Kultúra

Primadonna, bonviván, szubrett, táncos-komikus, zenészek és az előadást kiegészítő tánckar... Az operett műfaj kelléktárának minden fontos eleme együtt volt és hatásosan funkcionált az egerszegi színház társulatának Kálmán Imre: Marica grófnő című bemutatóján. A vidéki – elsősorban prózai művek bemutatására berendezkedett – kis színházak időnként próbálkoznak nagy apparátust felvonultató zenés darabok színpadra állításával is. Közülük a közönségsiker legbiztosabb garanciáját – amennyiben énekben, táncban és szövegmondásban egyaránt járatos szereplőgárdát sikerül toborozni – az operettdarabok jelentik.

A vígjátékok dramaturgiájára felépülő, melodikus, táncos műfajt – esztétikai kifogásokra hivatkozva – a szakmai és a közvélemény egy része többnyire fanyalogva fogadja, de a televíziós szappanoperák és valóságshow-k közönséges és igénytelen tartalma, semmitmondó üzenetei mellett mégiscsak el kell ismernünk létjogosultságát. Még akkor is, ha az előadás sikerét érzelmes történettel, szórakoztató poénokkal, nosztalgiát keltő, könnyed dallamokkal, színpadi látványossággal éri el a rendező.
A XX. század első évtizedeiben nálunk fénykorát élő operett műfajával vajon mit kezdhet az, aki a mai körülmények között vállalkozik a valaha közkedvelt darabok egyikének színpadra állítására? A választ Czeizel Gábor adta meg, aki vendégrendezőként újfajta értelmezésben vitte színre a zalai színpadon Kálmán Imre nagysikerű alkotását.
A tetszetős kivitelű, precízen és igényesen rendezett, új koreográfiával készült előadás feledtette a nézővel a szerelem és a pénz világa köré fölépített történet banalitását. Az anyagilag tönkrement Endrődy-Wittenburg Tasziló gróf álcázva kilétét, tiszttartónak szegődik Marica grófnő birtokára. Itt találkozik össze az ugyancsak álnéven megjelenő Liebenberg István báróval. Az események magvát a birtokra érkező grófnő és az áltiszttartó között szövődő szerelem viszontagságos alakulása teszi ki. A cselekményt bonyolítja, hogy Tasziló gróf hugát Lizát és Liebenberg bárót ugyancsak érzelmes szálak fűzik egymáshoz. A kuszálódó viszonyokat végül Cecília hercegnő megérkezése oldja meg, akinek anyagi áldozatvállalása megmenti a gróf megrendült egzisztenciáját: helyreáll a világ egyensúlya, így a történet a szerelmesek boldog egymásra találásával fejeződik be.
Az egerszegi előadásnak – a koncepciózus rendezés mellett – legfőbb erőssége a kitűnő szereposztás. Érezhető, hogy a rendező teret engedett a színészi játék kreativitásának, így a darab jól körülhatárolható figurái karakterisztikusan jelennek meg előttünk.
Érdemes odafigyelnünk az összetartozó párok (Debrei Zsuzsanna – Dániel Gábor, Hertelendy Attila – Tánczos Adrienn) harmonikus, egymást erősítő alakítására.
Az idén az egerszegi társulathoz szerződött Debrei Zsuzsanna nagy lehetőséget kapott Marica grófnő szerepének eljátszásával. Törekedett is a bizalom megszolgálására, a lehető legtöbbet adta tehetségéből, bár a címszereppel járó – prózai szöveg, ének, táncmozgás együttesére felépített – színészi játék erőteljesebb egyéniséget igényel. A rutintalanság okozta kezdeti merevsége az előadás során feloldódott, átélten játszotta a primadonna szerepét. A szerelmes grófnő úri eleganciájával „viselte el” a férfiak kényeztető gesztusait.
A címszereplő párját (Endrődy- Wittenburg gróf) Dániel Gábor játszotta. Alakítása minden mozzanatában megőrizte a gróf nemesi büszkeségét, akár a rátarti tiszttartó, akár a hősszerelmes figurájában lépett színre. Erőteljes énekhangjával, mozgáskultúrájával az előadás egyik legjobb teljesítményét nyújtotta.
A színészi rátermettség dicséretes példáját adta Balogh Tamás (Dragomir Móric herceg) egyedi szerepformálása. Az öreg herceg figurájában elsősorban a komikus hatás megteremtésével a színpad különös jelenségének számított. Balogh nyelvi humora, gegeinek sorozata, színpadi rutinja meghatározta az előadás sikerét.
A legfontosabb címlapszerepek közül dicséretes teljesítményt nyújtott Hertelendy Attila, mert Liebenberg báró szerepében felszabadultan, kedvvel teremtette meg a főnemes alakmását. Ugyanez érvényes párjára Tánczos Adriennre, aki Liza megformálójaként váltott ki tetszést, így a báró és a szubrett kettőse ugyancsak az előadás üde színfoltját jelentette.
Személyéhez illő szerepet kapott Szegezdi Róbert, aki bizonyította, hogy epizódfiguraként is lehetséges emlékezetes alakítást nyújtani.
A bemutató érdemeit dicsérve külön kell szólnunk Túri Erzsébet szép, igényesen kivitelezett díszleteiről és Laczó Henriette elegáns, korhű jelmezterveiről.
A Hevesi Színházban bemutatott Marica grófnő című nagyoperett összességében nem okozott csalódást. Az előadás sikerének fő záloga, hogy – a színpadon mostanában nem tapasztalt – színvonalas egyéni alakítások sorozatával találkozhatunk.

Huysmans: A különc. A szerző a francia és a világirodalom kiemelkedő alkotói között foglal helyet, művei különböző nyelveken, nagy példányszámban jelennek meg mind a mai napig. A Különc Huysmans legismertebb, legkülönösebb regénye. Igazi kultuszmű. Messze megelőzte korát, így megjelenésekor komoly botrányokat kavart, ám termékenyítő hatása mindvégig érezhető a 20. század irodalmában. Szerb Antal szerint: „Ez a regény a dekadencia kézikönyve”. Magyarul először és utoljára 1921-ben jelent meg „Kosztolányi Dezső bravúrosan lüktető, nagyvonalú és kongeniálisan színes fordításában” – írta a Nyugat kritikusa 1922-ben.
A regény betegesen esztétizáló főhőse, Des Esseintes herceg kiábrándult kora társadalmából és elvonultságában a végletekig fokozva éli meg a művészetet, a műviséget. Semmi nem kell neki, ami természetes. Ad absurdum fokozza az érzékelés adta élvezeteket: illat, íz és színorgiákat rendez. Külön világot próbál teremteni magának, de minden kísérlete a visszájára fordul.
A Különc a modern irodalom egyik alapműve, születésének egyik legfontosabb dokumentuma.
Ma már nem akadhat senki, aki vallásellenesnek, sátánistának vagy erkölcstelennek nevezné a regényt. A föltáruló romlottság, a dekadencia a koré, a belőle való kitalálni vágyás az íróé. A mű mostani megjelenése bizonyára már nem vált ki olyan ellenérzéseket, mint annak idején. Sőt, inkább a szerző „rehabilitációját” várják az irodalomban.
A Különc kiadásával régi hiányt pótoltak.

2002 szeptemberében megindult Zalaegerszegen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának kihelyezett zalaegerszegi, nappali tagozatú, kreditrendszerben működő, 50, államilag finanszírozott és 20, költségtérítéses hallgatói keretlétszámú, főiskolai szintű, gyártástechnológia és informatika szakirányú GÉPÉSZMÉRNÖKI képzése.

Az elméleti képzések a volt laktanya helyén kiépült felsőoktatási centrumban, a pénzügyi és számviteli főiskolával együttműködve történnek, míg a gyakorlati képzések a három zalaegerszegi műszaki szakközépiskola (Ganz, Munkácsy, Széchenyi) felfejlesztett laborjaiban folynak.
A műszaki főiskola 2003-ban is várja a jelentkező és érdeklődő diákokat! A főiskolai szintű gépészmérnök-képzés célja olyan szakemberek képzése, akik korszerű műszaki, informatikai és gazdasági ismeretekkel rendelkeznek, valamint képesek a gépgyártás-technológiai folyamatok tervezésére, irányítására és alkalmasak a számítástechnika magas szintű felhasználására. A hallgatókat a Budapestről lejáró egyetemi tanárok mellett a pénzügyi és számviteli főiskola tanárai, illetve gyakorló üzemi szakemberek tanítják.
A kreditrendszerű képzés a természettudományos és a műszaki alapozó ismeretek oktatásával kezdődik. Kiemelten kezeljük a számítástechnika és a műszaki ismeretek oktatását. Az alapismeretek birtokában szakirányú ismereteket nyújtunk: az anyagtudományok, a gépgyártás-technológiai folyamatok, a korszerű szerszámgépek és a robottechnika témakörében. A választható tantárgyak lehetővé teszik speciális műszaki és gazdasági ismeretek elsajátítását.

A képzés kiegészítő modulja nyelvoktatást és testnevelési lehetőséget biztosít. A gyakorlati képzés során – amely lényeges része az oktatásnak – a hallgatók megismerkedhetnek a városban vagy környékén működő igen korszerű iparvállalatokkal és vállalkozásokkal, amelyek kölcsönös elégedettség esetén elhelyezkedési lehetőséget is jelenthetnek számukra. A térség ipari fejlődése biztosítja, hogy egyre nő az igény a gyártástechnológia, gyártásautomatizálás és gyártási informatika területén jártas szakemberek iránt.
A megfelelő eredménnyel végző hallgatóknak módja lesz tanulmányaik folytatására a BME Gépészmérnöki Kar keretein belül az okleveles gépészmérnök vagy akár a szakmérnöki végzettség ill. doktori cím eléréséig. Fontos, hogy minden hallgató számára kollégiumi elhelyezést és a főiskolán ingyenes internetes hozzáférési lehetőséget tudnak biztosítani.

Az egységes felvételi rendszerben maximum 120 pont érhető el a középiskolából hozott eredmények és/vagy az írásbeli vizsgák eredménye alapján. A jelentkező számára előnyösebb módon számított pontszámhoz adódnak hozzá a többletpontok (nyelvvizsga, technikus-képesítés stb.) A felvételi összpontszám meghatározása a következőképpen történik:
a) hozott pontok és a szerzett pontok összegzésével, vagy
b) a felvételi vizsgán szerzett pontok kettőzésével vagy
c) a hozott pontok kettőzésével.
A 2000 előtt érettségizettek csak a b) pont szerinti pontszámítási módot kérhetik.
Hozott pontszám csak osztályzatból képezhető az alábbiak szerint:
a) öt tantárgy: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy választott tantárgy valamint egy választott idegen nyelv utolsó – tanult – két év végi érdemjegyeinek összege, valamint
b) az érettségi érdemjegyek átlagának kétszerese, egész számra kerekítve.
A középiskolai eredmény meghatározásánál szakközépiskolákban folytatott tanulmányok esetén választható tantárgy egy, legalább két évig tanult, a választott szakiránynak megfelelő szakmai előkészítő, szakmai alapozó tárgy is figyelembe vehető.
A zalaegerszegi képzésre a „B” lap 10. pontjában kell jelentkezni.
A jelentkezés határideje 2003. március 1.

További információk: 2003-as felvételi tájékoztató (212-214. oldal), BME Gépészmérnöki Kar Dékáni Hivatal (Tel.: 1/463-11-40, e-mail: palotasb@eik.bme.hu), Polgármesteri Hivatal, Balaicz Zoltán felsőoktatási igazgató (Tel.: 92/502-190, 30/939-8478, e-mail: bala-zoli@freemail.hu).