Aktuális

Minősíthetetlen megnyilvánulásnak, tájékozatlanságnak nevezte dr. Gyimesi Endre polgármester az MSZP bírálatát. (Lapunk múlt heti számában tudósítottunk arról a sajtótájékoztatóról, melyen Varga László országgyűlési képviselő esztelen, félbehagyott fejlesztési politikával vádolta a városvezetést.) A polgármester és Tombi Lajos alpolgármester sajtótájékoztatón cáfolták a szocialista politikus szavait.

Mint dr. Gyimesi Endre fogalmazott, a városvezetés nem hagyhatja szó nélkül az elhangzottakat, melyek ráadásul nem felelnek meg a valóságnak. Tényekkel és számokkal bizonyította, mire, mennyit költött a város, mennyi volt az állami forrás és az önrész. A célul tűzött és elhatározott fejlesztések megvalósultak, befejeződtek: így az elkerülő út, amely egy 2,5 milliárdos beruházás volt, és ebből a város pénze mintegy 200 millió. A szennyvíztisztító rekonstrukció, amely Phare-pénzből valósult meg. Útfenntartásra a város 2002-ben 1,8 milliárdot fordított, fejlesztésre 148 milliót. Több mint 500 millió forint külső forrás érkezett Zalaegerszegre, melynek segítségével számos lakást adtak át az elmúlt években. Az aquapark sem torzó, fogalmazott a polgármester, mert azt a programot, amit elhatároztak, azt befejezték és már a tavalyi évben 103 ezer vendég érkezett a városba. Természetesen tovább lehet és kell is fejleszteni, de ha ezt „félbemaradt”-nak nevezik, akkor Zalakaros és Lenti is „torzó”, hiszen folyamatosan, minden évben fejlődik. Az idegenforgalom támogatására (aquapark) a Széchenyi tervből 608 milliót nyertek a pályázaton.
„Büszkék vagyunk minderre és nem döngetjük a mellünket, de azt nem tűrjük, hogy politikai szándékkal besározzák a várost, amiért a gazdasági programja keretében megvalósította célkitűzéseit. Minden politikusnak felelnie kell a szavaiért. Egy szükségszerű intézményátalakítást pedig nem lehet összekeverni egy megyei jogú város fejlesztési terveivel. Zalaegerszegnek kiegyensúlyozott költségvetése van annak ellenére, hogy a belügyminisztériumi ígéretek elmaradtak. Azt sem értem, miért nem volt ilyen vehemens megnyilvánulás akkor, amikor kiderült, hogy a ZAKO Rt. 1200 dolgozójától válik meg.
Tombi Lajos szerint Zalaegerszeg esetében is a piac ítél, egy legutóbbi felmérés szerint pedig rendkívül kedvezőnek találták a város fejlődését. Úgy véli, az MSZP saját magával vitatkozik, hiszen 98 előtt közmegegyezéssel jött létre a középtávú gazdasági program, ennek prioritásai valósultak meg és nem maradtak félbe. „Az ilyen megnyilatkozások azt jelzik, hogy az MSZP nem kíván részt venni a város további fejlesztésében”. Az alpolgármester szerint, ha vannak torzók Egerszegen, az az elmúlt 40–50 évnek köszönhető. „Azok bizony esztelen fejlesztések voltak, máig isszuk a levét”. Tombi Lajos mindehhez hozzátette: az elmúlt ciklusban mintegy 16 milliárd forintnyi külső forrás érkezett Zalaegerszegre. „Ha munkánkhoz az MSZP partner, akkor együtt dolgozunk, ha nem, akkor is megvalósítjuk céljainkat”.

Zalaegerszeg tömegsport-életében meghatározó szerepet játszó, a Városi Sportcentrumban épített földes-fűrészporos pálya sorsáról megnyugtató döntés született. A közgyűlés legutóbbi ülésén 20 millió forintot biztosított a végleges és minden igényt kielégítő megoldáshoz, a salakos pálya kialakításához.

Meghatározta azt is, hogy a városi kispályás labdarúgó-bajnokság tavaszi fordulóját más helyszínen kell lebonyolítani, hogy legyen idő a pálya műszaki állapotának rendbetételére. Minderről és a kialakult helyzet okairól Kugler László, a sportbizottság elnöke beszélt sajtótájékoztatóján. Elmondta, nem bizonyult helyesnek az a takarékoskodási szándék, amely a sportpálya kialakítását szolgálta volna. A mostani beavatkozással, az eddig elköltött 25 millió forinttal sem lesz drágább a pályának a kialakítása, mint az eredeti ajánlat. Nem pénzt veszített a város, hanem időt. Hangsúlyozta: nem volt kidobott pénz, amit eddig a sportlétesítményre fordítottak, ugyanis mindazokra a rétegekre, melyek eddig elkészültek, a salakos pálya kialakításához szükség van. Nem újra kell csinálni a pályát, hanem folytatni a beruházást.
– Az egyértelmű és nem vitatja senki, hogy az ügyben érintettek követtek el hibákat, ugyanakkor a jószándékot, melyet a takarékosság motivált, nem vitatja senki. A sportágazat nem abban érdekelt, hogy több éves pereskedés kezdődjön, hanem abban, hogy azonnali és megnyugtató megoldás szülessen. Nem vagyunk meggyőződve arról, hogy ezt mindenki így gondolja és ez az érdeke – fogalmazott. Kiemelte: nem kíván partner lenni olyan törekvéshez, ami a zalaegerszegi sport ügyéből politikai kérdést akar csinálni. Természetesnek tartja Kugler László, hogy a költségek ne csupán a városházát terheljék, ennek érdekében tárgyalások folynak és a garanciális igényekről sem mondnak le. Bejelentette: az egyik kivitelező felajánlásával körvilágítással látják el a pályát.

Tisztújítás az MSZP-nél

A szocialista párt egerszegi szervezete a múlt héten megtartott tisztújító gyűlésén Kiss Ferencet választotta új elnökévé, aki már betöltötte ezt a posztot 1994 szeptembere és 1998 decembere között. Két új alelnököt is választottak Devecserné Óvári Ibolya és Takács Imre – a Zalakerámia Rt. vezérigazgatója – személyében. Megválasztásra került a 9 tagú elnökség is, és mint Kiss Ferenctől megtudtuk, az elnökség fele kicserélődött, több fiatalt választottak e tisztségre. Nőtt a nők aránya is az elnökségben. Kiss Ferenc elmondta még, az MSZP helyi szervezete a közeljövőben új programmal kíván a nyilvánosság elé lépni.

Az európai szabványelőírásoknak való megfelelés nem cél, hanem a további munkavégzés eszköze a Zalavíz Rt.-nél, fogalmazott Bein György, a társaság elnök-igazgatója azon az ünnepségen, melyen egyszerre három ISO-minősítést vehetett át. A 122 zalai település 115 ezer fogyasztójának vízellátásáról gondoskodó Zalavíz Rt. két évig készült az auditokra. A sikeres felkészülés eredményeként a részvénytársaság tevékenysége megfelel az ISO 9001-es minőségirányítási, az ISO 14001-es környezetirányítási, illetve a laboratóriumra vonatkozó új, ISO 17025-ös nemzetközi szabvány követelményeinek.

A minőségre való törekvés nem újdonság a Zalavíz Rt.-nél, hiszen laboratóriumukat már 2000 áprilisában akkreditálták. A három évvel ezelőtti szabványt azóta kiegészítették a fejlesztésre vonatkozó részekkel, így már az új követelményeknek is megfelel. A Zalavíz Rt. központi laboratóriumának akkreditálása kiterjedt az ivóvíz mintavételére, fizikai, kémiai, bakteriológiai és mikroszkópos biológiai vizsgálatára, valamint a szennyvíz mintavételére és annak teljes körű vizsgálatára.
– A minőség mindig alapvető követelmény volt a víziközművet üzemeltető szervezeteknél. A Zalavíz Rt. 1996-ban alakult részvénytársasággá. 1998-ban készült stratégiai elképzeléseink között már szerepelt, hogy az első ötéves időszak végére, várhatóan hazánk európai uniós integrációját megelőzően, megcélozzuk az Európában is használatos minőségbiztosítási rendszereknek való megfelelést. Erre készültünk közel két évig, míg 2002 végén sikerrel zárultak auditjaink – tájékoztatott Bein György, majd azzal folytatta, hogy a három, együttesen komplexitást eredményező ISO-minősítés megszerzése biztonságot jelent a Zalavíz Rt. számára. Szemléletváltozást eredményez, állandó fejlődési és tanulási kényszert, valamint a jobb megfelelés igényét vonja maga után. Ugyanakkor a fogyasztók számára biztonságosabb szolgáltatást, és állandó jó minőséget rejt az ISO. A hatékonyságnövekedés következtében pedig infláción belüli díjnövekedésre is lehetőséget ad, véli az elnök-igazgató.
Az ISO-rendszerek kiépítése, a tanúsíttatás, valamint a dolgozók felkészítése mintegy nyolcmillió forintjába került a társaságnak. A költségek egynegyedét a Gazdasági Minisztériumtól, valamint a Széchenyi-tervből nyert támogatás fedezte. A projekt véghezvitele során mindvégig nagy hangsúlyt fektetett a cég vezetősége a munkatársak folyamatos tájékoztatására, oktatására. Nyolc belső auditort képeztek ki.

Amikor megalakult az Együtt Zalaegerszegért Egyesület, a helyi közéletben való aktív részvételt tűzte zászlajára. Az 1998-as önkormányzati választásokon öt képviselőjük kapott helyet a közgyűlésben. Ezt akkor igazi sikerként könyvelték el.

– Különösen látványos sikereket ez a frakció nem tudott felmutatni. Hol partneri, hol ellenzéki szerepkörbe próbáltak tenni bennünket. Ennek ellenére tettük a dolgunkat, mint lokálpatrióta egyesület a város civil szervezeteivel karöltve próbáltunk dolgozni. Jótékonysági bálokat szerveztünk, működtetjük a Lokálpatrióta klubot, a Falumúzeumban megépítettük a fatemplomot. A négy év elteltével újra kértük a választópolgárok bizalmát és nehéz szívvel éltük meg a szerény eredményt. Nem tudtuk megismételni a 98-as szereplésünket – mondta Lukács Tibor, az EZE jegyzője, önkormányzati képviselő, amikor az egyesület önkormányzati munkájáról kérdeztük. Mint köztudott az EZE adja dr. Ribiczey Pál személyében az egyik alpolgármestert.
– Most abban a helyzetben vagyunk, hogy hatékonyabb munkát tudunk végezni.
– Ketten képviselik az egyesületet. Mennyire jelent ez szövetséget a polgári oldallal?
– A választások óta folyamatosan azt mondjuk, hogy pártpolitikától mentes civil szerveződés vagyunk. Bizonyítja ezt, hogy a kampány során sem fogadtunk el párttámogatást és pártszövetséget sem kötöttünk. Ennek ellenére úgy gondolom, amikor elvállaltuk az alpolgármesterséget, arról döntöttünk, hogy részt veszünk a város vezetésében. Ezt lehet magyarázni jobbról is meg balról is, az SZDSZ-es képviselőtársam részéről ugyan elég pejoratív megfogalmazásként jelent meg az újságban, amikor Fidesz–MDF–EZE vezette várost emlegetett. Nem háborodtam fel ezen, hiszen aki szerepet vállal a város vezetésében, az annak a része is.
– Ön a műszaki bizottság alelnökeként dolgozik. A város költségvetésében ez az ágazat több forrást szeretett volna. Egyetért ezzel?
– Nyugodt szívvel vállaltam el a megbízatást, már csak végzettségemnél fogva is. Okleveles vegyészmérnökként és két szakmérnöki – környezetvédelmi és mérnökbiológus – diplomával az európai uniós csatlakozás küszöbén tudom hasznosítani ismereteimet a város érdekében. Ami pedig a költségvetést illeti: örömmel tölt el, hogy a működési kiadásokat hitelfelvétel nélkül tudja a költségvetés biztosítani. Az, hogy a fejlesztésekre valamivel több, mint egymilliárd jut, ez sajnos egy rossz szám a 12 milliárdos büdzséből, különösen ahhoz képest amennyit az intézményrendszer fenntartására fordítanak. De úgy gondolom, Zalaegerszeg van annyira vonzó, hogy a vállalkozói szféra és egyéb működő tőke megjelenésével lényegesen jobb helyzetbe tudunk kerülni. Én egyébként el tudok képzelni hitelfelvételt, jó célú fejlesztések érdekében, sőt ezt megfontolásra is ajánlanám.
Egyetértek a költségvetésben megjelenő takarékossággal is, ezt minden szinten erősíteni kell – fogalmazott Lukács Tibor. – Tudjuk, hol szorít a cipő, a beavatkozás elodázhatatlan. Az intézményi átalakításban több száz millió forint van.
– A legutóbbi közgyűlésen mindketten tartózkodtak, amikor az oktatási intézményrendszer változtatásáról szavaztak. Miért?
– Az EZE választmánya is megtárgyalta ezt a kérdést. Tudjuk, nem újkeleti ügyről van szó, és hogy eljött az ideje annak, hogy bizony dönteni kell. Egyébként már 1980-ban, az akkori tanácsi művelődési osztály tudta, hogy csak úgy szabad iskolát építeni, ha 15 év múlva megszűnik az iskolai funkció, akkor az épületet lakás céljára át lehessen alakítani. Már akkor bölcsen gondoltak a demográfiai hullámra, mondván, ha eléri a legalsó szintet, kezelni kell majd a problémát. 1995-ben már határozottan merült fel ez a kérdés, de akkor bizonyos erők hatására például sikerült megmenteni a József Attila-iskolát. Nem született végül is rossz döntés, hiszen utána még nyolc évig működött az iskola. Most 2003-ban komolyan és jogosan merült fel az „iskolakérdés”. Ez szakmai, pénzügyi-gazdasági és nyugodtan hozzáteszem, hogy politikai kérdés is. Ha szakmailag és pénzügyileg alátámasztott, akkor a politikai döntés meg fog születni, az intézményrendszer racionalizálása megtörténik. Mindez pártpolitikától független, teljesen mindegy, hogy jobb- vagy baloldal hozza meg a döntést. Ezt látjuk országosan is. Ha a városvezetés meghatározó ereje most baloldali lenne, a döntést nekik kellene meghozni. Az EZE a racionalizálással egyetért, de úgy gondolja, hogy itt a két nagyobb politikai erő csatározásáról van szó, ezért úgy döntött, hogy az integrációt megszavazza, de az iskolabezárással kapcsolatban nem foglal állást. Ezt az álláspontot képviseltük a január végi közgyűlésen.