Hócsata után

Rémhírek helyett

Álmodozzunk és mozogjunk!

Hócsata után

Az utak takarításáért felelős Zala-Depo Kft. munkatársait nem érte váratlanul a havazás. Köszönhetően a meteorológusok pontos előrejelzésének, felkészülve várták a számukra korántsem „égi áldást". Tizenkét saját eszközükkel indultak útnak, s megállás nélkül szórtak és sóztak. Munkájukat segítették alvállalkozóik, akiket ugyancsak idejében sikerült munkába állítaniuk. 
Jól szervezett munkájuknak köszönhetően sehol sem bénult meg a közlekedés Zalaegerszegen. Valamennyi gépkocsivezetőt ellátták mobiltelefonnal, így időben ott tudtak lenni, ahol a legnagyobb szükség volt a munkájukra. Ezúttal a parkolók, illetve az alsóbbrendű utak, kis utcák takarítására is jutott idő, így csütörtökön már bárki nyugodtan elővehette autóját a garázsból. 
– Köszönettel tartozunk a lakosságnak. Segítő szándékú észre-vételeiket továbbra is várjuk. Több telefont kaptunk, melyben arról tájékoztattak, hol vannak még olyan kisebb utcák a városban, melyekbe nem jutott el hótolónk – mondja Gecse László, a Zala-Depo Kft. ügyvezetője.
A Városgazdálkodási Kft. dolgozói is a múltkori nagy havazáshoz hasonlóan szervezték munkáikat. A havazás kezdetétől dolgoztak mintegy 10 saját gépükkel és 40 kézi munkaerővel. Kezdetnek letolták a havat a járdákról, majd lesózták azokat. A problémát az okozta, hogy éjszaka ráfagyott a hó a járdákra, ezért másnap elölről kezdhették a munkát. 
A legnagyobb problémát ezúttal a nagy erejű, néhol 50 kilométer/órás sebességű szél okozta mind a közlekedők, mind a hóeltakarítók számára. A Zala-Depo Kft. egyik hótolója elakadt Apátfán a nagy hófúvás miatt, így annak mentésére kellett sietni. Ugyancsak sok tennivalójuk akadt a botfai bekötőúton, valamint Ságodban, ahová óránként kellett kimenniük némiképp megtisztítani az utat a nagy hótól. 
Egész nap a ságodi tetőn vesztegelt a Zala Megyei Állami Közútkezelő Kht. néhány hótolója is, csak így tudták fenntartani a közlekedést az erősen szeles úton. A főutakat tisztító társaság közel 60 eszközével, szerdán reggeltől hómarókkal is dolgozott. Ez utóbbiakra is szükség volt egyebek mellett a nagypáli bekötőúton, ahol autóbuszt is mentettek a nap folyamán. Ugyancsak több órás torlódást okoztak a hóátfúvások Bagodban, amit egy időre le is kellett zárni a forgalom elől. A hóeltakarítók összehangolt munkája eredményeként Zala megyében egyetlen települést sem zárt el a hó a külvilág elől.  

vissza az elejére

Rémhírek helyett

– A rendszerváltozás óta szinte valamennyi társadalmi réteg – kivéve a pedagógusokat – átélte a szerkezetváltást. Mindenhol megtörténtek az átalakítások, sajnos kisebb-nagyobb munkanélküliséget hozva. Az oktatási intézményrendszerben nem történt meg az elmúlt 12 évben a szerkezetátalakítás annak ellenére, hogy a gyermeklétszám nagy arányban csökkent. Országos problémáról van szó, és csak azokban a városokban nem csúcsosodott ki ez a probléma, ahol már az elmúlt években megkezdték az átalakítást – fogalmaz Velkey Péter, a polgármesteri hivatal művelődési osztályvezetője.
– Az a gond, hogy a pedagógusok önmagukat védő tevékenysége miatt a szülőket és a gyerekeket tolják maguk előtt, féltve állásaikat – ez természetesen valahol érthető –, de ezzel a szülőknek és a gyerekeknek ártanak. Ahelyett, hogy megnyugodnának és egyben tartanák az osztályokat, veszélyt jelentenek, ha a szülők széthordják a gyerekeket.
– Mit jelent pontosan az integráció az általános iskolák esetében?
– Szerkezetileg az intézmény eggyé válik, egy igazgató lesz kettő helyett és egy gazdasági vezető. Az integráció megvalósulása esetén semmilyen hátrány nem éri a gyereket. Oda jár iskolába, ahová eddig, és inkább jobb lesz az oktatás színvonala és eszközellátottsága, mint eddig – válaszolja az osztályvezető.
Szeli Gábor általános iskolai szakreferens hozzáteszi:
– Integráció esetén nem kell azokat a drasztikus lépéseket megtenni, amit iskolabezárás alkalmával. Ha ezt nem lépnénk meg, az összes kiemelt képzési forma csorbát szenvedne. Szeretnénk bevezetni az általános tantervi oktatást, mert az iskolák közötti átjárhatósággal problémák vannak. Lehetővé kell tenni, hogy egyik iskolából akadálytalanul át lehessen menni egy másikba. Ami a szerkezetet illeti: példaként a Petőfi- és a Dózsa-iskolát említem. Egymással egyenrangú két tagintézményről van szó, egyik sem gyarmata a másiknak. Az iskola székhelye az lesz, ahol az igazgató megtalálható, de ettől még nem lesz kiváltságosabb helyzetben. Mindkét iskolában lesz tagintézmény-vezető. Fontos a név is, a példánknál maradva: Belvárosi Integrált Általános Iskola Dózsa György tagiskolája... A tagiskoláknak nem lesz külön pedagógiai programja, de az iskolák megőrzik a sajátosságaikat, sőt, több emeltszintű osztályt tudunk felajánlani. Hangsúlyoznám, nem telephelyekről, hanem tagintézményekről van szó, melyeknek felelős vezetői lesznek.
– Mennyire partnerek az intézményvezetők?
– Személyektől és az érintettségtől függ. Úgy vettük észre, hogy az integráció kapcsán kezdenek a pedagógusok konstruktívabb magatartást tanúsítani. Mintha kezdenék látni az előnyeit az első nagy ijedtség után – mondja Velkey Péter és hozzáteszi: – azt is látják már sokan, hogy az átszervezésből szakmailag is lehet profitálni.
– Nem okoz gondot az elhelyezés? Vannak üres tantermek?
– A tantermek kihasználtsága nem azonos a kapacitás kihasználtságával. Megkérdeztük az intézményvezetőktől, hogy milyen teremfeleslegeik vannak, jelenleg milyen funkciót látnak ott el. A befogadó iskolák rendelkeznek azokkal a szabad tantermekkel, ahol az átmenő osztályok egy az egyben elhelyezhetők. Az igazgatók elmondták, tudnak osztályokat fogadni – válaszolja Szeli Gábor. 
– Mi lesz a két bezárásra ítélt általános iskolával?
– Elvben minden alsós osztály a tanítókkal együtt, egyben maradva átkerül egy másik iskolába. Ha a szülők nem hordják szét a gyerekeket, akkor a tanulók csak annyit vesznek észre az egészből, hogy egy másik épületben vannak. A felsősöknél is megmaradnak az osztálytársak. A gyerekek érdekei is ezt kívánják és nem a pánikot – veszi át a szót Velkey Péter.
– A rémhírekkel ellentétben nem szűnik meg a Zala megyei német kéttanítású nyelvi oktatás, csupán helyileg más intézményben kap helyet, mégpedig a Landorhegyi Általános Iskolában – folytatja Szeli Gábor. – Mindkét intézményben tradíciói vannak a német oktatásnak, így jól „összefésülhetők”. Azokat a külföldi kapcsolatokat és értékeket, melyek a József Attila iskolát jellemzik, nyilván megmaradnak, sőt tovább kell fejleszteni őket. Egyébként a József Attilából 7 osztály menne a Landorhegyibe, 6 pedig a Paizsba. Az osztályok természetesen mindenhol egyben maradhatnak.
– Nem lesz zsúfoltság a Landorhegyiben?
– Felmértünk mindent. Kilenc olyan terem van, ahol a gyermekek elhelyezhetők, normál méretű termek állnak rendelkezésre. Az egész intézményátalakításra vonatkozik, hogy nem a gyerek és a szülő van a pedagógusokért, hanem fordítva. Jelenleg a 11 egerszegi általános iskolába 5 ezer 42 tanuló jár, a pedagógusok száma 461. A statisztikai adatokat átvizsgálva azt látjuk, hogy 2008-ban 4500–4600 iskolai tanulóval lehet számolni.
– Apáczai ÁMK?
– A Nevelési Tanácsadó oda helyezése nem került le a napirendről, hiszen egy ÁMK keretében pedagógiai szakszolgálat működtethető. Szeretnénk a gimnáziumi funkciót bővíteni, erre azért is szükség van, mert kitolódik a tankötelezettség is. Ma már a szakmák nagy része érettségihez kötött és érezhető az érdeklődés a gimnáziumok iránt. 
– Milyen következményei lennének az átalakítás elmaradásának?
– Ha most nem lépünk, jövőre kezdődik minden előlről és még több pedagógus kollégától kellene megválni. Most még tudjuk irányítani a folyamatokat és csupán 5 százalék körüli létszámcsökkenés várható az általános iskolai pedagógusoknál. Két év múlva ez százas nagyságrendű lenne, ha minden maradna a régiben. Például ez esetben csak a minimális kötelező óraszámot tudnánk biztosítani, plusz szolgáltatások nélkül – mondja Velkey Péter. – Demagógiának tartom a városi fejlesztéseket és beruházásokat belekeverni az oktatási intézmények átalakításának kérdésébe. Egy város csak fejlesztésekből tud profitálni, és ha bármelyik beruházás önrészét inkább intézményfenntartásra fordítaná, akkor lehet hogy nyerne az ágazat még egy évet, viszont Zalaegerszeg városa veszítene másik területeken. 

vissza az elejére

Álmodozzunk és mozogjunk!

Dr. Gyimesi Endre polgármester a civil szervezetek fontosságára hívta fel a figyelmet. Szerinte összefogással rengeteget lehet tenni az egészség védelme érdekében. Mint mondta, Zalaegerszegen 14 ezer nyugdíjas él, ezért szociális téren is sok a tennivaló, idősek otthonára, gondozóházakra van szükség. A testi-lelki egyensúly és a hit a város számára is alapvető érdek: úgy kell belépnünk az unióba, hogy egészségügyi és szociális kérdésekben ne a leszakadókhoz tartozzunk.
Dr. Kvarda Attila megyei tiszti főorvos a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések egyre gyarapodó számára hívta fel a figyelmet. Tájékoztatta a közönséget az „egészség” új definíciójáról is, mely nem más, mint a biológiai, fizikai, társadalmi stresszel való megküzdés képessége.
Ifj. dr. Marx Gyula háziorvos, belgyógyász „Boldogság, harmónia, lelki egyensúly” címmel tartott előadást. Kiemelte a belső harmónia és lelki nyugalom fontosságát az egészség megőrzése érdekében. Háziorvosként sokszor találkozik olyan betegekkel, akiknél valamilyen mentális probléma a szervi elváltozás kiváltó oka, vagyis az ilyen betegek pszichoszomatikus zavarokkal küzdenek. 100 átlagos emberből 15 komoly pszichiátriai zavarokkal küzd, ezeknek csupán csak 35–40 százaléka kerül szakorvoshoz, pszichiáterhez. Ezért van az, hogy egy átlagos családorvos háromszor annyi pszichiátriai beteggel találkozik praxisa során, mint egy pszichiáter. Marx Gyula szerint a belső harmónia megteremtéséhez tudatosságra van szükség, arra kell odafigyelni, hogy önmagunkat mindig pozitív érzéssel töltsük el, megteremtve ezzel egy állandó komfortérzést. Ahhoz azonban, hogy valamit elérjünk a mindennapokban, látnunk kell a célt is. Fontos, hogy ennek érdekében merjünk komoly erőfeszítéseket tenni, s ne kíméljük magunkat. Céljaink meghatározása és kiválasztása érdekében pedig nyugodtan álmodozzunk, legalább heti egyszer fél órát. A vágyálmok aztán némi racionalizálással már leszűkíthetők reális célokká.

Dr. Marx Gyuláné dr. Bodó Erzsébet diétás tanácsadó a tudatos táplálkozás hatékonyságáról osztotta meg tapasztalatait a konferencia résztvevőivel. Hangsúlyozta, hogy a tudatos étkezéshez mindenekelőtt tisztában kell lennünk szervezetünk működésével. Szervezetünk akkor van egyensúlyban, ha a bevitel (elfogyasztott táplálék) ugyanakkora, mint amennyit felhasználunk. Ilyenkor a testsúly nem változik. Ha azonban a bevitel nagyobb, hízás, ha kisebb, fogyás következik be. A folyamat leginkább egy mérleghez hasonlít, amit egyensúlyban kell tartani.
A szervezetnek egyaránt szüksége van fehérjére, cukorra (szénhidrátra), zsírokra, rostokra és vitaminokra, ám nem mindegy, hogy milyen arányban. Ha például túl sok fehérjét viszünk be a szervezetbe, azt a gyomor nem tudja rendesen megemészteni, így „lebontatlan” anyagok kerülnek be az emésztés további folyamatába. A bélben ilyenkor rothasztó baktériumok jelennek meg, amitől emésztési zavarok (puffadás, hasmenés, székrekedés, szélgörcs) keletkeznek. Ha viszont kevés fehérjét fogyasztunk, akkor a szervezet onnan veszi el a számára szükséges mennyiséget, ahol kevesebb a szükséglet, például az egészséges bőrt alkotó elemektől. Ezért gyakori vegetáriánus embereknél a száraz, „petyhüdt” bőr. Fontos, hogy két étkezés között mindig hagyjunk elég időt az emésztésre, és lehetőleg rendszeresen mozogjunk, mert az meggyorsítja az anyagcserét. Az egészséges táplálkozás alapja a tudatosság. Igyekezzünk változatos ételeket fogyasztani, hogy a különböző alkotóelemek megfelelő arányban kerüljenek be a szervezetünkbe, s ne feledkezzünk meg a szükséges napi folyadékmennyiségről sem.
A konferencia ezután rövid tornával folytatódott, Mikla Bernadett gyógytornász, a soron következő előadó ugyanis úgy látta, hogy a résztvevők ennyi ülés után rászolgálnak egy kis mozgásra. A csoportos fej- és karkörzés, és helyben járás után Mikla Bernadett a mindennapos mozgás fontosságáról tartott előadást. Szomorúnak találta, hogy az emberek nagy része inkább bosszankodik, ha késik a busz, vagy ha túlzsúfolt egy-egy járat, ahelyett, hogy inkább sétálnának néhány megállót. A testmozgás olyan biológiai, fizikai és szellemi folyamatokat indít meg a szervezetben, ami segíti az egészség megőrzését. A gyaloglás például nélkülözhetetlen a láb ereinek karbantartása érdekében, s ezzel hosszú távon megelőzhető a trombózis kialakulása. Hogy mit sportolunk, tulajdonképpen mindegy, a futás, az úszás, a gyaloglás, a kerékpározás, a foci, a kosárlabda, a gimnasztika egyaránt hatásos. Persze, akinek komoly szervi bajai vannak, jobb ha kikéri orvosa tanácsát, mielőtt sportolni kezd.
A testmozgás az önismeret fontos eszköze is, kitartásra, akaratra nevel, s oldja a napi feszültségeket. Miért nem mozgunk mégis eleget? Mert nincs ilyesmire időnk – mondja az emberek többsége. A gyógytornásznő viszont úgy véli, ha most nincs időnk mozogni, akkor később kénytelenek leszünk a betegségeinkre időt szakítani. A legjobb tehát amit tehetünk, hogy még ma nekiállunk, és nem pedig „majd holnap”.

* * *
A lelki és testi harmóniához hozzátartozik a harmonikus környezet is – mondta dr. Ribiczey Pál alpolgármester. A konferencia keretében ugyanis kiállítás nyílt régi zalaegerszegi képeslapokból, Kovács András gyűjtő jóvoltából. A képeslapok zöme 100 esztendős, s mivel a századfordulón a fényképezés még nem volt olyan elterjedt, mint napjainkban sok régi egerszegi épületről csak a képeslapok alapján tudunk képet kapni. A kiállított anyag tartalmazza a város régi iskoláit, templomait, a „panorámát” és a parkokat, valamint a város legszebb és legrégibb épületeit. Láthatjuk a Rákóczi utcán álló Schütz áruházat (ez a mai fürdőszoba-szaküzlet), csakúgy, mint a vármegyeházát és a pénzügypalotát. Érdekes a régi Baross (ma Dózsa) ligetről készült felvétel, hiszen a parkban akkor még csodás sétányok, padok fogadták a pihenni vágyókat, hatalmas fákkal, tujákkal, bokrokkal. Ahogy Kovács András fogalmazott, van, ami előnyére, van, ami hátrányára változott, sajnos az utóbbi a gyakoribb. Szerencsére a fő épületek jórészt változatlanul maradtak. Ribiczey Pál pedig arra emlékeztetett, hogy a zsinagóga épülete az elmúlt rendszerben sokáig kultúrraktár volt, s állaga annyira leromlott, hogy a város akkori vezetői a műemlék lebontását is fontolgatták. A régi időket felidéző kiállítások egyben tiltakozást is kifejeznek, az esztelen rongálással szemben.
A gyűjtemény talán egyik legérdekesebb darabja a „jövőre” vonatkozik, vagyis arra, hogy az 1900-as években a képeslap alkotója hogyan képzeli el a 20. század végének Zalaegerszegét. A vízió szerint a város Széchenyi terén, és a Kossuth utcán is villamos halad, hatalmas léghajók köröznek a magasban, s gépkocsik hada borítja el a belvárost. Nos, ez utóbbi jóslat tényleg bevált...

vissza az elejére