Panoráma

Meghatódva fogadták a Lokálpatrióta díjat

Zalaegerszeg fejlesztése terén végzett kiemelkedő tevékenységükért és a közjó érdekében végzett lokálpatrióta munkásságukért – szerepel az indoklás azon az oklevélen, melyet Farkas Imre és felesége vehetett át az Együtt Zalaegerszegért Egyesület által nekik adományozott Lokálpatrióta díj mellékleteként. Az elismerést a lokálpatrióta bál keretében kapta a házaspár.

Farkas Imrét és feleségét otthonukban kerestük fel az iránt érdeklődve, mit jelent számukra az egyesület, és egyben a város lakóinak „ajándéka”, köszönete.
– Tősgyökeres zalaegerszegi vagyok, nagyszüleim is itt éltek. Jól ismert családja volt a városnak a Bizsók család, ebbe nősült be édesapám. Házassága követőkre talált, hiszen rajta kívül két testvére is Bizsók lányt vett feleségül. Nagyon összetartó volt a családunk. Azt örököltük tőlük, hogy szeressük egymást, s mellette szülőhelyünket, lakhelyünket – beszél gyökereiről Farkas Imre. – Jómagam mindig is zalaegerszegi akartam lenni. Kaptam pályafutásom során több felkérést, magas beosztást ígértek másutt az országban. Soha nem fogadtam el ezeket, mert nem akartam elhagyni a várost. Akkoriban természetesen sokat meditáltam, hogy helyesen döntöttem-e, hogy maradtam, most azonban már tudom, igen.
Sikerült nagyon egymásra találnunk feleségemmel egyebek mellett a tekintetben, hogy szeretünk, sőt nagyon szeretünk dolgozni. Ezt tesszük a mai napig is, ki-ki a maga frontján. A munkát nem büntetésnek, embersanyargató dolognak tartjuk, hanem áldott lehetőségnek, melynek keretein belül érvényre juttathatjuk tenni akarásunkat.
Úgy gondolom, meg lett az eredménye a szorgalmas éveknek. Tisztességes, szép otthonunk van, ugyanakkor lehetőségünk nyílik hobbijaink űzésére is. Igazán örülni azonban úgy tudunk, ha mások is boldogok körülöttünk. Igyekszünk tenni is annak érdekében, hogy mások is boldogok lehessenek. Azt hiszem, ha kellett segíteni a városban – teljesen mindegy, milyen területről volt szó: sportról, kultúráról, vagy egészségügyről –, ránk mindig lehetett számítani. S hogy miért? Mert nagyon szeretjük az embereket. Szívesen találkozunk velük, ez az oka annak, hogy számtalan bálban, rendezvényen, közösségi összejövetelen megjelenünk.
Hogy többet tettünk-e mi a város fejlődéséért, az itt élők boldogulásáért a többieknél? Azt hiszem, nem az én tisztem eldönteni. Rendkívül boldogok vagyunk azonban amiatt, hogy a környezetünk így látja, és nekünk adták a Lokálpatrióta díjat.
– Jómagam éppen 50 éve költöztem Zalaegerszegre a közeli Csödéről. Azóta igyekszem segíteni mindenkinek, akinek csak tudok – veszi át a szót Farkas Imréné, Magdi néni. – Mindig is a férjem oldalán álltam. Úgy alakítottam életünket, hogy szerető család várja itthon az egész napos munkából hazatérve. Tettem ezt azokban az években is, amikor még magam is dolgoztam. Zalaegerszeg apraja-nagyja megfordult gyerekruha-üzletemben, melyet hosszú évekig vezettem először a Kazinczy téren, majd az Ifjúsági Áruházban. Ennek köszönhető talán, hogy sokakat megismertem, megszerettük egymást.
Csodálatos éveket töltöttem a pult mögött. Imádtam dolgozni, találkozni az emberekkel. A leggyönyörűbb pedig az, hogy rengetegen felhívtak, megállítottak az utcán egykori vásárlóim közül, hogy gratuláljanak a Lokálpatrióta díjhoz. Fantasztikus érzés ez! Természetesen nem ezért segítünk a férjemmel mindenben, amiben tudunk. Nem ezért vállalom magamra én sem a szervezkedést a jó cél érdekében. Mégis nagyon jó érzés tudni, hogy sokan szeretnek bennünket.
Büszkén mondhatom, hogy a szüleinktől örökölt szellemben neveltük gyermekünket. Tisztességes, jó szándékú lokálpatriótája ô is Zalaegerszegnek, és tesz azért, hogy sikerüljön minél több embernek boldogulnia. Immár elmondhatom, hogy az unokáink is hasonló mentalításúak.
Farkas Imre és felesége úgy véli, arra kötelezi őket a Lokálpatrióta díj, hogy még nagyobb lendülettel folytassák eddigi tevékenységüket. Ha lehet, még többet tegyenek a közért, a városért, a környezetért. Így tesznek a jövőben is. Ígérik, hiszen mint mondják, csak akkor lesz igazán boldog lakossága Zalaegerszegnek, ha nemcsak önmagukért, a közösségért is hajlandók tenni az emberek.

Akadályozza a fejlesztéseket a csatornázás hiánya

Az idei évben 35 éves Göcseji Falumúzeum vezetőinek határozott szándéka a skanzen továbbfejlesztése. Ennek jegyében gazdagodott az elmúlt évben fatemplommal a szabadtéri néprajzi együttes, a közelmúltban pedig foglalkoztatóház építése kezdődött meg.

– Az elmúlt évben nyújtottunk be pályázatot a Kulturális Örökség Minisztériumához a Finnugor Néprajzi Park marketingjének továbbfejlesztése, illetve a hozzá kapcsolódó létesítmények építése céljából. Ebben az 50 millió forint összértékű pályázatban fogalmaztuk meg egy foglalkoztatóház létrehozásának tervét. Végül erre a célra kaptunk támogatást 20 millió forint értékben – tájékoztat az előzményekről dr. Vándor László, a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője. – Ez az összeg az alapja az építkezésnek, melyet kiegészít a megyei önkormányzat, illetve saját forrásunk.
A foglalkoztatóház végre lehetőséget ad arra, hogy a falumúzeum területén bármelyik évszakban tudjunk diákcsoportokat fogadni, számukra foglalkozási lehetőséget teremteni, szakköröket szervezni. Mindezek mellett lehetőséget ad a ház kisebb tudományos tanácskozások, kamarakiállítások rendezésére. Az építkezés jó ütemben halad. A kivitelezők a hónap végére ígérik a foglalkoztatóház átadását. A berendezés egyelőre ideiglenes lesz. A végleges bútorok beszerzéséhez támogatók segítségét várja a múzeum. A foglalkoztatóház hivatalos avatását megelőzően benépesül azonban a falumúzeum. A hagyományoknak megfelelően nyári kézműves táborba várják az érdeklődő gyerekeket. Az első csoport június 16-ától ismerkedhet a korabeli Göcsejjel, és a régi népi mesterségekkel.
– Terveink között továbbra is szerepel a skanzen, illetve a Finnugor Néprajzi Park fejlesztése. Szeretnénk építeni egy iskolát és egy boltot a falumúzeumban, hiszen mindkettő hozzátartozik a XVIII–XIX. századi faluhoz. Akad feladatunk a Finnugor Néprajzi Parkban is, több nép tájegysége hiányzik még. Nagyon nagy szükség lenne ugyanakkor az infrastruktúra fejlesztésére. Sokan nem is gondolnák, ám a falumúzeumban jelen pillanatig nincsen csatornahálózat. Amennyiben ez megvalósul, felépülhetne egy tájjellegű vendéglő a falumúzeum szomszédságában. A Zala Megyei Idegenforgalmi Bizottság kihelyezett ülését tartja a skanzenben az ősz folyamán. Mindenképpen szóba kerül ezen a fejlesztés igénye, illetve a pályázatok lehetősége.

Remek nyári kitalálósdi: A világ mely részén van La Manga? Első hallásra a nevéből tippel a kevésbé járatos turista, aztán inkább ráhagyatkozik az utazási iroda szakemberére. Tasi Judit, a Quaestor Rt. zalaegerszegi irodájának vezetője, a Quaestor Travel helyi képviselője mosolyogva meséli, hogy kerek szemmel néznek rá mindazok, akik spanyolországi ajánlatként La Mangát hallják tőle.

– A Quaestor Travel vadonatúj és egyedülálló ajánlata, valóban nem érdemes kihagyni – mondja. – A magyar turisták még nem fedezték fel, holott La Mangát nyugodt szívvel nevezhetjük Európa Floridájának.
– Mit lehet róla tudni ?
– Mediterrán paradicsom két tenger között. Spanyolország délkeleti részén fekvő Murcia tartomány csodálatos tengerpartja, ahol a turistáknak páratlan élményben lehet részük. Képzeljünk csak el egy 22 kilométer hosszú félszigetet, amelyet széltében öt-tíz perc alatt át lehet járni, s egyik partját a Földközi-tenger, a másikat a Mar Menor, a Kis-tenger mossa. Ez utóbbit a félsziget választotta le íves alakban Spanyolországról kialakítva ezzel ezt a fantasztikus üdülőparadicsomot. A víz mélysége átlagosan 3,5 méter és az a csodálatos benne, hogy fokozatosan mélyül, a finom homokon hosszan begyalogolhatnak a kisgyerekes családok is az apróságokkal. Annál is inkább, mert a víz hőmérséklete nyáron 26 Celsius fok, míg a Földközi-tenger hullámai hűsebbek, 23–24 Celsius fokosak. Ezért elsősorban a gyermekes családoknak ajánljuk ezt a nagyszerű üdülési lehetőséget. De azok sem fognak csalódnak, akik a vízi sportok szerelmesei, mert La Manga-n több vízisport-központ és négy sportkikötő várja a turistákat szakképzett oktatókkal, nagyszerű programokkal. La Manga évtizedek óta az európai golfozás csúcsa, az elmúlt öt évben kétszer választották Európa legjobb minőségű golfcentrumává. A Kis-tenger, a Mar Menor magas, 50 százalék sótartalmú, gazdag kénben és kalciumban, ezért reumatikus, nőgyógyászati, bőrgyógyászati, ízületi betegségek esetében jótékony hatású.
– Milyen a klíma, ami nagyon fontos kritérium az út kiválasztásánál?
– Az éghajlat mediterrán, a napsütéses órák száma évente meghaladja a 2800-at. A festői tengerparton pálmák zöldellnek, a szárazföld belseje felé haladva szőlőkkel, narancsfákkal beültetett dombságban gyönyörködhetünk. Rengeteg a látnivaló, válogatni lehet a szórakozóhelyek között, a fakultatív programokban. Látni kell például a tartomány fővárosát Murcia-t, amelyet 831-ben a mórok alapítottak, a 2000 éves Cartagenaa-t a Pun fallal. Meg kell nézni Granadát is, ami távolabb esik ugyan, de megéri a fáradtságot. Exkluzív programot ígér a Terra Mitica, a Tematikus Park, a közeli vízi vidámpark, a Safaripark, ahol állatshow-k szórakoztatják a turistákat.
– „Ínycsiklandó” a színes kínálat, de mindez mennyiért ?
– Érdemes érte takarékoskodni. Különböző kategóriákból lehet választani, így 70–80 ezer forinttól már vannak nyolcnapos (hét éjszaka) útjaink. Saját Charter-járataink szállítják a turistákat, így az utazás nem megterhelő, 2,5 óra alatt el lehet érni a gyönyörű tengerpartot.
A Quaestor Travel 10 szállodában és öt apartmanházban helyezi el csoportjait. Útjainkra az országban a cég 17 irodájában valamint közel 300 partnerénél lehet jelentkezni. Zalaegerszegi címünk: Eötvös u. 1. Telefon: 92/511-741.

A jogutódlással létrejött helyzet is megkövetelte, hogy az ISO 14001 és 9001:2000 szabványoknak megfelelő minőségirányítási rendszer tanúsítványát megszerezze a Zala-Depo Kft. A korábbi VG Kft. rendelkezett az ISO 9001-el, jogutódként viszont nem auditálták a cégre, fogalmazott Gecse László ügyvezető és hozzátette: úgy döntöttek, együtt csinálják meg a két minőségirányítási rendszert, ami sikerült is.

– Tudjuk, hogy pillanatnyilag ez több kötelezettséget jelent, mint amennyi előnyt. Ez utóbbit akkor szerezhet a cég, ha szóba jön az Európai Unióban olyan közbeszerzési eljárás vagy olyan pályázati lehetőség, melyeknél egy nyugati normák szerint minősített társaság előnyt élvezhet. Ez az első és legfontosabb célunk, hiszen ez egy EU-konform rendszer, ami elkerülhetetlen a hulladékgazdálkodási környezetvédelem területén. A Zala-Depo Kft. megfelelő minősítéssel rendelkezik a gépkocsi indításától a hulladék lerakásáig – érzékelteti a helyzetet Gecse László.
– A közelmúltban több gyűjtőedényt helyeztek ki a megnövekedett hulladék gyűjtése miatt. Milyen tapasztalatokat szereztek?
– A neuralgikus pontokra plusz húsz darab edényt raktunk ki a városban. A legvészesebb helyeken már két hét múlva érezhető volt, hogy nem elég. Hangsúlyoznám: nem a lakosságnak, hanem a máshonnan szemetet hozónak nem volt elég. Ha észreveszik, hogy valahol nagyobb kapacitás áll rendelkezésre, pillanatokon belül telehordják. Ezek a pontok egyébként mind a belvárosban vannak, kereskedelmi egységek közelében.
Az alapnorma 97-es gazdasági állapotokhoz van igazítva, ha normát emelnénk, vagy még több edényt helyeznénk ki, ez mind pénzbe kerülne, fizetni pedig senki nem akar. A törvény szelleme pedig azt mondja, aki szemetet, hulladékot termel, annak fizetnie kell az elszállításért. A lakosság körében problémát fog okozni a szelektív hulladékgyűjtés is, mert bizony ehhez az emberek hozzáállásán változtatni kell. Például van olyan település, ahol több mint egy éve már szelektíven gyűjtik a hulladékot, mégsem lehet belőle semmit sem értékesíteni. Ugyanúgy újra kell válogatni és abban a pillanatban már veszteségessé is válik. Nincs elérhető árbevétel a költségek arányában. Ebből pedig az következik, hogy a szelektív gyűjtést a maradék hulladékdíjban kell érvényesíteni.
– Mit tudnak tenni azért, hogy mindenki egyformán fizessen a hulladékszállításért?
– Kérem, hogy a lakók ne vegyék majd zaklatásnak, de kénytelenek leszünk az egész várost felmérni, szinte házról házra. Ellenőrizni fogjuk a reklamációkat és utánajárunk a visszajött tértivevényes felszólításoknak. Az is gondot okoz, hogy egyre nő az üzletek száma a városban és hiába kötünk a tulajdonossal, a bérlővel hulladékszállítási szerződést, egy váltás esetén az új személy nem tartja magára nézve kötelezőnek a szállítási szerződést. Mindezeket figyelembe véve, megkezdtük az adatbázisunk rendbetételét. Sajnos előfordul, hogy hiányzik – főleg a külterületeken – az utcanévtábla, a házszám. Ilyenkor nehezebben boldogulunk, de végül megtalálunk mindenkit.
– Melyek a legközelebbi és legfontosabb feladataik?
– Tulajdonosi ösztönzésre akciót tervezünk a tisztább, szebb környezet megvalósításáért. Például a peremkerületekben, ahol a lakosság felvállalja, komposztálóládát rakunk ki a lenyírt fű elhelyezésére, így azok nem kerülnek a kukákba. Van olyan elképzelésünk, hogy a tömbházas lakótelepeken, ahol sok a hulladék és megnőtt a műanyag palackok száma, ez utóbbiak gyűjtésére kihelyezünk gyűjtőládát. Ha az üres palackok nem kerülnek a depóba és az akciónk segíti a tárolókapacitást, már megérte. Ez egyébként már előfutára lehet a szelektív gyűjtésnek is. Ugyanezt meg fogjuk csinálni a papírral, körüljárjuk a város üzleteit. Ha valaki vállalja, hogy az általunk megadott időpontban kihelyezi a járdára, vagy a kukája mellé a papírkartont, ezeket ingyen összegyűjtjük.
Hosszú távú elképzeléseink között szeretnénk megkezdeni a külön gyűjtött hulladékok bálázását, hasznosítását. Arról van szó, hogy újrahasznosítás céljából továbbadjuk a hulladékot. Ugyanilyen fontos, hogy korszerűbb járművekkel – konténerszállítókkal – dolgozzunk. Nagy teljesítményű tömörítős autót szeretnénk és egy ugyanilyen kiskocsit is, amellyel valamennyi környező hegyet le tudjuk járni. Az év végéig szeretnénk lecserélni az Ifa gépkocsikat, mivel nem EU-konformok. A környezetvédelmi követelmény az EU-ban nagyon szigorú, és nekünk meg kell felelni az elvárásoknak – mondja Gecse László.