Címlap

A korábban átadott két társasház mellett tavaly augusztusában fogott hozzá újabb kétszer nyolc szociális bérlakás építéséhez a K+K Bauprofil Kft. az önkormányzat megbízásából. Az Ölyvesfalvi utcában megvalósult beruházás 72 millió forintba került. Az összeg több mint felét, 47 millió forintot, a Széchenyi-terv biztosította.

A két egyforma épületben egy-, illetve másfél szobás, 29 és 36 négyzetméteres lakásokat alakított ki az építtető. A műszaki át-adásra még 2002 decemberében sor került, ünnepélyes keretek között azonban a múlt héten vette birtokba a társasházakat Zalaegerszeg önkormányzata, illetve a bérlők.
A beruházást Kecskés Richárd, a kivitelező kft. ügyvezetője jelentette készre, külön hangsúlyozva, hogy az építkezés során mindvégig nagy figyelmet fordítottak a minőségi anyagok használatára, illetve a minőségi munkára.
Tombi Lajos alpolgármester avatóbeszédét azzal indította, hogy bátran felvállalhatja Zalaegerszeg önkormányzata az utóbbi években véghezvitt fejlesztéseket. A folyamatos lakásépítéseknek örülnek a rászoruló bérlők, de hasznukra válik az építőiparban dolgozóknak is, akik rendszeres munkához jutnak általuk, hangsúlyozta.
Az Ölyvesfalvi utcában felépült újabb kétszer nyolc lakás révén lehetőség nyílt szükséglakások felszámolására Zalaegerszegen. Olyan bérlők költözhetnek jobb körülmények közé, akik számára a komfortot mindeddig egyetlen villanykörte jelentette, árulta el az alpolgármester. Ígéretet tett arra, hogy tovább folytatódik a bérlakásépítés a városban, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy újabb, a Széchenyi-tervhez hasonló támogatásokat tud igénybe venni az önkormányzat céljai elérése érdekében.
Az első, sorrendben harmadik lépcsőház kapujába kifeszített szalagot Tombi Lajos alpolgármester, dr. Ribiczey Pál alpolgármester és Kecskés Richárd vágták át, majd megtekintették a lakásokat az avatóünnepség résztvevői.

A csoportos létszámleépítés március 20-án veszi kezdetét a Zalaegerszegi Ruhagyárban. Mazzag Gábor pénzügyi igazgatótól megtudtuk, megpróbálják úgy szervezni a munkát, hogy a felszámolónak ne kelljen igénybe venni a rendelkezésére álló felmondási időkeretet. Ez azt jelenti, hogy március végén végleg kiürül Zalaegerszeg egyik legrégebbi gyára, amely évtizedeken keresztül több ezer embernek adott munkát.

– Sajnos, nehezen jönnek be a követeléseink, és csak ezek függvényében tudunk fizetni – folytatja Mazzag Gábor. – A felmentési bérre, végkielégítésre a bérgarancia-alap kerül lehívásra és valószínű, hogy április első felében ezek kifizetésre kerülnek. Ennek viszont van egy szépséghibája, mégpedig az, hogy a bérgarancia-alapnak van felső határa, így előfordulhat, hogy nem mindenki – ez inkább a magasabb jövedelműekre vonatkozik – jut hozzá a végkielégítés teljes összegéhez.
Az új ruhagyári kft. 60 százalékos készültségben van, és mint Mazzag Gábor mondja, szeretnék a ZA-KO nevet valamilyen formában átmenteni. Az alakuló társaság 300–350 munkavállalót foglalkoztatna, és elsősorban az eddigi szakmai munka alapján válogatnának a jelentkezők közül.
– Lehetőség van arra is, hogy valaki részt vegyen a kft. alapításában, sajnos sokan összekapcsolták ezt azzal, hogy „akkor lesz munkám, ha megveszem magamnak a munkahelyet”. Ez így nem felel meg a valóságnak, ez csak egy lehetőség és a kettő nem feltétele egymásnak.
A kft. profilja ugyanaz maradna, mint volt a ruhagyárban, ugyanakkor nem varrodákat akarunk létrehozni, szeretnénk a ruhagyártás összes munkálatait végezni. Ötven százalékban hazai piacra termelünk a tervek szerint, erre már van vevőnk, a másik 50 százalékban pedig francia, svájci, angol és izraeli piacra. Két zakó-, két kabát- és egy pantallószalagot fogunk működtetni. Kezdetben egyműszakos lesz a termelés, aztán attól függ majd, milyen helyiséget találunk a további működéshez.
Ha két műszakot csinálunk, olcsóbb lesz a beruházás, de drágább a működtetés. A leendő vállalkozásunkról már beszélgettünk a város polgármesterével is, aki támogatásáról biztosított bennünket. A város érdekelt a foglalkoztatásban és segíti a kezdő vállalkozásokat. A munkaügyi központ is támogat bennünket, ebben az esetben leginkább munkahelyteremtő támogatás jöhet szóba.
Mazzag Gábortól megtudtuk még, szeretnék a kft.-t 50 millió forintos alaptőkével indítani, ez az összeg nagyobb lehetőséget biztosítana számukra a közeljövőben. Helyileg pedig még egy évig maradnának a mostani ruhagyár területén, erről a napokban kezdődnek meg a tárgyalások.

Zalaegerszeg önkormányzata 1999 novemberében kötött húsz évre szóló ingyenes, sportcélú használati szerződést a helyi motorosrepülő klubbal a sportrepülőtér használatára vonatkozóan. A sportcélú működtetés továbbfejlesztésének, illetve a meglehetősen leromlott állapotú fogadóépület felújításának szándékával Orbán Gyula, a klub elnöke kereste meg az önkormányzatot. Az eredetileg 21 millió forintosra tervezett rekonstrukcióhoz 10 millió forinttal hozzájárult a város. A fennmaradó összeg előteremtését a klub vállalta.

Később befektetők keresték meg Zalaegerszeg önkormányzatát, a repülőtér továbbfejlesztését kezdeményezve. Vállalkozói, illetve pályázati támogatás segítségével a beruházás mellett határozta el magát a város.
Az ellentétek ekkor kezdődtek Orbán Gyulával.
A nézeteltérés következményeként 2001 augusztusában közös megegyezéssel felbontotta az önkormányzat és a klub a repülőtér sportcélú hasznosítására vonatkozó szerződést. Az okirat felbontásával párhuzamosan kezdetét vette a végelszámolás. Míg az önkormányzat arra a megállapításra jutott, hogy a rendelkezésre bocsátott 10 millió forintot nem költötte maradéktalanul a fogadóépület felújítására a klub, Orbán Gyula kevesellte a várostól kapott összeget. Kártérítési igényt nyújtott be a bírósághoz, melyet később kiegészített közel 400 millió forintos követelésével, s kérte az üzemeltetésből betervezett, de elmaradt hasznának kifizetését.
Az ügyet múlt héten tárgyalta a Zala Megyei Bíróság. Az előzményekről, illetve a fejleményekről dr. Györke Gyöngyi aljegyző tájékoztatta lapunkat.
– Az államtól kapta meg a sportrepülőteret az önkormányzat előírva, hogy tizenöt évig kötelesek vagyunk azt sportcélra hasznosítani. Ezt a célt szolgálta az a hasznosítási szerződés is, melyet a Zalaegerszegi Motorosrepülő Klubbal kötöttünk. Miután azonban kiderült, hogy komoly eséllyel fejleszthető nemzetközi színvonalúvá a repülőtér, úgy határozott az önkormányzat, hogy elindítja a beruházást – mondja dr. Györke Gyöngyi. – Orbán Gyula is érzékelte a nagyívű fejlesztés lehetőségét, s szeretett volna részesévé válni. Ez volt az a momentum, amikor a nézőpontok eltávolodtak.
Érdekmúlásra való tekintettel közös megegyezéssel felbontottuk a sportcélú hasznosításra vonatkozó szerződést. A klub vezetője kezdetben elfogadta a helyzetet, s minden ment tovább oly módon, mintha megszűnt volna a szerződés. A szerződésbontás azonban az elszámolást is rendezi, ekkor tört ki a harc. Az önkormányzat álláspontja szerint, a hozzájárulásként adott tízmillió forintot nem olyan műszaki fokon és értéken használta fel a klub a fogadóépület felújítása során, ahogy azt elvártuk volna. Körülbelül 900 ezer forintot követelünk vissza.
Orbán Gyula nem fogadja el a mi álláspontunkat, sőt, követelésekkel állt elő. Beperelte az önkormányzatot. Első körben annak a megállapítását kérte, miszerint érvénytelen a sportcélú használatra vonatkozó szerződést megszüntető okirat. Később ezt hatálytalannak kívánta nyilváníttatni. A múlt héten részítéletet hozott a bíróság, melyben a városnak adott igazat. Az ítélet értelmében, szabályos volt a szerződésbontás.
Hátramaradt még az elszámolás. Az épület felújítási értékét várhatóan szakértő vizsgálja meg. Ugyanakkor nem ismert okokból és jogalapokból 370 millió forintot követel az önkormányzattól kártérítés címén a motorosrepülő klub.
Hogy jogos-e a követelés, nem ítélhető meg, hiszen sem a jogalapot nem jelöli meg, sem bizonyítékokat nem tár fel a keresetlevél – folytatja az aljegyző. – Ugyanakkor alapelve a polgári törvénykönyvnek a joggal való visszaélés tilalma. Nagyon elgondolkodtató, hogy nem sérül-e ez az alapelv, hiszen mások zaklatása, jogtalan előnyök kicsikarásának esete forog fenn. Meg kell említeni azt is, hogy a klub, mint egyesület nem kötelezhető perköltség megfizetésére, egyszóval kockázat nélkül folytathatja Orbán Gyula és ügyvédje a jogi csatározást.
Mindenki jól tudja – így a motorosrepülő klub elnöke is –, hogy a város sok pénzből, komoly munkával nemzetközi repülőtérré kívánja fejleszteni a repteret. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen perlekedés nem tesz jót a megvalósításnak.
Az üggyel kapcsolatban természetesen a felperes álláspontjára is kíváncsiak lettünk volna. Orbán Gyulát azonban nem sikerült elérnünk lapzártánkig.