Krónika

Szülői fórumot hívtak össze a József Attila-iskolába, miután az oktatási bizottság az intézmény bezárásáról hozott határozatot, igaz nem nagy többséggel. A szülők és a város képviselői több mint négy órán keresztül vitatkoztak, érveltek, a találkozó nem volt mentes a személyeskedéstől és a politikai showtól sem.

Kovács Zsuzsanna igazgató a József Attila-iskola bemutatásakor hangsúlyozta: a 45 éves intézmény az Ola városrész és nem a Landorhegy iskolája. A főépület tetőszerkezetét 2000-ben felújították, az igaz, hogy a külső vakolat „lepusztult” állapotban van, de szeretnének a kormány által meghirdetett felújítási programhoz csatlakozni. A tanulólétszám jelenleg 339 fő, az egy osztályra jutó átlag 22,6. Mivel a 90-es évek második felétől több új tömbház épült a környéken, azt várják, hogy az iskola létszáma emelkedni fog. Szólt az igazgatónő a magas szintű szakmai, pedagógiai munkáról és kiemelte, hogy az idegen nyelvek tanításával jelenleg Zala megye egyetlen német két tanítási nyelvű általános iskolája. A diákönkormányzat nevében Halmai Krisztina tett fel kérdéseket, illetve fogalmazta meg a tanulók véleményét. Miért kell egyáltalán iskolát bezárni? Ha már be kell, miért éppen a József Attilát? Nem igazságos, folytatta, hogy a Pais-iskola igazgatója is szavazott a József Attila-iskola ellen, hiszen érintett volt az átszervezés miatt. (Bánfalvi Péter egyébként levelet írt a József Attila-iskolának, amelyben elnézést kért.) Levelet írt egy 13 éves kislány is, ő úgy látja, a város másra fordítja a pénzt, mint amire kellene...
Az önkormányzat részéről Tombi Lajos alpolgármester arról szólt, miért kell az oktatás területén is szigorú döntéseket hozni. Zalaegerszegen 820 elsős férőhely van és 608 gyermek, ez a szám a vidékieket is takarja. Sok város küszködik most hasonló helyzettel, Győrben például három iskolát zárnak be. A város hosszú távú fejlődése megköveteli, hogy az oktatási intézményrendszert is átalakítsák. Horváth László (MSZP) a bezárás és az átszervezések ellen érvelt: minőségi fejlesztésre van szükség és tiszta viszonyokra, fogalmazott. Kugler László a 7–8 évvel ezelőtti, hasonló problémáról szólt: Amikor megkérdezték az iskolákat, hány gyermeket tudnának még fogadni, azt válaszolták, 1500-at. Azóta ezerrel vannak kevesebben.
Hangoskodás, morgás, bekiabálások és tapsok jellemezték a fórumot és egy kis politikai show is. Hóbor József (MSZP) egymás után többször is elmondta „Én az önök oldalán állok”. Tiltakozását fejezte ki és azt kérte, a közgyűlés vonja vissza a javaslatot. Kiss Ferenc (MSZP) a városrész önkormányzati képviselője szerint újra iskolaügy van. Mint fogalmazott 1995-ben megnyertek már egy csatát. „Politikai ügy lett, meg is büntettek érte bennünket, reméljük, a mostaniakat is megbüntetik. Semmi nem indokolja a mostani lépéseket, ez rosszabb, mint a románok falurombolása. Mi nem támogatjuk az iskola bezárását. Úgy látszik, sokan vagyunk, de nem elegen”...
Sokan szólaltak fel a szülők közül és valamennyien azt kérdezték, miért éppen a József Attilát? És ha mégis, mi lesz az épülettel? A hozzászólók dicsérték az intézményt, a pedagógusokat és ragaszkodásukat fejezték ki. Akadt olyan szülő, aki azt mondta, zárják be az aquaparkot, (az Apáczaiban megtartott fórumon színházbezárást javasolt valaki) és a pénzt adják az iskoláknak...

Jelzést kaptunk pedagógusoktól, hogy lapunk január 14-i számában „A közoktatási intézményhálózat fejlesztéséről” című írásunkban közölt, a polgármesteri hivatal által összeállított táblázatokban néhány helyen hibás adat jelent meg. Például „a főállású pedagógusok életkori megoszlása az önkormányzat által fenntartott intézményekben” összefoglaló adatsorban is hiba található, mert a pedagógusokat és a technikai dolgozókat egy számban szerepeltették.
Az észrevételre Szeli Gábor általános iskolai szakreferens elmondta: olyan adatsorból dolgoznak, amit az intézményektől kapnak. Sajnos előfordul, hogy ugyanarról a témáról többféle adatot is szolgáltatnak az intézmények, természetesen azt veszik figyelembe, ami nekik megfelelő. Akadt olyan iskola, ahol egy gyermek lakcíme a naplóban, a tanulói törzslapon és a tanulói nyilvántartásban is más volt. A kifogásolt táblázatok nyilvánosak, akik hibát jeleztek, ott már megtörtént a javítás.

Az egykor kiterjedt megyei hálózatot fenntartó Zalaiparker Rt.-t az elmúlt évek piaci változásai nem várt lépések megtételére kényszerítették. A hatékonyság jegyében megtett intézkedéseknek a tavalyi év után várhatóan a végére értek, ezzel a cég beállt egy olyan méretre, amely már fel tudja venni a versenyt a piac jelenlegi szereplőivel. Minderről Barta András elnök-vezérigazgató tájékoztatta lapunkat, akit többek között arról is kérdeztünk, hogy a közeledő EU-s tagságot milyen várakozás előzi meg.

– Egy évvel ezelőtt az újabb multinacionális cégek megjelenése kapcsán azt mondta: várhatóan a multik most már egymással fognak küzdeni a vásárlókért, ennek ellenére további hatékonyságnövelésre van szükség a cégnél. A tavalyi intézkedésekkel a folyamat végére értek?
– Az elmúlt évben szándékosan mentünk a dolgok elé azzal, hogy optimalizáltunk bizonyos területeken. Az átalakulás jegyében összesen hét bolttal csökkentettük üzleteink számát: részben bérlemény- visszaadásról illetve bérleti jog eladásáról, részben bolteladásról hoztunk döntést. Felmértük továbbá boltjaink helykihasználását is, így több esetben – mint például az Ifjúsági Áruháznál is tettük – bérbeadással növeltük bevételeinket. Az elmúlt évben emellett tovább javult a létszámhatékonyságunk, melynek a cégre nézve pozitív hatása csak az idei évben jelentkezik. Összességében ezekkel a lépésekkel egy olyan karcsúsítást hajtottunk végre, ami – számításaink szerint – már gazdaságossá teszi a céget.
– Ez a méret számokban kifejezhető?
– Az idei évben 2,7–2,8 milliárd forint éves árbevételt kívánunk elérni.
– Ha jól értjük, további optimalizálást nem terveznek?
– Kisebb, profilunkat érintő finomításokra természetesen még szükség lesz a jövőben, a boltszerkezeten és a boltok számán azonban tovább nem kívánunk változtatni.
– Milyen piacpolitikát kívánnak alkalmazni a jövőben?
– A lakossági forgalom mellett egyre nagyobb figyelmet szenteltünk az elmúlt évben a közületek – viszonteladók, ipari végfelhasználók – minél teljesebb körű kiszolgálására. Ezt a tavalyi adataink máris visszaigazolták, hiszen megnőtt a részarány ebben a tekintetben. A jövőben ezen a területen további elmozdulást remélünk.
– Milyen piaci ráhatással kívánnak ezen változtatni?
– A boltmegszüntetések, boltösszevonások mögött az volt a szándékunk, hogy termékeink csoportosítását minél inkább a különféle szakmákhoz igazítsuk. Ami a jövőt illeti: a Rákóczi úti boltunkban hamarosan egy barkácsáruházat kívánunk megnyitni a már említett szempontok figyelembevételével. A közületi forgalom további részarány-növelésében pedig szerepet játszhat továbbá, hogy minél több közbeszerzési pályázaton kívánunk indulni.
– A lakosság milyen változásokat vehet majd észre a Zalaiparker-boltokban?
– Nagykanizsán és Keszthelyen letisztultak a profilok. Itt arra gondolok, hogy boltjaink az adott városon belül ma már nem konkurenciái egymásnak, ugyanazt az áruféleséget csak egy helyen kínáljuk. Zalaegerszegen e tekintetben még vannak párhuzamosságok, ezeken átcsoportosítással kívánunk változtatni. Ilyen változtatást tervezünk például a Kazinczy téri drogériában, ahol csökkentjük majd a finom kozmetikai áruk megjelenését, ellenben növelni fogjuk a háztartás-vegyi árukínálatunkat. A megjelenésünkre is figyelmet kívánunk fordítani, így idén a 28-ból 12 bolt felújítását tervezzük.
– A cég hatékonyságán kívánnak változtatni?
– A jelenlegi piaci helyzetben nem tervezünk látványos növekedést, szinten tartást viszont igen. Bár a mostani adataink optimistává tesznek minket, a kereskedelmi munka hatékonyságán tovább kívánunk javítani. Egy jóval összefogottabb, koordinált beszerzést szeretnénk megvalósítani, továbbá, hogy az értékesítési politikánkban szerepet kapó direkt megjelenés erősítésével minél jobban kiérdemeljük a lakosság figyelmét.
– Küszöbön az európai uniós csatlakozás. Milyen változásokat remél a jövőben?
– A csatlakozástól elsősorban egy olyan mértékű szabályozottság várató, ami feltehetően felszámolja konkurenciánk azon részét, amely jelenleg a szürke- illetve feketegazdaság kínálta lehetőségeket kihasználva jut piaci előnyökhöz. Ez a szabályozás – véleményem szerint – annyira kiszélesítené a lehetőségeinket, hogy ellensúlyozná akár újabb multinacionális cégek megjelenésének negatív hatásait is. Annál is inkább, mivel a hipermarketek terjeszkedésében nem játszik szerepet Magyarország EU-tagsága: ezt megelőzően is „ránk” nyitottak, és ezt követően is terjeszkednek majd, ha az üzleti érdekük azt kívánja. A csatlakozást követően a beszerzési piacainkon várhatóan jelentősen kiszélesednek lehetőségeink, és ez az árakra is jótékony hatással lehet.