Címlap

Dr. Gyimesi Endre a szorosabb együttműködést szorgalmazta.

A napokban megyében látogatott Andrej Gerencer, szlovén nagykövet valamint Zlatko Mursec főkonzul, akiket dr. Gyimesi Endre polgármester is vendégül látott a Városházán.
A találkozón szó esett a szlovén–magyar kapcsolatok további erősítéséről, illetve a két szomszédos terület együttműködési lehetőségeiről. Dr. Gyimesi Endre örömét fejezte ki, hogy a vasúthálózatnak köszönhetően tovább javult az összeköttetés a régiók között. Elhangzott, a gazdaság és az ipar mellett számtalan kapcsolódási pont fűzi össze Szlovéniát és Magyarországot, Zalaegerszeg például évek óta ápol sportkapcsolatot Lendvával. A két nemzet még rengeteg dolgot elérhet közös összefogással, akár egy újabb vasútvonal kivitelezését.
A polgármester hangsúlyozta: reméli, Andrej Gerencer gyakori vendég lesz Zalaegerszegen, valamint, hogy sok szlovén turista keresi fel majd a várost, azon belül az aquaparkot. Ezt követően a város első embere a zalai megyeszékhelyet bemutató kiadványokat nyújtott át a vendégeknek.
A nagykövet elmondta: sokszor megfordult már Zalaegerszegen, ám előző ittjárta óta jelentős változások és fejlesztések történtek. Mindez jól bizonyítja, hogy milyen nagy változásokon ment keresztül a város. Beszélt a Lendva–Rédics vasútvonal beindításáról, amelyet Szlovéniában is pozitívumként értékelnek. Hozzáfűzte: fontosnak tartja, hogy a jövőben a két ország jó politikai kapcsolatait a gazdaság területére is átültessék.
Zlatko Mursec főkonzul kiemelte, a mostani látogatásukkal szeretnének hozzájárulni a területek szorosabb együttműködéséhez.

Elfogadták az oktatási intézményhálózat átalakításának tervét

Ötórás vita után a közgyűlés (17 igen, 10 nem illetve 16 igen és 10 nem szavazatokkal) elfogadta a város 2009-ig szóló oktatási–fejlesztési tervét és döntött az intézményhálózat átalakításáról is. A napirend tárgyalását élénk érdeklődés övezte: pedagógusok, szülők és diákok (alsó tagozatosok is) töltötték meg az ülésterem erkélyét, így hangos tetszésnyilvánítás mellett mondták el a képviselők véleményüket az átszervezéssel kapcsolatban.

A polgári többség képviselőinek mondandóját általában morajlások követték, míg a szocialista frakció tagjainak megszólalását minden esetben taps fogadta. E tetszésnyilvánításból kapott dr. Balogh Miklós országgyűlési képviselő, a parlament oktatási bizottságának tagja, az MSZP megyei elnöke is, aki hozzászólásában kérte, ne hozzon most döntés a testület. A szocialista politikus azt is hangsúlyozta, ne politikai, hanem szakmai döntés szülessen. A vita szüneteiben mégis több szó esett a politikáról, mint a szakmáról...
Az előkészítetlenségre hívta fel a figyelmet Kiss Ferenc, az MSZP frakciójának vezetője és bejelentette: pártja ebben a felelősségben nem tud osztozni. Időt kellene még adni és kényszeríteni az intézményeket, hogy tárják fel tartalékaikat. Hiányolta, hogy nem látják tisztán a megtakarításokat. Kugler László (független) azt hangsúlyozta, hogy a város költségvetésének egyensúlya egészségtelen, ezért a beavatkozás elkerülhetetlen. Az „iskolakérdést” egészében, higgadtan kell tárgyalni és meghozni a nehéz döntést. Elhangzott az is, hogy pozitív diszkriminációt kell alkalmazni, és aki nagyobb áldozatot hoz, azt előnyben lehet részesíteni. Gyutai Csaba (Fidesz) utalt arra, hogy a nem érintett iskolák belső szerkezetét is megvizsgálják és a takarékosság rájuk is vonatkozik.
Tombi Lajos (MDF) szerint a racionalizálásról a döntést most kell meghozni, mert egy év múlva még szomorúbb következményekkel kell számolni. Rigó Csaba (Fidesz) úgy vélte, rossz lenne, ha működési hitelt kellene felvenni és Zalaegerszeg Nagykanizsa útjára lépne. Herbert Ferenc (MSZP) elmondta, nem tartják megoldásnak az iskolabezárást, nem fogadják el. Azt javasolta, fontolják meg a döntést. Zsuppányi Gyula (MDF) szerint az egy év csúszás félmilliárdos költséget jelentene. Javasolta: a József Attila-iskola épület- és földingatlan vagyon jövőbeni nem oktatási célú hasznosítása esetén egy teljes oktatási évre vezessenek be elidegenítési tilalmat. (Ezt a közgyűlés elfogadta.) Szabó Katalin (MSZP) arról szólt, hogy nem szakmai alapon fog megszületni a döntés és még mindig nem egyértelmű, mi indokolja az iskolabezárásokat. Az osztálylétszámok most lesznek ideálisak. Dékány Endre (Fidesz) megjegyezte: az nem lehet ideális, amire nincs pénz.
A szocialista frakció módosító határozati javaslatát Horváth László, az oktatási bizottság elnöke terjesztette elő. (A közgyűlés ezt nem fogadta el.)
A több órás vita során minden érintett intézmény vezetője – a pedagógus szakszervezet is – szót kért és kifejtette véleményét az intézményrendszer átalakításáról.
A döntés értelmében a Szent László Utcai Tagóvodát egycsoportossá szervezik át, a felszabaduló épületrészt egészségügyi feladatellátásra alakítják át. A közgyűlés a Landorhegyi, a Pais és a József Attila Általános Iskolát 2003. július 31-i hatállyal, mint önálló jogi személyt megszünteti és jogutódjaként egyidejűleg új intézményként megalapítja a Landorhegyi Integrált Általános Iskolát. A vezetői feladatokkal egy évre Mátai Ferencet bízta meg. Mint önálló jogi személy megszűnik az Eötvös- és a Liszt-iskola is, és megalakul a Kertvárosi Általános Iskola, melynek vezetője Hanzséros Alajos. A Dózsa György és a Petőfi Általános Iskolák önálló jogi személyként szintén megszűnnek és létrejön a Belvárosi Általános Iskola Lukács Márton vezetésével.
A közgyűlés az Apáczai ÁMK óvodáját és általános iskoláját 2003. július 31-i hatállyal megszünteti. A gyermekek és tanulócsoportok elhelyezését a szülők igényeinek figyelembe vételével a kertvárosi integrált óvodai egység tagóvodáiban, illetve a Kertvárosi Általános Iskolában biztosítja. A Nevelési Tanácsadó az Apáczai ÁMK-ban kap helyet.
A közgyűlés úgy döntött, hogy megalapítja a Városi Középiskolai Kollégiumot a Kaffka Margit Leánykollégium, a Kovács Károly Fiúkollégium, a Teleki Blanka Leánykollégium, mint önálló jogi személy megszüntetése után. Ugyancsak ide tartoznak a Ganz- és a Munkácsi-szakközépiskolák kollégiumai is. Az új közoktatási intézmény vezetője Újváriné Kovács Magdolna.
Megtörténik a szakközépiskolák integrációja is, az eredeti elképzelésektől eltérően nem „négyes”, hanem a „kettes” integráció valósul meg: a Deák- és a Széchenyi-szakközépiskola Horváth Béla vezetésével, a Ganz- és a Munkácsy-szakközépiskola Baján Antal igazgatásával, a Báthory és a Kinizsi szakképző iskolák Bogár Imre vezetésével dolgoznak tovább.
Végül döntés született arról is, hogy az Öveges József ÁMK óvodája 2004. július 31-i hatállyal áthelyezésre kerül az intézmény központi épületébe.

A Zalaegerszegi Rendőrkapitányság működési területén a közvéleményt felkavaró, vagy azt tartósan foglalkoztató bűncselekmény, illetve bűncselekmény-sorozat nem történt 2002-ben. A rendőrkapitányság eredményességi mutatói több év óta folyamatosan meghaladják az országos és a megyei átlagértéket. Minderről Kámán János rendőrkapitány számolt be, a Zalaegerszegi Rendőrkapitányság évértékelő értekezletét megelőző sajtótájékoztatón.

A kapitányság illetékességi területén ismertté vált bűncselekmények száma 22 százalékkal, 4604-ről 3580-ra csökkent. Még ennél is kedvezőbb a kép a városban, ahol a 2001-es statisztikához viszonyítva mintegy negyedével kevesebb bűncselekményt regisztráltak az elmúlt évben. Eredményes a zalaegerszegi rendőrök felderítési tevékenysége is. Közel 50 százalékkal nőtt az ismeretlen elkövető ellen indított eredménnyel záruló eljárások száma. A bűnelkövetők többsége jelenleg is férfi. Csökkent a fiatalkorú, nőtt azonban a fiatal felnőttek bűnözési kedve.
Az ismertté vált bűncselekmények körében továbbra is a kisebb súlyú vétségek a meghatározóak, míg struktúráját vizsgálva a vagyon elleni bűncselekmények teszik ki az összes elkövetés 62 százalékát. E tekintetben is kedvező változásról számolt be a rendőrkapitány. Egy év leforgása alatt 20 százalékkal csökkentek a vagyon ellen elkövetett bűncselekmények. A korábbi 12 helyett 2002-ben 8 rablásról szereztek tudomást a rendőrök, a személygépkocsi-lopások száma pedig 17-ről 11-re csökkent. A lopások száma kis mértékben ugyan, de nőtt tavaly, a 2001-ben regisztrált 427 betöréses lopással szemben viszont az elmúlt évben „csupán” 311-et jelentettek a rendőrségre.
Kedvezőtlenebb a kép a személy elleni jogsértéseket tekintve. Bár szándékos emberölés, vagy annak kísérlete nem történt környékünkön 2002-ben, a szándékos testi sértések 14 százalékkal, szám szerint 134-re nőttek. Többségüket családon belül követték el, ezért a rendőrség idén kiemelt figyelmet kíván fordítani a családon belüli erőszak visszaszorítására.
Akadnak tennivalók a közlekedésbiztonság terén is! A közlekedési bűncselekmények száma ugyanis 33 százalékkal nőtt 2002-ben. Hasonló mértékben emelkedett az ezen bűncselekmények legjelentősebb részét – 20 százalékát – adó ittas járművezetések száma, ami a rendőrség aktív felderítő munkájának eredménye.
Az ittas vezetők mellett nagy figyelmet kíván fordítani a rendőrség 2003-ban a biztonsági öv használatának ellenőrzésére. Kezdetben csupán figyelmeztetnek, a türelmi idő lejártával azonban komoly büntetés vár az öv bekapcsolása nélkül autózókra. Míg Németországban az autóban utazók 90 százaléka használja a biztonsági övet, hazánkban alig 30 százalékuk él vele. Ennek is köszönhető, hogy bár hattal csökkent tavaly a személyi sérüléssel járó közlekedési balesetek száma városunkban, közel megduplázódtak a halálos kimenetelűek.
A gazdasági bűncselekmények száma tovább emelkedett 2002-ben. Az államigazgatás, igazságszolgáltatás, illetve a közélet tisztasága elleni bűncselekmények terén viszont jelentős – több mint 50 százalékos – csökkenés tapasztalható. Embercsempészet nem vált ismertté tavaly, a hivatalos személy elleni erőszak azonban csaknem megduplázódott. Kis mértékben emelkedett az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények száma. Egyes szórakozóhelyek környékén visszatérő jelleggel történnek garázdaságok, tudatta Kámán János. Ezek is hozzájárulnak ahhoz, hogy nőtt 2002-ben a közterületen elkövetett bűncselekmények száma.
Vádat 2002-ben 1415 esetben emeltek a Zalaegerszegi Rendőrkapitányság dolgozói, míg bíróság elé 264 elkövetőt állítottak.