Krónika

A Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetsége a közelmúltban a Kaffka Margit Kollégium pincéjében tartotta a kommunizmus áldozatainak emlékünnepét. A rendezvényen megjelent Kiss Bódog Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke. Az ünnepi köszöntőt követően, Rosta Sándor, a POFOSZ tiszteletbeli elnöke elevenítette fel a kommunista diktatúra legfontosabb eseményeit, kiemelve az 1947–48-as időszak történéseit. Vrangler Imre Kovács Béla egykori kisgazda politikussal eltöltött közös börtönrabságáról beszélt. Kiss Bódog Zoltán azokra az áldozatokra emlékezett, akiket ebben az időszakban végeztek ki, illetve vetettek börtönbe. A megemlékezésen részt vett Rózsás János író, Zala megye díszpolgára is, aki kazahsztáni GULAG-táborban telt éveiről mesélt a jelenlévőknek.

Az Együtt Zalaegerszegért Egyesület szervezőmunkájának és adománygyűjtésének eredményeként az elmúlt év őszén fatemplommal gazdagodott a Göcseji Falumúzeum. A múzeumi falu fejlesztésében tovább kíván lépni az egyesület, fontos célkitűzésük, hogy élővé váljon a skanzen.

– Az immár hagyományos Egerszegi búcsú mellett szeretnénk lehetőséget biztosítani más rendezvények, esetleg lakodalmak szervezésére a Göcseji Falumúzeum területén. Mindezeknek azonban alapvető feltétele, hogy megoldjuk a szennyvízelvezetést. Folyamatosan harcolunk az önkormányzatnál annak érdekében, hogy a skanzen területén is kiépítsék a szennyvízhálózatot – tájékoztatta lapunkat az EZE terveiről dr. Ribiczey Pál elnök. – Jó ötletnek tartanánk egy falusi kocsma létrehozását is. Mindez azonban olyan nagy beruházás lenne, mely meghaladja az Együtt Zalaegerszegért Egyesület anyagi lehetőségeit.
Az egyesület tagjai összefogás révén megvalósítható ötlet után kutattak. Legújabb elképzelésük csíráját részben Zalaegerszeg múltja, részben a város idegenforgalmi szakemberei, illetve a drogellenes bizottság adta.
– A drogellenes bizottság ülésén fogalmaztuk meg, hogy akkor nem nyúlnak a gyerekek a kábítószerekhez, ha tudunk ésszerű elfoglaltságot, sportolási lehetőséget biztosítani számukra. Így jutott eszünkbe az a felvonóval ellátott szánkópálya, amely a 30-as években működött Zalaegerszegen. Úgy határoztunk, hogy lakossági összefogással, adománygyűjtéssel és az ifjúság bevonásával felújítjuk a TV-torony mellett, körvonalaiban még ma is látható szánkópályát – árulta el dr. Ribiczey Pál. – Idős helybeliek elmondásaiból tudom, hogy a 30-as években nagy népszerűségnek örvendett a zalaegerszegi szánkópálya. Idősek, fiatalok egyaránt csúszkáltak a dombon, melynek felső felében felvonó is működött. Még ma is láthatók a felvonó betonelemei, illetve a pálya körvonala, ami egészen az Alsóerdei útig tartott. Négy-, ötszáz méteren egy erős kanyar van a horhosból kialakított pályában. Annak idején egy tűzoltó állt a kanyarban, és figyelte a pályát. Egy kürtszó jelezte, ha indulhatott a következő szánkózó.
Ezt a sportot szeretnénk feléleszteni Zalaegerszegen. Az igény megvan rá, bízunk benne, hogy a fatemplom építéséhez hasonlóan támogatókat és önkénteseket is találunk.
– Hol tartanak most az ötlet megvalósításában?
– Egyelőre csupán az elképzelés szintjén tartunk. Érdeklődünk, mennyibe kerülne egy felvonó építése, kik foglalkoznak ilyen beruházással. A pálya kialakítását magunk is meg tudnánk oldani társadalmi munkában. Tisztáznunk kell a tulajdonviszonyokat is. Jelenleg a Zalaerdő tulajdonában van a terület. Az előkészítést követően szeretnénk jótékonysági rendezvényeket szervezni a megvalósítás érdekében. Kérjük a lakosság és a vállalkozók segítségét, felajánlásaikat, kétkezi munkájukat is.
Egyesületünk messzemenőkig támogatná a szánkópálya megvalósítását. Üzemeltetésére pedig keresnénk egy vállalkozót. A gondot a rendszeres, nagy mennyiségű hó hiánya okozhatja. Ezt kiküszöbölendő, célszerű lenne műhóval ellátott, vagy műanyag pályát létrehozni.
Úgy gondolom, fellendülést hozna a szánkópálya Zalaegerszeg idegenforgalmában is. A jégcsarnok mellett újabb ötletet adnánk a turistáknak, miért érdemes télen is felkeresni városunkat.

Csácsbozsokon 1749 óta működik általános iskola, jövőre ünneplik a településrészen az alapfokú oktatás bevezetésének 255. évfordulóját. Az intézmény 1992-ben költözhetett új helyre, ekkor épült meg a mai Izsák Imre Általános Művelődési Központ.

A nyolc tantermes, aulával és szaktantermekkel ellátott épület kielégítette a kor igényeit. Mindezt fokozva, egy évvel később modern tornacsarnokkal bővült az iskola, majd udvari sportpályákkal és játszótérrel gazdagodott.
Ekkor változott meg a Klapka Utcai Általános Iskola neve is. Felvette az intézmény a világhírű, zalaegerszegi születésű égi mechanikus, csillagász, Izsák Imre nevét. 1997-ben óvodával bővült az iskola, egy évvel később pedig közművelődési feladatokat kaptak, s ÁMK-vá alakultak. Jelen pillanatban 187 általános iskolásnak és 53 óvodásnak ad otthont a művelődési központ.
A folyamatos fejlődés éppen tíz éve tart. A jubileumot Izsák-nap keretében ünnepelték a diákok és a pedagógusok. Délelőtt természettudományi és sportvetélkedőkre várták a gyerekeket, de lehetőség nyílt a játékra, illetve kézműves foglalkozásokra is.
Délutánra a régi diákokat, valamint a szülőket is meghívták. Az ünnepség keretében kiállítás nyílt az iskolások és az óvodások alkotásaiból, majd a hagyományoknak megfelelően megkoszorúzták a névadó domborművét. Az iskola múltját történeti kiállításba sűrítették, végül osztálypárbajjal zárult a nap.
A fejlődés nem áll meg az Izsák ÁMK-ban. Az óvoda és az alapfokú oktatás mellett várhatóan szeptembertől beindul az ÁMK-ban az általános alapműveltséget megalapozó felnőttképzés, mellyel teljessé válik az intézmény képzési köre

Közelmúltban civil szervezetek képviselőinek szervezett uniós pályázati tájékoztató fórumot a Zalai Civil Ház.

A rendezvényen – melynek a Mindszenty József Általános Iskola adott otthont – a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány, valamint a Központi Pénzügyi Szerződéskötő Egység (CFCU) munkatársai tartottak előadásokat. Bognár Gyöngyi, a Zalai Civil Ház irodavezetője elmondta: a 2003-as év elején a Phare újabb pályázati fordulót hirdetett civil szervezetek támogatására, melynek során körülbelül 400-500 szervezetet támogat majd különböző területeken. Az itt elnyerhető legkevesebb összeg kétmillió forint, amely nagyban megkönnyítené a társadalmi szervezetek működését.
A pályázati űrlapok kitöltése az európai uniós normák szerint zajlik, ami Magyarországon még egyelőre szokatlan. E normarendszer megismerése érdekében a Zalai Civil Ház tavaly decemberben pályázatíró tréninget szervezett. A mostani tájékoztató fórumon közel húsz civil szervezet képviselői vettek részt.
Megtudtuk, a szervezetek szakemberei előre felkészültek a pályázatokból, megfogalmazták a projekthez kapcsolódó felvetéseiket, így a fórumon az illetékes személyektől mindenki választ kaphatott kérdéseire.
A szervezeteknek 2003. március 24-ig kell elkészíteniük a pályázataikat. A pályázatíráshoz minden bizonnyal nagy segítséget jelent, hogy a pályázatok tartalmi és formai követelményeiről, a Zalai Civil Ház 2003. február 17-től CD-lemezen információs anyagot biztosított a fórumra jelentkezők számára.

Az egerszegi közgyűlés januári ülésén elfogadta a város európai uniós csatlakozási felkészítő programját, melynek megfelelően készülnek a cselekvési programok. Február 27-i ülésén a képviselő-testület kinyilvánította, hogy elkötelezett az uniós csatlakozás mellett és a népszavazás sikere érdekében a rendelkezésére álló forrásokból olyan információnyújtást kezdeményez, amely pozitív irányba befolyásolja a városlakókat. Mint közismert, a parlamenti pártok, civil szervezetek és az egyházak is konszenzusra jutottak a csatlakozás kérdésében.

– Nagyon fontos tudni, hogy Magyarország nem veszíti el nemzeti önrendelkezését és nem lesz kiszolgáltatott az unió nagyobb tagállamainak a csatlakozásunk után – hangsúlyozza Herbert Ferenc, a közgyűlés európai uniós bizottságának elnöke. – Hazánk a csatlakozást követően részese lesz a döntéseknek. Eddig igazodnunk kellett a jogszabályokhoz, de ha már beléptünk, mi is részt veszünk a szabályok kidolgozásában, illetve módosításában.
Nem sorvad el a magyar kultúra és a magyar nyelv sem, az eddig csatlakozó országok is mind megőrizték kultúrájukat. A magyar nyelv is hivatalos nyelvként lesz használható az unió megfelelő fórumain.
Herbert Ferenc állítja: az a félelem sem jogos, hogy a külföldi termékek a csatlakozást követően kirekesztik a magyar árukat az üzletek polcairól. Hiszen látni, hogy a boltokban most is van importtermék. Nem várható az sem, hogy az árak az egekig szöknek, sőt azt tapasztalják az Ausztriába látogatók, hogy az osztrák háziasszony a hétvégi bevásárláskor kevesebbet fizet, mint a magyar, pedig a keresete lényegesen magasabb. Nem kell félnie a nyugdíjasoknak sem , hogy elveszítik a nyugdíjak értékét.
– A külső források bevonásával a gazdasági növekedés csökkenteni fogja a pénzromlás és az infláció mértékét – folytatja a bizottság elnöke. – Az infláció az unióban 1–3 százalék körüli lehet.
Sokszor esik szó arról, hogy a határon túl élő magyarokkal a kapcsolattartás bonyolultabbá válik. Ennek ellentmond, hogy Szlovákia és Szlovénia velünk együtt fog csatlakozni, igazából csak két problémás ország van: Szerbia és Ukrajna. A románok és a horvátok vízum nélkül utazhatnak majd hozzánk.
– Zalaegerszeg szempontjából nagyon fontos, hogy a csatlakozás időpontjában megfelelő, a Nemzeti Fejlesztési Tervvel harmonizáló fejlesztési célok és kidolgozott projektek álljanak rendelkezésre, hogy 2004 májusában ezeket már ömleszthessük Brüsszelbe. Így nyerhetünk fejlesztési céljainkhoz külső forrásokat. Mindezek alapján történik Zalaegerszeg középtávú gazdasági programjának a kidolgozása is, erről a következő közgyűlésen már tárgyalni fogunk. Ehhez a felkészüléshez saját pénzügyi forrás, saját erő biztosítása szintén fontos feladat.
Az első időszak bizonyára hoz nehézségeket – mondja Herbert Ferenc. – A strukturális alapokhoz való hozzáférés nehéz és meg kell tanulni pályázni az uniós elvárásoknak megfelelően. Zalaegerszeg eddig is részesedett uniós pénzekből: a hulladékdepónia, az elkerülő út, a közlekedés- és vasútfejlesztés és a szennyvíz-rekonstrukció mind-mind tartalmazott uniós forrást. A város régiós szerepének erősítése szempontjából sok pénzre van szükség. Ezért fontos, hogy rendelkezzünk azonnal beadható, megfelelően kidolgozott projektekkel. Meg vagyok győződve arról, hogy Zalaegerszeg nyertese lesz a csatlakozásnak és mindenki ennek sikeréért dolgozik.