejben az öreges arcú gyerekre Vince oldó áldását kérték. A legtöbb népszokás azonban a szőlő- és borterméshez kapcsolódik, s ma is közismert a szólás: Ha megcsordul Vince, megtelik a pince vagy Ha fénylik Vince, tele lesz a pince. Több helyen ilyenkor szőlővesszőt vágtak, meleg helyen rügyeztették, s a fakadásból következtettek a várható termésre. A borosgazdák a szentmise alatt disznógömböcöt kötöztek a szőlőkaróra, hogy nagy fürtöket teremjen a tőke. Az őszi takaráskor egy üveg bort rejtettek a tőkék között a földbe, amit azután Vince napján keresnek meg és áldomást isznak belőle. Azt is tudják a borosgazdák, ha ezen a napon a nap besüt a pincébe, s kitárják az ajtókat, bősége lesz a bornak. No és nem maradhattak el a hegyi mulatozások sem. 
A kétnapos szemle során jó volt látni, a régi szokások felelevenítése bukéját adhatja a szőlős életnek, s megvan az akarat arra, hogy régi fényét visszanyerje a megye e hagyományos ágazata. A zalaegerszegi huszárok pedig díszes ruhájukban, lelkesen válogatták minden állomáson azokat a nedűket, amelyek a „Zala ország” címerével ellátott okleveleket, címkéket kiérdemelték. Ezek a borok lesznek azok, amelyeket a megyei vezetés a hazai és nemzetközi bormarketingben felhasznál. Valóságos kincsek kerültek elő a pincék mélyéből, olyan borok, amelyek fényesen bizonyítják a zalai termés versenyképességét. Ott a helyük az éttermekben, a szállodákban és a nemzetközi piacon. Zalaegerszegen a Csácsi hegyen Kiss Bódog Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke és Csondor Csaba hagyományőrző huszárőrnagy a huszáraival vezette a Vince-napi pinceszemlét...
A hóborította hegy tetején Kaszás József szőlősgazda tárta ki pincéjét a látogatók előtt. A hajdan 12 négyzetméteres építési lehetőség szorításában kialakult épület pincéjében a nemespenészes falak mellett sorakoztak a hordók olaszrizling, tramini, pátria, zengő, szürkebarát nedűkkel. 
– Az idén szép színesek a borok – csillogtatta meg az italt a hasas üvegpohárban a házigazda. – A magam örömére csinálom, nem hordom borversenyre. Jó legyen, az a lényeg. Egyszer Hévízen a borfesztiválon unszolásra beneveztem az ország legjobb borai versenyébe és a Zengővel ezüstérmet nyertem, azonkívül elhoztam egy bronzot is. Na, ezt kóstolják meg – töltötte tele azután a poharakat. – Igazi különlegesség, dr. Bakonyi Károly egyik legújabb fajtája, a Pátria leve. Rizlingfinomságú minőségi bor halvány illatanyaggal... Egy sorról szüreteltem. De lesz belőle több is. 
Kaszás Józsefnek vérében van a szőlészet, nagyapja a város egyik neves szőlősgazdája volt, és azt szerette volna, ha unokája folytatja a mesterséget. Emlékezetes pillanatként őrizte meg Kaszás József, amikor egy alkalommal felültette a nagypapa a legnagyobb hordó tetejére és azt mondta: Ez a pince a tied lesz fiam! A történelem azonban áthúzta az idős gazda terveit, mert az ötvenes években pincéitől, több hektáros szőlőbirtokától megfosztották. Az unoka azonban beleszeretett a szőlőoltásba, a szaporításba, évtizedek óta műveli. Kötegekben állnak a szaporító vesszők a pincetorokban, egytől egyig kiváló fajták, erősek, életképes rügyekkel. 
– Két hét múlva kipattognak a rügyek. Állapotukból következtetni lehet az idei termésre – mondja a gazda. És oltókésével az egyik vesszőn kibontja a rügyet. Elégedetten nyugtázza, a tél nem okozott kárt, egészséges, életképes a rügy. Aztán átmetszi a vesszőt, s a kíváncsiskodóknak bűvészi ügyességgel mutatja be az angolnyelves oltást. 
Közben a huszárok döntenek, a gazda melyik bora kapja meg a Lovas-íjászok bora címkét. Csondor Csaba a Pátria nevet írja fel a díszes oklevélre mintegy szimbólumaként annak, hogy a magyar szőlőtermelés új útja éppen „Zala országban” gyökerezik.

vissza az elejére


Javult a jegyváltási fegyelem

Használhatatlan parkolók

 

Az évek óta nem tapasztalt nagy mennyiségű hó még ma is nagy gondot okoz a Zalaegerszegen közlekedőknek. Bár az utak és járdák többségén már nem nehezíti hó, vagy jég a közlekedést, a parkolás sajnos még mindig nehézkes. Akadnak olyan parkolóhelyek a városban, melyeket meg sem lehet közelíteni autóval a feltorlódott hómennyiség miatt. 

Az állapotok az autósok mellett a Parkológazda Kft.-nek is sok bosszúságot okoznak. A havazás hetében egyáltalán nem ellenőrizték, vajon megváltotta-e az autós a parkolójegyet várakozó gépjárműve után, a múlt héten azonban már szigorúan büntették a bliccelőket. Ilyen esetekben nem egyszer felbőszült autósokkal találták magukat szemben, akik joggal kérték számon rajtuk a parkolók tisztaságát.
– Bizony nagy kiesést hozott számunkra a havazás. Bevételeink elmaradtak a megszokottól, ugyanakkor kiadásaink nőttek a pluszmunka miatt. Minden erőnkkel azon voltunk, hogy rendbe tegyük a parkolókat, de sajnos mindez nem megy könnyen és gyorsan – mondja Manesz István, a Parkológazda Kft. ügyvezetője. – Megbízásos szerződést kötöttünk a Zala-Depo Kft.-vel a parkolókban felgyülemlett hó eltakarítására. Az ő elsődleges feladatuk azonban az utak takarítása, csak azt követően tudnak időt szakítani a parkolók rendbetételére, ha már végeztek az utakkal. Ebből következik, hogy a parkolók maradtak utoljára.
Azokban a napokban, amikor nagyon körülményes volt bejárni a parkolóhelyekre, mi sem bírságoltuk meg az érvényes jegy, vagy bérlet nélkül várakozókat. Később azonban szereztünk gépeket és embereket a parkolók takarításához. Nem könnyű munka ez, hiszen az autók folyamatosan letapossák a havat, ami ráfagy az útra. 
Nehezítik a parkolók takarítását a huzamosabb ideig ott parkoló autók is. Több esetben tettünk felszólítást a gépjármű szélvédőjére, kérve a tulajdonost, hogy szállítsa el azt. Megmondom őszintén, nem jártunk sok sikerrel, pedig éjszakánként dolgoztunk.
Gondot okozott számunkra az is, hogy a havazás következtében kevesen jöttek be autóval a városközpontba, s az autósok közül sem sokan foglalkoztak a jegyváltással. Ennek megfelelően minimálisra csökkent a bevételünk. Ha pedig nincs pénzünk, nem tudjuk miből finanszírozni a parkolók takarítását. Azt hiszem, ez egy ördögi kör.
A nagy havazás okozta év eleji kiadással szemben tavaly szép eredményt realizálhatott a Parkológazda Kft. Az előzetes számítások szerint 13 millió forinttal sikerült meghaladni a 2001-es év bevételét. A növekményben nagy szerepet játszott a korábbra datálódott parkolási bírságok kiegyenlítése. 
– Mintegy 700 százalékkal emelkedett a pótdíjbefizetések révén keletkezett bevételünk az elmúlt esztendőben. Mindez a Legfelsőbb Bíróság azon döntésének köszönhető, mely szerint megkaphatják a parkolótársaságok a parkolójegyet nem váltó autósra vonatkozó adatokat. A birtokunkba jutó adatok segítségével folyamatosan küldjük ki a felszólításokat a tulajdonosoknak, melyek – úgy tűnik – pozitív hatással bírnak. Örömmel mondhatom, hogy javult a jegyváltási fegyelem Zalaegerszegen. Azok pedig, akik valamilyen oknál fogva nem váltanak jegyet, illetve nem vásárolnak bérletet, s fennakadnak a rostán, igyekeznek időben befizetni a bírságot, nem várják meg a következő felszólítást, illetve a bírósági pert. 
A Parkológazda Kft.-nek jelenleg is mintegy ötmillió forintos kintlévősége van. Az idei évre ennek behajtását tűzték ki célul. 
Ami a parkolási díjakat illeti: az áfakulcs 12 százalékról 25 százalékosra történt emelésének hatására a magánszemélyeknek kiadott bérletek árai 13–15 százalékkal emelkedtek, míg a céges bérletekért 20–25 százalékkal kell többet fizetni az idei esztendőben. Növekedtek az óradíjak is. A 60 forintos zónában 80, a 120-asban 140, míg a 160 forintos zónában 200 forintot kell fizetni egy órányi parkolásért. 

vissza az elejére


ZalaEgerszeG

Zalaegerszeg város honlapja

Zala Média online