Évforduló

Vajon ki emlékszik arra, hogy 1993-ban, 94-ben mi történt Zalaegerszegen? Mennyi pénzből gazdálkodott a város, miért mérgelődtek a taxisok, milyen elképzelések voltak az andráshidai orosz házakkal, ki ellenezte, hogy egy újabb benzinkút épüljön a Göcseji úton. Vajon kinek jut eszébe, hogy már akkoriban szó esett arról, de jó lenne egy kétszintes parkoló a városban. Érdekes-e egyáltalán tíz év távlatából, miről vitáztak a képviselők és hogyan készültek az első olyan önkormányzati választásra, ahol a polgármestert közvetlenül választja a városlakó? Érdemes-e egy kicsit megállni és visszanézni, esetleg szembenézni egykori döntésekkel, melyek befolyásolták egy megyeszékhely fejlődését. Az idén 10 éves ZalaEgerszeG hetilap hat részben próbál ízelítőt adni egy évtized történéseiből. Így láttuk mi, így gondolták a közélet szereplői... Akkor.

Müller Imre alpolgármester optimista

Az 1993-as esztendő – ez nem titok – hasonlóan az előzőekhez, mindenki számára nehéznek ígérkezik.
– Kedvező jel, hogy az eddigi adatok ismeretében, a város gyáraiban, üzemeiben előre láthatóan az idén sem lesz tömeges elbocsátás. Szerencsére nem váltak be azok a baljós jóslatok, hogy 1992 végére leül a gazdaság... – fogalmazott az alpolgármester.
A közművesítésről elmondhatom, hogy az idén 100 milliós forintos nagyságrendben nyílik lehetőségünk elsősorban csatornázásra, valamint utak, járdák építésére, közvilágításra. A csatornázás 1993-ban elsősorban az andráshidai és a csácsi városrészben folytatódik. Neuralgikus pont Zalaegerszegen a tömegközlekedés. Itt a sarkunkra kell állnunk, mert például sokan bosszankodtak az év végi ünnepek között emiatt. Tudomásul kell venni, semmilyen gazdasági racionalitás nem szoríthatja háttérbe a szolgáltatási jelleget.

Január 27-én tartja az idei év első közgyűlését az egerszegi önkormányzat, amely az írásos előterjesztések alapján 30 napirendi pontot tárgyal. Szó lesz a közgyűlés gazdasági programjáról, a város 1993. évi költségvetéséről szóló szabályrendeletének megalkotása is a napirenden szerepel. Tárgyalnak a tetőtér-beépítések feltételeiről, a Kertváros déli részének részletes rendezésének tervéről, önkormányzati ingatlanok hasznosításáról. Minden bizonnyal vita előzi meg a nem lakáscélú helyiségek bérleti díjának a megállapítását, hiszen az előterjesztés szerint e díjakat 100 százalékkal az albérletbe adott helyiségek esetében 200 százalékkal kívánják emelni. Áttekinti a testület a város parkolási gondjait, ezenkívül javaslatot hallgatnak meg a Ady Filmszínház üzemeltetésére is.

Sok a taxi?

Legutóbbi számunkban tudósítottunk a közgyűlés február 17-én hozott döntéséről, mely szerint az önkormányzat nem kívánja meghatározni a városban működő taxik számának felső határát, annak ellenére, hogy ezt a zalaegerszegi taxis kamara kérte és a városüzemelési osztály is javasolta.
Azért volt sürgős az ügy, mert gyarapodik a taxik száma, az engedéllyel rendelkezőket letiltani pedig már nem lehet. A kamara 68-ban szerette volna rögzíttetni a taxik számát...

Repülőparadicsom lesz Andráshidán?

Az elmúlt héten Egerszegen járt egy német repülős társaság, amely az Állami Vagyonkezelő Szervezet kezelésében lévő andráshidai reptér iránt érdeklődött. Félő, hogy a volt szovjet katonai létesítmény esetleges eladása, ill. bérbeadása után nem sok babér terem az üzletből a városnak, ill. az egerszegi repülőkluboknak...

Mi lesz az andráshidai orosz házakkal?

Az egykori laktanya és a hozzá kapcsolódó tiszti lakások a Körmend felé vezető főútvonaltól mintegy egy kilométerre találhatók, további sorsuk jogosan foglalkoztatja a városban élőket, hiszen bármilyen állapotban is hagyták ránk az egykori használók az épületeket, állaguktól függetlenül mindenképpen értéknek számítanak. Búz Ferenc irodavezetőtől érdeklődtünk az ingatlanok további sorsáról.
– Nem is olyan régen, felmerült az a lehetőség is, hogy úgynevezett albérlők házának adjon otthont az épületegyüttes. A közgyűlés döntése szerint azonban mindenképpen a repülőtérrel történő együttes hasznosítás lehetősége látszik célszerűnek. Az épületegyüttes a volt polgári, majd utóbb szovjet használat alatt állt repülőtér közelében van, ami jelentős tényező. A reptér területe 96 hektár, jelenleg a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet tulajdonában van. Ezek a létesítmények Zalaegerszeg határában a potenciálisan kiépülő autópálya és esetlegesen megépülő Graz–Keszthely autóút mellett helyezkednek el, 50 km-re a Balatontól, a szlovén határtól és Ausztriától. Zalaegerszeg város a balatoni idegenforgalomba bekapcsolható, különösen a fürdésre alkalmatlan időjárás esetén.

Nem kell új benzinkút a Göcseji útra?

Néhány éve még kezét-lábát törte volna egy újabb üzemanyagtöltő-állomásért bármely település. Most pedig talán a bőség zavarával küzd Zalaegerszeg. A legutóbbi közgyűlésen Egerszeg képviselő-testülete leszavazta a városfejlesztési bizottság azon előterjesztését, mely zöld utat biztosított volna egy újabb benzinkút építésének a Göcseji útra. A bizottság – nem titkoltan – azzal is számolt, hogy a már meglévő ÖMV-töltőállomás ellenpárjaként létrejövő új állomás kialakításával megoldódnak azok az előbb-utóbb amúgy is elkerülhetetlen feladatok, melyek a Platán sor, Göcseji út, Déryné utca által határolt részen várnak a városra, mint rendezési teendők. Az sem titok továbbá, hogy a Göcseji úti csomópont közlekedési tervei már korábban elkészültek...

Nem lesz kétszintes parkoló Egerszegen

Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. valamint az önkormányzat között 1991 végén megállapodás jött létre, mely alapján a városnak a székház déli oldalán 33 parkolóhelyet kell létrehoznia. A szakmai tervek alapján a parkoló kialakítása térszíni és kétszintes, úgynevezett mélyparkoló lehet. Ha a térszíni készül el, akkor 40–45 férőhellyel, míg a mélyparkoló esetén 90 parkolóhellyel lehetne számolni. A térszíni tervezett költségei 12 millió forintra, míg a kétszintesé 25 millióra rúgnak.
A képviselők 18 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a térszíni parkoló megépítetése mellett döntöttek.

Viták a szlovén–magyar vasútvonal körül

A tervezett szlovén–magyar vasútvonal, ha nem leszünk képesek nyomást gyakorolni a döntéshozókra, nagy valószínűséggel elkerüli városunkat, s ismét egy komoly lehetőségtől esünk el. Szerencsére a megye és a város érdekei ebben közösek, tehát egy, a polgárok által is támogatott, sőt kikényszerített közös fellépés talán még eredményt hozhat.
...ennek megvalósítása esetén a Zala-réten deltavágányt kellene építeni, hogy az egerszegi állomás elkerülésével az irányváltás megoldható legyen. Ez a megoldás lenne ugyan a legköltségesebb – 4,7 milliárd forintra becsülik a bekerülési összeget – azonban ezáltal Zala jelentős térségei kerülnének közvetlen közlekedési kapcsolatba Szlovéniával...


Bogár Imre	Müller Imre	Szalay Péter

Kárászné dr. Rácz Lídia	Kremzner István	Dr. Gyimesi Endre

Nehéz év, pontosabban nehéz évek elé néz az önkormányzati testületek többsége – köztük a zalaegerszegi is – hiszen az idei költségvetésük lesz az első, amelynek anyagi fedezetét hitelfelvétellel lehet csak biztosítani. Kárászné dr. Rácz Lídiát, az önkormányzati testület közgazdasági és költségvetési bizottságának elnökét kérdeztük.
– Terveink szerint 350 millió forintot kell előteremteni, de nem elsősorban a város gazdálkodása kényszerít rá minket erre, sokkal inkább az, hogy az állam ebben az évben a személyi jövedelemadó 30 százalékát hagyja csak az önkormányzatoknál. A tavalyi szabályozás szerint (50 százalék), nem hogy hitelre nem lenne szükség, de további feladatokat is felvállalhattunk volna. Továbbá hiába emelkedtek az illetékek ez évtől, a befolyt összeg fele ugyancsak központosításra kerül. Eddig ez teljes egészében a város költségvetését gazdagította. Nehézzé teszi a város gazdálkodásának tervezését, hogy az állam jövedelemközpontosítási-újraelosztási elképzelései évről évre változnak.

Bogár Imre: Vétlen önkormányzat

– Nem szabad elfelejteni azt, hogy miközben az állam 850 milliót ad nekünk az oktatásra, a város ezt 579 millióval egészíti ki, pedig a működést teljes egészében a államnak kellene finanszírozni. A helyzetet mindenesetre nem az önkormányzatok teremtették. Úgy látom, amit a szakszervezeteknek nem sikerült a kormánynál elérni, azt most az önkormányzatokon akarják érvényesíteni. De teljesen át tudom érezni annak a pedagógusnak a lelki világát, akit – ha ideiglenesen is – besorolt a vezetője a magasabb kategóriába, majd kénytelen levenni a listáról... Úgy gondolom, a közalkalmazottak bérét az államnak kellene megoldani, és ha egy önkormányzat ezek után azt mondja, én vagyok olyan helyzetben, hogy ezt kiegészítem, mert megérdemlik, akkor tegye – véli a város polgármestere.

Sétálóutca: egyelőre nem

Még három hónap és befejezik az építők a „Csipkeház”-program legújabb elemét a Harmónia üzletház mellett. A készülő épület hasonló lesz az előbb említetthez, így a Kossuth Lajos utca keleti oldala nagyjából homogén képet mutat majd.
– Lesz sétálóutca?
– Valamikor biztos – válaszolja Inkovics László főépítész – de rövid távon nem. Jelenleg az a cél, hogy tehermentesítsük a belvárosi utakat. Elsősorban a nehézjárműveket és az átmenő forgalmat kell minimálisra csökkenteni. Gyalogoszónák azonban várhatóak. Itt főként a fent említett üzletház elkészültével a Tüttősy utcára gondolok, amely az építési munkák végeztével térrendezési szempontból is elnyeri végleges formáját.

Elfogadták a költségvetést

Harmadik nekifutásra – rendkívüli közgyűlésen – 21 igen és 8 nem szavazat mellett elfogadták a városatyák az 1994. évi költségvetést. Müller Imre alpolgármester az ülés elején felhívta a figyelmet arra, ha február 26-ig nincs a városnak elfogadott költségvetése, nem kapják meg az állami támogatást, és a bérfizetések is elmaradnak.

Közgyűlés 90–94 (értékelnek a frakcióvezetők)

Kárászné dr. Rácz Lídia (MSZP):
   – Sok nehézséggel küszködött a testület, nagyon ritkák voltak a személyeskedések, de sok kívánnivalót is hagyott maga után a testület ténykedése. Nem mert felvállalni határozott döntéseket, olyanokat, amelyek egy megfogalmazott stratégiai cél végrehajtását szolgálták volna. A működés egyik számomra legkeserűbb tapasztalata az, hogy a jelenlegi rendszerben nem érhető tetten a képviselő felelőssége.
Rácz Sándor (MDF):
   – Az elmúlt ciklus legfőbb erénye, hogy egyáltalán létrejött az önkormányzatiság, s ez a rendszerváltozás egyik sikerágazata lett, annak minden nehézségével, problémájával együtt... Nem sikerült például az intézményrendszer átalakítása, amely a költségek növekedésével egyre elviselhetetlenebb terheket ró az önkormányzatra. Rendkívül aggasztónak tartom, hogy a város eladósodott. Összességében: jó irányban haladt a város, de meg kellett volna hozni bizonyos döntéseket...
Szalay Péter (SZDSZ):
   – Hatékonynak érzem a közgyűlés munkáját azért, mert képes volt nem politizálni, kifejezetten szakmai döntésekről. Márpedig a testület elé került anyagok döntő többsége szakmai jellegű volt. Egyébként az önkormányzatok ténykedését általában az országban mindenhol sikeresebbnek ítélem, mint az országos politikában történteket. Úgy kell működtetni egy várost, hogy az minél jobb feltételeket teremtsen a polgárai létéhez.

Uszodaépítés

Nem a tervezett ütemben folyik a fedett uszoda rekonstrukciója. A határidők csúsznak, így minden valószínűség szerint csak jövőre fogadja első látogatóit a minden ízében megújult létesítmény. Gyuk Györgytől, a Strand Kft. ügyvezetőjétől megtudtuk, a novemberi munkálatok nagyjából 70–75 százalékos készültségen állnak. A decemberi nyitás tehát elmarad. A késés oka közismert, a bontás számos, kívülről nem látható hibát is felszínre hozott, amelyek elhárítása terven felüli időt és pénzt igényelt.

Önkormányzati választás ’94

Bogár Imre (SZDSZ), dr. Gyimesi Endre (ellenzéki koalíció) és dr. Kremzner István (MSZP) indult a polgármesterségért. A jelöltekre a szavazásra jogosultak közel 40 százaléka adta le voksát. A végeredmény a következő lett: Zalaegerszeg polgármesterének dr. Gyimesi Endrét választották (36,73 százalék), Bogár Imre a szavazatok 32,5 százalékát, míg dr. Kremzner István 30,9 százalékot ért el. A versengés tehát meglehetősen szoros volt. Az alakuló ülésre december 20-án került sor. A közgyűlésben MSZP–SZDSZ többség kezdte meg a munkát. A két alpolgármester Kárászné dr. Rácz Lídia (MSZP) és Szalay Péter (SZDSZ) lett.