Panoráma

Németh László levéltáros volt a vendége a Keresztury Irodalmi Kör elmúlt heti rendezvényének a megyei könyvtárban. Az előadó a Zala megyei zsidóság történetéről tavaly megjelent forráskiadványt ismertette. A könyv 1716–1849 közötti levéltári forrásokra támaszkodva mutatja be a megye zsidóságának történetét, életmódját, betelepülésüket, asszimilációjukat.

Németh László elmondta, hogy az 1700-as években a magyarországi zsidóság még „újnak” számított az akkori betelepítések miatt. Az ókori és középkori zsidóságnak nincsenek is ma leszármazottai hazánkban. A Magyarországra betelepülők magukkal hozták a hagyományaikat, életmódjukat anélkül, hogy összeütközésbe kerültek volna a már itt élő zsidó diaszpórával.
Már a kezdetektől jellemző volt a magyarsághoz való illeszkedés nyelvi és művelődési szinten, de nem volt ritka a totális beolvadás, keresztény hitre áttérés sem. Bár a feudális jogrendszer szerint a „Szent Korona alatt lévő hazafiak” csoportjába tartoztak, ezen belül nem a kiváltságos (nemesi) réteghez sorolták őket, hanem az egyéb, egyenjogúnak el nem ismert csoportok közé. Hivatalt nem vállalhattak, vallásukat csupán megtűrték.
Zalába – mint ahogy az ország sok más részén is – a törököktől felszabadított területekre jöttek be a zsidó telepesek a nyugat-magyarországi nagyobb közösségekből, vagy külföldről. A földesurakkal szerződést kötöttek, az uradalmaknak ugyanis szüksége volt rájuk a termények értékesítése miatt. Ezenkívül gyakran ők szedték a hídvámokat, vezették a serfőzdéket, mészárszékeket, kocsmákat. A zalai zsidókat a rohonci zsidó közösség telepítette be, és a Batthyányak védelme alatt álltak.
A rájuk vonatkozó adatok nagy része az összeírásokból származik. Az első két 18. századi összeírás még közrendészeti célt szolgált, 1743-tól azonban már a türelmi adó beszedése miatt volt szükséges. A zsidóknak mind a személye, mind a vagyona a királyé volt, viszont kötelesek voltak türelmi adót fizetni. A vármegye a létszám alapján rótta ki a közösségre az adó mértékét, a maguk közül választott adószedő pedig az egyén gazdasági helyzete alapján differenciálta a befizetendő összeget.
Zalában 7 községben voltak zsidók, így például Zalaegerszegen, Keszthelyen, Tapolcán és Sümegen is. Az 1725-ös összeírásban Zalaegerszegről Salamon és Dávid nevű zsidókról esik említés, akik kereskedéssel és házalással foglalkoztak: mézet és posztót árultak.
Az 1735-ös összeírásban a 7 községben 106 főt említenek meg, ami 22 családfőt jelentett. 1746-ban már 27 községben 92 családfőt említ az összeírás.
A zsidók túlnyomó többsége házalóként, árendásként kereste kenyerét, a nagyobb mezővárosokban élőknek boltjuk volt. A mezővárosokban ténykedésüket kevésbé nézték jó szemmel. A céheknek nem tetszett a városokba településük, esetleges gazdasági fellendülésük.
1752-ben levélváltás történt a főispán és a Batthyány család között a zsidó telepesek „taxája” miatt. A főispán ambivalens módon figyelte a zsidók betelepülését, az uradalom viszont a már említett gazdasági okok miatt, szabályozott módon, de támogatta a betelepülést.
II. József uralkodása politikai szemléletváltást jelentett, hiszen az átfogó reformok a zsidókat is érintették. Az uralkodó „hasznos polgárrá” kívánta tenni a magyarországi zsidókat, s a felvilágosultaknak lehetőséget kívánt adni a felemelkedésre. A hosszú távú hatás azonban elmaradt. A reformországgyűléseken többször is határozat született a zsidók helyzetének javításáról, jogaik kiszélesítéséről, ám az uralkodó az országgyűlések határozatait nem szentesítette. A teljes zsidó emancipációra csak 1867-ben került sor.

Hajlamosak vagyunk természetesnek venni azt, ami jól működik. Például azzal sem foglalkozunk, hogy szemeink normális esetben párhuzamosan állnak. Így természetes. Arra nem is gondolunk, hogy ez az állapot sokaknak csak jelentős energia befektetése árán tartható fenn. Dr. Bertalan Zsolt szemész szakorvossal a rejtett kancsalság anatómiai és funkcionális hátteréről és korrekciós lehetőségéről beszélgetünk.

– Szemeink mozgatása a kívánt irányokba oldalanként hat darab külső szemizom összehangolt munkájának eredményeként valósul meg. Az összehangolást agyunk végzi el. Távolra, egyenesen előre nézéskor ezek az izmok tartják párhuzamosan a szemeket, ezek teszik lehetővé a jobbra-balra, fel-le, valamint a ferde irányokba való tekintést. Ezek térítik össze a szemgolyókat közelre nézéskor. A cél a beállító mozgásokkal az, hogy a fény minden tekintési helyzetben a szemek belsejét bélelő ideghártyának egyszerre egy-egy azonos pontjára, az éleslátás területére vetüljön. Hogy életünk elengedhetetlen alapfeltétele, a jó látás létrejöhessen, előbb a két szemnek külön-külön, majd a kettőnek együtt kell zavartalanul működnie. Ha ezek a feltételek teljesültek, már csak agyunk látóközpontjának kell a két szemből kapott, egymástól kis mértékben különböző képeket egyként feldolgoznia. Ezt a képességet nevezzük kétszemes együttlátásnak.
Normális esetben szemeink nyugalmi helyzetben párhuzamos állásúak és minimális energia felhasználásával képesek megfelelni a fenti kívánalmaknak. Ha azonban a két szem állása nem párhuzamos, akkor az izmoknak pluszmunkát kell végezniük a párhuzamosság létrehozásához és fenntartásához a kettős látás elkerülése érdekében. Valójában ekkor egy szemizom-egyensúlyi problémáról beszélhetünk, melyet a szaknyelv heterofóriának, a köznyelv rejtett kancsalságnak nevez.
– Milyen panaszokat okozhat ez az állapot?
– Az előbb említett plusz munkavégzés, mint energiaigényes folyamat a szervezet egészétől „lopja el” a szükséges mennyiséget. A fokozott igénybevétel távoli, a szemmel akár nehezen összefüggésbe hozható panaszokat is képes előidézni. A „beteg” nem tudja, miért fárad el a nap végére, miért fárasztó az olvasás vagy az írás. Nem érti, miért kényszerül furcsa testtartások felvételére bizonyos tevékenységek során. Egyszerűbb esetben okozhat szemfájdalmat, idővel jelentkező homályos vagy kettős látást. Előidézhet különböző típusú fejfájásokat, tartási rendellenességet. A probléma megnyilvánulhat funkcionális hibákban is. Ilyenek lehetnek a tanulási nehézségek, mint például a diszlexia, de akár viselkedési zavarok hátterében is állhat. Ezen felderítetlen és korrigálatlan szemészeti eredetű állapotok vizsgálatára alkalmas a polarizált ábrás vagy Pola-teszt szemvizsgáló eljárás.
– Mi a vizsgáló módszer lényege?
– A mindenki által ismert hagyományos látásélesség-vizsgáló módszer a szemeket elkülönítve vizsgálja, nem képes azok együttműködésének megítélésére. A Pola-teszt eljárás lényege, hogy a vizsgált személy speciális szűrőkön és lencséken – ún. prizmákon – keresztül olyan ábrákat néz, melyek két, ellentétesen polarizált részből állnak. Ez a módszer lehetőséget ad arra, hogy a két szemet funkcionálisan függetlenítsük egymástól, de mégis egyszerre vizsgálhassuk működésüket. A prizmalencsék fényeltérítő hatással rendelkeznek. Rajtuk keresztül nézve a tárgyakat, azok helyzete eltolódik. Ezen hatásukat használjuk fel a szemizom-egyensúlyi problémák korrigálásánál. A vizsgálat során azt a korrekciót keressük, amely az adott helyzetben teljesen tehermentesíteni képes a szemizmokat pluszmunkájuk alól. Ettől kezdve a szemüveg végzi az izmok addigi munkáját úgy, hogy az izom ellazulhat, ezáltal a panaszok kiváltó oka megszűnhet. Mivel általában régóta fennálló és jól-rosszul megszokott állapotról van szó, időt igényel a rögzült állapot ellazítása. Ez rendszerint nem is sikerül teljesen első alkalommal, ezért rendszeres ellenőrzésre van szükség. A vizsgálat eredményeként felírt és jól elkészített szemüveg hosszabb-rövidebb megszokási időt követően fejti ki jótékony hatását viselőjére.
Az új vizsgáló módszer Zalaegerszegen, a Tompa utcai egészségházban, szemészeti magánrendelésen érhető el.

Nagy Ferencnek, a ZTE FC Rt. igazgatótanácsa tagjának óriási érdemei vannak abban, hogy az elmúlt évben sporttörténelmet írhattak a labdarúgók, bajnokcsapatot ünnepelhetett Zalaegerszeg. Az örökmozgó vezető azonban nem elégedett, szeretné, ha a ZTE hosszú távon bekerülne a nemzetközi futball vérkeringésébe.

– A bajnoki címnek és a Manchester legyőzésének üzenetei vannak – vélekedik Nagy Ferenc. – A kérdés, ha már történelmet írtunk, miért tettük, és mi legyen ezután. Egyértelmű, valamit elérni sokkal könnyebb, mint megtartani. Fanatikusan szeretném, hogy Zalaegerszeget egyenértékűként említsék – ha a focitérképre tekintünk – a Ferencvárossal, az Újpesttel, az MTK-val. A ZTE múltja nem hasonlítható össze az említett klubokkal, de arra kell törekednünk, hogy a jelenünk és a jövőnk ebbe az irányba mutasson. Zalaegerszeg meghatározó központ legyen a magyar labdarúgásban. Az országhatárokon belüli vitézkedés szép és jó, de igazán zamata, íze, akkor van a dolognak, ha a ZTE folyamatosan ott tud lenni a nemzetközi kupákban.
– Ennek gazdasági vetülete van?
– Pontosan. Ezért fontos a nemzetközi szereplés. Mindenki nem nézi így a labdarúgást, ami bizonyos szempontból természetes, ők más sportágat kedvelnek. A foci bebizonyította, hogy nagyon fontos része az országok közötti kommunikációnak. A politika, a sportkultúra területén, összekötő kapocs az országok között, amelyen keresztül gazdasági, üzleti, politikai kapcsolat megvalósítható. Egy példát mondva, elővettem a BBC manchesteri felvételét a ZTE mérkőzéséről, 43-szor hangzott el a közvetítés során Zalaegerszeg neve. Kétszer elmondták a klub történetét, hogy földrajzilag hol található városunk. A BBC-t szerte a világban nézik. Zalaegerszeg ismertsége ilyen dolgokkal alapozható meg.
– Eljutott a ZTE egy szintre, amiről tovább kellene lépnie?
– Nagy kérdés, a tavasz során milyen irányba indul el a klub. Előre tud lépni, vagy visszalépés következik be. Ezért nagy a felelőssége a klub irányítóinak. Két lehetséges irány létezik. Én abba a táborba tartozom, akik úgy vélik, hogy a ZTE-nek az eddig elért eredményeinél is többre kell törekednie. A klubnak rövid időn belül illene elérnie az 1 milliárd forintos költségvetést, ami garancia lehet a folyamatos nemzetközi szerepléshez. Ehhez sok mindennek változni kell. Az infrastruktúrának, itt elsősorban a létesítményhelyzetre gondolok. A jelenlegi állapot nagyon kritikus. A klub előrelépéséhez egy nagyon részletes tervet kellene kidolgozni. Nagyon sok elképzelésem van a jövőt illetően, remélem, az igazgatótanács tagjaival ezeket a dolgokat meg tudjuk valósítani. Minden területen (vezetés, utánpótlás-nevelés, szakma, marketing) sokkal célirányosabb, hatékonyabb munkát kell végeznünk. A klub-licenc itt lebeg a fejünk felett, aminek szigorú követelményei vannak, teljesítenünk kell, ha részesei akarunk lenni Európa labdarúgásának. A tavasztól azt várom, hogy az általam elképzelt gondolatsor győzzön. Nem pedig a másik, ami abba az irányba mutat, hogy a ZTE-nek elég a 6–10. hely valamelyikén végezni. Akik ebben érintettek, és valóban egyet akarnak, nem emberi gyarlóságok játszanak főszerepet, akkor továbbra is pozitív irányba mozdulunk el. Ami azt jelentheti, hogy a ZTE tartósan ott lehet a magyar élvonalban és a nemzetközi kupákban.