Panoráma

Tavaly 23 ezer 678 internetezőt regisztráltak

A számítógép, azon belül az internet használata ma már szerves része életünknek, hiszen segítségével bármikor elolvashatjuk a napi sajtót, küldhetünk levelet az ismerősünknek, vagy akár anyagot tölthetünk le szakdolgozatunk megírásához.

A Deák Ferenc Megyei Könyvtárban évek óta internetezhetnek az olvasók, manapság pedig egyre többen veszik igénybe ezt a szolgáltatást.
– Valóban jól megfigyelhető, hogy folyamatosan nő az internetezőink száma – tudtuk meg Kiss Gábortól, a megyei könyvtár igazgatójától. – Összesen 18 terminál áll az olvasók rendelkezésére, azt viszont nagyon fontos megemlíteni, hogy csak könyvtári tagok vehetik igénybe az internet-szolgáltatást. Nekik ezért nem kell külön fizetni, tehát ők térítésmentesen böngészhetnek a világhálón. A 18 terminált a gyermek- és a felnőttkönyvtárba megosztva helyeztük el.
– A látogatók mikor használhatják az internetet?
– Az olvasók a könyvtár nyitva tartása alatt bármikor internetezhetnek. Az érdeklődés óriási, ezért egy ember alkalmanként fél órát használhatja a szolgáltatást. Az időhatárt azért szabtuk meg, hogy mindenki kerülhessen gép elé. A látogatók egyébként el is fogadták ezt a rendszert. A könyvtárban próbálunk kialakítani egy kulturált internethasználati gyakorlatot, hiszen az internetezőknek tekintettel kell lenniük a többi olvasóra. Így például a mobiltelefonok használatát is szabályoztuk.
– Naponta mennyi olvasó internetezik?
– A gyerekkönyvtárban napi átlagban 50, heti átlagban 300 látogató használja erre a célra a számítógépet. A felnőttkönyvtárban naponta 75, hetente mintegy 450 internetező fordul meg. 2002-ben összesen 23.678 internetezőt regisztráltunk. A gyerekkönyvtárban a fiatalok iskola után használják az internetet, a felnőttek nagy része pedig ugyancsak délután tér be hozzánk. Általában a fiatalabb korosztály internetezik, de akadnak idősebbek is. A könyvtár folyamatosan szervezi az úgynevezett lakossági tanfolyamokat, amelynek keretében az internet használatát oktatjuk a résztvevőknek. Erre szívesen jelentkeznek az idősebb korosztály képviselői is, akik a tanfolyam elvégzése után rendszeres internetezőink lesznek. Ez idáig 15 ilyen kurzust szerveztünk, melyet 110 fő végzett el sikeresen. Az ilyen tanfolyamokat továbbra is szeretnénk megszervezni.
– Terveznek-e fejlesztéseket a közeljövőben?
– Az utóbbi időben egy komoly fejlesztést hajtottunk végre. A könyvtárban az úgynevezett HBONE-központ működik, ami azt jelenti, hogy 8 zalaegerszegi közintézmény rajtunk keresztül jut internetkapcsolathoz. Február 1-től – köszönhetően a Nemzeti Információs Infrastrukturális Program fejlesztésének – új optikai kábel került beszerelésre. Ennek az újításnak köszönhetően közel hetvenszeresére növekedett az információ áramlása, ami nagyban megkönnyíti az internetezők „munkáját”. A világháló használata egyre fontosabbá válik, azt viszont tudni kell, hogy ez nem helyettesíti a tanulást, vagy az olvasást. Ez egy óriási lehetőség, amit megfelelően kell tudnunk kezelni.

A nyári hónapokban rengeteg diák vállal munkát, de a tanév közben is sok fiatal jelentkezik szórólaphordásra, vagy műszakos munkára, hogy egy kis jövedelemhez jusson.

– A Fürge Diák Iskolaszövetkezetben a nyári szünidőben havonta mintegy 400–500 tanuló dolgozik Zalában, míg a tanév során ez a szám 150–200 között mozog – tudtuk meg Látrányi Beától, a Fürge Diák Iskolaszövetkezet megyei területi igazgatójától. – A téli hónapokban és év közben kevesebb álláslehetőség adódik, nyáron viszont az idénymunkáknak köszönhetően, valamint a szabadságolások miatt nagy az igény a diákokra. A fiatalok a jelentkezésük után bekerülnek a nyilvántartásunkba, és az itt megjelölt kvalitásuk és igényük szerint hívjuk őket. Jelenleg közel 3000 tag szerepel a nyilvántartásban.
– Milyen típusú munkákat végezhetnek a diákok?
– A választék nagyon sokszínű, hiszen a csomagolástól egészen a hostesskedésig kínálunk munkalehetőséget. Emellett várjuk a jelentkezőket műszakos munkákra, mint például a csomagolás, vagy az árufeltöltés. Hihetetlenül kedvelt a szórólapozás, mert ez csak egy pár órás elfoglaltságot jelent. 18 éves kor felett a tanulóknak lehetőségük van irodai, esetleg pénztárosi munkavégzésre, vagy tolmácskodásra is.
– Mennyi bért kínálnak a dolgozni vágyó tanulóknak?
– A diákok órabére változó, hiszen nem mindegy, milyen típusú munkát végez, valamint az sem, hogy nappali vagy éjszakai műszakban végzi a munkát. A munkabér egyébként 300 és 600 forint között mozog.
– Hány éves kortól lehet diákmunkát vállalni?
– Kizárólag 16. életévet betöltött, nappali tagozaton tanuló fiatal jelentkezhet nálunk. 15 és 16 év közötti diákok, külön szülői engedéllyel és csakis szünidőben vállalhatnak munkát. Tapasztalataink szerint a tanév közben dolgozó diákok körülbelül ötven százaléka középiskolás, míg a másik hányada főiskolás és egyetemista. A felsőoktatási intézmények hallgatói is szívesen jönnek hozzánk, hiszen a tanulás mellett marad idejük arra, hogy munkával egy kis pénzhez jussanak. Ők gyakran jelentkeznek csoportosan, és nagyon kedvelik az éjszakai műszakos munkát. A középiskolásoknál pedig a szórólapozás a népszerű, míg a főiskolásoknál a műszakos munkák mellett az irodai munka és a hostesskedés.
– Milyen arányban térnek vissza a korábbi munkavállaló fiatalok?
– Vannak olyan diákjaink, akik több éve jönnek hozzánk munkáért. Akad olyan is, aki 4–5 éve folyamatosan vállal nálunk munkát. Előfordul, hogy a cégek annyira elégedettek a diák munkájával, hogy újra őt szeretnék „kapni”. A diákmunka továbbra is népszerű, hiszen a fiatalok szívesen dolgoznak az iskola mellett, hogy a keresett pénzből lecseréljék mobiltelefonjukat, vagy felújítsák ruhatárukat. A nyári szünidőben mindig rengeteg fiatal jelentkezik nálunk, ezért már májusban érdemes feliratkozni a nyári munkára. Ez fontos, hiszen a szervezéskor figyelembe vesszük a jelentkezési sorrendet is. A Fürge Diák Iskolaszövetkezet egyébként mindennap 9 és 17 óra között várja a fiatalok jelentkezését a Tompa utca 3. szám alatti irodánkban, a beiratkozáshoz pedig csak a személyi igazolvány, a diákigazolvány, az adóazonosító kártya, egy iskolalátogatási igazolás és egy saját bankszámla szükséges.

Úgy tűnik, az idei évre elkerülte Zalaegerszeget az influenza járvány. Jött azonban helyette két másik vírus, mely szedi „áldozatait”. Sokan panaszkodnak manapság torokfájásra, náthára, szenvednek láztól, míg mások gyomorpanaszokkal küszködnek. Ezek következtében, megnőtt a háziorvosok forgalma is.

– Nagyon sok lázas, felsőlégúti betegségben szenvedő pánciensem van. Véleményem szerint, nem influenzajellegű megbetegedésről van szó esetükben, inkább valami vírus okozza panaszaikat – mondja dr. Marx Gyula háziorvos. – Azt javaslom a betegeknek, hogy néhány napig próbáljanak otthon maradni, s a patikában recept nélkül kapható tüneti gyógyszerekkel enyhítsék panaszaikat. Amennyiben ezek a készítmények nem használnak, feltétlenül forduljanak orvoshoz. A lázat mindenképpen csillapítani kell! Erre is megvannak a megfelelő gyógyszerek. A legfontosabb azonban mindenképpen az lenne, hogy a felsőlégúti panaszokkal küszködők ne menjenek közösségbe! Sajnos, nagyon nehezen tudjuk rábeszélni a betegeket a táppénzre, pedig sokkal gyorsabban meggyógyulnának, s társaikat sem fertőznék meg, ha ágyban, vagy legalább otthon maradnának.
Betegeim másik nagy csoportja hasmenéssel, hányással küszködik. Hasi fertőzés következménye lehet ez, s mindenképpen orvosi vizsgálatot igényel. Javaslatom hasonló az előbbi betegségcsoportéhoz. Nem lenne ildomos tovább terjeszteni a betegséget, ezért néhány napra ők is maradjanak távol a közösségtől.
– Melyik korosztályt érintik többnyire az említett fertőző betegségek?
– Elsősorban a fiatalokat, illetve a fiatal felnőtteket támadja meg a két betegség. És sajnos éppen ők azok, akik képesek lázasan, hányingerrel, hasfájással is elmenni az iskolába, vagy dolgozni. Ebből adódik a betegek nagy száma.
– Szerepet játszik a hideg is a betegségek kialakulásában?
– Úgy gondolom, a hideg maximum talajt teremt ezeknek a betegségeknek. Mint már említettem, nem influenzáról van szó. Úgy tűnik, az elkerült bennünket idén. Lassan lejár a járvány ideje, s jómagam talán még nem is találkoztam influenzással. Népi megfigyelés, hogy ha hideg a tél, kevésbé dühöng a járvány. De igaz lehet az is, hogy évekig enyhébb lefolyású a járvány, majd jön egy súlyosabb időszak. Bízunk benne, ez utóbbi is várat magára.

A múlt században épült Zalaegerszeg kedvelt vendéglátóhelye, a Becsali csárda. A hegyi vendéglő közelében az évek folyamán több konkurencia épült, így működtetése gazdaságtalanná vált. Tulajdonosa az elmúlt évben megvált tőle, a vásárló pedig – mint arról lapunkban is többször beszámoltunk – lakóházak építését tűzte ki célul a szép panorámájú területen.

A Becsali csárda megmentése, további éltetése érdekében összefogtak a városvédők. Kezdeményezésükre felvette a kapcsolatot az önkormányzat az új tulajdonossal, csereterületet ajánlva fel a Becsali csárdáért. A város jelenlegi gazdasági helyzete tükrében azonban nem sok remény látszik a visszavásárlásra, tudtuk meg Tombi Lajos alpolgármestertől, aki a közelmúltban is egyeztetett a csárda jelenlegi tulajdonosával, a zalaegerszegi Gommaz Kft.-vel.
– Sajnos, az évek folyamán nagyon leromlott a Becsali csárda állapota. Hasznosítására szakmai befektetők nem érkeztek, az önkormányzat sem volt érdekelt a megvásárlásban, így került más befektetőhöz az ingatlan. Felmérték ők a piacot, és úgy határoztak, a vendéglátóhely helyett házakat építenek a területre – beszél a kialakult helyzetről Tombi Lajos. – A város lakóinak érthető módon szívükhöz nőtt a csárda. Dr. Vándor László, a Városvédő Egyesület elnöke társadalmi kezdeményezést indított a megmentéséért.
Jómagam több ízben tárgyaltam a tulajdonossal. Lehetőség nyílna a területcserére, a Gommaz Kft. sem zárkózik el ez elől. Sőt, olyan ajánlatot is kaptunk tőle, ami városszerkezeti problémát orvosolna. Zalaegerszeg olyan épületét kérte cserébe, melyet érdemes lenne elfogadni. A problémát csupán az jelenti, hogy mit csinálunk a Becsali csárdával, ha megvásároljuk?
Tombi Lajos egyébként maga sem támogatja, hogy az önkormányzat működtesse tovább a Becsali csárdát.
– A város intézményrendszerének szűkítését éljük. Ebben a helyzetben nem tudunk vásárolni, nem is tartanám célszerűnek – fogalmaz az alpolgármester. – Csak akkor tartom lehetségesnek a visszavásárlást, ha sikerül találnunk egy olyan hasznosítót, akinek tovább tudja adni a város a csárdát. Lehet ez a hasznosító egy vendéglátós, vagy akár a városban működő vendéglátóipari szakközépiskola, mely a gyakorlatukat töltő diákoknak teremtene ott lehetőséget a munkára. Azt azonban nem támogatom, hogy visszavásárolja az épületet az önkormányzat, majd mi gazdaságtalanul üzemeltessük, vagy más esetben, a város építsen ott lakásokat. Várnunk kell egy szakmai befektető érkezésére!

Hazánkban is egyre nagyobb hagyománya van a Valentin-napnak, és sokan lepik meg ezen a napon jelképes ajándékkal szerelmüket, szerettüket.

Szent Valentin ünnepe 496-tól a középkori naptárakban is szerepelt, tehát a keresztények már régóta ünnepelték. A Valentin-nap mai formája Magyarországon csak 1990-ben éledt fel. És miért éppen Bálint-napon?
Szent Valentin emlékére február 14-én az emberek világszerte megajándékozzák szeretteiket. Valentin kultusza a II. századra vezethető vissza. A legelterjedtebb történet szerint, Valentin keresztény hite miatt börtönben sínylődött, ahol a börtönőr leányának visszaadta a látását. Mielőtt 270. február 14-én kivégezték, a leánynak egy üzenetet küldött: „A Te Valentinod.” Így vált ez az üzenet világszerte ismertté. Az ünnep modern formája Angliából indult a XV. században, és a XIX. században már üdvözlőkártyákat is küldtek egymásnak az emberek ezen a napon.
A virágboltokban ilyenkor megnő a kereslet a különféle vágott és cserepes virágok iránt.
– Az idei február 14-ére már felkészültünk, és megfelelő árukészlettel várjuk a vásárlókat – tudtuk meg az egyik zalaegerszegi virágbolt vezetőjétől. – Tapasztalataink szerint a Valentin-napon a legnépszerűbb virág a vörös rózsa, de természetesen mindenki más-más ízlés szerint választ. Sokan döntenek például úgy, hogy cserepes virággal ajándékozzák meg szerettüket. A vásárlók között minden korosztály megtalálható. A kolléganőmmel mi is minden esztendőben meglepjük valamivel szeretteinket, és egy remek hagyománynak tartjuk a Valentin-napot. Fontos, hogy a rohanó világban egy kis időre kifejezzük szeretetünket. A február 14-e egy szép gesztus, és egyaránt jó érzés ezen a napon ajándékot adni és kapni.
A Valentin-napi szokásokkal kapcsolatban más vélemények is megfogalmazódnak. Zalányi Gyula színművész például így látja:
– Hihetetlenül nem értek egyet azzal, hogy más kultúrákból kölcsönveszünk idegen ünnepeket. Megvannak nekünk a népi ünnepeink, amelyekre joggal lehetünk büszkék, és nincs szükségünk a Valentin-naphoz hasonló hagyományok átvételére. Véleményem szerint az ilyen „behozott” szokások alááshatják a helyi ünnepeinket. Én például nem fogok senkit megajándékozni ez alkalomból. Természetesen mindenkinek szíve joga, hogy megünnepli-e a Valentin-napot, de nem kell ebből nemzeti programot csinálni. Meglátásom szerint ez az egész csak egy jól kitalált és jól menedzselt „rablás”.