Változik-e a lakástámogatási rendszer, avagy: |
Az utóbbi hetekben számtalan hír és híresztelés látott napvilágot a jelenleg érvényben lévő lakástámogatási rendszer szigorításának tervéről. A legújabb hírek arról szólnak, hogy csupán a visszaélések ellen kíván fellépni a módosítás révén a kormány, azt szeretnék megakadályozni, hogy luxusvillákat építsenek az állam anyagi támogatásával. Felröppent az is, miszerint csökkentené a kormány a támogatott lakáshitel futamidejét, és növelné az adós kamatterhét. Bár időközben mindezeket cáfolta Gál J. Zoltán kormányszóvivő, az emberek fülébe beültették a bogarat. Nem véletlen tehát a pánikhangulat. A bankokat és az önkormányzatot is ostromolják az építkezés, lakásvásárlás, hitelfelvétel előtt állók. Hogy milyen változtatás várható valójában? Valószínűleg még a kormány- és lakáspolitika-közeli szakemberek sem tudnák megmondani. Egy dolog látszik biztosnak: június 1-jétől valami megváltozik. Az alábbiakban igyekeztünk utánajárni, milyen folyamat indult el Zalaegerszegen a kedvező hiteleknek köszönhetően? Mit tudnak a témához közelállók a tervezett módosításokról? |
Matyéka István szerint
– Tudomásom szerint, hivatalba lépése óta foglalkozik a kormány egy átfogó lakásgazdálkodási koncepció és törvény létrehozásával. Hogy ezt megelőzően, mi teszi szükségessé a beavatkozást, csak sejtem. Hordoz egyfajta társadalmi igazságtalanságot magában a jelenlegi rendszer, talán ezt akarják valahol rendbetenni. De szükséges lehet a módosítás amiatt is, mert nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, gondolok itt a szociálisan rászorulókon való segítségnyújtásra. El kell mondani azonban azt is, hogy nagy terhet ró a költségvetésre az állam által nyújtott kamattámogatás – véli Matyéka István. – Nézzük meg egy példán, mit nyújt a lakosságnak a jelenleg érvényben lévő lakástámogatási rendszer! Ha vesz valaki egy új lakást 18–20 millió forint értékben, a költségek fedezésére 10 millió forint hitelt vehet fel. Ezen összeg 20 éves futamidőre történő igénybevétele esetén a havi törlesztőrészlet – banktól függően – 43 és 58 ezer forint között mozog. S akkor még nem említettem az adójóváírás lehetőségét! Rendelkezem egy banki kimutatással, amelyről leolvasható, hogy az állam hozzájárulása híján a 43 ezer forint helyett 112 ezer forint összegű törlesztőrészletet kellene fizetniük a hitelt felvevőknek havonta. A 43 ezer forint feletti összeget azonban jelen pillanatban az állam biztosítja.
A lakáshitelek ezen formájával mindenki élhet. Az is, akinek van már egy kacsalábon forgó palotája, és az is, aki most jut lakáshoz. A különböző híradásokból úgy értesültem, hogy ezen szeretne változtatni a kormány. A szigorítás értelmében csak az első lakáshoz jutók vehetnék igénybe a kedvezményes hitelt. Nem élhetnének tehát a lehetőséggel azok, akiknek a nevén szerepel már egy lakás. Jómagam egyébként egyetértek azzal, hogy egyesek vagyongyarapodásához nem kíván hozzájárulni az állam. Jelen pillanatban ugyanis a szociális célokra elkülönített pénzek egy része elvándorol mások vagyongyarapodásához.
Van azonban egy hátulütője is a szigorításnak, esteleges kamatemelésnek, amiről szintén hallani. Hadd vegyek ismét egy példát a való életből! Én például nem tudok úszni, ezért segítségre szorulok a bajban, hiszen saját magát nem tudja kimenteni a fuldokló ember. Komolyra fordítva a szót: azok az emberek, akik eddig sem tudtak élni a kedvezményekkel, a szigorítás után még kevésbé fognak tudni, hiszen nem áll rendelkezésükre a szükséges tőke. Mi következik ebből? A lakástámogatási rendszer szigorítása kapcsán nagyfokú visszaesés várható, be fog szűkülni a piac. S ez magával sodorja a beruházó cégeket, ugyanakkor népgazdasági hatását is megérezzük, hiszen az építőipar jelenleg húzóágazat. Félő, hogy az elindult beruházások megtorpannak, amely bizony sok vállalkozót hozhat nehéz helyzetbe.
Ám még mielőtt megkongatnánk a vészharangokat, úgy gondolom, a tervezett módosítás nem lehet végleges. Az átfogó kormányprogramot ez év végéig le kell tenni az asztalra. Majd jön az uniós csatlakozás, amely egyben a bankokat is megnyitja hazánk előtt. Ha a magyar kormányzat úgy dönt, hogy kisebb mértékben preferálja csak a lakásvásárlásokat, ám teheti. Az unióban működő pénzügyi rendező elvek azonban hazánkban is érvényesülnek majd, és ugyanolyan jótékony hatással lesznek, mint Nyugaton. A magyarországi emberek is szabadon határozhatnak arról, hogy az unió, melyik bankjával kötnek szerződést, honnan vesznek fel hitelt. Innentől kezdve úgy gondolom, alaposan meg kell fontolnia lépéseit a magyar államnak!
Egyre több építési engedélyt adnak ki
– Adatainkból egyértelműen kitűnik a dinamikus növekedés. Mind az osztályunk által kiadott építési engedélyek, mind a használatbavételi engedélyek száma folyamatosan emelkedik 2000 óta. Ugyanez igaz az idei évre is. Április 30-áig, az azt megelőző esztendő ugyanazon időszakához viszonyítva, 23 százalékkal többen fordultak hozzánk építési engedély kérelemmel – tudtuk meg Czukker Szilviától, a polgármesteri hivatal építéshatósági osztályának vezetőjétől. – De nézzünk néhány konkrét számot! Míg 2000-ben 313 zalaegerszegi lakásra adtunk ki építési engedélyt, 2002-ben 608 darabra. Beleértendők ebbe a számba a társasházakban található lakások csakúgy, mint a családi házak. 2002-ben 365 társasházi lakás építését engedélyeztük, szemben az azt megelőző év 200-ával. Ha még hozzáfűzöm, hogy 2000 előtt évente kevesebb, mint 10 társasházi lakás épült Zalaegerszegen, jól érzékelhető a változás! Az imént említett számok nem tartalmazzák az önkormányzat által építtetett lakásokat, saját ügyeinkben ugyanis nem járhatunk el.
Megsokszorozódott a lakások száma vidéken is. Három évvel ezelőtt 129, Zalaegerszeg környékén épülő családi házra adtunk ki építési engedélyt, tavaly ennek közel háromszorosára, szám szerint 384-re. Ebben az eredményben nagy szerepet játszik a Teskándon épülő lakópark, amely önmaga több mint száz lakást tartalmaz.
– Többségében mekkora alapterületű lakások, házak épülnek környékünkön?
– Továbbra is jellemzőek az egyszintes, többnyire terjengős épületek nagy nappalival. A családi házak nagysága 100 négyzetméter felett mozog. Ennek ellenkezője igaz a társasházi lakásokra. Ott inkább a kisebb – 40–50 négyzetméter – alapterületű lakások iránt mutatkozik igény, így azokat építenek a vállalkozók.
– Hogyan képesek állni a rohamot az osztályon, hiszen az előbbi számokból kiderül, hogy akad tennivalójuk bőven. Tudják-e tartani a határidőket?
– Bizony nagyon sok a feladatunk. Örömmel mondhatom, hogy jelentős fejlesztéseken esett át az osztály. Bővült a létszámunk, és sikerült javítani technikai feltételeinken is. Mindezek ellenére csak nehezen tudunk lépést tartani az ügyekkel. Külön kihangsúlyoznám, hogy még most is sokan engedély nélkül építkeznek. Az ő ügyükben való eljárás bizony sok időnket elvesz, az építésiengedély-kérelmek kárára.
Ezzel együtt is igyekszünk tartani a határidőket. Bizonyára jól tudják már az építkezés előtt állók, hogy 60 nap az ügyintézési idő. Nem tartoznak bele ebbe az időtartamba a szakhatósági, illetve a földhivatali megkeresések. A földhivataltól minden esetben be kell kérnünk az adatokat, ami további két héttel növeli az ügyintézés hosszát. S akkor még nem beszéltem a jogerőre emelkedés idejéről, illetve a szomszédok kiértesítéséről. Sajnos előfordul, hogy rossz címen szerepelnek a szomszédok a földhivatali bejegyzésben, ezért nehéz megtalálnunk őket. Ezek mind-mind növelik az ügyintézés idejét.
Éppen emiatt, arra kérném ügyfeleinket, hogy időben keressenek fel bennünket! Ne az utolsó pillanatban nyújtsák be a kérelmet építési engedélyért, vagy esetleg lemondjanak arról, és illegális építkezésbe
fogjanak!
– Milyen szankció vár azokra, akik engedély nélkül állnak neki építkezni?
– Első lépésként építésügyi bírságot szabunk ki rájuk, amelynek összege nagyon magas. Egy családi ház esetében is elérheti a több millió forintot. A bírság kiszabását követően is csak akkor lehetséges az épület legalizálása, ha a szabályoknak megfelelően épült. Ha nem így történt, még mindig szóba jöhet a visszabontás.
Felhívnám az építkezők figyelmét, hogy nyitott szemmel járunk! Rendszeresen tartunk ellenőrzéseket a város területén, illetve a környező településeken is. Nem érdemes tehát megpróbálkozni az engedély nélküli építkezéssel!
– Történtek időközben változások is az engedélyeztetés kapcsán.
– Igen. Érdemes tudniuk az építkezőknek, hogy 2003 januárjától változtak az építési engedélyekkel kapcsolatos illetékszabályok. Megszűnt a lakóépületek illetékmentessége, azok után is meg kell fizetni a 10 ezer forintos alapilletéket. Ez az összeg rendeltetési egységek után fizetendő, így a társasházat építő annyiszor tízezer forint illetéket kénytelen fizetni, ahány lakást tartalmaz a ház.
– Vannak-e információik a hivatalban a lakástámogatási rendszer tervezett változtatásáról?
– Pontos információkkal mi sem rendelkezünk. Az aggódó ügyfelektől érkeznek hozzánk a hírek. Számomra úgy tűnik, pánik van kialakulóban. Mindenki igyekszik még június előtt beadni építési engedélye iránti kérelmét, illetve sürgetik az engedély kiadását.
Háromszorosára nőtt az igénylők száma
– A 2001-ben bevezetett kamattámogatott lakáshitelek nagy segítséget jelentettek a lakásvásárlás előtt állók számára. A folyósításhoz vizsgálta a bank az ügyfél jövedelmét, illetve törlesztőképességét, melynek következtében – bár a kamatok nagyon kedvezőek voltak – egy jelentős réteg kiszorult a hitelfelvétel lehetősége alól. Ezen a problémán igyekezett felülkerekedni bankunk azáltal, hogy 2002 tavaszán létrehozta a Jelzálogbankot. Innentől kezdve el tudunk tekinteni az ügyfél fizetésének, illetve törlesztőképességének vizsgálatától. A fedezetet számunkra az ingatlan képezi, az iránt pedig nincsen jogunk kutatni, honnan teremti elő az ügyfél a havonta esedékes törlesztőrészlet összegét. Ennek következtében többször előfordult már, hogy valaki a havi jövedelmével megegyező összegű törlesztőrészletet vállalt be, de találkozunk olyannal is, aki jövedelmének határán felül merészkedik – árulja el dr. Koller Valéria, az OTP Bank Rt. zalaegerszegi igazgatóságának igazgatója. – Azt mindenesetre kijelenthetem, hogy a kamattámogatott hitelek megjelenése jelentős ügyfélforgalom-növekedést eredményezett. Folyamatosan nőtt a lakáshitelt igénylők száma már 2000-ben, az igazi változást azonban az elmúlt esztendő hozta. Meg merem kockáztatni, hogy több mint háromszorosára emelkedett hiteles ügyfeleink száma.
Ezzel egyidőben megugrott a kínálati piac is. Gőzerőre kapcsoltak az építési vállalkozások, és gombamód kezdtek szaporodni a városban a társasházak. Ugyanez igaz a magánerős építkezésekre. Rengeteg családi ház építéséhez, s mellettük természetesen új és használt lakások vásárlásához nyújtott segítséget bankunk a jelzáloghitelen keresztül.
– Milyen kamatokkal lehet ma lakáshitelhez jutni az OTP Banknál?
– A 16–18 százalék között mozgó kamatok 2000-ben lementek 7 százalékra, majd folyamatosan csökkentek tovább. Jelen pillanatban a házaspárok által igénybe vehető kiegészítő kamattámogatott konstrukcióban 2,5 százalék a kamat mértéke, míg a jelzálog-konstrukciós, ám ugyancsak kamattámogatott hiteleket 4–5 százalékos kamatra folyósítjuk. Az említett százalékokon felül számítandó természetesen a 2%-os kezelési költség. A számokból jól látszik, hogy óriási változás következett be a lakáshitel-fronton néhány év leforgása
alatt.
– A Jelzálogbank megjelenésével kiszélesedett a támogatott lakáshitelt igénybe vehetők köre is.
– Való igaz. A házaspárokon túl élni tudnak ezzel a hitelkonstrukcióval az egyedülállók, ugyanakkor az új lakások mellett, használt lakás vásárlásához is felvehető a hitel. Nem számít már az sem, hogy ki, hányadik lakását vásárolja. Ennek köszönhetően valószínűleg megjelent a piacon egy befektetői célú lakásvásárlói kör. A banknak azonban nem tiszte vizsgálni, ki, milyen célból vásárol lakást. Ha megfelel a feltételeknek, engedélyezzük a hitelfelvételt.
Különösen előnyös helyzetbe kerültek az elmúlt évben a köztisztviselők, akiknek állami garanciát biztosított lakásvásárlásukhoz a kormány. Mindez lehetővé teszi számukra, hogy saját erő nélkül vásároljanak lakást. Információink szerint, tervezi kiterjeszteni a kormány az állami garanciát a fegyveres testületek alkalmazottai részére is.
Dr. Koller Valéria úgy nyilatkozott, a lakástámogatási rendszer konkrét változtatásáról nem rendelkezik információkkal a bank. Egyértelműen érzik azonban, hogy megnőtt a lakáshitelek iránt érdeklődők száma.
– Úgy látom, félelmet keltettek a változtatással kapcsolatban kiszivárgott híresztelések. Már meglévő ügyfeleink amiatt aggódnak, hogy visszamenőleg is módosítja a kormány a lakáshitelek rendszerét, ami miatt többet kell majd fizetniük, és elesnek az adójóváírás lehetőségétől. Minden esetben kollégáimmal együtt igyekszünk eloszlatni félelmeiket. Ugyanakkor számos új érdeklődő is megjelent a bankban, az után tájékozódva, milyen gyors átfutással juthatnak hitelhez. Minél többen szeretnék még június előtt kihasználni a kedvező feltételeket.