Címlap

A zalaegerszegi Becsali csárda hosszú évtizedekig közkedvelt vendéglátóhelye volt a város lakóinak. Az utóbbi években azonban problémák merültek fel a csárda üzemeltetése körül, hol nyitva volt, hol nem. Tavaly végül eladta az ingatlant és a hozzá tartozó területet a Csopak Rt. Az új tulajdonos, a Gommaz Kft. lakópark építését határozta el a területen, a megvalósítás azonban akadályokba ütközött.

– Több városvédő sérelmezte a Gommaz Kft. tervét. Amellett érveltek, hogy meg kellene menteni és átörökíteni a csárdát az utókor számára, amely egyben kilátópont is a városban. A Városvédő Egyesület elnöke, dr. Vándor László felvetésére országos védelmi felterjesztésre került az épület, melynek eredményeként egyéves ideiglenes műemléki védelmet kapott a csárda annak érdekében, hogy legyen idő a végleges védelem előkészítésére, vizsgálatára – tájékoztat Inkovics László, Zalaegerszeg főépítésze. – A műemléki védettség alatt álló épület természetesen nem bonható el, így továbbra is akadályozva van az építtető a lakópark megvalósításában.
A sok huzavonát, úgy tűnik, megelégelte a tulajdonos. A közelmúltban ugyanis eltűnt a csárda teteje, és az épület hátulján a födém is sérült.
– Bejelentés alapján nekünk is tudomásunkra jutott a bontás elindítása. Az építéshatósági osztály munkatársaival kint jártunk a területen. Jegyzőkönyvben rögzítettük a tapasztalatokat, majd értesítettük a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal keszthelyi regionális irodájának vezetőjét. Az ideiglenes védelem miatt ők jogosultak ugyanis intézkedni. A hivatal vezetője megerősített bennünket abban, miszerint engedély nélkül történt meg a Becsali csárda tetejének bontása – fűzi hozzá a főépítész.
Információink szerint néhány hete a Gommaz Kft. visszaadta birtokba a csárdát korábbi tulajdonosának, a Csopak Rt.-nek. A társaság igazgatójának állítása szerint, nem a bontást indították el, csupán a tető feltárását kezdeményezték annak érdekében, hogy felmérjék a csárda állapotát.
A bontást, illetve „feltárást” időközben leállíttatta a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. A munkálatok kezdeményezőire valószínűleg bírság vár, a Becsali csárda pedig tovább viseli tetőtlenül az időjárás viszontagságait.

Talán egyetlen negatív megjegyzés hangzott el a polgármesteri hivatalban megrendezett projekt felügyelőbizottsági ülésen, mégpedig az, hogy a támogatás már két hónapja késik. Márpedig a pénzre minden bizonnyal szükség lenne.

A konzultáción részt vett dr. Tóth Zoltán, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára és Mohácsi Béla, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium helyettes államtitkára is. Képviselte magát a Pénzügyminisztérium, az IBM Magyarország Kft. és a MJVSZ informatikai bizottsága, valamint Zalaegerszeg és Gellénháza önkormányzata. Dr. Gyimesi Endre polgármester köszöntötte a találkozó résztvevőt, majd dr. Szász Péter, a Zalaszám Informatika Kft. ügyvezető igazgatója adott rövid értékelést a projekt jelenlegi állásáról.
Az egységes, integrált kistérségi önkormányzati költségvetés gazdálkodási rendszer bevezetésére irányuló zalaegerszegi mintaprojekt a tervezett ütemnél gyorsabban halad, ez az előrehaladás a kistérségi települések korábbi bekapcsolódásában is mérhető. Gellénháza és a körjegyzőséghez tartozó hat további önkormányzat gazdálkodására kiterjedő rendszer indítása már május elején megtörtént. A közeljövőben Bak is csatlakozni fog a rendszerhez.
Az önkormányzatoknál kiépítendő integrált informatikai rendszer a költségvetési gazdálkodás feladatait teljes körűen támogatja. A 2002 szeptemberében indult Idea-program megvalósulása tervszerűen folyik, a rendszer nagy előnye az átláthatóság hangzott el.

Az elmúlt évben bevezetett kedvező kamatozású lakásvásárlási hiteleknek köszönhetően megélénkült a lakáspiac. Élve a hitellehetőséggel, sokan eladnak, majd minőségében igényesebb, nagyobb lakást vásárolnak. A jogügyletek lebonyolítása során sok lényeges körülményt kell mérlegelni. Nem árt előre tájékozódni többek között az illeték-, illetve az adófizetési kötelezettségről. Segítséget a témában dr. Kiss Judit, az APEH Zala Megyei Igazgatóságának eljárási osztályvezetője nyújt olvasóinknak.

– Mindenekelőtt azzal kell tisztában lenniük az ingatlanjukat eladóknak, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezései értelmében az ingatlan és a vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelem adóköteles. Az adó mértéke a befolyt jövedelem 20 százaléka – tájékoztat dr. Kiss Judit. – Abban az esetben adómentes az ingatlan értékesítése, ha az annak megszerzését követő 15. évben, vagy az azt követő időszakban történt az ügylet.
Ebben az esetben nem is kell bevallani az eladásból származó jövedelmet.
Felhívom a figyelmet, hogy az ingatlanok cseréje során szerzett jövedelem is adóköteles. Ezt úgy kell tekinteni, mintha a cserélő felek külön-külön adásvételi szerződést kötöttek volna.
– Meg kell fizetni a jövedelem után az adót abban az esetben is, ha az eladott lakás árából újat vásárol, vagy épít a magánszemély?
– Lakásszerzési kedvezmény érvényesíthető az ingatlanértékesítésből származó jövedelem esetén, ha azt saját maga, vagy a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, illetve volt házastársa részére lakáscélú felhasználásra fordítja a magánszemély a jövedelem megszerzésének időpontját megelőző 12 hónapban, vagy az azt követő 60 hónapban. A törvény tételesen felsorolja, mi tekinthető lakáscélú felhasználásnak. Nagyon fontos, hogy az ügyletnek belföldön kell megvalósulnia, majd természetesen igazolni kell a jövedelem felhasználását.
Visszatérve a kérdésre, be kell fizetnie az adót a magánszemélynek abban az esetben, ha az adóbevallás benyújtására nyitva álló határnapig nem valósul meg a lakáscélú felhasználás. A megvalósulást követően azonban visszaigényelhető az ingatlan átruházásából szerzett jövedelem azon része utáni adó, amely összeget lakásszerzés céljára fordít. Az adóhatósághoz benyújtott kérelemmel és a szükséges dokumentumok csatolásával érvényesíthető a kedvezmény. A felújításra fordított kiadás akkor minősül elismert lakáscélú felhasználásnak, ha azt bővítés céljából végzik, és ennek eredményeként a lakás legalább egy lakószobával bővül.
– Hány esetben adott helyet az adóhivatal adó-visszaigénylési kérelemnek az utóbbi években?
– 2002-ben 240 adó-visszaigénylési kérelemre bólintott rá az adóhivatal, s közel 60 millió forintot írtunk elő az adózók javára. Az idei évben – május 20-áig – 110 kérelemnek adtunk helyet mintegy 30 millió forint összegben.

Zalaegerszeg adott otthont a Víz– és Csatornaművek Országos Szakmai Szövetsége és a Zalavíz Rt. által megrendezett IX. Országos Vízi Közmű Laboratóriumvezetői Értekezletének. A szakmai tanácskozásra az ország hatvannégy víziközmű szolgáltató és labortechnikai vállalatának képviselői kaptak meghívást.

A rendezvényt dr. Gyimesi Endre polgármester nyitotta meg, aki Zalaegerszeg nevezetességeire is felhívta a megjelentek figyelmét. Ezt követően Bein György, a Zalavíz Rt. elnök-igazgatója mutatta be a társrendező szerepét betöltő Zalavíz Rt.-t. Megtudtuk, a cég 1960-ban alakult és 100 százalékos önkormányzati tulajdonban van. Ellátási területéhez Zalaegerszegen és Lentin kívül összesen 122 település tartozik. Elhangzott, a Zalavíz Rt. tizenöt éves stratégiát dolgozott ki, melynek első öt éve most zárult le. Bein György hangsúlyozta: az elkövetkezendő időszak kiemelt feladatai közé tartozik uniós felkészülés. A Zalavíz Rt. célja továbbra is a megbízható minőség. E munka gyümölcsei a közelmúltban elnyert minőségbiztosítási tanúsítványok is.
A kétnapos konferencia keretében – melyen körülbelül százötven vettek részt – minisztériumi és neves országos intézmények képviselői mellett, külföldi szakemberek tartottak előadásokat. Ők az Egyesült Királyságból, a South West Water vállalattól érkeztek Magyarországra, akik a második napon az Egyesült Királyságban alkalmazott vízminőség-ellenőrzésről, valamint a vállalatuknál végzett laboratóriumi vizsgálati módszerekről tájékoztatták magyar kollégáikat. Az összejövetelen a vízközmű szolgáltatók és labortechnikai vállalatok aktuális, szakmai kérdései kerültek napirendre, így egyebek között szó esett az ivóvíz bakteriológia időszerű feladatairól is.