Pánikhangulat a piacon?

Visszaesés várható

Milliós büntetések

Még nincs döntés


Változik-e a lakástámogatási rendszer, avagy:

Pánikhangulat a piacon?

 

Az utóbbi hetekben számtalan hír és híresztelés látott napvilágot a jelenleg érvényben lévő lakástámogatási rendszer szigorításának tervéről. A legújabb hírek arról szólnak, hogy csupán a visszaélések ellen kíván fellépni a módosítás révén a kormány, azt szeretnék megakadályozni, hogy luxusvillákat építsenek az állam anyagi támogatásával. Felröppent az is, miszerint csökkentené a kormány a támogatott lakáshitel futamidejét, és növelné az adós kamatterhét. Bár időközben mindezeket cáfolta Gál J. Zoltán kormányszóvivő, az emberek fülébe beültették a bogarat. Nem véletlen tehát a pánikhangulat. A bankokat és az önkormányzatot is ostromolják az építkezés, lakásvásárlás, hitelfelvétel előtt állók. Hogy milyen változtatás várható valójában? Valószínűleg még a kormány- és lakáspolitika-közeli szakemberek sem tudnák megmondani. Egy dolog látszik biztosnak: június 1-jétől valami megváltozik. Az alábbiakban igyekeztünk utánajárni, milyen folyamat indult el Zalaegerszegen a kedvező hiteleknek köszönhetően? Mit tudnak a témához közelállók a tervezett módosításokról?


Matyéka István szerint

Visszaesés várható 

Matyéka István– Tudomásom szerint, hivatalba lépése óta foglalkozik a kormány egy átfogó lakásgazdálkodási koncepció és törvény létrehozásával. Hogy ezt megelőzően, mi teszi szükségessé a beavatkozást, csak sejtem. Hordoz egyfajta társadalmi igazságtalanságot magában a jelenlegi rendszer, talán ezt akarják valahol rendbetenni. De szükséges lehet a módosítás amiatt is, mert nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, gondolok itt a szociálisan rászorulókon való segítségnyújtásra. El kell mondani azonban azt is, hogy nagy terhet ró a költségvetésre az állam által nyújtott kamattámogatás – véli Matyéka István. – Nézzük meg egy példán, mit nyújt a lakosságnak a jelenleg érvényben lévő lakástámogatási rendszer! Ha vesz valaki egy új lakást 18–20 millió forint értékben, a költségek fedezésére 10 millió forint hitelt vehet fel. Ezen összeg 20 éves futamidőre történő igénybevétele esetén a havi törlesztőrészlet – banktól függően – 43 és 58 ezer forint között mozog. S akkor még nem említettem az adójóváírás lehetőségét! Rendelkezem egy banki kimutatással, amelyről leolvasható, hogy az állam hozzájárulása híján a 43 ezer forint helyett 112 ezer forint összegű törlesztőrészletet kellene fizetniük a hitelt felvevőknek havonta. A 43 ezer forint feletti összeget azonban jelen pillanatban az állam biztosítja. 
A lakáshitelek ezen formájával mindenki élhet. Az is, akinek van már egy kacsalábon forgó palotája, és az is, aki most jut lakáshoz. A különböző híradásokból úgy értesültem, hogy ezen szeretne változtatni a kormány. A szigorítás értelmében csak az első lakáshoz jutók vehetnék igénybe a kedvezményes hitelt. Nem élhetnének tehát a lehetőséggel azok, akiknek a nevén szerepel már egy lakás. Jómagam egyébként egyetértek azzal, hogy egyesek vagyongyarapodásához nem kíván hozzájárulni az állam. Jelen pillanatban ugyanis a szociális célokra elkülönített pénzek egy része elvándorol mások vagyongyarapodásához. 

Van azonban egy hátulütője is a szigorításnak, esteleges kamatemelésnek, amiről szintén hallani. Hadd vegyek ismét egy példát a való életből! Én például nem tudok úszni, ezért segítségre szorulok a bajban, hiszen saját magát nem tudja kimenteni a fuldokló ember. Komolyra fordítva a szót: azok az emberek, akik eddig sem tudtak élni a kedvezményekkel, a szigorítás után még kevésbé fognak tudni, hiszen nem áll rendelkezésükre a szükséges tőke. Mi következik ebből? A lakástámogatási rendszer szigorítása kapcsán nagyfokú visszaesés várható, be fog szűkülni a piac. S ez magával sodorja a beruházó cégeket, ugyanakkor népgazdasági hatását is megérezzük, hiszen az építőipar jelenleg húzóágazat. Félő, hogy az elindult beruházások megtorpannak, amely bizony sok vállalkozót hozhat nehéz helyzetbe. 
Ám még mielőtt megkongatnánk a vészharangokat, úgy gondolom, a tervezett módosítás nem lehet végleges. Az átfogó kormányprogramot ez év végéig le kell tenni az asztalra. Majd jön az uniós csatlakozás, amely egyben a bankokat is megnyitja hazánk előtt. Ha a magyar kormányzat úgy dönt, hogy kisebb mértékben preferálja csak a lakásvásárlásokat, ám teheti. Az unióban működő pénzügyi rendező elvek azonban hazánkban is érvényesülnek majd, és ugyanolyan jótékony hatással lesznek, mint Nyugaton. A magyarországi emberek is szabadon határozhatnak arról, hogy az unió, melyik bankjával kötnek szerződést, honnan vesznek fel hitelt. Innentől kezdve úgy gondolom, alaposan meg kell fontolnia lépéseit a magyar államnak!

vissza az elejére


Egyre több építési engedélyt adnak ki

Milliós büntetések

Czukker Szilvia– Adatainkból egyértelműen kitűnik a dinamikus növekedés. Mind az osztályunk által kiadott építési engedélyek, mind a használatbavételi engedélyek száma folyamatosan emelkedik 2000 óta. Ugyanez igaz az idei évre is. Április 30-áig, az azt megelőző esztendő ugyanazon időszakához viszonyítva, 23 százalékkal többen fordultak hozzánk építési engedély kérelemmel – tudtuk meg Czukker Szilviától, a polgármesteri hivatal építéshatósági osztályának vezetőjétől. – De nézzünk néhány konkrét számot! Míg 2000-ben 313 zalaegerszegi lakásra adtunk ki építési engedélyt, 2002-ben 608 darabra. Beleértendők ebbe a számba a társasházakban található lakások csakúgy, mint a családi házak. 2002-ben 365 társasházi lakás építését engedélyeztük, szemben az azt megelőző év 200-ával. Ha még hozzáfűzöm, hogy 2000 előtt évente kevesebb, mint 10 társasházi lakás épült Zalaegerszegen, jól érzékelhető a változás! Az imént említett számok nem tartalmazzák az önkormányzat által építtetett lakásokat, saját ügyeinkben ugyanis nem járhatunk el. 
Megsokszorozódott a lakások száma vidéken is. Három évvel ezelőtt 129, Zalaegerszeg környékén épülő családi házra adtunk ki építési engedélyt, tavaly ennek közel háromszorosára, szám szerint 384-re. Ebben az eredményben nagy szerepet játszik a Teskándon épülő lakópark, amely önmaga több mint száz lakást tartalmaz. 
– Többségében mekkora alapterületű lakások, házak épülnek környékünkön?
– Továbbra is jellemzőek az egyszintes, többnyire terjengős épületek nagy nappalival. A családi házak nagysága 100 négyzetméter felett mozog. Ennek ellenkezője igaz a társasházi lakásokra. Ott inkább a kisebb – 40–50 négyzetméter – alapterületű lakások iránt mutatkozik igény, így azokat építenek a vállalkozók.

– Hogyan képesek állni a rohamot az osztályon, hiszen az előbbi számokból kiderül, hogy akad tennivalójuk bőven. Tudják-e tartani a határidőket?
– Bizony nagyon sok a feladatunk. Örömmel mondhatom, hogy jelentős fejlesztéseken esett át az osztály. Bővült a létszámunk, és sikerült javítani technikai feltételeinken is. Mindezek ellenére csak nehezen tudunk lépést tartani az ügyekkel. Külön kihangsúlyoznám, hogy még most is sokan engedély nélkül építkeznek. Az ő ügyükben való eljárás bizony sok időnket elvesz, az építésiengedély-kérelmek kárára. 
Ezzel együtt is igyekszünk tartani a határidőket. Bizonyára jól tudják már az építkezés előtt állók, hogy 60 nap az ügyintézési idő. Nem tartoznak bele ebbe az időtartamba a szakhatósági, illetve a földhivatali megkeresések. A földhivataltól minden esetben be kell kérnünk az adatokat, ami további két héttel növeli az ügyintézés hosszát. S akkor még nem beszéltem a jogerőre emelkedés idejéről, illetve a szomszédok kiértesítéséről. Sajnos előfordul, hogy rossz címen szerepelnek a szomszédok a földhivatali bejegyzésben, ezért nehéz megtalálnunk őket. Ezek mind-mind növelik az ügyintézés idejét. 
Éppen emiatt, arra kérném ügyfeleinket, hogy időben keressenek fel bennünket! Ne az utolsó pillanatban nyújtsák be a kérelmet építési engedélyért, vagy esetleg lemondjanak arról, és illegális építkezésbe fogjanak!

– Milyen szankció vár azokra, akik engedély nélkül állnak neki építkezni?
– Első lépésként építésügyi bírságot szabunk ki rájuk, amelynek összege nagyon magas. Egy családi ház esetében is elérheti a több millió forintot. A bírság kiszabását követően is csak akkor lehetséges az épület legalizálása, ha a szabályoknak megfelelően épült. Ha nem így történt, még mindig szóba jöhet a visszabontás. 
Felhívnám az építkezők figyelmét, hogy nyitott szemmel járunk! Rendszeresen tartunk ellenőrzéseket a város területén, illetve a környező településeken is. Nem érdemes tehát megpróbálkozni az engedély nélküli építkezéssel!
– Történtek időközben változások is az engedélyeztetés kapcsán.
– Igen. Érdemes tudniuk az építkezőknek, hogy 2003 januárjától változtak az építési engedélyekkel kapcsolatos illetékszabályok. Megszűnt a lakóépületek illetékmentessége, azok után is meg kell fizetni a 10 ezer forintos alapilletéket. Ez az összeg rendeltetési egységek után fizetendő, így a társasházat építő annyiszor tízezer forint illetéket kénytelen fizetni, ahány lakást tartalmaz a ház.
– Vannak-e információik a hivatalban a lakástámogatási rendszer tervezett változtatásáról?
– Pontos információkkal mi sem rendelkezünk. Az aggódó ügyfelektől érkeznek hozzánk a hírek. Számomra úgy tűnik, pánik van kialakulóban. Mindenki igyekszik még június előtt beadni építési engedélye iránti kérelmét, illetve sürgetik az engedély kiadását.

vissza az elejére


Háromszorosára nőtt az igénylők száma

Még nincs döntés

Koller Valéria– A 2001-ben bevezetett kamattámogatott lakáshitelek nagy segítséget jelentettek a lakásvásárlás előtt állók számára. A folyósításhoz vizsgálta a bank az ügyfél jövedelmét, illetve törlesztőképességét, melynek következtében – bár a kamatok nagyon kedvezőek voltak – egy jelentős réteg kiszorult a hitelfelvétel lehetősége alól. Ezen a problémán igyekezett felülkerekedni bankunk azáltal, hogy 2002 tavaszán létrehozta a Jelzálogbankot. Innentől kezdve el tudunk tekinteni az ügyfél fizetésének, illetve törlesztőképességének vizsgálatától. A fedezetet számunkra az ingatlan képezi, az iránt pedig nincsen jogunk kutatni, honnan teremti elő az ügyfél a havonta esedékes törlesztőrészlet összegét. Ennek következtében többször előfordult már, hogy valaki a havi jövedelmével megegyező összegű törlesztőrészletet vállalt be, de találkozunk olyannal is, aki jövedelmének határán felül merészkedik – árulja el dr. Koller Valéria, az OTP Bank Rt. zalaegerszegi igazgatóságának igazgatója. – Azt mindenesetre kijelenthetem, hogy a kamattámogatott hitelek megjelenése jelentős ügyfélforgalom-növekedést eredményezett. Folyamatosan nőtt a lakáshitelt igénylők száma már 2000-ben, az igazi változást azonban az elmúlt esztendő hozta. Meg merem kockáztatni, hogy több mint háromszorosára emelkedett hiteles ügyfeleink száma. 
Ezzel egyidőben megugrott a kínálati piac is. Gőzerőre kapcsoltak az építési vállalkozások, és gombamód kezdtek szaporodni a városban a társasházak. Ugyanez igaz a magánerős építkezésekre. Rengeteg családi ház építéséhez, s mellettük természetesen új és használt lakások vásárlásához nyújtott segítséget bankunk a jelzáloghitelen keresztül.

– Milyen kamatokkal lehet ma lakáshitelhez jutni az OTP Banknál?
– A 16–18 százalék között mozgó kamatok 2000-ben lementek 7 százalékra, majd folyamatosan csökkentek tovább. Jelen pillanatban a házaspárok által igénybe vehető kiegészítő kamattámogatott konstrukcióban 2,5 százalék a kamat mértéke, míg a jelzálog-konstrukciós, ám ugyancsak kamattámogatott hiteleket 4–5 százalékos kamatra folyósítjuk. Az említett százalékokon felül számítandó természetesen a 2%-os kezelési költség. A számokból jól látszik, hogy óriási változás következett be a lakáshitel-fronton néhány év leforgása alatt.

 – A Jelzálogbank megjelenésével kiszélesedett a támogatott lakáshitelt igénybe vehetők köre is.
– Való igaz. A házaspárokon túl élni tudnak ezzel a hitelkonstrukcióval az egyedülállók, ugyanakkor az új lakások mellett, használt lakás vásárlásához is felvehető a hitel. Nem számít már az sem, hogy ki, hányadik lakását vásárolja. Ennek köszönhetően valószínűleg megjelent a piacon egy befektetői célú lakásvásárlói kör. A banknak azonban nem tiszte vizsgálni, ki, milyen célból vásárol lakást. Ha megfelel a feltételeknek, engedélyezzük a hitelfelvételt. 
Különösen előnyös helyzetbe kerültek az elmúlt évben a köztisztviselők, akiknek állami garanciát biztosított lakásvásárlásukhoz a kormány. Mindez lehetővé teszi számukra, hogy saját erő nélkül vásároljanak lakást. Információink szerint, tervezi kiterjeszteni a kormány az állami garanciát a fegyveres testületek alkalmazottai részére is. 
Dr. Koller Valéria úgy nyilatkozott, a lakástámogatási rendszer konkrét változtatásáról nem rendelkezik információkkal a bank. Egyértelműen érzik azonban, hogy megnőtt a lakáshitelek iránt érdeklődők száma. 
– Úgy látom, félelmet keltettek a változtatással kapcsolatban kiszivárgott híresztelések. Már meglévő ügyfeleink amiatt aggódnak, hogy visszamenőleg is módosítja a kormány a lakáshitelek rendszerét, ami miatt többet kell majd fizetniük, és elesnek az adójóváírás lehetőségétől. Minden esetben kollégáimmal együtt igyekszünk eloszlatni félelmeiket. Ugyanakkor számos új érdeklődő is megjelent a bankban, az után tájékozódva, milyen gyors átfutással juthatnak hitelhez. Minél többen szeretnék még június előtt kihasználni a kedvező feltételeket.

vissza az elejére


ZalaEgerszeG

Zalaegerszeg város honlapja

Zala Média online