Oktatás

A végleges közgyűlési döntés előtt, az utolsó oktatási bizottsági ülésre került sor az elmúlt héten. A több órán keresztül zajló vitában az álláspontok nem közeledtek egymáshoz, sőt „kellemetlen közjáték” is megzavarta a munkát.

Horváth László (MSZP) a bizottság elnöke kivonult az ülésről, miután bejelentette, hogy szerinte a mellette ülő Gyutai Csaba alpolgármester feljegyzésről „irányítja”, hogyan kell szavazni. Látta azt a bizonyos papírt és felháborítónak tartja, hogy előre „lekottázták” a szavazást. A bizottsági ülésen egyébként a művelődési és oktatási osztály által előterjesztett javaslatokat fogadták el, Horváth Lászlóéval szemben. Az eredeti elképzelésekhez képest lesznek változások – például a József Attila-iskola a tervek szerint nem jogutód nélkül szűnik meg – de a végső szót február 27-én, a közgyűlés mondja ki.
Gyutai Csaba sajnálja, hogy vannak olyan képviselők, akik színpadias viselkedéssel igyekeznek a felelősséget elterelni. Szerinte a hangulatkeltés nem szolgálja a város érdekeit. A bizottsági ülésen történtekről, az úgynevezett kottáról a következőket mondta:
– Természetes, hogy ilyen esetben minden képviselőcsoport belső egyeztetéseket folytat, és ennek vannak írásos dokumentumai is. A szóban forgó anyag 101 oldalas, 34 melléklettel. A határozati javaslatok terjedelme 17 oldalt tesz ki. Nyilvánvaló, hogy ilyenkor mindenki készít feljegyzést a döntési alternatívákról. Az is természetes, hogy a frakciók megbeszélik a leendő alternatívákat, ez minden pártnál így működik.
Egyébként úgy látom, a legtöbb gondot a döntéshozatal előtt még mindig az okozza, indokolt-e az oktatási rendszerbe való beavatkozás, és hogy a demográfiai adatok ezt alátámasztják-e? Sajnos igen. A számok például azt mutatják, hogy a városban 1042 huszonkét éves személy van és mindössze 451 egyéves kisgyerek. Mindenki által kiszámítható, mi várható 6 év múlva. Még súlyosabb helyzetet mutat Zalaegerszeg korfája. Ebből az derül ki, hogy míg a jelenlegi szülőképes korosztály, 19–27 évesek száma ezer felett van, addig a 14 évesek 770-en, a 10 évesek 650-en. Mindez azt mutatja, hogy öregszik a város, éppen ezért a gyermekvállalási kedvet kellene szorgalmazni kormányzati szinten is. Önkormányzatunk is ezt teszi, számos, ezt erősítő vállalással.

A megtakarítások a tanterembe kerülnek

A gazdasági bizottság közvetlenül nem vesz részt az oktatási intézményhálózat fejlesztéséről szóló anyag elkészítésében, ez kimondottan oktatási-szakmai feladat. Ugyanakkor a leadott elképzelések alapján a közgazdasági osztállyal közösen végeztek számításokat, becsléseket. Ezeket a gazdasági bizottság is tárgyalta, fogalmazott érdeklődésünkre Rigó Csaba, a bizottság elnöke.

– Az intézményhálózat korszerűsítéséből 2004-től képződő megtakarítás 400–450 millió forint évente. Jelenleg az állami normatív támogatás 3,8 milliárd forint, ehhez tesz hozzá a város mintegy 1,1 milliárdot. Az esetlegesen megüresedő ingatlanok hasznosításából származó egyszeri bevétel 410–550 millió forint között lehet majd, de ez a téma egyelőre még nem szerepel napirenden. Tehát jól látható, hogy közel egymilliárd forint átrendeződéséről és hasznosításáról beszélhetünk. A bő mellényt szabjuk most szűkebbre.
– Miből érhetők el a megtakarítások?
– Lényeges tartalékok vannak az irányításban, a szervezésben, csökkenteni lehet az adminisztrációs költségeket és megszüntetni a párhuzamosságokat. Van olyan iskola, ahol három igazgatóhelyettes van és még tíz embernek hasonló bére, mint a helyetteseknek. De említhetném az órakedvezményeket is. Szeretném hangsúlyozni, hogy az képződő források továbbra is az oktatási ágazatban hasznosulnak. Nemcsak szűkítésről lehet tehát beszélni, hanem korszerűsítésről, fejlesztésről felújításokról. De ide tartozik még a taneszközök vásárlása, a szakmai színvonal emelése és a minőségi oktatás elismerése. A 2006-ig elvégzendő felújítási igény, amit az iskolák megfogalmaztak, 631 millió forint, tehát bőven lesz feladatunk. Ugyanakkor megjegyezném, hogy mindezen túl ütemezni kell még mintegy 2–3 milliárdnyi további felújítási terveket az oktatási ágazatban. Szeretnénk pályázni kormányzati forrásokra is, mivel évente nagyobb ütemben kell iskolákat felújítanunk. Szerintem ezeknek az intézkedéseknek a pedagógusok is örülni fognak.
– Hány pedagógust érint az átszervezés?
– Összesen 81 főt érint a tervek szerint, ebből 68 a pedagógusok száma, ami nem éri el az 5 százalékos leépítést. Mindennek az egyszeri költsége 80 millió forint körül lesz. A városvezetés mindent megtesz azért, hogy minél kevesebben kerüljenek ki az oktatási rendszerből. Egyébként azt is meghatároztuk, hogy azoknak az iskoláknak, akik nem vesznek részt az integrációban, legalább 2 százaléknyi megtakarítást el kell érniük – mondja Rigó Csaba.
– A polgármesteri hivatalt is érinti a takarékosság...
– Tízszázalékos létszámleépítés várható a közeljövőben, erről döntött a közgyűlés legutóbbi ülésén. A tavalyi létszámbővítés a hivatalban nem egészen optimális struktúrában történt, ezért érdemesnek tartottuk ezt átgondolni. A takarékosság jegyében valamennyi képviselő lemondott a tiszteletdíj-emelésről.
– Hány embert érint a leépítés?
– A gazdasági bizottság is tárgyalt erről legutóbbi ülésén, ahol 23 főről volt szó, miután a hivatal átlagos létszáma 230,5 fő. Ezt úgy kell elképzelni, hogy miután vannak betöltetlen álláshelyek és nyugdíj előtt állók, ez a szám 18-ra csökkenhet.

Aggályaikat fogalmazták meg a Báthory Szakközépiskola tanárai, amikor az oktatási intézményrendszer fejlesztéséről, az iskola szerkezeti átalakításáról kaptak tájékoztatót. A tantestület véleménye, hogy sem szakmai, sem pedig gazdasági indoka nincs annak, hogy a Báthory- és a Kinizsi-iskola integrációja létrejöjjön. A két iskolának eltérő a képzése, más sajátosságok jellemzik, más minisztérium alá tartoznak. Mindez a közös működtetést lehetetlenné teszi, hangzott el az Báthory-iskola fórumán. Egy hibás döntéssel versenyképtelenné válhat az intézmény. A tantestület, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat is elhibázottnak tartja az elképzelést, ezért elutasítja. A szakszervezet is átgondolatlannak tartja a két középfokú intézmény integrációját. A felszólaló pedagógusok arra voltak kíváncsiak, milyen szakmai és gazdasági indokok alapján akarják az integrációt megvalósítani? Mindez mit jelent majd a gyakorlatban? Szerintük összehasonlíthatatlan dolgokat nem lehet összehasonlítani.