Zalakerámia, a burkolt elegancia
Fejlesztések sora jellemzi a vezető burkolólapgyártót |
Zalakerámia, a burkolt elegancia
Az 1991-től részvénytársasági formában működő Zalakerámia több mint öt évtizede áll a vásárlóközönség szolgálatában, kiváló minőségű, a piaci trendeket hűen követő mázas fal- és padlóburkoló lapjaival, évszázados hagyományokkal rendelkező cserépkályháival, valamint a 90-es évek közepétől leányvállalatainak szanitertermékeivel. Teszi mindezt hét saját tulajdonú mintaboltjában, és a mintegy nyolcvan, a Zalakerámiával közvetlen szerződéses kapcsolatban álló kereskedő, az ország csaknem teljes területét lefedő hálózatán, körülbelül 1000 üzleten keresztül. |
– Az ezredforduló igen jelentős változtatásokat hozott a vezető magyar kerámia burkolólap-gyártó, a Zalakerámia Rt. termékösszetételében. Összességében lényegesen színesebb, variálhatóbb, az esztétikumot és a Zalakerámiától megszokott kiváló minőséget ötvöző választékkal igyekszünk megfelelni a piac igényeinek. Ezt támasztja alá, hogy az országban egyedülálló módon tófeji új B–IV-es üzemünk specializálódott a megszokottól eltérő méretű (25x40 centiméteres) burkolólapok gyártására – árulja el Takáts Imre, a Zalakerámia Rt. elnök-vezérigazgatója. – Természetesen ez a lépés is, mint minden úttörő kezdeményezés, komoly beruházást és előkészítést igényelt. Az új gyáregységet a 2002. május 22-ei műszaki átadás után egy hónapos próbaüzem során teszteltük. Örömmel mondhatom, hogy a Tófejen létesített B–IV-es üzem kiállta a próbát. Korszerű gyártósora évi kétmillió négyzetmétert meghaladó kétszer égetett, mázas falburkolólap előállítására képes, mely kapacitás biztosítja a viszonteladói hálózat folyamatos ellátását. A beüzemelés után – az eredeti terveknek megfelelően – bezártuk a már elavult (1988 óta változatlan műszaki tartalommal működő) B 1-es üzemet, ami 850 ezer négyzetméter kapacitáscsökkenést eredményezett. Ennek ellenére a 2002-es év során a kapacitásnövelés összességében meghaladta a Zalakerámia Rt.-nél az egymillió négyzetmétert. S hadd szolgáljak néhány további adattal, melyek jól tükrözik a 2002-es év beruházásait! Beállítottunk egy 8,9 tonna/óra kapacitású folyamatos üzemű massza- és présporgyártó berendezést. 6000 négyzetméter alapterületű késztermékraktárral, valamint egy új, 85 négyzetméteres – kiskereskedelmi raktárral ellátott – mintabolttal gazdagodtunk. Mindezeken túl utakat és közműveket építettünk Tófejen.
– Mi jellemzi ma a Zalakerámia falicsempéit és padlólapjait?
– Termékválaszték- és design-beli megújulás jellemzi cégünket, melynek eredményeként folyamatosan kiváló minőséget biztosítva lendületesebb, egyedibb, színesebb és fiatalosabb termékpalettával igyekszünk kielégíteni a fogyasztók igényeit. A szolgáltatás teljessége érdekében komplett termékcsaládokban gondolkodunk. Modelljeink segítenek abban, hogy ízlésesen összeválogathassuk az egymással színben és formavilágban is harmonizáló fal- és padlóburkoló lapokat, és azokat szegőcsíkkal, illetve más dekorelemekkel díszíthessük.
Gondos tervezés és tudatos koncepció előzi meg egy-egy termékcsalád megszületését, így kiegészítő elemeink általában többfunkciósak. A Zalakerámia nem azt tűzte ki célul, hogy minél több dekorelemet halmozzon fel, sokkal inkább azt, hogy egy-egy elem tartalmazza több alaplap árnyalatait, grafikáját, így ugyanaz a szegőcsík, esetleg csempe középdekor többfajta alaplappal készült összeállításban is felhasználható, variálható. Választékunkban – a különböző méretek, színek és motívumok lehetséges kombinációit tekintve – több mint félezer termék található. Folyamatosan reagálunk a nemzetközi trendek változásaira, követjük az új divatirányzatokat, és folyamatosan fejlesztjük termékeinket. Választékunk bőségét jellemzi továbbá, hogy szerepelnek benne az alacsonyabb árkategóriájú burkolólapok ugyanúgy, mint az exkluzív, magasabb árfekvésűek, a klasszikustól a modernig, a romantikustól a rusztikusig, gyakorlatilag minden stílusban.
Újdonságunk egyike az Adria termékcsalád, melynek felszíne a hullámzó vízre emlékeztet, erre utal a fantázianév is. Nemcsak egyedi formai kidolgozásával tűnik ki a család a megújult Zalakerámia-termékválasztékából, hanem azzal is, hogy élénk, intenzív színei kitűnő dekorálóelemmé teszik. A zömében fehér lapokból álló burkolatoknál nagy előszeretettel alkalmazzák szegőcsíknak, illetve egyéb minták kirakásánál.
Visszatérve a gyártáshoz, meg kell említenem egy további, nagyszerű újításunkat, a már említett B–IV-es üzemben alkalmazott VELA mázfelviteli rendszert, melynek köszönhetően a máz egyenletesebben oszlik el a felületen, így a késztermékek felszíne homogénebb hatású, simább és csillogóbb. Emellett az új gyártósoron négyfejes Laserol-hengereket állítottunk munkába, melyek sokkal pontosabb nyomatképet, természetesebb hatást eredményeznek. A Laserol-henger segítségével gyakorlatilag bármilyen minta előállítható. Az új technológia különösen kedvez a nagy népszerűségnek örvendő kőzetmintás falburkoló lapok gyártásának, melyek rajzolata a folyamatos minta és a pontos nyomatkép miatt megszólalásig hasonlít a kőzetek természetes textúrájához.
– 2002-ben számos fejlesztés jellemezte a Zalakerámia Rt.-t. Folytatódik ez idén is?
– Igen. Idén padlóválasztékunk több mint felének megújítását tervezzük. E tekintetben is igazodni kívánunk a fejlődő fogyasztói igényekhez, illetve ahhoz a célkitűzésünkhöz, miszerint termékcsaládokat kínálunk vásárlóinknak. Folyamatosan megújuló falicsempéinkhez igazítjuk, fejlesztjük a padlóburkolókat, valamint a dekorokat és szegőket.
A Zalakerámia bőséges kínálatából mindenki megtalálhatja az egyéni elképzeléseihez és otthona sajátosságaihoz leginkább illő burkolólapokat. Zalaegerszegen az Eötvös utcában, illetve a Hock János úton várja Zalakerámia mintabolt, bemutatóterem az érdeklődőket. A választást háromdimenziós, számítógépes burkolattervező program is segíti az üzletekben.
A tüdődaganatokról dr. Kecskés László főorvossal |
Az országban két önálló mellkassebészet működik, az egyik Budapesten a Korányiban, a másik Szombathelyen, a Markusovszky Kórházban. Utóbbi regionális feladatokat lát el, Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyék mintegy 1,3 millió lakosára kiterjedően, s megyénkből évente 100–200 beteg gyógyulását segíti elő az intézmény. A Zalai Nyitott Szív Egyesület február elejei rendezvényén tartott előadást dr. Kecskés László, a Markusovszky Kórház mellkassebészetének osztályvezető főorvosa, a Magyar Mellkassebészek Társaságának elnöke. |
Dr. Kecskés László gyakorta lepi meg a betegeit, amikor megbeszéléseiken havi ötezer forint apanázst ajánl föl. A kikerekedő szemű páciens azonban hamar megérti, mindössze arról van szó, hogy minimum ennyivel lesz több pénze, ha abbahagyja az egészségét rongáló dohányzást.
– Magyarországon vezető halálok a szív- és érrendszeri megbetegedés, második helyet foglalják el a rosszindulatú daganatok 25 százalékos gyakorisággal – mondta. – Évi 7–8 ezer ember hal meg tüdőrákban, de a dohányzásra koncentrálva hozzáveszem a szájüreg, a garat, a nyelőcső, a nyelv daganatos betegségeit, a tüdőtágulást, a szív- és érrendszeri megbetegedéseket, bizony több tízezer a veszteség. Vannak persze más tényezők is, de kiemelt szerepe van a dohányzásnak. Nagy ellensége vagyok, s állítom, le lehet róla mondani. Személyes sikernek tekintem, hogy magam is abbahagytam. Nem olyan, mint a kábítószer, bármelyik életszakaszban le lehet róla mondani. Hangzatos dohányzás elleni akciókkal találkozunk, de tényleges eredmény nincs. Ugyanakkor tőlünk nyugatra már társaságban nem illik rágyújtani. Amerikában manapság fittnek lenni sikk. Nálunk viszont szenvedélyeikről nehezen mondanak le az emberek, inkább öröklődnek a családokban. Szomorú tény, hogy a kislányok, a későbbi anyák milyen nagy számban dohányoznak, s ennek szerepe van abban, hogy a tüdő, a hörgők, a rekeszizom rosszindulatú daganatai mint halálok, a nők körében megelőzik a nőgyógyászati, emlő- és végbélrákot. Persze a dohányzáson kívül az urbanizáció, a civilizáció ártalma, a füstgázok, a sugármező is felelősek. Elszenvedtük Csernobilt, amely az adott időjárási viszonyok miatt éppen a Kis-Alföld, Vas, Zala területét terhelte meg.
– Milyen tünetekre kell figyelni, s miért nem jelez semmit olykor a tüdőszűrés?
– Ha már tünetei vannak a betegségnek, akkor 50 százalékkal rosszabbak a gyógyulás esélyei. A statisztikai adatok szerint a tüdőszűréssel felfedezett daganatok 38 százalékát operálni lehetett. Akik azonban panaszt észlelve fordultak orvoshoz, náluk 14 százalékra csökkent az arány. Arra bíztatok mindenkit, használják ki a tüdőszűrést, ami ugyan a tbc miatt jött létre, de ma már a tüdőrák felfedésében játszik jelentős szerepet. Bár olykor az átvilágítás sem mutatja a bajt, mert ha a szív takarásában alakul ki az elváltozás, csak oldalröntgen mutatná meg. Emiatt a daganatos betegség 14–20 százaléka nem kerül elő időben. A Magyar Mellkassebészek Társasága próbált ez ügyben intézkedni, de eddig nem jártunk eredménnyel. Hogy mik a tüdőrák tünetei? Láz, köhögés, vércsík a köpetben. A fogyás már késői tünet. Akkor kezelhető eredményesen a betegség, ha korán felfedezzük.
– A gyógyítás módszerében történtek-e előrelépések?
– Egyre inkább teret kap a komplex kezelés. A kiterjedt rák régen gyógyíthatatlannak minősült, ma sugárterápiával összehúzzuk, majd megoperáljuk, s azt követően is kiegészítjük a kezelést sugár-, illetve kemoterápiával. Nem egyszer ezeket a módszereket önállóan alkalmazzuk. Éppen egy zalaegerszegi betegünk volt az első, akit gyógyíthatatlan állapotából hoztuk ki ezzel a módszerrel és azután még hat évet élt úgy, hogy visszatérhetett a munkájába teljes értékű emberként.
– Hány típusa van a tüdőráknak?
– Hét fő típus és rengeteg altípus, számos variáció különböztethető meg. Minden betegünk egyedi kezelési stratégiát kíván. A kissejtes tüdőrák például nagyon gyorsan alakít ki áttéteket, ugyanakkor hihetetlenül érzékeny a sugárra és a kemoterápiára. Időben elkapva eredményesen gyógyítható, ellenkező esetben egy-két hónap alatt halált okoz. Általában napi három műtétet végzünk és arra törekszünk, hogy szinkronban legyünk a világ élvonalával. Magyarországon ezért előnyben vagyunk az új megoldások alkalmazásában. Így volt ez a komplex terápia bevezetésével, amelynek során a csaknem gyógyíthatatlan betegek számára nyílt esély a gyógyulásra, azután elsők között vezettük be az úgynevezett videotoroszkopós műtéteket, amelyeknek lényege, hogy két-három kislyukon keresztül végezzük el a beavatkozást, például a légmell esetében. Az országban a mellkassebészetek között mi végzünk ebből legtöbbet. A tüdővolumen-csökkentés vadonatúj típusú műtét a végstádiumban lévő tüdőtágulásos betegeknél, akiknek tüdőátültetésre lenne szükségük . Ez azt jelenti, hogy a rendkívül kitágult tüdőt varrógéppel formára szabjuk, így a légzéstechnika javul és a beteg ismét aktív életet tud élni.
– Transzplantáció bevezetésére nincsenek meg a feltételek?
– Tavaly a Magyar Mellkassebészeti Társaság vezetőjeként ígéretet tettem, hogy megvalósul Magyarországon a tüdőtranszplantáció. Ha Zalaegerszeget és Szombathelyt össze lehetne tolni, hozzáfoghatnánk. A munka feltétele ugyanis profi mellkas- és szívsebész csapat egy helyen. Szeged, Pécs, Debrecen rendelkezik ezzel, és Budapesten is megvannak a csapatok, de a fővárosban az a gond, hogy nem intézményen belül. Pécs–Szeged készülődött hozzá nagyon komolyan, de a szakmai megbeszélések végül olyan kompromisszumhoz vezettek, hogy Bécsben történjenek meg ezek a műtétek, amelyek egyenként 15–20 millió forintos OEP-támogatást igényelnek. Itthon 5–10 millió forintba kerülnének… Amíg sikerül megegyezésre jutni, addig a volumencsökkentő operációt alkalmazzuk, ami 1–1,5 millió forintba kerül. Ezt azonban nem teljesen finanszírozza az OEP, 300 ezer forintot ad, a többit ki kell gazdálkodni. Ebből a műtéti típusból eddig 66-ot végeztünk el, legtöbbet az országban. Az amúgy elég magas halálozással járó beavatkozást nagyon jó eredménnyel végzi hattagú orvos csoportunk.
– A kudarcokat hogyan éli meg?
– A szombathelyi mellkassebészetet 1985 óta vezetem. Megtanultam feldolgozni a szomorú eseteket azokért, akiket meg tudunk gyógyítani. Egyszer fordult elő velem, hogy nem voltam képes a műtőasztal mellé állni. Hirtelen elvesztettünk egy beteget, aki a műtét után nagyon szépen javult. Összetörtem és elnézést kértem a másnap operálandó 74 éves férfibetegemtől. Azután néhány nap múlva megoperáltam és megtarthattam bizalmát, jó barátok lettünk. Betöltötte nyolcvanadik életévét, dolgozik és jó humorral, optimistán tekint a világra. Zala egyik híres, díjakkal elismert tudósa, s talán nem sértem meg, ha kimondom a nevét: dr. Bakonyi Károly – mondta a beszélgetés végén dr. Kecskés László főorvos.